Az ünneplés fogalma évszázadok óta összefonódott azzal, hogy rengeteg különleges étel kerül az asztalra, lakomával készülünk a jeles alkalomra. Ennek jegyében sokan kényszert éreznek arra, hogy túlvállalják magukat, mondván, "krumplifőzelékkel mégsem kínálhatom a vendégeket". Csak-hogy régen hétköznapokon és év közben sokkal szerényebben táplálkoztak az emberek, mint a mai átlag.
Mások azért összpontosítanak az ünnepi ételre-étkezésre, mert óriási stresszként élik meg a kötelező rokonlátogatásokat, az asztal fölötti "élveboncolást", és úgy érzik, addig sem kell velük beszélgetni (esetleg konfrontálódni), amíg esznek.
Egy-két nap után azonban lecseng a traktaroham, és ott állunk egy csomó maradékkal, amit vagy magunk készítettünk, vagy ajándékba kap-tuk szeretteinktől. Mivel ekkora már nehezebben gomboljuk be a nadrágot, megszólal agyunkban a vészcsengő. Próbálunk visszavenni az evésből, ezzel azonban fokozódik annak kockázata, hogy ránk romlik a maradék és a kukába kerül.
Csak az Európai Unióban évente 88 millió tonna, 143 milliárd euró értékű étel megy veszendőbe, amennyiből 200 millió embert lehetne jóllakatni az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint. További statisztikák itt olvashatók.
Többféleképpen megelőzhetjük, hogy ételmaradék képződjön az ünnepek alatt. Ebben a lelki tényezők átgondolása is segít.
A. Ésszerűen tervezzük meg a mennyiségeket
- Bevásárlás előtt alaposan vizsgáljuk meg, mi minden lapul a spájzban és a fagyasztóban, nehogy duplán vegyünk valamit.
- Mindenből 15-20 százalékkal kevesebbet készítsünk, mint tavaly. Ünnepek idején a fagyasztó jó barát: ha végképp nem tudunk hato-dával kevesebb töltött káposztát vagy gyümölcskenyeret csinálni, a fris-sen elkészült ételből lekanyarított mennyiséget fagyasszuk le. Jó lesz az januárra!
- Az ételeket gondosan feliratozva tegyük a fagyasztóba: hány dkg vagy hány adag, micsoda, mire lehet jó, dátum. (Például: "maradék pörkölt 2-3 adag hortobágyi palacsintához")
- Minden vendégnek kérés nélkül csomagoljunk a számukra készített finomságokból, aztán ők majd eldöntik, mit kezdenek vele, de ne maradjon ránk. Ehhez legyen otthon megfelelő mennyiségű csomagolóanyag, például alutálca, többször használható műanyag-doboz vagy üres befőttesüveg.
- Már előre írjuk le, hogy az ünnepi és a karácsonyi szünetre tervezett menü milyen fogásokból álljon, és az esetleges maradékot hogyan tudjuk hasznosítani (például másnapi parasztrántottához adva, stb.)
- Ha vendégségből hozunk ételt, és nem tervezzük megenni (mert például nem szeretjük vagy nem illik az étrendünkbe), nem kell a kukába dobni: a mi környékünkön például egész évben az a szokás, hogy a maradékokat szatyorba csomagolva kiakasztjuk a kapura, és onnan elviszik a hajléktalanok, rászorulók.
B. Cukorstratégiát készítünk
- Az ünnepek idején mindenképpen fogunk édességet enni, de nagyon nem mindegy, hogy milyet és mennyit. A reformsütikből nyugodtan fogyaszthatunk (normális mennyiséget), és ha ennek köszönhetően nem kell őket eldugni a hűtőben vagy a spájzban, kisebb a kockázata, hogy esetleg idejekorán megromlanak, és a szemetesben végezzék.
- A karácsonyi sütiket lehet úgy készíteni, hogy a liszt 25-30 száza-lékát teljes kiőrlésűre cseréljük, és a receptben megadott cukor-mennyiséget 15-20 százalékkal csökkentjük.
- Sok receptben, például a gyümölcskenyérben 10 dkg cukrot nyugodtan helyettesíthetünk 10 dkg pürésített almával, az abban lévő rostanyag még az emésztésünknek is jót fog tenni. A natúr almaszósz (egyes szupermarketekben lehet konyhakészen kapni) ugyanannyi étolaj helyet-tesítésére is alkalmas.
- Beszéljük meg a családdal, hogy csak egyféle édeset és csak egyféle sósat sütünk. Lehet szavazni, döntsön a többség, mi legyen.
- A mesterséges aromákkal és cukorral jól megküldött bolti geszte-nyemassza geil ízét és kalóriatartalmát megfelezhetjük, ha a mennyi-séghez ugyanannyi főtt, ízesítetlen, összeturmixolt tarkababot adunk. Vagyis ha a recepthez 20 dkg töltelék szükséges, akkor fele gesztenye, fele bab legyen. Ez még "háborús recept", a II. világháború utáni ínséges időkben babbal helyettesítették a gesztenyepürét a házi-asszonyok. Nálunk tavaly ilyen gesztenyés beigli készült (és a liszt 30 százaléka teljes kiőrlésű volt benne), a babot kuktában pároltam meg egy csipet sóval. Mindenki dicsérte a reformbeiglinket, hogy milyen jó laza, nem fújtós. És lelkiismeret-furdalás nélkül lehetett enni!
- Ha választhatunk édes és sós süti között, válasszuk a sósat.
- Főétel után készítsünk egy teát az egész családnak: a kellemesen meleg ital eltelít, kevesebb desszertet bírunk elfogyasztani. Cukor hozzáadása nélkül is kellemes ízűek például a rooibos vagy az almás teakeverékek. A teafőzés ideje alatt agyunknak hagyunk időt arra, hogy visszavegye az irányítást a gyomortól. Pár perc elteltével már nem is kívánjuk annyira azt a sütikét!
- Az ünnepek idején egyébként is érdemes elhagyni a cukros üdítőitalokat és gyümölcsleveket. Legalább e két hét alatt igyunk teát vagy vizet helyettük, így javítsuk a cukormérlegünket. Készíthetünk kalóriamentes ízesített vizeket is naranccsal, uborkával, mentával, az interneten számos receptet találni.
- Sokat segít a rágcsálhatnék enyhítésén, ha minden szobában ki-teszünk cukormentes rágót, és arra járunk rá, nem a szaloncukorra.
- Ha sejtjük, hogy meghívott vendégünk jobb zserbót készít nálunk, ne erőlködjünk, hanem tálaljunk valami mást, lehetőleg egyszerű és kalória-szegényszegény desszertet: "anyuka zserbóját lehetetlen überelni!" felkiáltással. Meglepetésként lehet ez gyümölcssaláta is vagy valami könnyű piskóta. A lelkünk is hálás lesz érte.
- Minél édesebb volt az elfogyasztott étel, annál inkább kívánjuk utána a sósat, azután viszont újra az édeset. Megelőzhetjük ennek az ördögi körnek a kialakulását, ha az édes és a sós ételeket is enyhébben ízesítjük.
- Kövessük az ünnepi egyszeregyet: vendégségben ne kóstolgassuk végig az összes sütit, hanem válasszunk egyfélét, és abból együnk egy darabot - de lassan, minden falatot alaposan megrágva. Ha tetszik még valami más, kérjük meg a házigazdát, hogy csomagoljon nekünk belőle. Jó lesz másnapi egynek. Tartsuk be, hogy egy nap csak egyszer eszünk sütit, csokit.
C. Változtassunk étkezési szokásainkon az ünnepek idejére
- Kizárólag a konyhában vagy az étkezőben együnk, semmiképp ne a szobában, pláne a tévé vagy a számítógép előtt.
- Ha rágcsálhatnékunk van, először igyunk egy pohár vizet: nagyon sokszor a szomjúságot érezzük nassolási vágynak.
- Senkinek ne tálaljuk előre az ételt, hanem hagyjuk, hogy mindenki maga szedjen, annyit, amennyi szimpatikus neki, inkább többször keveset, hogy minimalizáljuk a tányéron maradó felesleg mennyiségét. A tálalótálban álló étel érintetlen, nincs összeturkálva, nyugodtan mehet a fagyasztóba (feliratozva).
- Legalább az ünnepek idejére fogadjuk meg, hogy mindennap sétá-lunk fél órát. Lehet ez a főétel és a desszert között is, így legalább előre ledolgozzuk a kalóriákat.
0 
