Pedig ott is komoly a légszennyezés. Miután az év elején döbbenetes adatok láttak napvilágot arról, hogy a 2,5 mikrométer (2,5 mikron) átmérőjű, rendkívül apró szemcséjű szállópor (PM) mértéke többszöröse lehet az egészségügyi határértéknek a londoni metró levegőjében, a Financial Times (FT) brit lap munkatársai saját kezükbe vették a műszereket, és több száz mérést készítettek a Londoni belváros alatt húzódó 1-es zóna 75 alagútszakaszában.

Dale Haussner/Flickr

A szakkifejezéssel PM2,5-nek nevezett parányi szemcséjű légszennyezés az egész szervezetre veszélyes, mert a szennyezőanyag darabkák olyan kicsik, hogy a tüdőből átjutnak az erek falán a vérkeringésbe, és így az egész testünkben megállíthatatlanul szétterjednek. Mivel ezek a porszemek jellemzően mérgező anyagokból állnak, ezért borzasztó károkat okoznak, az agyvérzéstől és a demenciától kezdven a vetélésen és szívbetegségen át a tüdő- és másféle daganatokig, de közük lehet a cukorbetegséghez és ahhoz is, ha egy baba túl kis súllyal születik. A légszennyezés minden módon veszélyezteti az egészségünket, mert a vérkeringésen át bármelyik szervünket megtámadhatja.

mystero233/Flickr

Az FT munkatársai átlagosan olyan rossz értékeket mértek, amelyek legalább 10-szeresen meghaladják az Egészségügy Világszervezet (WHO) által megadott határértékeket. Bizonyos helyeken a felszíni légszennyezés 18-20-szorosát mérték. Azért fontos tudni ezeket az adatokat, mert így valamilyen mértékben védekezni kell a légszennyezés ellen: "Naponta használom a Central vonalat, de ha asztmás lennék, elkerülném -- mondta Brynmor Saunders, a januári kutatás vezetője. -- Ha valakinek naponta legalább egy órát kell a londoni metróval közlekednie, megnövekedett egészségügy kockázattal kell számolnia a légszennyezés által okozott legsúlyosabb betegségek tekintetében."

Marc Collins/Flickr

A Financial Times cikkében bemutatják, hogy a londoni tömegközlekedési válallat minden éjjel minteg ezer munkást küldi a metróhálózat takarítására. A leülepedő szállópor legnagyobb része vaspor, amely a fékek és a sínen futó kerekek súrlódásából származik. Sajnos a londoni metró hajdani tervezői még nem gondoltak erre. Az 1863 óta bővülő hálózatról ugyanis az volt az elképzelésük, hogy az alagútban futó szerelvények maguk előtt tolják a levegőt, és így kerül friss levegő a rendszerbe. Nem számoltak azonban a százötven év alatt felhalmozódó porral, mert most a szerelvények ezt a szennyezett levegőt tolják egyik állomásról a másikra. Egyes helyeken a metróalagút fala azbesztet tartalmaz, ami további kockázati tényező.

Minél mélyebben van egy metrószakasz, annál rosszabb a levegő minősége. A 27 méter mélyen futó Northern vonal egyes szakaszain a PM2,5 méretű szállópor mennyisége akár 250 mikrogramm is lehet légköbméterenként, ami 15-ször rosszabb, mint a felszíni utcai levegőminőség. A legmélyebb, 60 méter mélyben lévő Hampstead állomáson a januári vizsgálatban átlag 492  μg/m3 légszennyezést mértek, összehasonlításul a brit fővárosban az utcai átlag 16  μg/m3, ami harmincszoros különbség. 

Jon/Flickr

A WHO ajánlásai szerint éves átlagban a 10 μg/m3, napi szinten a 25 μg/m3 mennyiség az elfogadható maximum. Az FT szerint a besorolás megváltozhat, mert "világszerte légszennyezési krízis tapasztalható a nagyvárosokban, és újra kellene szabályozni a határértékeket", idézték Tedros Adhanom Ghebreyesust, a WHO főigazgatóját. 

Amúgy nemcsak Londonban ilyen rossz a metróhálózat levegőminősége. Torontótól New York-on át Szöulig több kutatás eredményezett hasonló szennyezettségi adatokat. Szöulban nemrég 277 metróállomáson 800 légszennyezettségi mérőszondát helyeztek ki, hogy folyamatosan képet kapjanak a levegőminőségről.

A Financial Times beszédes ábrákkal illusztrált cikke ide kattintva tekinthető meg.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nemrég már a második szupertömböt adták át a katalán fővárosban. A szupertömb (superilla) kifejezés azt jelenti, hogy egyetlen sávban csak 10 km/h sebességű (lassúságú) áthaladás engedélyezett a járművek számára, és az utcákat interaktív közösségi térré alakítják. A szokványos járműforgalom csak a tömbön kívül lehetséges. A forgalomlassítás önmagában is akkora visszatartó tényező, hogy csak azok jönnek a szupertömbbe kocsival, akik vagy helyiek, vagy kizárólag itt tudják ügyeiket intézni. 

Az úttestre ugrálóiskolát és futóköröket festenek, mindenhova padokat, konténeres fákat, játszóeszközöket, művészeti alkotásokat helyeznek ki. A lényeg: az emberek fontosabbak a járműveknél. A városi polgárok nem csupán autók elől ugráló gyalogosok, hanem joguk van a normális élethez. Az alábbi kép egy ablakból készült, jól látszik, hogyan alakították át a kereszteződést játszótérré.

A szupertömb Barcelona válasza a nagyvárosok zavaró és egészségtelen velejáróira: a rengeteg járműre, a  szennyezett levegőre, a stresszre, a csupabeton környezetre. A forgalom minimalizálásával a szupertömbben visszatért a pezsgés az utcákra, mindenki biztonságban érezheti magát: a gyerekek szaladgálhatnak, a bringások tekerhetnek, az idősek sétálhatnak, a fiatalok ismerkedhetnek. Az itt lakók hajnalban madárcsicsergésre ébrednek, napközben a forgalom zaja helyett legfeljebb gyerekzsivaj és a biciklisek csengetése hallatszik. Este a legjobb, amikor mindenki az utcákon korzózik.

BCNecologia

Nem kis területekről van szó: egy szupertömb átlag 400x400 méter, 9 épülettömbből áll. A szupertömb-koncepció szerint a környezet zöldítése érdekében nem kell semmit lebontani vagy átépíteni, csupán a járműforgalmat átalakítani: ez sokkal olcsóbb megoldás. A városokban visszaadják a közösségi tereket az ott lakó közösségeknek.

Barcelonában 2016 szeptemberében nyílt meg az első szupertömb a Poblenau negyedben, 2018 júniusában pedig a második a Sant Antoni piac körül. Ezen túl még 6-8 superilla átadása várható a közeljövőben, de a városvezetés 500 szupertömböt tervez. Ada Colau barcelonai polgármester 21 százalékkal szeretné csökkenteni a magántulajdonban lévő autók és motorkerékpárok számát.

A helyiek közül persze nem mindenki fogadta kitörő örömmel az átalakításokat, többen tiltakozásokat is szerveztek a járműforgalom korlátozása miatt. Az átalakítások az olyan szupertömbökben mennek simábban, ahol a helyiek nagyobb arányban (vagy teljes mértékben) laknak önkormányzati tulajdonú lakásokban, és nincs sok járműtulajdonos közöttük. A zöld, nyugodt és csendes életstílust megtapasztalva viszont a tiltakozók többsége már felhagyott a zúgolódással. Élvezik a lassabb tempót, újra felfedezik a környéket, megismerik szomszédaikat. Sőt, a városvezetésnek új kihívással kell szembenéznie: egyre többen akarnak superillába költözni. Pláne, hogy a meglévő tömbökben nem emelkedtek a bérleti díjak, mert arra is ügyeltek, nehogy a zöld átalakítás felverje az árakat.
Nézd meg a Streetfilms 8 perces angol nyelvű videóját erről az érdekes kezdeményezésről:

A cikk illusztrációi a videóból származnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
 

Angliában is elfogadhatja a parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az "upfilling" nevű térkitöltést: amennyiben két magasabb ház között egy alacsonyabb áll, annak tetejét legfeljebb további két emelet ráépítésével egy szintbe lehet hozni a szomszédokkal, írja a brit The Micro Life blog. Ezzel a lehetőséggel becslések szerint csak Londonban 200 ezer új lakás épülhetne, harmaduk önkormányzati tulajdonban álló épületek tetején. Ezekkel az olcsóbb kialakítású lakásokkal pont azt a réteget céloznák meg, amely jelenleg nem képes önerőből saját otthonhoz jutni: az első önálló lakásukat tervezőket. A meglévő épületek vertikális bővítése igazán környezetbarát megoldás lehet, nézzük, szerte a világban milyen ötletek születtek a tetők hasznosítására!

Londonban a Clere Streeten tervezte a Tonkin Liu építészstúdió ezt az épületmagasítást (Growing House), amely télikertre emlékeztet. 

A finneket régi panelházak felső bővítése is foglalkoztatja, az alábbi tervek egy angol nyelvű tanulmányból származnak, amely ide kattintva olvasható.

New York-ban egy régi bérház tetejére álmodtak szokatlan kiegészítést. A WORKac stúdió weboldalán látható, hogy a szomszédos tetők is be vannak már építve, vagy lakóegységgel, vagy úszómedencés kerttel.

Szintén New York-ban a meglévő hatszintes ház tetejére úgy építenének még 9 emeletet, hogy azok alja nem érinti a meglévő tetőt. A 711 West End Avenue-re tervezett komplexumot ugyanis acéllábak tartanák, amelyek a meglévő épület falai mentén emelkednek a magasba, és burkolva lesznek. A két épület közötti "rést" körben lezárják, hogy ne keltsen süvítő légáramlatokat. Az építkezés 18-24 hónapig fog tartani. Mármint ha megvalósul a merész terv, ugyanis a lakók egyelőre tiltakoznak ellene.

Az észtországi Tallinnban egy régi papírgyár tetejére került ötemeletes lakáskomplexum (Fahle House), míg a lenti szinteken irodák és szolgáltatóhelyiségek (pl. fodrász) kaptak helyet. A KOKO építészstúdió rekonstrukciós terve több nemzetközi díjat nyert.

Bécsben a Josef Weichenberger Architects építészstúdió tervezett a Margaretenstraße és Operngasse sarkán álló, 19. századi épületre egy jópofa háromszintes magasítást, amelyben 1290 négyzetméteren négy lakás található.  

Ezen a klasszikus milánói épületen a De Amicis Architetti építészei egy stíluselemeiben rokon, mégis újszerű bővítményt alakítottak ki plusz lakásoknak. Érdemes megnézni a honlapjukat, mert még arra is ügyeltek, hogy a falakat a jellegében harmonizáló majolikacsempével borítsák.

Barcelonában az LCT (La casa por el tejado, Ház a tetőn) nevű vállalkozás előre gyártott (prefab) minilakásokat helyez fel daruval lapostetős épületek tetejére. Ezek a minilakások az LCT-n keresztül bérelhetők vagy megvásárolhatók, a díjakból a cég szép summát fizet az épülettulajdonosnak, amely az extra bevételből felújíthatja az épületet.

Leedsben az Indigo Planning ingatlanfejlesztő cég a pangó forgalmú Zicon House nevű irodaházat (vörös alsó épület) alakítja 65 lakásos komplexummá úgy, hogy a tetejére még ráhúz két emeletet (sötétszürke bővítmény) további 14 lakásnak.

Az új-zélandi Wellingtonban egy régi raktár tetejére épültek luxusminőségű lakások. Az országban még több ilyet terveznek, mert költséghatékony megoldásnak tartják: az eredeti épület elbontása és új építése 6,8 millió új-zélandi dollárba, a felújítatlan épület tetejére épített kiegészítés 3 millióba került volna, míg az egész épületet felújítani és a tetejére építeni 4,1 millióba került. (Building Urban Resilience through Change of Use, Sarah J. Wilkinson, Hilde Remøy szerk.)

Párizs a manzárdokról, azaz tetőtéri lakásokról ismert, amelyek nevüket egy francia építész, a 17. századi François Mansart után kapták, aki előszeretettel tervezett ilyeneket. Mostanság a "parazita építészet" kifejezés kezd meghonosodni a francia fővárosban, ahol még vannak apróbb épületek a nagy házak között. Az ilyeneket érintetlenül hagyva jogszerűen lehet előre gyártott elemekből építkezni a fölöttük lévő üres térbe: az ALUR jogszabály 70 ezer lakás építését teszi lehetővé a meglévő épületek renoválása közben, és megszabja a bérlés törvényes kereteit is. 

Kisebb magánházak tetejére is épülhet bővítmény, mint Rotterdamban az MVRDV tervezésében:

Kakukktojás, de szuperül néz ki ez a kulipintyó Manhattan közepén, amely toldás, nem önálló lakás. Az 1906-ban épület hatemeletes épület régen raktár volt, David Puchkoff ingatlanfejlesztő 14 lakásos lakóházzá alakíttatta, és beköltözött a legfelső emeleti lakások egyikébe. Egy ihletadó vidéki kirándulás hatására Puchkoff 2006-ban áttörette a mennyezetet, hogy ezt a kis hétvégi házat kialakíthassa a családjának. A vityilló körül zöld tetőt alakított ki saját kezűleg, amivel hűti az alatta lévő lakását.

A jellemzően lapostetős épületekben működő hipermarketek is beszálltak a versenybe. Berlinben az Aldi összesen 2000 bérlakást tervez kialakítani áruházai tetején, míg Írországban egy másik cég is hasonlóra készül: a sokkoló albérletárakról hírhedt Dublin Blackrock negyedében a Frascati bevásárlóközpont tetejére 45 lakást terveznek.

Szerkesztette: Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha megpördítünk egy búgócsigát, forgás közben stabilan függőlegesen áll, csak akkor kezd billegni, ha lelassul a forgása. Ezen alapul Dahir Szem-jonov orosz feltaláló két új agyszüleménye, a giroszkópos busz és tűzoltó-autó.

Szemjonov egyik ihletője Pjotr Silovszkij orosz feltaláló, aki 1914-ben Londonban mutatta be gyrocar nevű kétkerekű autóját. Míg egy átlagos motorkerékpár egyensúlyát a vezető, a jármű karosszériája és súlypontja, valamint a vízszintes tengely mentén forgó kerekek giroszkópikus hatása adja, a gyrocarban a függőleges tengely mentén forgó giroszkóp bizto-sítja az egyensúlyt.

Az elmúlt száz évben sokat fejlődtek az önegyensúlyozó giroszkópos járművek, a Segwayt mindenki ismeri , és Szemjonov szerint ideje nagyobb léptékben alkalmazni a technológiát. Az általa alapított, orosz-török szakemberekből álló Dahir Insaat agytröszt elkészítette a 21. századi giro-busz koncepcióját, és lenyűgöző látványvideóban mutatja be futurisztikus ötletét.

A modern nagyvárosokban egyre több az autó, miközben a rendelkezésre álló utak nem bővíthetők. Ha forgalmi dugó alakul ki, tulajdonképpen csak a forgalmi sávokat elválasztó felező- és záróvonal marad szabadon. De mi az, aminek elég ennyi hely a haladáshoz a motorkerékpáron kívül? Hát egy girobusz, csapott a homlokára Szemjonov (vélhetően). 

A girobuszt be lehet illeszteni a meglévő közlekedési infrastruktúrába, csak egy megerősített sávot kell lefektetni az útra, amelyen haladhat. A gólyalábas buszoknak egy felüljáró sem jelent akadályt az orosz mérnök szerint, mivel olyankor a busztest leereszkedik a megfelelő magasságra, hogy elférjen a híd alatt. A járműben két generátor és egy pótgenerátor gondoskodik a haladásról. Szemjonov annyira megbízhatónak érzi a technológiát, hogy áruszállításhoz is ajánlja giroszkópos járművét.

A tömegközlekedési eszköz mellett Szemjonov designer csapata megter-vezett egy giroszkópos tűzoltóautót is. Ez négy keréken közlekedik, ám ha dugót kell leküzdeni, bekapcsolja giroszkópját, két kerékre emelkedik. A célhoz érve kinyitja tetejét, amelyből egy óriásdrón emelkedik fel a tűzfészekhez. A drón vizet is képes felvinni a tűzoltókkal együtt, hogy gyorsan megkezdődjön az oltás. Továbbá afféle helikopterként ki tudja menteni a felső szinteken rekedt lakosokat.

Fantasztikus ötletek, valóban. A videóban sajnos nem esik szó a meghajtásról. Amennyi energiát belefeccöltek a videóba, akár fólia vékonyságú napelemeket is rajzolhattak volna a girobuszok tetejére, hogy ne csak a hellyel, hanem a fosszilis energiával is takarékoskodjon a tervezett girobusz.

Érdemes végignézni a videót:

Vannak olyan települések, amelyek nem feltétlenül az agglomerációba való kiköltözést ösztönzik, hanem az elavult épülettömbök zöld felújításával teremtenek élhető városi környezetet. A hollandiai Eindhovenben egy olyan tömbrehabilitáció kezdődik nemsokára, amelynek eredményeként 242 új lakás, 1700 négyzetméter üzlethelyiség, 270 négyzetméter veteményes és földalatti parkoló épül egy felújítandó területen, beágyazva a megőrzésre érdemes régi épületek közé.

Méghozzá teljesen környezetbarát módon, mivel a 7 épületből álló Nieuw Bergen nevű tömb energiaellátásának jelentős részét napelemek fogják szolgáltatni, a rézsűs felületeken a levegőt tisztító zöldtetőt alakítanak ki, az épületek tetőterében pedig üvegházat.

A 29 ezer négyzetméteres létesítmény különleges sziluettje egyszerre hipermodern, ugyanakkor emlékeztet a Hollandia-szerte látott csúcsos háztetőkre. 

A tetők és falak 45 fokos dőlésszög optimális mennyiségű fényt enged be az épületekbe, egyúttal csökkenti a beláthatóságot az utcaszintről. A természetes fény egyébként is az új tömb építészeti lényege.

Nieuw Bergen minden épülete más alakú, mégis szerves összhangban vannak egymással. Az épületek teteje lamellás szerkezetű, így a tetőtérbe tervezett üvegházak és közösségi terek mindig optimális megvilágítást kapnak, a téli éjszakákon viszont a lecsukott lamellák a hőszigetelést erősítik.

A zöldfelületek mellett főleg kő- és faborítást kapnak a felületek, néhol látszóbeton egészíti ki a természetes építőanyagokat. Zöldtetőkről írt korábbi cikkünket ide kattintva találja.

Tervezőiroda: MVRDV

Forrás: Inhabitat

Tedd a szád elég a tenyeredet, és a szokásos módon, kerekített szájjal lehelj rá: melegnek érzed a levegőt a bőrödön. Utána ajkaidat csücsörítve fújj a tenyeredre – most már hűvös a légáramlat, ugye? Ez az egyszerű fizikai jelenség volt az ihletője Ashis Paul bangladesi feltalálónak, amikor megalkotta a háztartási hulladékból is elkészíthető, áram nélkül is működő levegőhűtő panelt, az Eco Coolert.

KÉP

Kell hozzá egy erősebb karton-, műanyag- vagy vékony MDF-lap, amelybe megfelelő távolságokra lyukakat fúrunk, hogy a félbevágott ásványvizes vagy kóláspalackokat bele tudjunk csavarni. A kupakok végét levágjuk, de a csavaros menetet meghagyjuk, hogy a lyukon átdugott palacknyakra rátekerhessük és így rögzíthessük a palackot. 

Ezután ezt a panelt az ablaknyílásba tesszük és kereszthuzatot csinálunk.

A szűkítőként működő PET-palackok nyakánál lehűl a beáramló levegő: a mérések szerint 30 Celsius-fokost legkevesebb 25 Celsius-fokra hűt. 

Elég csak az egyik ablaktábla helyén kialakítani a klímaspalettát, a másik oldalt befüggyönyözzük. Vagy lehet a kertre nyíló ajtóra egy vakkeretet szerelni, és zsanérokkal ahhoz csavarozni a szúnyoghálóval is kiegé-szíthető "hűtőajtót". Esztétikusabb a szerkezet, ha a palackokat lefestjük.

A módszerrel mini légkondivá alakíthatjuk a meglévő ventilátort is, igaz, ebben az esetben már áram kell a barkácsklíma működtetéséhez. 

A félbevágott PET-palackokat beragasztjuk egy akkora műanyag-korongba, amelynek átmérője egyezik a ventilátoréval. A korongot rögzítsük a lapátokat védő rácsra. A lapátok által áramoltatott levegő a palack nyakában lehűlve jut ki a szobába. Maximum egy óra alatt kész, és máris hűvösebbé teszi a környezetünket!

Vajon mennyi lenne a világ energiaszámlája, ha a lakások, irodák falai és ablakai olyan tapétával és függönnyel lennének dekorálva, amely napelemként nemcsak a természetes, hanem a mesterséges fényből is képes lenne energiát kinyerni? Ezzel megoldódna a fény újrahasznosítása!

Az amerikai Virginia Tech műszaki egyetem éppen ezen dolgozik. Újdon-ságuk, a beltéren is használható napelem olyanok számára is érdekes lehet, akik eddig azért nem törődtek a napenergia hasznosításával, mert nincs olyan területük (tető, kert), ahová kihelyezhetnének egy hagyo-mányos napelempanelt.

A táblás napelemtől egyébként is kezd elmozdulni az érdeklődés, mind többen foglalkoznak hajlékony filmre nyomtatott, matricaszerűen bárhová felragasztható napelemek kifejlesztésével és tömeggyártásba állításával.

A Virginia Tech kutatói alacsony hőfokon történő nyomtatással titánium-oxid alkalmazásával készítettek fél milliméternél is vékonyabb, ötrétegű napelemmodulokat, amelyek filmszerűen hajlékonyak, ugyanakkor csem-peszerűen összekapcsolva nagyobb felület burkolására is alkalmasak, legyen az fal vagy függöny. 

A legtöbb szilícium-alapú napelem csak a napfényt képes energiává alakítani, de az új napelemfilm  a LED-fényforrás, a kompakt fénycső és a neonlámpa szórt fényét is hasznosítja, mondta az egyetem sajtóközle-ményében Shashank Priya kutatásvezető professzor. Egy tenyérnyi méretű film 75 milliwatt energiát szolgáltat, vagyis egy A4-es méretű feltölt egy átlagos okostelefont (bár arról még nincs hír, mennyi idő alatt).

Illusztráció

Az új napelemfilm gyártása nem igényel nagy hőmérsékletet vagy bonyolult gyártóeszközöket, ami jelentősen csökkenti az előállítás költségét, mondta Priya. A csempeszerűen bővíthető rendszernek köszönhetően mindenki annyit szerelhet fel az otthonában, amennyire szüksége van a különféle elektromos eszközei működtetéséhez.

Mivel a filmből napelemes függöny is készülhet, a természetes fény nagyságrendekkel erősebb sugárzása is hasznosul. A kísérletek szerint az új napelemfilm hatásfoka 10 százalék körüli, ami már most versenyképes a hagyományos napelemtáblák 13-15 százalékos hatásfokával.

Priya laboratóriuma az amerikai hadsereg számára végez olyan jellegű kutatásokat, hogy a flexibilis napelemet hogyan lehetne a katonák ruházatába vagy felszerelésébe integrálni, például a sisak vagy hátizsák borításába. Ennek révén a katona menet közben tölthetné a felszerelését, ami logisztikailag  is előny és kisebb súlyt kell cipelnie.

A Virginia Tech kutatási beszámolója itt elérhető.

Több mint tizenegyszer több pénzt gyűjtött össze a tervezettnél a Kickstarteren egy bicikliszerelőből lett informatikai fejlesztő, hogy karbantartás-mentes biciklit gyárthasson városi bringásoknak. A legfontosabb: nincs lánc, nincs külső váltó és felnifék.

Mi a legnagyobb baj a kerékpárokkal? A New York-i Dave Weiner szerint a karbantartás. Ha az ember olcsó gépet vesz, akkor előbb-utóbb gondja lesz az alkatrészek és a szerelés minőségével, és muszáj lesz bütykölnie, ha pedig drágát, akkor szervizbe jár vele, mert félti. Weiner korábban kerékpárszerelő műhelyben dolgozott, majd az informatikai fejlesztésre váltott, és most biciklitervezőként tért vissza. Céget alapított és a Kickstarter közösségi támogatási oldalon gyűjtött pénzt egy – állítása szerint – karbantartásmentes kerékpár sorozatgyártásához. 30 ezer dollár összegyűjtése volt a cél, most a kampány 331 ezernél jár.

A támogatókat valószínűleg az ragadta meg, hogy a Priority Bicycles (PB) valóban innovatív gépeket kínál városi bringázóknak, olyanoknak, akiknek nincs idejük/szakértelmük a biciklijüket szerelni. Weiner szerint egy biciklin jellemzően a váltó és a fék szokott elromlani (a kilyukadó gumikat leszámítva). Ezért a PB gépein háromfokozatú Shimano agyváltó működik, kontrafékkel ellátva.

Igen, ez a gyermekkorunk fékrendszere, csak jobb kivitelben, emiatt finoman lehet adagolni a fékerőt – mondja Weiner. További előny, hogy a felnifék (patkó-, kanti- vagy V-fék) kiváltásával az sem akkora gond, ha kissé megütjük a felnit, mert egyszerűen nincs fékkar, aminek a kerék súrlódni tudna (ha már a villát éri, akkor nagy baj van). A váltó a cég szerint évekig elgurul szerelés nélkül.

A PB-kerékpár legnagyobb újítása a lánc helyett alkalmazott fogasszíj. Nem igényel semmiféle kenőanyagot, tehát nem is tudja összekoszolni a nadrágot-zoknit, továbbá tartósabb, mint a lánc (nem rozsdásodik pl.), és csendesebben is fut. A vázat alumíniumból gyártják, ami az acélhoz képest merevebbé teszi a biciklit, de Weiner szerint városi használatban az a fontosabb, hogy könnyen fel tudjuk vinni a gépet az emeletre.

A női és férfiváltozatú bicikliket ellenálló gumikkal és duplafalú felnikkel gyártják, és talajra állítható pumpa is jár hozzá. Elvileg tehát a vásárlónak annyi dolga lesz vele, hogy időnként felfújja a kerekeket. Az alkalmi alkatrésztolvajok elrettentésére minden szerelvényen csavarokat használtak gyorsrögzítők helyett.

A bicikli 400 dollárba kerül (91 ezer forint), ami Magyarországon egy extrább márkás gép ára, az Egyesült Államokban olcsónak számít. A cég alapítója a Gizmodo blognak azzal magyarázta az árat, hogy közvetlenül ők árusítják a gépeket, tehát nincs viszonteladói árrés, másrészt hosszú időre visszanyúló jó kapcsolatai vannak az alkatrészgyártókkal, ami szintén segít. Szerintünk viszont ennyi pénzért kaphatna burkolatot a fogasszíj (mert elvileg ugyanúgy be tudja csípni a nadrágot, mint a lánc) és sárvédőket a kerék. A cég szerint a leszállított kerékpár öt perc szerelés után útra kész, azért az első és a hátsó világításról sem érdemes elfeledkezni.

"Április 20-án, 15:55-kor indulunk a XIII. Szent István park alatti alsó rakpartról, és lezárt utakon, 16 km megtételét követően jutunk el a Városligetbe, ahol ha mindenki beért, bringaemeléssel ünneplünk" - ezzel harangozták be az utolsó nagy rendezvényt a CM szervezői. A felvonulások kilenc éves időszakának vége, következik a megerősített szakmai munka a Magyar Kerékpárosklub kereteiben.

A szombati demonstráció ideje alatt több út egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan lesz járható és keresztezhető. A  felvonulás során 350 önkéntes rendező biztosítja a tömegközlekedési eszközök gyors áthaladását, elsősorban a villamosokét, melyek várhatóan zavartalanul járhatnak.

Lezárják az Andrássy utat, a Lánchidat, az Alagutat, az Attila utat és a Fő utcát, továbbá az alsó rakpartokat illetve a Petőfi hidat budai irányban. Nagy torlódás várható a Kis- és a Nagykörúton, valamint a Dózsa György úton. A demonstráció útvonala, plusz a kapcsolódó rendezvények:

Kilenc éve kezdődött a város közlekedését biciklis felvonulásaival és azok hatásával forradalmasító Critical Mass demonstrációk időszaka. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt. A biciklis közlekedők száma megtízszereződött, az egy bringásra jutó baleseti kockázat tizedére esett, ami Európában egyedülálló ütem. Csak a Gellért téren már napi húszezer biciklista halad át egy-egy melegebb napon.

A biciklisfutárok által indított tüntetések idővel kinőttek a szubkultúrából, a felvonulásokon és az utcaképen is elmosódtak a társadalmi csoportok határai. Öltönyös, farmeres, munkásruhás, szoknyás, gyereküléses biciklisták hajtanak naponta az irodaházakba, iskolákba, hivatalokba, műhelyekbe. A kritikus tömeget elért hétköznapi közlekedők már olyan példát mutatnak, ami mellett nincs szükség a létezésük bizonyítására, a biciklizés terjedése önerősítő folyamattá vált.

Ennyien tekertek az Erzsébet-hídon a 2011-es CM-en (Bajomi Bálint felvétele)

A forradalmi időszak végéhez közeledik. Budapesten Amszterdamhoz, Koppenhágához és más kerékpárossá vált nagyvárosokhoz hasonlóan, a nagy tüntetések után a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ez az összefogás, szerveződés, a Kerékpárosklub megerősítése, és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre és helyi célokra.

A Critical Mass mozgalomnak már 2005-ben szakmai szervezetre volt szüksége, hogy utcai jelenlétének erejét konkrét közlekedési változásokra váltsa. Az ekkor életre kelt, már 1700 fősre növekedett Magyar Kerékpárosklub mérnökei és szakértői napi szintű munkával képviselik a kerékpárral közlekedők érdekeit, sorra adnak javaslatokat és terveket az úthálózat átalakításához. Ennek nyomán már olyan munka zajlik a fővárosban, ami több száz utcán biztosítja majd a kerékpározás feltételeit.

Budapest lassan követte a közlekedési módok közti váratlan átrendeződést, és csak az utóbbi években váltott a kerékpáros közlekedés drága és látszatbiztonságot adó elkülönítéséről az útfelületek szinte ingyenes, modern megosztására. A megnyitott buszsávok, a kiskörúti, Andrássy úti, Alkotmány utcai és külvárosi kerékpársávok már e szemléletben létesültek, ám továbbra is folyamatos egyeztetésre van szükség, hogy a régi berögződéseket felváltsa a tapasztalatokra alapozott modern szemléletmód.

A mozgalom utcai mozgósító erejét ezentúl csak konkrét ügyek érdekében kívánja bevetni, ha elakadnának, vagy vállalhatatlanul valósulnának meg a most beinduló úthálózati fejlesztések. Talán még a havi rendszerességű kisebb, nemzetközi minta szerinti igazi Critical Mass is meghonosodik a városban.

Tarts otthon vizes ballont, amelyet újratölthetsz, ebből szürcsöld a reggeli kávéd, így a vízforralással járó energiát és a palackokat máris megspóroltad. Még indulás előtt tedd rá töltőre a telefonod, de mikor már tele az akksid, a töltőt ne hagyd a konnektorban, ezzel is óvod a környezeted.

A reggeli sminkhez használj természetes anyagokból készült termékeket.

ne a kocsiba pattanj, inkább tekerj be a munkahelyedre biciklivel - ez neked is nagyon jót tesz. A munkahelyeden ne nyomtass ki minden vackot, a gépeden tárold a dokumentumaidat, ott oszd meg kollégáiddal webes felületen: "Save the Trees!".

Ha már besötétedett, energiatakarékos izzóval világíts, és mikor elindulsz, mindenképp kapcsold le a lámpád! Amikor hazaértél, ne nyomd be a tévét, beszélgessetek ökogyertya hangulatvilágításban, és a vacsorakészítés hulladékát gyűjtsd szelektíven.