A téli hideg és a nyári hőség elleni hőszigetelés iránt egyre fokozódik az igény: 2025-re a világ hőszigetelés-kereslete 579 millió köbméter lehet, ebből Európáé több mint 200 millió köbméter. A mai hőszigetelő anyagok ökológiai szempontból károsak, mert kőolajszármazékból készülnek, biológiailag nem lebomlók, és újrahasznosításukhoz is sok  energia szükséges.  

Bontott eps-hőszigetelő táblák a konténerben.
KÉP: Recovery Worldwide

Mindannyian emlékezünk a londoni Grenfell toronyház 2017-es katasztrófájára: az épület homlokzati hőszigetelése kigyulladt, és a lángtengerben 72 lakó vesztette életét – sokan az égő hőszigetelésből felszabaduló ciános füst miatt.

2017-ben 72 életet követelt a grenfelli katasztrófa. KÉP: Wikipedia

Ilyesmi nem történhet meg azzal az új hőszigeteléssel, amelyet a Stuttgarti és a Konstanzi Egyetem kémikusai fejlesztettek ki. Az újrahasznosítható hőszigetelő hab nem gyúlékony, nem mérgező, és egyszerű hozzávalókból készíthető. Tulajdonképpen egy középiskolás is össze tudná dobni. Már voltak olyan tudósok, akik gondoltak ilyesmire, de Cosima Stubenrauch és Helmut Cölfen az első, akik összehozták a fejlesztést. "Egyszerű és elegáns megoldás", írja róla a Chemistry World folyóirat. 

A német kutatók "ásványi műanyaghab"-ként (mineral plastic foam) jellemzik az anyagot, amelynek összetevői: poliakrilsav (nem mérgező polimer, egészségügyi betétekben is használják nedvességmegkötőként), kalcium-klorid (a klór kalciumsója), szén-dioxid és ammónia. 

A poliakrilsavat összekeverik kalcium-kloriddal és nem-ionos felületaktív anyaggal (ilyen vegyületeket használnak szappanhoz, mosószerhez, emulzifikáló anyagokhoz). Ezt az alapoldatot kevergetik, amitől levegőbuborékok kerülnek bele és felhabzik. Az oldat hidrogéllé alakul, de még savas kémhatású, így némi ammónia hozzáadásával semlegessé tehető. Utána már csak meg kell várni, hogy a hab kiszáradjon, és egy porózus ásványi anyaggá válik. Az anyag ötször-hatszor keményebb, mint a hagyományos akrilüveg, és mivel nagyjából 30 százaléka ásvány, nem gyúlékony, szemben a ma használatos polietilén-alapú hőszigetelő habokkal. 

Az új hőszigetelő hab meggyújtva legfeljebb elfeketedik, ám nemhogy nem kap lángra, de a benne lévő kalcium-karbonát szén-dioxidot bocsát ki, ami elfojtja a tüzet. Merthogy: CaCo3 + hő => CaO (kalcium-oxid) +  CO2 (szén-dioxid). Vagyis saját magát oltja el. 

Az új anyag életciklusa végén az újrahasznosítás-feldolgozás is egyszerű: löttyintünk rá egy kis sósavat, amiben az ásványi hab feloldódik: CaCo3 + HCl => CaCl2 + CO2 ezzel visszanyertük azt a kalcium-kloridot, ami az egyik alapösszetevő volt. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna