Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
13
dec/2012

Adjon még egy esélyt a pizzadoboznak!

Olló, sniccer, vonalzó és speciális pizzadoboz. Ennyi szükséges a Kaja.hu szerint ahhoz, hogy tárolódoboz- éspolc, kisszék, kisasztal, képkeret vagy irattartó készüljön a használt pizzásdobozokból. Speciális sütőpapírral bélelve a doboz belülről is tiszta marad, és nem veszi át az ennivaló szagát.

A Budapesten fejlesztett megoldás, a Ne dobd el! doboz (NDE) a Cybergastro csapatának ötlete, és egyelőre saját termékeiket csomagolják így. Ha a pizzafogyasztók 15 százaléka újrahasznosítaná a kartoncsomagolást, körülbelül másfél millió doboz nem kerülne a szemétbe. A hajtogatási-szerelési útmutatót itt lehet letölteni.


0
Tovább
08
nov/2012

Két évig látható az Odoo napház Budapesten

Két évig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán az a napház, amelyet az egyetem diákjai terveztek. Az Odoo nevű épülettel a csapat a hatodik helyen nyerte Madridban, a napenergiás épületek Solar Decathlon Europe versenyén. Az egyik oldalfalán is napelemmel borított ház annyi áramot termel, hogy a többlet nappal a hálózatba kerül. Az épület különlegessége az újraértelmezett terasz és nyári konyha. Építéséről szóló riportunkat itt olvashatja.

Az Odoo felépítése Madridban

Az épület elemei megérkeznek a BME udvarára

Egy reggeli Madridban, a ház lakóterében


0
Tovább
25
szept/2012

Mentés másként: itt az ötödik fenntarthatósági nap

Ötödszörre rendezi meg 2012. szeptember 29-én Budapesten a fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferenciaként meghirdetett eseményen elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai beszélgetések hangzanak el, de lesz kiállítás, díjátadó és esti afterparty is. Az egész napos rendezvény helyszíne a Millenáris Teátrum és park.

Az FN5 délelőtt 11 órakor indul, a rendezvényt Csányi Vilmos etológus ráhangolódó előadása nyitja meg 11.30-kor, majd díjátadók következnek. Átadják a magyar sajtó munkatársai részére meghirdetett hello holnap! Sajtódíj pályázatának, valamint a Jövő-Kép fotópályázatának díjait. Délután 1 órától kezdődnek a fenntarthatóság hármas pillére mentén (társadalom, környezet, gazdaság) kialakított szakmai beszélgetések.

Díjátadó a 2011-es fenntarthatósági napon

A szakmai programon szó lesz arról, hogy mi magyarok miért vagyunk elmaradva a nyugattól az aktív állampolgárság és véleménynyilvánítás terén, miért működik ez jobban náluk. Továbbá a zöldfelületek fontosságáról, valamint arról, hogy a városi tereket hogyan tudnánk jobban kihasználni. Az előadók várhatóan olyan kérdéseket válaszolnak meg, hogy miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon, vagy hogy állunk ma Magyarországon a megújuló energiaforrásokkal, mi a zöld beruházások fókusza, és mennyire figyelnek oda a fesztiválok szervezői a zöld szempontokra.

A nehezen megfogható fenntarthatóság elméletét a szervezők igyekeznek kiállításokkal kézzelfoghatóvá tenni: lehetőség nyílik majd elektromos autó tesztvezetésére, valamint lesz  fair trade kávé és tea, bioszörp és repohár, komposztáló, napfénnyel megvilágított lakás és kerékpárból készült használati eszközök.

Az FN5 idei újdonsága, hogy „Zöldülő fesztiválok” témában + 1 szekciót hirdetnek meg, ahol Löbenwein Norbert, VOLT Fesztivál, Balaton Sound főszervezője; Kirchknopf Gergő, az Ocho Macho énekese; Sziromi-Nagy Tamás, a Zöldövezet Társulás Egyesület elnöke; Korentsy Endre, HD Group rendezvényügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója kap szót; valamint Hugee&Zeek, slammerek vesznek részt. Az esemény házigazdája  idén is Novák Péter.

A nap záróeseménye az este 9-kor kezdődő afterparty, ami ingyenes a helyszínen 19 óriág regisztrált résztvevőknek. A hagyományokhoz híven itt adják át az FN5 Pályázat díjait, utána pedig fellép a Bankrupt, a PASO Traditional Ska és az Ocho Macho. A nap programja és további részletek itt olvashatók.

(A Postr blogszolgáltatót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt., amely egyúttal a T-Mobile tulajdonosa is.)


0
Tovább
06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.


0
Tovább
18
ápr/2012

Megfelezhető a rezsi a korszerűsítéssel

Újítsa fel otthonát, megéri! – hangzik a jó tanács, amivel egyre gyakrabban találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. Aki aztán kedvet kap, hogy belevágjon egy ablak- vagy fűtési rendszer cserébe vagy a szigetelésbe, később szembesül azzal, mindez mennyi utánajárással és szervezéssel jár. Az Energiaklub áprilisban induló országos programja, a Küszöbön a felújítás! a gazdaságos beruházás lebonyolításában segít.

Megfelelő tervezéssel nem csak pénzt lehet megtakarítani, hanem jószerivel csak így érhető el, hogy a havi rezsiszámla valóban jelentősen csökkenjen. Márpedig van mit csökkenteni: a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén szinte a felére lehetne csökkenteni.

Az ország teljes energiafogyasztása körülbelül 1100 petajoule (pJ), ebből a családi házak felújításával 128 pJ energia takarítható meg a NegaJoule 2020 című kutatás szerint. Ennek oka a következő: a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él.

Az Energiaklub számításai szerint egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.

A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)

A szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése nem csak az egyes háztartások szintjén hozhat hasznot. Kihasználva a lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált, az ország annyi energiát takaríthatna meg, ami másfél hónapig elég lenne a teljes energiaellátásunkra. A beruházások a gazdasági haszon mellett ráadásul hozzájárulnak Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is. (Tovább információk az Energiaklub oldalán és a program Facebook-lapján találhatók.)


7
Tovább
11
nov/2011

A gyermekeket mérgezi az e-hulladék Afrikában

Riasztó mennyiségű ólom- és kadmiumkoncentrációt mutattak ki az ENSZ kutatói iskolákban és játszótereken Accrában, Ghána fővárosában. Az egyik iskolában a veszélyes anyagok koncentrációja ötvenszer nagyobb volt a kockázatosnak számító értékeknél, de szennyezettek a piacok, a futballpályák és a játszóterek is – számolt be az SG.hu informatikai híroldal.

A problémára a Greenpeace már 2008-ban felhívta a figyelmet, azonban nem történt előrelépés az ügyben. A probléma fő forrása, hogy az Egyesült Államokból, Japánból és Európából előszeretettel küldik az elektronikai hulladékokat az afrikai országokba, elsősorban Ghánába. A helyibeliek próbálnak pénzt csinálni a hulladékból, ezért általában a legegyszerűbb utat választják, például elégetik a kábeleket. Közben az ólom, a kadmium, a bróm, a réz és más veszélyes anyagok a levegőbe, illetve a talajba kerülnek. A helyzet az Accrában létesített Agbogbloshie raktárban a legrosszabb, itt ugyanis az egészség- és környezetkárosító munkát többnyire gyermekek végzik. A területen gyakran több ezren tartózkodnak, akik egyrészt értékes anyagokat keresnek, másrészt elégetik a hulladékokat.

Az ENSZ kutatói az Agbogbloshie raktár 150 méteres körzetében vettek talajmintákat. A talaj leginkább rézzel szennyezett. "Egy iskolaudvaron az ólomszennyezés 12-szerese volt a már veszélyesnek minősülő határértékeknek, a kadmiumértékek pedig 2,5-szer voltak nagyobbak a megengedettnél. Legalább ilyen veszélyes lehet a levegőben lévő szennyezés is, nehézfémeket és rákkeltő anyagokat, például dioxint és furánt tartalmazhat. Ehhez jön még a talajvíz szennyezettsége" - jelentette ki Atiemo Sampson, a vizsgálat vezetője, az ENSZ Egyetem munkatársa.

A szakember kiemelte, hogy a helyi lakosok ugyan tisztában vannak a veszélyekkel, de mivel megélhetési gondjaik vannak, így nem igazán foglalkoznak velük. Az ott élők többsége ugyanakkor úgy gondolja, hogy Európa ezzel a lépéssel gyakorlatilag megsérti Afrikát és a kontinenst az elavult eszközök tárolóhelyének használja. Ghána már évek óta az európai elektronikai hulladék célpontjának számít, az országba 2009-ben 215 000 tonna elektronikai eszköz érkezett, ezek 70 százaléka használt árucikk volt és 15 százaléka pedig szemét – tudósít az SG.hu.

A Greenpeace 2008-ban szakértői csoportot küldött Ghánába, hogy közelebbről is megvizsgálják, mi lesz a sorsa az elektronikus hulladékoknak. A nemzetközi szervezet munkatársai azt tapasztalták, hogy a lerakatokban nők és férfiak, illetve gyerekek a legegyszerűbb módszerekkel, például kövekkel darabolják fel a számítógépeket és a televíziókat. A munkások olyan fémeket keresnek, amelyeket később eladhatnak. A műanyagokat, kábeleket és a számítógépek, valamint a monitorok borítását, a további felhasználásra alkalmatlan anyagokat a szabad levegőn elégetik. Ezt követően a Greenpeace 2009-ben GPS-adót helyezett el egy használt televízióba, mert arra voltak kíváncsiak, hogy hova kerül egy nyugati városban kidobott használt vagy egyszerűen csak megunt elektronikus készülék: a televízió Nigériában, egy piacon végezte.

Az európai jog szerint az elektronikus hulladékok exportja illegális, mivel e termékek többsége káros, mérgező vagy más veszélyes anyagokat tartalmaz. Mindez azonban nem gátolja meg a szeméttelepek üzemeltetőit abban, hogy Afrikát szennyezzék a használt árucikkekkel. 2006-ban ugyan a világ legnagyobb számítógép-gyártói önként megígérték, hogy száműzik a gyártási folyamataikból és a termékeikből a legveszélyesebb vegyi anyagokat, azonban az ígéreteket egyedül az Apple tartotta be.


0
Tovább
23
szept/2011

Több mint egy zöld fesztivál - ez a 4. Fenntarthatósági Nap

Meg akarod érteni, mit takar a misztikusnak tűnő fenntarthatóság szó? Érdekel, mit mond a témáról egy ökológus, egy aktivista, egy pénzügyi szakember és egy médiaszereplő? Ha igen, szeptember 24-én ott a helyed a budapesti Millenáris Parkban, az ingyenes, 4. Fenntarthatósági Napon. Az esemény moderátora Novák Péter.

A különleges fesztiválkonferencia jóval több, mint egy zöld fesztivál: a beszélgetések a fenntarthatóság három pillérére – társadalom, gazdaság, környezet – épülnek, ahol Novák Péter moderátor mellett többek közt Azurák Csaba, dr. Juhász Árpád, Váczi Gergő és Winkler Nóra is kifejti véleményét egy-egy téma kapcsán. A komoly témák szórakoztató megértéséről a Momentán Társulat gondoskodik: az improvizáció mesterei a hallottak alapján rövid színpadi szituációkat adnak elő. Ők egyébként ráhangolódásképpen egy interaktív online színházi előadást tartanak szeptember 21-én este, a hello holnap! Facebook oldalán fenntarthatósági témában. A nézők egyben a szituáció alakítói is lehetnek: az oldalon futó chat-en bárki küldhet linkeket, képeket, szavakat, amelyeket a színészek beleépítenek játékukba.

A beszélgetések közti szünetben a belépésnél kapott matricákkal lájkolhatják a résztvevők az általuk legjobbnak ítélt pályaműveket és kiállítókat; a lájkok alapján a szervezők közönségdíjat osztanak ki. A műsorok közti szünetben arra is fény derül, hogyan készül sörösdobozból fényképezőgép, de akár egy flashmob résztvevőivé is válhatnak a látogatók.

A fesztivál keretein belül, a beszélgetések során egy asztalnál kap helyet egy aktivista és pénzügyi, gazdasági szakemberek: ők a szegénységről beszélgetnek; a víz témáját geológus, akadémikus, civil szereplő közösen boncolgatja a Jövő Nemzedékek Országgyűlési biztosával; a felelős kommunikáció kérdéskörét pedig a médiaszereplőkön túl egy újságíró, egy fogyasztóvédő és egy pszichológus járja körül. 2011 az Európai Önkéntesség Éve, így az önkéntesség témájában is elmélyülhetnek a jelenlévők a legek díjátadó (legjobb kiállítók, legjobb sörösdobozból készült képek) előtt. Este két pályázat – a hello holnap! Sajtódíj és az FN4 kreatív pályázat – díjait is átadják, közben és utána pedig az Anselmo Crew és a Brains zenekarok gondoskodnak a hangulatról hajnalig az afterpartyn.

Sokszínű fenntarthatósági programjai összefogására 2010 végén a Magyar Telekom elindította a hello holnap! kezdeményezést, amely a vállalat munkatársai mellett önkénteseket, beszállítókat is elér. A kezdeményezés keretei között hirdette meg a Telekom a hello holnap! Sajtódíjat, és rendezi meg a Fenntarthatósági Napot is. A negyedszerre megrendezett fesztiválkonferenciához együttműködő partnerként csatlakozott a Kultúrpart és a Millenáris is.


0
Tovább
13
szept/2011

Biobusszal a Föld körül

Egy huszonkét éves Mercedes iskolai buszon indult Föld körüli útra 2009 szeptemberében egy brit környezetvédelmi aktivista. Andy Pag - teljes nevén Andrea Pagnacco egy roncstelepről bányászta elő a buszt, és úgy alakította át, hogy a dízelmotor használt étolajjal működjön. A buszba használt alkatrészekből szűrőberendezést szerelt, és ezerkétszáz literesre cserélte az üzemanyagtankot. A busz lakóterét szintén újrahasznosított anyagokból alakította ki - a járművet Pag "biobusznak" nevezi, tudósít a Daily Telegraph brit napilap.

Így zajlott a busz átalakítása

Az olajhajtás bevált, Pag jó ütemben haladt kelet felé Törökországon és Iránon át, míg 2010 januárjában le nem tartóztatták Indiában, Radzsasztán városában. A férfi ugyanis nem tudta, hogy műholdas telefon behozatalához és használatához külön engedély szükséges Indiában, így a hatóságok a készülék miatt a nemzetbiztonsági törvény megsértésével vádolták. 2010 őszén Indonéziában csatlakozott hozzá egy amerikai újságíró, Christina Ammon, aki eredetileg csupán a vállalkozásról akart beszámolni. Az utazás alatt egymásba szerettek, és azóta is együtt vannak. A két évig tartó expedíció után Nagy-Britanniába visszatérve a pár azt tervezi, hogy 2012 elején a szigetországot járja végig a biobusszal, iskolákban népszerűsítve az újrahasznosítást. Az étolajos expedíció blogja itt olvasható.

A busz a Kentucky állambeli London előtt - Andy Pug és a tetőre szerelt napelemtáblák


1
Tovább
19
aug/2011

Három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

ZBR szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid-kvóta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hőszigetelés lakásfelújítás fenntarthatóság városi életmód energiatakarékosság

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.


0
Tovább
02
aug/2011

Sokkal drágább a légkondi hűvöse, mint a kályha melege

Legnagyobb részben a légkondicionálók használata miatt magas nyáron is a villanyszámla. Egy átlagos lakást egy fokkal lehűteni háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal felfűteni. A klímaberendezéseket viszont kiválthatja az árnyékolás és a szigetelés: ha legalább 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelést alkalmazunk az épületen, -7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete az erőművek generálta fölösleges szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

„Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, amely az áramszámlákat is jelentősen csökkenti– mondja erről Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. A szigeteléstechnikával foglalkozó cégek azt ígérik, ehhez képest a szigeteléses beruházás az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül. Az üveggyapot csaknem 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült termék. (Alternatív hűtési megoldásokról lásd még ezt a bejegyzést is.)

Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal emelkedett - és egyre gyorsulva nő - az átlaghőmérséklet. 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna CO2 kibocsátással járhat Magyarországon.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et. A Kárpát-medence fokozottan sérülékeny területnek számít a klímaváltozás szempontjából, hiszen ami világszerte átlagosan 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4 fokban realizálódhat a következő századfordulóra. A klímaváltozás hatásait a folyamatosan megdőlő melegrekordok és az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek illusztrálják.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum