Világszerte tömegesen pusztulnak a méhek a túlzott mértékben használt és az idegrendszerükre károsan ható növényvédőszerek, betegségek, stressz és a klímaváltozás miatt. A növények beporzását más rovarok és madarak is végzik, de azok száma is rohamosan csökken: a nem háziasított beporzórovarok 40 százalékát kihalás fenyegeti. Márpedig a mezőgazdaságban termesztett növények 2/3-a beporzás nélkül nem hoz termést. Évi 46 000 milliárd forintra becsülik a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.

Nem csoda, hogy a beporzók pótlása rendkívüli fontosságú téma. Az amerikai Harvard Egyetem 2017-ben mutatta be repülő robotméhét, azaz méhdrónját, ám az még messze van a gyakorlati hasznosítástól. Például azért, mert a beporzási munkához szenzorok, számítógépes vezérlés és nem utolsó sorban akkumulátor szükséges. A szintén amerikai West Virginia Egyetem Interaktív Robotika Laboratóriumában viszont egy rover jellegű, kerekeken guruló önvezető robotot alkottak erre a célra. 

robotméh beporzás BrambleBee méh

WVU IRL

A BrambleBee ("MálnaMéh") nevű beporzó robotot elsőként szeder- és málnabokrokon próbálták ki: a robot kamerájával megkeresi és felismeri a virágokat, kinyúl a karjával, és az ecsetjét finoman végighúzza a virágon. A beporzási műveletet úgy gyakoroltatják vele, hogy a szederbokor levelei közé QR-kódokat rejtettek, ezeket kell megtalálnia BrambleBee-nek és "beporoznia".

Yu Gu, az amerikai egyetem fejlesztőmérnöke eredetileg egy NASA-pályázatot nyert meg egy olyan robot tervével, amely bármely bolygó felszínén képes mintagyűjtésre. Otthoni szomszédja viszont egy rovarkutató, aki meggyőzte, hogy alakítsa át robotját beporzáshoz, mert arra nagyobb szükség van. Azért választottak málnát és szedert, mert azokat üvegházban is lehet termeszteni, tehát ellenőrizhető a környezet a kísérlethez. 

robotméh beporzás BrambleBee méh

WVU IRL

A BrambleBee a munkához először készít magának egy 3D-térképet, amelyen bejelöli az észlelt virágokat, és megtervezi a beporzáshoz szükséges leghatékonyabb útvonalat. Már a virágok észlelése sem könnyű feladat, sokkal nehezebb, mint az emberi arcok azonosítása. A virágok ugyanis csoportosan is állhatnak, egymással átfedésben, és a hatékonysághoz minél többet meg kell érinteni az ecsettel. Ugyancsak nehéz az ecsetet odamanőverezni a virágokhoz, amelyek akármilyen szögben nőhetnek. A robot képes meghatározni, mely virág van beporzásra alkalmas állapotban (teljesen kinyílva), illetve emlékszik a már beporzott virágokra is.

A tesztek során nem sikerült minden virágot beporozni, de Gu szerint "elfogadható az eredmény". Szerinte az ilyen precíziós robot arra is használható, hogy a szántóföldeken és gyümölcsösökben járőrözve észlelje a kórokozók és betegségek megjelenését, segítsen az öntözési és műtrágyaigény meghatározásában, illetve a betakarításban. Még valamire képes: adatgyűjtésre. "A BrambleBee-vel a bimbóállapottól az érett gyümölcsig figyelemmel kísérhetjük a termést, mennyiségi és minőségi előrejelzést adhatunk."

Ha kipusztulnak az élő beporzók, akkor robotok millióira-milliárdjaira lenne szükség a mezőgazdaságban, és ez egyelőre megoldhatatlannak látszik anyagi és gyártástechnológiai szempontból is. Úgyhogy inkább vigyáznunk kellene a méhekre és a többi beporzóra.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.