Újrahasznosítás kimaxolva: alumínium állványzatból készült a többszintes és többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszín a kolumbiai fővárosban, Bogotában.

A La Concordia: Amphitheatre nevű szerkezetet alkalmas mozinak, étteremnek, bálteremnek, kilátónak, konferenciateremnek, természetesen a szükséges távolság betartásával.

A három fő szint U alakban kapcsolódik egymáshoz. Az éttermi részen a szintek egymáshoz képest lépcsőzetes eltolásban vannak.

Az egyes terek elválasztását jutaszövet függönyökkel oldották meg. Ezt a természetes szálakból szőtt kelmét használják Kolumbiában a kávés és krumpliszsákokhoz. A lengedező függönyök enyhítik az alumíniumváz nyersességét.

Bogotát nagyon megviselte a koronavírus-járvány, amely miatt a város a járvány kezdete óta szigorú karanténban él. Ráadásul a lakosok túlnyomó többsége nem tud otthonról dolgozni. Az éttermek 40 százaléka véglegesen bezárt, ezrével kerültek utcára az emberek. 

A La Concordia: Amphitheatre kreatív választ próbál adni a problémára, bemutatva, mire képes a jó design. Tervezői, German Bahamon és Alejandro Saldarriaga (Colab-19) azért választották az állványzatot, mert gyorsan lehet vele dolgozni, olcsó és könnyen hozzáférhető. 

"A társadalmi-gazdasági válság késztetett minket arra, hogy ne hagyományos építőanyagokkal tervezzünk", mondták. Azért is az állványzatot választották, mert újra lehet hasznosítani és költségtakarékos. 

Ideális építőanyag az úgynevezett taktikai építészethez, amely átmenetinek tervezett konstrukciókkal mutatja meg egy jövőbeni átalakítás értelmét.

"Ötletünkkel olyan tereket ajánlunk a városlakóknak és városoknak, amellyel javíthatnak az életkörülményeiken a pandémia elmúltával is." Ezzel arra utaltak, hogy a jövőben valószínűleg megszaporodnak a szabadtéri létesítmények, mintegy adaptálódva az "új realitás"-hoz.

VIA dezeen

De úgy is mondhatjuk: túllép a 15 perces városon az egyperces város. A 15 perces város koncepció lényege, hogy úgy alakítsuk át környezetünket, hogy 15 perces sétával minden szükséges szolgáltatót (orvos, bolt, iskola stb.) elérjünk. A koncepció szerint ezzel rengeteget javíthatunk a levegő- és életminőségen, hiszen ha ügyeink intézéséhez nincs szükségünk autóra, akkor gyalog és kerékpárral fogunk közlekedni. 

Svédországban ennél is szűkebbre húzták a határt: minden utcát át akarnak alakítani, ez lenne az egyperces város, írja a Bloomberg CityLab urbanisztikai webmagazin.

KÉP: ArkDes

A Vinnova (svéd nemzeti innovációs testület) és az ArkDes (svéd nemzeti építészeti és design központ) által fejlesztett, Street Moves-nak elnevezett kezdeményezés a helyi kisközösségek (szomszédságok) számára teszi lehetővé, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítják ki vagy át az utcájukat. A lakók workshopok és konzultációk során véleményezhetik, hogy például hány parkolóhely legyen a házuk előtt, vagy más nyilvános használatú egység.

Az egyperces város koncepciót jelenleg négy utcában tesztelik Stockholmban, még három városra (Göteborg, Malmö, Umeå) ki szeretnék terjeszteni 2021 folyamán. A végső cél szerint az elkövetkező évtizedben minden utcát át akarnak alakítani, hogy "Svédországban minden utca egészséges, fenntartható és életteli legyen 2030-ra", idézi a magazin a Street Moves honlapját.

KÉP: Utopia Arkitekter

A 15 perces város koncepcióval szemben a svéd egyperces város modell nem arról szól, miként elégítsék ki a lakók szükségleteit hiperlokális szinten. Az ugyanis nem venné figyelembe az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a tömegközlekedés, munkalehetőségek, egészségügyi specialisták. Ehelyett az új modell azt javasolja: a küszöbünk előtti terület az ideális hely arra, hogy a városvezetés újfajta, közvetlenebb módon teremtsen kapcsolatot az ott élőkkel.

A fenti utca más berendezéssel. KÉP: Utopia Arkitekter

Az utca az alapegysége a jövő lehetséges társadalmi normájának, kultúrájának. Az újragondolt utca a közösség létfontosságú kapcsolódási tere, el kell vetni azt a nézetet, hogy az utca pusztán közlekedésre és autótárolásra való aszfaltcsík. 

A Vinnova a Lundberg Design formatervező céggel karöltve olyan utcabútorkészletet fejlesztett ki, amely akkora, mint egy-egy parkolóhely. A tömör fenyőtalapzaton álló egységek aszerint alakíthatók, amire igény van az adott szomszédságban: kerékpár- és rollertároló, pihenőpad, játszózug gyerekeknek vagy elektromosautó-töltő. Az egységek állhatnak önállóan vagy összekapcsolva az utca teljes hosszában. A tervezők nem titkolt ihletadói az Ikea, a Lego és a Minecraft voltak, amelyekben az egybefüggő rendszer elemeit átrendezhetjük, átalakíthatjuk, bővíthetjük vagy lebonthatjuk igény szerint.

KÉP: ArkDes

A tervek szerint a svéd városok a maguk ízlésére alakíthatják az utcabútor-rendszert, természetesen minden utcában egyeztetve a lakókkal, a gyerekeket is beleértve. Például egy metrómegálló szomszédságában inkább több kerékpártárolót szeretnének az emberek, míg ahol sok kávézó van, ott több padot. Egyes egységekbe növényeket is lehetne ültetni. Az a lényegük, hogy az ott lakók utcaszakaszról szakaszra maguk alakíthassák ki a környezetüket az aktuális igényeiknek megfelelően. Vagyis az utca berendezése időről-időre változhat, akár évszakonként is. 

KÉP: ArkDes

Sőt, tévedni is szabad: az utcaberendezési egységek igazi célja, hogy lehetőséget adjanak egy jó beszélgetésre, amelynek során az utcában élők és a járókelők közösen megvitathatják az utcák jövőjét. Ennek köszönhetően a ma elérhetetlen hivatalok által végzett várostervezés kézzelfoghatóvá és közvetlenül érzékelhetővé válik. A Vinnova azt reméli, hogy Svédország utcái innovációs műhelyekké válnak, és sikeresen vehetik fel a harcot a klímaváltozás ellen, illetve a közegészségügy és a társadalmi igazságosság érdekében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Mostanában sokan elsősorban azért járnak kocsival, mert attól tartanak, hogy a tömegközlekedési eszközökön nagyobb kockázattal kaphatják el a Covid-fertőzést. Magyarországon 2020. november 3-tól megint ingyenes a parkolás, ami azzal járhat, hogy tovább nő a forgalom és ezzel a városi zajszennyezés mértéke. Márpedig újabb kutatás igazolja, hogy a hosszan tartó városi zaj Alzheimer-demenciát és szellemi hanyatlást okozhat az idősebbeknek. A városi zajszennyezésbe beleszámít a közúti forgalom, a kötöttpályás járművek, a légiközlekedés, az ipari létesítmények és az építkezések zaja is.

Az Egyesült Államokban első alkalommal szervezett hosszú távú kutatás, az 1993-ban indult Chicago Health and Aging Project (Chicagói Egészségi és Idősödési Kutatás) felméréseiben Chicago déli részének tízezer lakosa vesz részt. A felmérések szerint a tartós zajterhelés nagyobb kockázatot jelent a fent említett kórok tekintetében, emellett az észlelés lassulását is okozhatja az idősebbeknél. Ezek a következmények egységesek voltak eltérő környezeti feltételek esetén is, továbbá függetlenek voltak a tesztalanyok társadalmi-gazdasági hátterétől.

KÉP: Pexels

A zajterhelés káros hatását egy korábbi, német kutatás is igazolta, amelyben 45-75 éveseket vizsgáltak, és hasonló eredményre jutottak. Egy angol kutatás 50-79 évesek alvás közbeni zajterhelését mérte, és 9 év elteltével szintén a demencia megjelenésének fokozódását állapította meg. 

Megelőző vizsgálatok elsősorban arra fókuszáltak, milyen hatással van a zajszennyezés a gyerekek fejlődésére. Nem meglepetés, hogy a városi zajban felnövő gyerekek körében fokozottan kell számítani arra, hogy lassabban fejlődnek, illetve nehézségeik lehetnek a tanulásban és a kognitív teljesítmény terén. 

Az evolúció során úgy lettünk programozva, hogy a hangos zajhatásokat veszélyként észleljük. Így például egy örömében sikítozó kisgyerek hallatán is összerezzenünk, veszélyérzetünk automatikusan élesedik. Míg természeti környezetben a zaj leggyakrabban pontszerű, hirtelen impulzus, a települési környezetben már ismétlődő vagy hosszan tartó jellegű. Az állandósuló zajterhelésre egyénenként eltérő módon reagálunk.  

KÉP: Pexels

A zaj akkor is zavarhat, ha ennek nem vagyunk tudatában: repülőtér mellett lakók vizsgálata során az derült ki, hogy még ha nem is ébredtek fel a fel- és leszálló gépek zúgására, sokuknál akkor is hirtelen vérnyomás-emelkedést, szaporává váló szívritmust, érösszeszűkülést és a stresszhormonok szintjének megugrását lehetett kimutatni az erős zaj hatására. Ráadásul ezek a veszélyes keringési problémák még órákkal később is fennálltak, illetve hosszú távon állandósultak, és ezzel egyeseknél hozzájárulhattak a 2-es típusú cukorbetegség, illetve stroke kialakulásához. 

A reptéri kutatás szerzője, Wolfgang Babisch, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal zajkutatója szerint a zajszennyezéshez nem igazán lehet "hozzászokni", az ugyanolyan zavaró akár évek múltán is. Úgy látja, a különböző élethelyzetben vagy környezetben észlelt zaj eltérően hat: 85 decibel zaj nappal a munkahelyünkön enyhébb mértékben zavarja meg szervezetünk működését, mint 65 decibel zaj figyelmet igénylő feladat vagy pihenés közben, illetve 50 decibel zaj alvás közben. A szakértő számításai szerint a 446 millió lakosú Európai Unióban 56 millióan élhetnek olyan környezetben, amelynek átlagos zajszintje meghaladja az 55 decibelt, és így az egészségre ártalmasnak számít.

A Herman Ottó Intézet weboldalán elérhető Magyarország stratégiai zajtérképe. "A stratégiai zajtérkép nem csak egyszerűen egy térkép, hanem egy olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Részleteiben nem tartalmaznak minden utcát, területet, ezért nem lokális, rövid idejű problémákra, hanem a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrálnak. A zajmutatók éves átlagértéket reprezentálnak", írják.

Budapest zajtérképe nappal:

És éjszaka:

Hát ezek eléggé hasonlítanak.

A közlekedési eredetű városi zajterhelés csökkentésére mindenki fel tudna sorolni legalább háromféle járművet, és akkor a méltatlanul mellőzött gyaloglást tényleg nem is említettem.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Budapesten lakunk, a szomszéd 8 éves kislány a minap elbüszkélkedett, hogy apukájával elsétáltak a Szent Gellért térre. Ez tőlünk 10 villamosmegállónyi távolság. Kicsit hüledeztem, aztán megnéztem a térképen: lehet, hogy soknak tűnik a 10 megálló, de önmagában a távolság csak 4,7 kilométer, egy óra normál tempóban. Ennyit simán legyalogolok a kutyákkal naponta. Akkor miért tűnik mégis olyan órási távolságnak?

KÉP: Unsplash

Ilyesfajta kérdésekre keresték a választ az amerikai Rutgers Egyetem Közlekedési Központjának kutatói, akik közel 1300 tesztalany kikérdezése után a következőkre jutottak:

- Az emberek hajlamosak túlbecsülni a tervezett távolság megtételéhez szükséges gyaloglást és időt, ami csökkenti a gyaloglási hajlandóságot;

- Ha ismerős a környék, kevesebbnek véljük a távolságot;

- Az útvonaltervező eszközök (pl. GPS, térkép a telefonban) korrigálhatják a távolságra vonatkozó túlzásunkat, és ezáltal ösztönözhetik a gyaloglást;

- Minél többet gyalogol valaki, annál jobban tudja megbecsülni a távolságot és a szükséges időt;

- A valóságosnál távolabbinak véljük a célt, ha  sok cuccot cipelünk, vagy ha attól félünk, hogy el fogunk tévedni, vagy ha ijesztőnek érezzük a környéket;

- Egy olyan környéken, amely főleg autóval megközelíthető (pl. városszéli bevásárlóközpont), nagyobbnak érezzük a távolságokat, és nem fogunk oda gyalog elindulni, még ha közel is van;

- A környék sajátosságai sok mindent meghatároznak, pl. ha a közelben sok üzlet vagy szolgáltató van, akkor többet fogunk gyalog közlekedni (ez lényegében a 15 perces város koncepciója, vagyis hogy a nagyvárosok is álljanak kis kompakt tömbökből, amelyek lakói maximum 15 perces sétával találnak postát, patikát, abc-t, rendelőt, iskolát). 

KÉP: Pexels

Szóval a rendszeres gyalogláshoz vezető első lépés, hogy leküzdjük a kishitűségünket. Amúgy az amerikai Stanford Egyetem kutatócsoportja pár évvel ezelőtt 111 ország több mint 700 ezer lakosának napi aktivitását elemezte, ebből származik az alábbi illusztráció. Látszik rajta, hogy Japánban és Kínában sokat gyalogolnak az emberek, de Spanyolország vagy Svédország is élen jár ebben.

Igaz, hogy közelít a tél, és a hideg évszak nem kedvez a gyaloglásnak, de még mindig ez a legegyszerűbben végezhető mozgásfajta, pláne a koronavírus-járvány idején. Ösztönzésképpen álljon itt egy idézet Forgács Attila gasztropszichológus Az evés lélektana című könyvéből:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi években az online rendelés, a webshopok számának megugrása következtében hanyatlani kezdett a bevásárlóközpontok forgalma az Egyesült Államokban. A lejtmenetnek újabb lökést adott a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint az amerikai plázák több mint 50 százaléka be fog zárni 2021-re. Ebben az is közrejátszik, hogy számos bérlő (köztük olyan nagy nevek, mint pl a Gap) egyszerűen nem fizet bérleti díjat a járványhelyzet alatt átmenetileg bezárt üzletek után, ám a plázatulajdonosoknak továbbra is fizetniük kell a jelzáloghitel törlesztését. 

A kulcsszó most az újrastrukturálás, írja a Bloomberg CityLab nevű urbanisztikai alsite-ja. A bevásárlóközpontok jellemzően igen jó helyen vannak, többségük kiváló tömegközlekedési kapcsolattal, illetve tágas mélygarázzsal rendelkezik. Először az volt a terv, hogy az üresen kongó plázákat irodaházakká alakítsák, de a vírus miatti home office (távmunka) ellehetetlenítette ezt az ötletet. 

Így fog kinézni az Alderwood Mallból átalakított társasház.
Renderelt kép: Brookfield Properties Inc. 

Június végén a Trump-kormányzat illetékesei vetették fel, hogy a kihasználatlan kereskedelmi egységeket alakítsák megfizethető társasházakká. Így kelhet új életre például a Seattle északi elővárosában, Lynnwoodban álló Alderwood Mall is 2022-re. A most 41 éves épületben 300 apartmant alakítanak ki, de nagyjából 8300 négyzetmétert meghagynak kereskedelmi célokra. Miután a pláza egyik kulcsbérlője, a Sears tavaly bezárt, most a lakók válnak kulcsbérlővé. (Az anchornak nevezett kulcsbérlő olyan bérlő, amely nagy eladófelülettel rendelkezik, alacsony bérleti díjat fizet, ugyanakkor magas látogatószámot vonz a bevásárlóközponthoz.) 

Eleinte még tartotta magát az iparági remény, hogy a plázákat képesek megmenteni az éttermi és szórakoztató részlegek. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán a mozik megmaradnak-e, mondta egy ingatlanfejlesztő cég vezetője a Bloombergnek. 

"Az Alderwood-projekt jó példája a bevásárlóközpontok evolúciójának -- mondta az ingatlan tulajdonosa, a Brookfield Properties szóvivője. -- A ma embere kisebb alapterületű lakásban akar élni, és nem ragaszkodik az autóval történő közlekedéshez." 

A Seattle-től 26 kilométernyire fekvő, negyvenezer lakosú Lynnwood ideális tesztterület. A közeli nagyvárosban nyomasztó a lakáshiány, ám már készül a két települést összekötő HÉV-jellegű elővárosi vasút. Ezzel a Boeing vagy a Microsoft munkatársai kényelmesen ingázhatnak a csendes előváros és a metropolis között. Lynnwoodban jelenleg alacsony- vagy közepes jövedelmű lakosok élnek, a város vezetősége az új lakások mellé oktatási és egyéb közösségi intézményeket is tervez. 

A bevásárlóközpontokat viszonylag egyszerű lakóházakká alakítani. Egyesek szerint ez "erkölcsi kötelesség" is a mai égető lakáshiány idején. Az Egyesült Államokban 2,5 millió lakás hiányzik a piacról, az amerikai szövetségi lakáshitel-jelzálog-társaság (FHLMC/Freddie Mac) szerint. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is óriási köszönet annak a 3700 olvasónak, aki szavazott a hétvégén a Libegővel kapcsolatos körkérdésemre. A legtöbb szavazó (67%) szerint a Libegőt meg (és a jelenlegi helyén) kellene hagyni, illetve ebben a szavazási lehetőségben rejlett egy másik válasz is, méghozzá az, hogy többet kellene népszerűsíteni a Libegőt. Aki a meghagyás mellett szavazott, az talán a kijárási korlátozás feloldásával el is mehetne egyet libegőzni, mert a létesítmény kihasználatlanságán csak így lehet változtatni. Az átkosban felnőtteknek ilyenkor egyből beugrik Moszkva, ahol az ifjú házasok az esküvői szertartás után ellátogatnak a Lenin-mauzóleumhoz. Nem akarom a párhuzamot erőltetni, de tény, hogy szuper fotókat lehetne készíteni a párokról a Libegőn... Hopp, közben érkezett egy infó odafentről, hogy Tímár Péter rendező Moziklip című filmjében látható a Z'zi Labor Szárnyak nélkül című dala, amelyben éppen ez a jelenet szerepel:

Visszatérve a szavazásra, második legtöbb válasz (17%) titkos favoritomra, a Gellért-hegyre érkezett (amely nevet itt természetföldrajziként használunk, ezért kötőjeles). Ezen is jól mutatna a Libegő, amelynek drótpályája 1040 méter hosszú, tehát akár a pesti alsó rakpartról indulva átszelhetné az ehelyt 285 méter széles Dunát, és felérhetne a 235 méteres hegy tetejére. A Parlament és a Batthyány tér libegős összekötésére csak 7 százalék voksolt, a Libegő lebontására 5 százalék, és alig 4 százalék véleményezte kedvezően a Libegő esetleges áthelyezését a Margitszigetre.

A drótkötélpályás székes vagy gondolás közlekedésen azért érdemes még egy kört foglalkozni, mert szerte a világban több sikeres létesítmény üzemel. A drótkötélpályás gondola gyors, megbízható, biztonságos, elérhető, gazdaságos közlekedési mód különösen a geográfiailag nagy kihívást jelentő városrészekben. Egy villamos- vagy HÉV-vonal kiépítésének töredékéből ugyanannyi vagy még több utast lehet szállítani: a drótkötélpályás gondolarendszer óránként 4-6 ezer utas szállítására képes, amit 100 busszal vagy 2000 autóval lehetne kiváltani. Budapesten a 17 kilométer hosszú 3-as metróvonal visz csúcsidőben óránként 17 ezer utast, de 24 vonatpárral. 

Óránként tízezer utas szállításához kell kétezer autó, vagy száz busz,
vagy egy gondola. FORRÁS: Vladislav Slavov

Vladislav Slavov kanadai tömegközlekedési stratégiai kutató szerint a drótkötélpályás eszközök használata rendkívül környezetbarát, a kanadai Edmontonban készült kutatás szerint utasonként 0,1 kWh a kilométerenkénti üzemeltetési energiaigény. Az előregyártott modulokból a libegőrendszer gyorsan felépíthető, az építkezés a meglévő közlekedést minimálisan zavarja. A helyi közlekedési vállalat számára készült 42 oldalas, angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható. Ebből egy hétpontos kivonat a kutató honlapján olvasható.

A lenti képen látható kolumbiai Medellínben már hat gondolavonal üzemel. Az egyik (K-vonal) naponta 40 ezer utast szállít, és ehhez képest csak 26 millió dollár volt az építési költsége. 

FORRÁS: Atlas Obscura

A székes libegő igazi koronavírus-konform közlekedési mód, hiszen az utasok a szabad levegőn vannak, egymástól biztonságos távolságban. Ilyen rendszer üzemel a prágai állatkertben is:

FORRÁS: WIKIMEDIA

Ha úgy építik, akkor a megállók a kerekesszékesek és babakocsisok számára is elérhetők: 2017-ben a berlini IGA kertkiállításra épült kötélfelvonó (Seilbahn) teljesen akadálymentesítve épült.

FORRÁS: Gartenwelt IGA

A franciaországi Grenoble városvezetése kiszámoltatta, hogy a kábeles rendszer akár a feléből is kijöhet egy buszvonalnak.

A gondolás rendszer kapacitása csekély költséggel bővíthető, csak felakasztunk még pár széket vagy gondolát  kötélre, a központi munkatársak számát nem kell növelni. Itt látható a Minnesotai Állami Vásáron üzemelő Sky Glider székes libegő:

FORRÁS: Liftblog

A városi gondola egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, a megbízhatósága 99,3-99,9 százalék. Az amerikai Portlandban 560 ezer megtett út után volt egy 17 perces üzemszünet 2017-ben.

FORRÁS: Gobytram

A New York-i Roosevelt Island Tram az Irene és Sandy hurrikánok idején utolsóként zárt be, és elsőként nyitott. Bostonban is terveznek hasonlót.

FORRÁS: Ryyoo Obbaa / Flickr

Szerte a világon számos városban találunk gondolás vagy székes libegőt, Lisszabontól Nyizsnyij Novgorodon és Macujamán át Londonig. Érdemes rákeresni a neten a chairlift, cable car, cableway, ropeway kulcsszavakkal. Szóval Budapesten is talán nem megszüntetni kéne a Libegőt, hanem még több helyen építeni drótkötélpályát, akár székkel, akár gondolával.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Idén is meghirdette az amerikai eVolo fenntartható és innovatív építészeti magazin a felhőkarcoló-pályázatát, amelyen egy legószerűen összeállítható kórház győzött, mindjárt be is mutatjuk, de a dicséretet kapott tervezők között szerepel a címben említett terv:

A 737 MAX Tower a világ talán leghírhedtebb repülőgépmodelljét hasznosította újra. A Boeing 737 MAX repülőgép azután került a címlapokra, hogy kiderült, szoftverhiba okozhatta kétszer is a lezuhanását. A tragikus esetek után az egész 737-széria kérdésessé vált. Több ország kitiltotta légteréből a 737-eseket, a Boeing próbálja megoldani a problémát, de felfüggesztette a gyártást. Viszont eddig elkészült több ezer MAX. Közben beütött a koronavírus-járvány, vagyis nem lehet tudni, meddig maradnak földön a repülők. "Mi legyen azokkal a MAX-okkal, amelyeket már legyártottak?", kérdezte egymástól Victor Hugo Azevedo és Cheryl Lu Xu designer, és a többit meg lehet nézni a tervükön.

És ahogy említettem a bevezetőben, íme az első helyezett: Epidemic Babel, az egészségügyi sürgősségi felhőkarcoló.

Két fő előnye van: az egyszerű kontrukció és a gyors reagálási lehetőség. A kínai D Lee, Gavin Shen, Weiyuan Xu, Xinhao Yuan tervének központi eleme a függőleges acélstruktúra, amelyre a megfelelő ellátódobozokat lehet felszerelni az egészségügyi személyzet igényeinek megfelelően. A dobozok előre gyártottak, csak a helyszínre kell szállítani őket. Az Epidemic Babel kicsit olyan, mint a konténerekből épített mobilkórház vertikális kivitelben, csak ez a tervezők szerint gyorsabban (5 nap alatt) és olcsóbban megépíthető volna. 

A fenti tervek nagyíthatóan, illetve további csodás tervek a 2020 eVolo Skyscraper Competition oldalon láthatók a névre kattintva. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Különleges szempont szerint kereshetünk rá országokra, településekre a The Street-network Sprawl Map térképen: az utcahálózat egészségre gyakorolt hatása alapján. Azonnal látható, hogy melyik környék egészséges (=kék), illetve melyik nem az (=piros). Merthogy egy településen minél kevesebb az egyirányú- és zsákutca, annál alacsonyabb a túlsúly, cukorbetegség és szívbetegség előfordulásának kockázata. Részben azért, mert az olyan települések, ahol sok az egymással összekapcsolódó utca, pláne rendesen kiépített járdával, ösztönzik a gyaloglást és a kerékpározást. 

Az egészségügyi statisztikákat és a világtérképet a UC Santa Cruz és a McGill EGyetem kutatói hozták egy platformra. Megvizsgáltak közel 46 millió kilométer utcahálózatot régebbi és friss műholdfelvételeken, és megállapították, hogy 1975 óta ijesztő mértékben nőtt a "beteg" utcák aránya, amelyek nem állnak kapcsolatban más utcákkal. (Mintha volna egy kis áthallás az emberi kapcsolatokra is, nem igaz?)

Az amerikai kutatók írtak egy programot, amely a műholdképeket elemezve az utcakapcsolatok különféle jellemzőit azonosította, például, hogy melyik hogyan ér véget, hány kereszteződés van, illetve mennyi időbe telik az adott utcán gyalogolva elérni a település főbb pontjait. Érdekesség: jelenleg 10 845 867 zsákutca van a világon, legalábbis az OpenStreetMap adatbázisa szerint.

Adam Millard-Ball és Christopher Barrington-Leigh interaktív globális terjeszkedési térképén minél kékebb egy terület, annál sűrűbb, és kapcsolatokban dús az utcahálózat. És minél vörösebb, annál inkább terjeszkedő típusú a településszerkezet, sok zsákutcával.

Ahogy az várható, Európa, Japán, Dél-Korea és a dél-amerikai és észak-afrikai nagyvárosok utcahálózata sűrűbb, több kapcsolódást kínál, míg Délkelet-Ázsia, az Egyesült Államok és Nagy Britannia inkább terjeszkedő típusú városszerkezetet mutat. A régebbi és mostani műholdfelvételek összevetése azt mutatja, hogy 1975 óta világtrenddé vált a kapcsolatmentes utcahálózat terjedése, egyre pirosabb a Föld.

Az ide kattintva elérhető nagyítható térkép kékkel mutatja (Connected) az egymással kapcsolódó "egészséges" utcákat, pirossal (Dead-end) a zsákutcákat, és zölddel (Only way in) a zsákutcákba való bejutást lehetővé tevő behajtókat, lilával az utcahurkokat (Loop). Számítógépen kettőket kell kattintani a nagyításhoz, illetve az egérrel tudjuk kinyitni a különféle képmagyarázó dobozokat. A Sprawl Index a terjeszkedésre utal, minél alacsonyabb a szám és minél kékebb egy település, annál sűrűbb és egészségesebb az utcahálózata. Eszerint Magyarország települései, Budapesttel az élen, zömmel megfelelő, sok kapcsolattal rendelkező utcahálózatosak. 

A kutatók szerint a terjeszkedő típusú, zsákutcákban bővelkedő utcahálózat nem pusztán az egyénre (az egészségére) jelent nagyobb terhet, hanem a társadalomra is. Az ingatlanfejlesztőket mintha nem érdekelné, hogy az ilyen utcahálózat időben, üzemanyagban és károsanyag-kibocsátásban is többletet jelent: hiszen ha nicsenek egymással összekötve az utcák, akkor hajlamosak leszünk inkább autóval közlekedni, mint óriási kitérőket végigcaplatni gyalog. Vagyis ha nem kapcsolódó az utcahálózat, az megakadályozza az embereket abban, hogy fenntartható közlekedési módokat válasszanak – egyáltalán, hogy választhassanak. Ilyen például az alábbi képen látható Puerto Rico: a területen túl sok a piros és zöld utca, és alig látunk egymáshoz kapcsolódó (egészséges) kéket.

"Az ilyen utcahálózat bebetonozza az autóforgalmat a következő évszázadra is – mondta Millard-Ball a CityLab amerikai urbanisztikai magazinnak. –  Mert ha például egy sok kapcsolattal rendelkező utcában építünk házat, azt néhány év elteltével, amennyiben igény lesz rá, könnyűszerrel átalakíthatjuk többszintessé. De ha eleve rossz utcában kezdünk építkezni, azt nehéz megjavítani."

Bezzeg nem ilyen Budapest, legalábbis annak pesti része:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Újrahasznosított állványzat és raklapok -- nagyjából ez az alapja annak a tervnek, amely a napfényes tájolású tűzfalakon alakítana ki közösségi kerteket. Ennek több előnye is van a jelenlegi, városi foghíjas telkeken működtetett közösségi kertekkel szemben (nem lebecsülve azok jelentőségét!). 

Az állványzaton kialakított emeletes kert terveit a GreenBelly projekt dolgozta ki, amely az egyik közösségi adománygyűjtő oldalara tette fel a tervét. A lényege a modulrendszer: az emeletes kert egységes dobozokból áll, amelyek darabonként egy emelt ágyást, két aeropóniás termesztőoszlopot és négy  akvapóniás polcot foglal magában, kiegészítve egy napelemmel (pl. a világítás vagy a vízellátás energiaigényének fedezéséhez).

Az egymással összekötött akvapóniás polcok azt jelentik, hogy a lehulló csapadék a felsőbb szintekről a gravitáció segítségével jut az alsóbb szintek ágyásaiba, illetve a csepegtető vízellátó rendszerbe.

Az emeletes kert csak pár négyzetméter alapterületet foglal, kevesebbet, mint egy hagyományos kert. Összességében viszont akár ugyanakkora zöldfelületet is adhat, pláne, ha 5-6 szintes. Ideális megoldás, ha muszáj megtartani a telket parkolási célra, mert nincs elég parkolóhely a környéken. Az állványzaton lévő ágyásokban tiszta, jó minőségű föld van, nem pedig szennyezett talaj. Az ágyások több napfényhez és levegőhöz juthatnak, mint a vízszintes elhelyezésűek, vagyis az emeleteken egészségesebb, erősebb, dúsabb növényzetet lehet nevelni. Az emeletes kert hőszigetelő hatású a mögötte lévő tűzfalra, azaz nyáron nem engedi azt átmelegedni. Továbbá csökkenti a zajártalmat és a légszennyezést is. Az emeletes kert a könnyűszerkezetnek köszönhetően gyorsan összeszerelhető és beüzemelhető.

A legfelső szinten méhkaptárokat lehet felállítani, amelyek segítik a növények beporzását, a legalsú szinten kaphat helyet a komposztáló részleg, egy értékesítő stand vagy akár egy látványkonyha is. Egy hatszintes, 35 négyzetméter alapterületű emeletes kert 162 négyzetméter zöld területet jelent. Ezen éves szinten akár 6400 kilogramm bio minőségű zöldség és gyümölcs is termeszthető, amelyet vagy elfogyaszt a termesztő- és lakóközösség, vagy értékesítenek.

Az emeletes kert üzemeltethető a mai közösségi kertek rendszerében, azaz az ágyások bérelhetők. De lehet iskolai tankertet is kialakítani belőle, vagy olyan élelmiszerforrást, amely a közeli éttermet vagy zöldségest látja el. Lehet jótékonysági kert is, a vonzáskörzetében élő hajléktalanok megsegítésére. És végül lehet vállalati kert, amelyet például egy nagyobb cég alkalmazottai gondoznak csapatépítő tréning keretében. A fenntartási módozatok éppoly színesek lehetnek, mint a megtermelt zöldségek. 

A GreenBelly tervezői el tudják képzelni, hogy nagyobb intézmények (kórházak, iskolák, gyárak, bevásárlóközpontok) tűzfalait is emeletes kertekkel borítsák, amelyek tavasztól őszig zöldítenék a környezetet, egyúttal segítenék a városi állatfajok (különösen a madarak) életét. Az is elképzelhető, hogy az emeletes kertet télre plexipanelekkel fedjék be, vagyis télikertként funkcionáljon tavaszig. Csak egy jó nagy tűzfal kell hozzá.