Valószínűleg idén még az is ki fogja próbálni az otthoni zöldségtermesztést, aki korábban nem gondolt erre. Na de miben kezdje csíráztatni a palántákat? Nem kell tízezreket palántázó tálcára és más kellékre költeni, hiszen megoldhatjuk újrahasznosítással.

KÉP: Pixabay

A palántázás célja, hogy a kertben ne a nulláról, azaz magvetéssel kezdjük a növények nevelését, hanem már életképes palántákat ültessünk ki az egyre melegebb talajba - természetesen csakis a fagyok elmúltával. A palántázással időt spórolunk meg, hiszen korábban fordul termőre az adott növény. Van olyan növény is, amit azért érdemes palántázni, mert esetleg lassabb fejlődésű, és nehogy emiatt kifussunk a növénytermesztére alkalmas hetekből. (Na persze, a globális felmelegedés miatt mostanság már a szeptember sem olyan hűvös, mint korábban.)

Anyukám nagy biokertész volt, nálunk ősztől tavaszig nem volt szabad kidobni a tejfölös és joghurtos műanyagpoharakat, mert azokat elmosva gyűjtöttük a spájzban: ilyenkor, február végén pedig meg lettek töltve friss virágfölddel, és egymás mellé állítva a konyhai használatból már kiszuperált tálcákra kerültek. Aztán jöhettek a csíráztatni való magok: brokkoli, cukkini, fejes káposzta, fejes saláta, karalábé, karfiol, kelkáposzta, padlizsán, paprika, paradicsom, tök, uborka, zöldfűszerek. Ezeknek nagyjából 6-8 hét kell ahhoz, hogy egy-két leveles kis növénykévé fejlődjenek. Érdemes mindegyik választott zöldségnek utánanézni (például a csomagolását megnézni), hogy hány hét alatt fejlődik kiültethető palántává, és ahhoz képest, az utolsó fagyos hetet figyelembe véve ki kell számolni, hogy mikor kerüljenek a magok a palántázóedényekbe. Na de miből legyenek ezek?

1. Műanyag tejtermékes poharak

KÉP: ThePatchyLawn

Első lépésként ezeket nemcsak elmosni, hanem fertőtleníteni is kell, például hipós vízzel (1 liter vízhez adjunk 1 dl hipót és ezzel mossuk át a poharakat, majd alaposan öblítsük ki őket). A poharak aljába érdemes felforrósított szöggel 2-3 lyukat fúrni, hogy az öntözővíz alul kifolyhasson belőlük. A műanyag poharak előnye, hogy megfelelő elmosás után évekig használhatjuk őket.

2. Tojásos doboz

KÉP: GrowAGoodLife

Az újrahasznosított papírból préselt tojásosdobozok azért nagyon alkalmasak palántaneveléshez, mert eleve kis rekeszekre vannak osztva, amelyek nagyjából elegendő nagyságúak is egy-egy palántához. Amikor pedig a kiültetésre kerül sor, egyszerűen szétvagdossuk a tojásosdobozt, és a palántát azzal együtt ültetjük a földbe: a tojásosdoboz maradéktalanul elbomlik a talajban. A dobozok aljára nem kell lyukakat vágni, hiszen a papíron átszivárog a felesleges öntözővíz. Viszont pont ezért mélyebb tálcát érdemes alájuk rakni.

3. Tojáshéj

KÉP: ThePlantGuide

Príma palántázóedényke lehet a kisebb magok számára, mint a saláta vagy a zöldfűszerek. A tojáshéjat alaposan el kell mosni, és akár a sütőbe is betehetjük 50 Celsius-fokra egy fél órára, hogy kiszáradjon és némileg fertőtlenítse a hő. A tojáshéj aljára pici lyukat kel fúrni, hogy a felesleges öntözővíz kicsepeghessen rajta. A tojáshéjakat tehetjük például műanyag tojástartó dobozba, így máris megoldottuk annak az újrahasznosítását is. Kiültetéskor a tojáshéjat roppantsuk össze, hogy a palánta gyökerei át tudjanak hatolni rajta, de amúgy a palántával együtt mehet a földbe.

4. Újságpapír henger

Tökéletes program a gyerekeknek esős hétvégére, hogy újságpapírból hajtogassanak palántázóedényeket. A hajtogatás módjáról itt van egy videó:

Amennyiben lehetséges, kiültetéskor az újságpapírt érdemes lefejteni a palánta földjéről, mert ne szennyezzük a talajt nyomdafestékkel.

5. WC-papír- vagy papírtörlő-guriga

KÉP: PlantCareToday

A kartonpapír hengerek alját egyenlő távolságban négy helyen bevágjuk, majd ezeket a "füleket" behajtjuk középre, így lesz meg a palántanevelő edény alja. Kiültetéskor a gurigát hosszában vágjuk végig, hogy a növény gyökerei szét tudják nyomni, de amúgy mehet a földbe, mert elbomlik.

365Zö