A párolgás hőelvonással jár – ezt az alapelvet alkalmazza egy új kerékpáros ivópalack, amely a kerékpár menetszelével hűti a benne lévő vizet.

Kánikulában megfigyelhető, hogy a levegő hőmérsékleténél hűvösebb ital hatására gyöngyözni kezd a pohár vagy palack felülete. Amennyiben ezt az „izzadást” a kerékpáros a menetszéllel gyors ütemben elpárologtatja, a hőelvonás alapján még nagyobb lesz a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, magyarán lehűl az ital.

A francia-indiai DSK ipari formatervezési főiskola végzős hallgatója, Benjamin Helle tervezte a Botl fantázianevű palackot, amelyet gyöngyvászon-szerű textil borít. Ez felszívja a kicsapódó vízcseppeket, amivel csökkenti a párologtatási veszteséget. Mivel egyelőre kísérleti szakaszban van a projekt, és rengeteg változó (sebesség, levegő hőmérséklete, víz hőmérséklete stb.) befolyásolja a hűtést, nem lehet pontos számokkal alátámasztani a Botl hatékonyságát. Feltételezések szerint, ha nem is hűti le több fokkal a benne lévő vizet, nagy valószínűséggel képes legalább az eredeti hőmérsékletét megtartani.

Barkács-tipp:
Bárki utánozhatja a Botl működési elvét: kérjen a nagymamájától egy textilzsebkendőt és két befőzőgumit. A vizespalackját tekerje bele a megnedvesített zsebkendőbe, rögzítse két gumigyűrűvel, tegye be a palacktartóba, és induljon el. Amíg odaér, ivóvize nem fog fölmelegedni.

Tíz évvel a dugódíj bevezetése után látványos térképeket közölt a The Guardian brit napilap arról, mennyivel többen bicikliznek és szállnak buszra a brit főváros belvárosában. Egy közlekedési adatok elemzésével foglalkozó cég, az ITO World készítette térképek szerint a London központjában szinte mindenütt 30 százalékkal visszaesett az autóforgalom. Ezt jelzi a rengeteg kék pötty (teljes méretben itt látható):

Van olyan része Londonnak, ahol száz százalékkal több bicikli jár, mint a dugódíj előtti években. Ezen a térképen ezt jelzik a piros pöttyök:

A buszos közlekedés is megélénkült 2001 és 2010 között. Az alábbi térképen a piros pöttyök legalább 30 százalékos növekedést jelölnek:

A tíz fontos (körülbelül 3600 forint) londoni dugódíjat a jármű üzembentartójának kell kifizetnie hétfőtől péntekig, amennyiben 7 és 18 óra között a belvárosban közlekedik. A díj eredetileg öt font volt, de azóta két ízben megemelték. A díj a brit főváros közelekedésszervező társaságához, a Transport for Londonhoz folyik be. Aki elmulasztja kifizetni, legalább hatvan fontos bírságra számíthat. A fizetős övezetet nyugatról a Hyde Park, keletről a Tower, északon a St. Pancras vasútállomás, délen Kennington határolja. Az övezetben élők 90 százalékos kedvezményben részesülnek, nem kell fizetniük a taxisoknak és a motorosoknak sem.

Az ITO World a brit közlekedési tárca forgalomszámláló rendszerének adatbázisát használta fel. Az adatbázis azt rögzíti, hogy egy átlagos napon hány jármű közlekedik az adott útszakaszon, vagyis az éves forgalomszámlálási adatokat elosztják 365-tel. További térképek a Guardian adatbányászati blogján.

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.

Megjött a tél, a mostani hétvégén köszönt be az igazi hideg - akár mínusz 10 fok is lehet. Ha nincs is pénzünk egy akkora beruházásra, amit a fűtéskorszerűsítés vagy utólagos falszigetelés igényel, néhány apró ötlettel, házhasználati szokásaink átgondolásával is jelentős lépéseket tehetünk az olcsóbb, energiatakarékos háztartás kialakítása felé.

A környezetkímélő fűtés tízparancsolata:

1. Rendszeresen tisztítsuk ki kéményünket és tüzelőberendezésünket.

2. Szellőztessünk gyakran, de rövid ideig! A lakásban megrekedő és elhasználódott levegő is növeli az ilyenkor egyébként sem ritka megbetegedések számát.

A fűtésszámla csökkenthető az okos szellőztetéssel: a nagyra kitárt ablakkal, 5-10 percig tartó szellőztetés sokkal költségkímélőbb, mintha huzamosabb ideig, résnyire nyitva hagynánk az egyik ablakszárnyat. Ennyi idő alatt kicserélődik a levegő a helyiségben, viszont a falak és a bútorok nem hűlnek át, megőrzik a lakás melegét.

Soha ne állítsunk fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószer) tartalmazó levegő van, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!

3. Gondoskodjunk arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre.

4. Gondoskodjunk arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen.

5. Ne tüzeljünk el műanyagot, festett és rétegelt fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajat, mert ezek égéstermékei veszélyeztetik az egészséget.

6. Csak engedélyezett tüzelőanyagot használjunk a tüzeléshez.

7. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.

8. Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően beépített és működő huzatszabályzó sokat segíthet.

9. Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék-elvezető csövek csökkentik a hatásfokot. Ezt a veszteséget pótlólagos tüzelőanyag-felhasználással kell fedeznünk.

10. Kéményünket és tüzelőberendezésünket rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel.

És plusz egy jó tanács: a radiátort ne pakoljuk körül bútorokkal, mert az akadályozza a hő szabad áramlását. Az sem szerencsés, ha egy földig érő, nehéz szövetből készült függöny lóg a fűtőtest előtt, de fontos a rendszeres és alapos portörlés is. A takarításnak ez a fázisa elég gyakran elmarad, pedig a radiátoron vastagon álló por is csökkentik a hő hatékonyságát.

(Forrás: Ökoszolgálat, Energiahatékonysági kézikönyv ház-és lakástulajdonosok részére; Műszakiak.hu)