Friss hír, hogy Magyarországon már 2019-től szigoríthatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök használatát, és 2021-től a műanyag zacskókat teljesen betilthatják.
India legnagyobb városában, a 18,4 millió lakosú Mumbaiban alig pár hónapja, 2018 júniusában megtiltották a nejlonszatyrok és egyszer használatos műanyag eszközök használatát. A rendeletet követő óriási káosz jól mutatja, hogy milyen alapvető lett a modern társadalom életvitelében az egyszer használatos műanyag. Vajon mi is ilyen káoszra számíthatunk 3 év múlva?
A környezetbarát csomagolóanyagokra való áttéréssel már többször próbálkozott a helyi vezetés, azonban az érintett vállalatok képviselői még a tárgyalásokon sem jelentek meg, nemhogy belementek volna valamilyen önkorlátozásba. Így aztán a kormányzat bekeményített, és a világ egyik legszigorúbb törvényével alig 3 hónapos bevezetési idővel megtiltották Mumbaiban az eldobhatós műanyag zacskók, tányérok, evőeszkötök, szívószálak és kis italospalackok gyártását, forgalmazását és használatát. A kereskedelemben használt műanyag és styrofoam csomagolóanyagokra is új szabályozást alkottak. Ha valaki megszegi a szabályt, akár 96 ezer forintnak megfelelő pénzbírsággal és három hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
A tiltás első hetét dráma és zűrzavar uralta, számolt be az amerikai Yale Egyetem Environment360 nevű online lapjában Vaisnavi Csandrasekar helyi riporter. Egyrészt azért, mert több mint 300 műanyagipari cég zárt be, ezrek veszítették el így a munkájukat. Az elviteles éttermeknek váltaniuk kellett az egyszerhasználatos alutálcákra. A helyi lakosok még a szemetüket sem merték műanyagszatyorban betenni a kukába.
A műanyagipari cégek, a tejüzemek, a kiskereskedőktől kezdve az olyan gigászokig, mint a Pepsi, a Coca-Cola és az e-kereskedő Amazon kérvényeket nyújtottak be a szabályozás enyhítéséért. Egy hét totális tiltás után a kormány belement: a kiskereskedőket felmentette a teljes műanyagtilalom alól, a nagy cégeknek pedig több időt adott megoldások kidolgozására. Így is tiltott maradt a vékony nejlonszatyor, az elviteles ételcsomagolás, a műanyag tányérok, valamint a styrofoam tányérok és poharak.
"Mintha visszautaztunk volna az időben", panaszkodott az újságírónak egy helyi lakos a Matunga-piacon, amikor a zöldséges papírzacskóban nyújtotta át neki a vásárolt dolgokat. Az emberek vászonszatyrokkal felszerelkezve nézegetik a terményeket, sehol egy nejlonzacskó.
A szakértők szerint igenis a fogyasztóknál és a kereskedőknél kell kezdeni az egyszer használatos műanyag eszközök betiltását, mivel tőlük származik a műanyaghulladék túlnyomó része. Ugyanakkor jelen esetben a legnagyobb teher is rájuk hárul, ugyanis nincs elérhetőés megfizethető alternatíva a műanyag eszközökre.
Széles körű innovációra és vállalkozói kedvre volna szükség az alternatívák (lebomló anyagok, biopolimerek, mint a cellulóz) kidolgozásához és elterjesztéséhez. Csakhogy Indiában kisiparosok űzik a műanyagipart, akik nem tudnak változatatni a technológiájukon. Mumbai ételkereskedői is panaszkodnak, hogy a műanyagot nem tudják olcsó és higiénikus csomagolóeszközzel kiváltani.
A kormányzat ezért próbál tanulni az elmúlt hónapok tapasztalataiból, és engedélyezték vastagabb, újrahasznosítható műanyag zacskók használatát a szemestermények forgalmazásához, illetve visszaváltják az üvegeket és tejespalackokat. A tetrapak italosdobozokat a gyártóiknak kell letét ellenében visszagyűjteniük és újrahasznosítaniuk.
Indiában egyébként a rag-pickereknek nevezett műanyaghulladék-gyűjtőknek köszönhetően meglepően hatékony a szelektív hulladékgyűjtés. De ők csak a nehezebb, ezért nyereségesebb műanyagokat szedegetik ki a hulladékhegyekből, mert a könnyűből túl sokat kellene begyűjteni. Ám pont a könnyű, vékony műanyagok (zacskók, szívószálak, fülpiszkálók, italcsomagolás) szennyezik leginkább a környezetet, mert gyorsabban szétesnek mikroszemcsékké, ami bekerül a táplálékláncba.
A Matunga-piac eladói szkeptikusak a műanyagtilalom tartósságát illetően, mivel az év végén választási kampányidőszak kezdődik. Addig is újságpapírba tekerik a zöldségeket, és visszaváltható nejlonzacskóba a gabonaféléket. A háziasszonyok meg mérgelődhetnek, hogy ha nem hoznak magukkal elég vászonszatyrot, akkor kevesebb árut tudnak csak megvenni a kelleténél.
KIEGÉSZÍTÉS:
Sokan kérdezik, hogy melyik a legzöldebb szatyor? Nos, egy újabb, ezúttal dán kutatás mutatta ki, hogy a teljes életciklus elemzés alapján pont nem a zöldnek vélt vászonszatyor, mert az pamutból van, márpedig a gyapottermesztéshez rengeteg értékes vízre, termőföldre és munkaerőre van szükség, továbbá túl sok műtrágyát használnak fel közben. Gyakorlatilag a legjobb választás a többször használható, jól tisztítható erős műanyag szatyor. Csak legyen nálunk pont akkor is, amikor valamit vásárolni szeretnénk!
Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
0 
