Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Tegnap zárult a kampány: százezer hongkongi dollárt kértek, de közel másfél milliót kaptak az egyik közösségi adománygyűjtő oldalon az Omisonic fejlesztői, hogy szeptemberig piacra dobhassák a világ első vezeték nélküli ultrahangos mosóeszközét. Nem csoda, hogy ilyen nagy az érdeklődés a készülék iránt: emelje fel a kezét, aki tudja, hogyan lehet egyszerűen megtisztítani egy fürt szőlőt vagy egy átizzadt futócipőt...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna 

Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás. 
Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk:

vonjuk ki a vizet mindenből.

Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.

Pixabay

Már írtam arról, hogy a tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony, illetve, hogy miért nincs mindenből utántöltő. A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy  bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.

Indul a tabletta-forradalom -- azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.

Blueland

A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.

Bite

A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.

Lush

Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is. 

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy sor olyan holmink van, amit egyetlen használat után még simán fel lehet venni még egyszer. Ilyenek a pulóverek és nadrágok/szoknyák, de akár egy pár órát viselt ing is. (Nyilván a fehérnemű nem ez a kategória.) Komoly filozófiai kérdés, hogy félig tisztának, vagy félig piszkosnak véljük az ilyen cuccokat: nyilván a kedvenc pólónk az előbbibe fog tartozni, nem kérdés.

A legtöbb lakás vagy szoba viszont az ilyen cuccok miatt látszik csatatérnek: ezeket az egyszer viselt ruhaneműket már nem szívesen tennénk vissza a szekrénybe a tiszta ruhák közé, viszont a szennyestartóba sem, mert oda meg a tényleg piszkos holmik mennek, amik esetleg összekoszolnák az egyszer viselteket. Sajnos a legtöbb nagyvárosi lakásba képtelenség még egy olyan gardróbszekrényt beszuszakolni, amelyben feltűnés nélkül lehetne tárolni az ilyen félig tiszta ruhákat a következő alkalomig. Vagyis marad egy szék, "a" szék, amelyen szépen elkezdenek halmozódni ezek a holmik.

Pexels

Sokan nem totojáznak, a rendetlenség elkerülése érdekében inkább az egyszer viselt ruhákat is azonnal bedobják a szennyesbe, és ki is mossák, amikor szín vagy anyag szerint rájuk kerül a sor. Ez azonban óriási pazarlás a vízzel, az árammal, a mosószerrel és nem utolsó sorban a ruhaneművel is, ami így rövid idő alatt elhasználódik, megy adománynak vagy rosszabb esetben a kukába. Ne feledd, a nemzetközi ruházati cégek zömmel a fejlődő országokban varratják a ruháikat, és több ilyen céget megvádoltak már azzal, hogy kizsákmányolják a dolgozóikat, illetve némelyik illegális gyerekmunkásokat is dolgoztat. 

Szóval mit csinálj az egyszer viselt ruhaneműkkel? Hát vedd fel őket legalább még egyszer, ehhez ajánlok pár zöld ötletet:

1. Anyukám tuti módszere a kád fölé szerelt fregoli: miközben te alul tusolsz vagy fürdesz, a felfelé szálló gőz szépen áttisztítja a fejed fölé kiakasztott ruhákat. Olyan lesz, mintha frissen mostad volna! Ugyanígy használhatsz egy zuhanyfüggönytartó rudat is, csak legyen stabilan felfúrva.

2. Nagy haszon az olyan mosógép is, amelynek vagy gőzölős funkciója. Ez egy kis víz gyors felforrósításával gőzt képez, amiben pár perc alatt átforgatja a dobban lévő ruhákat. Ha most állsz mosógép vásárlás előtt, érdemes ilyen gőzölős mosógépet választani, lehetőleg olyat, ami műszálas ruhaneműket is tud gőzölni. Ebben a párnákat és takarókat is frissre lehet gőzölni, nem beszélve az eső után kutyaszagúvá vált dzsekiről.

3. A láthatóan nem szennyezett, legfeljebb kicsit emberszagú cuccot úgy is felfrissítheted, hogy mosás helyett felakasztod egy vállfára, és egy gőzölős vasalóval átgőzölöd a hónalját, elejét, ujját. 

Flickr

3. A dupla szennyestartó is jó lehet: az egyik zsákba kerülnek a mosásra érett cuccok, a másikba a próbaidősek. Ha jól szellőző vászonból van a szennyeszsák, akkor nem fenyeget annak veszélye, hogy a félig tiszták átveszik a piszkosak szagát.

4. Az egyszer használt ruhák tárolásához ideálisak a hálószoba kihasználatlan felületei, mint például az ajtó hátulja. Az ajtó tetejére akasztható fogason sok ruha elfér, ezért használatkor mindig az alul lévőket vedd fel, amik már régóta ott lógnak.

Möbelix

Ebből a neten rendelhetsz ilyet is:

Amazon

5. Jó szolgálatot tehet egy klasszikus szobainas is.

Ikea

6. Valahol megvan még az a fagolyókból fűzött autósülés-betét? Nosza, fűzd fel a golyókat jó erős spárgára vagy műanyag szárítókötélre, és csomózd fel pár mennyezetbe fúrt szemescsavarra. A golyók megtartják a vállfák kampóját, nem csúsznak össze a fellógatott ruhák. 

Côté Maison

7. Az ajtó mögötti üres sarkokban elfér egy előszobai kalaptartó.

Silent Design

8. Egy guruló ruhaállvány jól átláthatóvá teszi a káoszt, csak az a baj vele, hogy túl sok cucc ráfér, vagyis előbb-utóbb több ruhád fog lógni a sínen, mint a szekrényben...

Jysk

9. Kamaszlány szülinapjára tökéletes ajándék egy ilyen egyszerűen összeállítható ruhaállvány.

Côté Maison

10. Legtöbben egy székre dobjuk le az egyszer használt cuccokat, nagyot ment a neten a jó drágán megrendelhető The Sacrificial Chair nevű székváz-ruhatartó,

amit magunk is megalkothatunk egy rápattintós ülőkéjű olcsó fém szék vázából. (AZ ülőlapot felhasználhatjuk gyerekhintához.)

De készen kapható fürdőszobai törülközőszárító is lehet:

Ikea

11. Barkácsmesterek számos ötlettel feldobhatják a család közérzetét.

Instructables

Flemarie

12. Az internet bővelkedik további design ötletekben:

Ilyen a pp250 szobainas, amelyet Hans J Wegner dán formatervező tervezett IX. Frederik királynak 1953-ban:

Vagy Simon Alexander Cook új-zélandi halszálkája:

Vagy ez a minimalista váz:

Lehet hengeres is:

Diogo Frias portugál designer kísérletezett helytakarékos, falról lenyitható szobainassal, amelyet Andynek nevezett el:

Falról lenyitható lehet pár összehajtható konyhai szék is:

Még egy szép barkácsmegoldás:

Csak párszor meg kell hajlítani egy betonvasat, nem igaz? :P

És végül személyes kedvencem, amely innen nézve kutya, onnan nézve tehén vagy akár póniló is lehet:

Arasznyi már a paprikapalánta az ablakpárkányon? Alig várod, hogy kiültethesd a tejfölöspohárban nevelgetett növénykéidet? Sóvárogva gondolsz az első fejessalátás tojásos nokedlire? 

Kell hozzá egy kis fűrészelés-csavarozás, de ha emelt ágyást készítesz, a virágaid és a konyhakerti zöldségeid sokkal szebbek lesznek, ráadásul könnyebb is gondozni őket.

TLCgarden

Az emelt ágyás földje kevésbé gyomosodik, jobban megőrzi a Nap melegét, és kevesebb benne a csiga. Emellett nem tömörödik betonkeménységűvé, hiszen nem taposod. A laza szerkezetű talaj jobban levezeti a vizet a növények gyökeréhez, és benne fejlettebb talajélet tud kialakulni (giliszták, mikroorganizmusok), ami hasznos a növények számára. Minél erősebb a növény gyökere, annál életképesebb lesz, intenzívebben virágzik, többet terem. Lejtős területen azért ajánlott keretes ágyásokat kialakítani, mert így nem mossák el a termőtalajt a nagyobb záporok. 

Lehet használt raklapból is az ágyásszegély, csak akkor ide kattintva olvasd el, mire kell ügyelni a raklapvásárlásnál Savvygardening

Az emelt ágyás a kertésznek is hasznos, hiszen kevesebbet kell hajolgatni. Így ez a fajta kertészkedés a derékfájósoknak ideális, függetlenül attól, hány évesek. Még egy kis kapával is  könnyebb a laza, emelt talajon dolgozni, nem erőlteti meg magát az ember. Ha stabil az ágyás szegélye (erre megépítésekor érdemes ügyelni), lehetőséget nyújt a kertész számára, hogy leüljön rá, onnan pedig még kényelmesebb gyomlálni, egyelni a palántákat.

Az emelt ágyás nem ugyanaz, mint a lábazatra tett ágyás. Utóbbi inkább afféle ültetőtálca, amelynek van alja, és ezáltal fizikailag el van választva a kerti talajtól. Ezzel szemben az emelt ágyásnak nincs alja, tehát a növények gyökérzete szabadon terjeszkedhet lefelé, ami segíti a tápanyagok és nedvesség felvételét, illetve stabilabb tartása lesz a növénynek.

A lábon álló ágyásdoboz inkább
sekély gyökerú virágoknak való Hip2Save

Az emelt ágyást szegélyező kerethez érdemes olyan faanyagot választani, amit nem kezeltek gombaölő vagy más vegyszerrel, mert ez locsoláskor beszivároghat a talajba, és onnan felszívják a növények. Kapható előre elkészített fakeret is az interneten. A tervezett ágyás oldalai mentén leszúrt karók közé kosárfonásos technikával vesszőket és ágakat lehet rögzíteni, ez is alkalmas keretezéshez. Az ágyás sarkaiban hosszú 5x5-ös stafnik legyenek: lefelé rögzítőkaróként szolgálnak, felfelé nyúlva pedig csirkehálót keríthetsz köréjük, hogy a szomszéd macskája (nyula, csirkéje) ne másszon az ágyásba.

ThriftDiving

Az ágyások között hagyj rendes ösvénynek helyet, legalább olyan széleset, hogy fűnyíróval végig lehessen menni rajta, de még szerencsésebb, ha talicskával is. Még jobb, ha az ösvényeket vastagon leteríted mulccsal (fenyőkéreggel vagy szénával), hiszen ezzel csökkented annak veszélyét, hogy felüsse fejét a gyom bennük, és onnan átterjedjen az ágyásokra.

Az ágyás szélessége csak annyi legyen, hogy kezeddel mindkét oldalról beérj a közepéig, ne kelljen belépni az ágyásba. Ha téglalap alakú ágyásokat tervezel, úgy tájold őket, hogy a hosszú oldaluk nézzen dél felé. Így az ágyásban minden növény egyenlő mennyiségű fényben részesül. Ha csak úgy tudod kialakítani az ágyást, hogy valamelyik rövidebbik oldala nézzen dél felé, úgy válogasd meg a beültetett növényeket, hogy a legalacsonyabbak legyenek a déli oldalon, ne árnyékolják egymást a növények.

Ha olyan helyen tervezel emelt ágyást, ahol korábban nem volt veteményes vagy virágágyás, először alaposan fel kell ásni a talajt. Ásás közben halmozd fel oldalt a földet, és szedd ki belőle a köveket. Vizsgáld meg az ágyás alját, nehogy mélyen futó gyomnövény gyökerek maradjanak benne. Ha szomszédos fa vagy bokor gyökere lehet az, próbáld meg úgy irányítani, hogy kanyarodjon kifelé az ágyásból. 

Itt látszik, hogy érdemes valamilyen nem rozsdásodó fémhálót leteríteni alulra, hogy a vakond ne tudjon feljönni 

Amennyiben a kertben gyakori a vakond, érdemes vakondhálót leteríteni az ágyásgödör aljára úgy, hogy szélei legalább 10 centiméter magasan kiérjenek a felszínre, majd a keret belsejéhez lehet szögelni. Ha az ágyásban gyökérzöldséget (burgonyát, répát) akarsz termelni, akkor mélyebbre kell ásni a gödröt, és mélyebben kell kiteríteni a vakondhálót. Ezután a kiásott földet keverd össze fele-fele arányban komposzttal vagy friss földdel, szórd vissza az ágyásgödörbe, és simítsd el vízszintesre a tetejét. Ha pangó vizes a talaj, az ágyásgödör aljára egy kavicsréteget is teríts, hogy az elvezesse a felesleges vizet.

Az ágyásszegély széléről közép felé döntve sátorrúd-szerűen bab vagy paradicsom futtatásához is leszúrhatsz vékony karókat vagy bambuszrudakat. Egyenlő hosszúságú PVC-csöveket is leszúrhatsz, az ágyás fölött íveket kialakítva, amelyekre fóliát terítesz: máris kész a mini üvegház a primőröknek. Ezzel a termesztési időt is meghosszabbítod, hiszen késő őszig használhatod az ágyást.

Agnetwest

Rendszeresen gondoskodj a talajjavításról, akár komposzttal, akár speciális tápszerekkel az ültetett növények dúsabb fejlődése érdekében. A locsolást óvatosan végezd, főleg a növények tövét locsold, nehogy egy erősebb vízsugár kimossa a keretből az értékes földet. Ne felejts el jelölőket tenni az elvetett magok és palánták mellé, hogy tudd, melyikből milyen növény várható.

Sokan vagyunk, akik a hideg évszakban is aktív életmódot folytatunk, például kutyát sétáltatunk, havat lapátolunk, gyerekszánkót húzunk, sportolunk. Szükségünk van tehát energiára, de nem mindegy, hogy az milyen forrásból származik. A finomított kristálycukor helyett ajánlom figyelmedbe a téli gyümölcsöket, amelyek rostokban és ásványi anyagokban sokkal gazdagabbak a cukornál. Fogyókúrázóknak is ajánlottak, mert glikémiás indexük sokkal alacsonyabb, mint a kristálycukoré (GI 100), ezért nem dobják meg a vércukorszintet, laktatóbb hatásúak. A mostani vitaminhiányos időszakban is kedvezőbbek a gyümölcsök,, ha valakinek nem kötelező nullkalóriás édesítőt (sztévia, eritritol stb.) fogyasztania. Ráadásul olcsóbbak, mint más természetes édesítőszerek (méz, agavé, kókuszcukor stb.). 

Téli gyümölcsök alatt elsősorban az aszalt gyümölcsöket értem, amelyeket remekül lehet használni főételek, sütemények, energiaturmixok készítésekor, forró italokba keverve, vajas kenyérre kenve. Ezek legtöbb esetben a tömegükkel megegyező mennyiségű fehér cukrot helyettesítenek. A túl száraz aszalványokat érdemes először beáztatni langyos vízbe, és azzal együtt pürésíteni. Ezt a hozzáadott folyadékmennyiséget vond le a recept hozzávalóiból (nehogy túl folyós legyen pl. a muffin tésztája). Felnőtt ételekhez víz helyett fehér- vagy vörösbort is használhatsz, képzeld el, milyen finom lesz egy ilyen öntettel meglocsolt túrógombóc!

Pixabay

FÜGE
A benne lévő kalcium, kálium és vas csontépítő, vérképző hatású, az apró magok rendben tartják a bélműködést.
100 g apróra vágott fügét áztass be 50-80 ml vízbe (1-2 órára), majd pürésítsd. Nagyjából egyenlő mennyiségű cukrot helyettesít.
Glikémiás indexe: 61

Eatniks / Flickr

ALMASZÓSZ
Olyan édes fajtákból, mint a Golden vagy a Fuji, a helyettesíteni kívánt cukorral egyenlő mennyiséget meghámozva kockázz és turmixolj össze, és keverd az alapanyagokhoz. A recept szerinti folyadék mennyiségét kicsit csökkenteni kell! Ide kattintva elolvashatod, hogy az alma héjáról miként távolíthatod el a növényvédőszer-maradékot.
Glikémiás indexe: 40  

Vincci / Flickr

SÁRGABARACK
Természetes A- és C-vitaminforrás, gazdag vasban és rostokban. 
100 g apróra vágott kajszit áztass be 50-80 ml vízbe, majd pürésítsd. Nagyjából 25-30%-kal kevesebb mennyiségű cukrot helyettesít, fajtától függően.
Glikémiás indexe: 31

Itinerant Tightwand / Flickr

DATOLYA
Ebben sok kalcium, vas, foszfor, réz és mangán van, ami kedvező a csontoknak, a vérképzéshez és a gyomorműködéshez. Ha tejeskávét vagy teát ízesítenél vele, szedd le a héját, és úgy pürésítsd.
100 g kimagozott, apróra vágott datolyát áztass be 80-100 ml vízbe, majd pürésítsd. Ez a mennyiség kb. 120-150 g cukrot helyettesít, ízlés szerint.
Glikémiás indexe 49

Pixabay

MAZSOLA
A szőlőben lévő antioxidánsokra így tél végén különösen nagy szükségünk van. Koleszterinmentes édesítőszer. Ha nem akarod vízzel pürésíteni, kis étolaj hozzáforgatása után késsel is összeapríthatod pépesre. Ebben az esetben a felhasznált olaj mennyiségét vond le a recept hozzávalóiból. 
100 g mazsolát kb. 50 ml vízbe áztass be, majd pürésítsd. A mazsolaszósz 25%-kal kevesebb édesítőhatást képvisel, mint a cukor, tehát 100 g cukrot 125 g mazsolával helyettesíthetsz.
Glikémiás indexe 60

Pexels

BANÁN
Káliumban gazdag gyümölcs, amelyet éretten ajánlanak gyomorfekélyes jellegű panaszok kúrálására, sőt, magas vérnyomás  mérséklésére is. Már itt-ott barna pöttyös, de még nem erjedt banánt dolgozz el egy villával sima péppé, és használd megegyező tömegű cukor pótlására sütiben, smoothieban.
Az érett banán glikémiás indexe 51

Még a végén kiderül, hogy oda sem kellett figyelni, és zöld voltál Szenteste? A végén kiderül. Ami viszont a többit illeti, az emberek elképesztő módon alábecsülik az élelmiszerek előállításához szükséges energiafogyasztást és károsanyag-kibocsátást, miközben az elektronikai berendezések fogyasztásával sokkal jobban képben vannak. Ez derül ki a Sydney Műszaki Egyetem érdekes felméréséből, amely a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg.

Pixabay

A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok (ÜHG) 19-29 százaléka az élelmiszergyártásból származik. Az érték legnagyobb hányadát a szarvasmarha és a bárányhús előállítása teszi ki: kezdődik az állattartáshoz szükséges erdőirtással, folytatódik a takarmány termesztéséhez szükséges műtrágyagyártással és az állatok által kibocsátott metángázzal, végződik a vágóhídra történő kaminonos szállítással, illetve a hústermékek kereskedelmi forgalmazásával.

"Ám míg egy hősugárzó használatánál egyértelmű, hogy a bekapcsolása után meleg lesz a szobában, hónap végén meg látjuk az áramszámlát, addig az élelmiszertermelés hatása gyakorlatilag láthatatlan", mondta Adrian Camilleri kutatásvezető. Munkatársaival több mint 1000 embert kértek fel arra, hogy becsüljék meg 19 élelmiszer és 18 műszaki eszköz energiaigényét, illetve a hozzájuk köthető ÜHG-kibocsátást.

A tesztalanyok mindkét csoportot alábecsülték, de az élelmiszereket sokkal jobban. "Sokan azt hiszik, a marhahúsleves és a zöldségleves környezetterhelése nagyjából megegyezik, pedig amíg a húsleves az asztalra kerül, 10-szer több ÜHG jut a levegőbe, mint a zöldségleves esetében – mondta Camilleri. – Ez vakfolt az emberek gondolkodásában. Ha valaki csökkenteni szeretné az ÜHG-kibocsátását, elsőre azt gondolja, hogy majd lejjebb veszi a fűtést, kevesebbet autózik, nem utazik repülővel. Nagyon kevesen tervezik azt, hogy majd kevesebb marhahúst esznek."

A kutatócsoport kidolgozott egy jelölésrendszert az élelmiszerekhez, amely a műszaki cikkek (az Egyesült Államokban alkalmazott, Energy Star nevű) csillagos energiahatékonysági besoroláshoz hasonlóan minősíti az egyes termékeket. Az így felcímkézett levesek közül sokkal többen választották a zöldséglevest, szemben a húslevessel. A kutatók szerint, ha minden élelmiszeren fel lenne tüntetve a CO2-lábnyoma, akkor a vásárlók könnyebben megértenék, hogy az egyes tételek milyen környezetterhelést okoznak, és így jobb választásokat hozhatnának.

A gyümölcsön, zöldségen és gabonán alapuló vegán étrend jelenti a legkisebb környezetterhelést, a sertés-, baromfi- és halfogyasztás közepes, míg a marha- és bárányhús a legkomolyabb terhelést. "A terített asztalnál meghozott döntéseinknek jelentős hatása van az olyan globális problémákra, mint a klímaváltozás, de a kutatásunkból kiderült, hogy a fogyasztók tudnak jól választani", összegezte Adrian Camilleri ausztrál kutató. 

Az élelmiszerek környezetterhelésébe tehát beleszámít az is, hogy milyen távolságból kell ideszállítani az alapanyagot. Vagyis aki magyar pontyot vagy más hazai halat fogyasztott Szenteste, az környezetbarát módon ünnepelte a Karácsonyt.

Legegyszerűbb volna két csoportra osztani azokat, akikről azt mondhatod, hogy mindenük megvan: 1. a nálad gazdagabbak, 2. a nálad sokkal idősebbek. Nyilván az előbbi csoport bármit megvehet magának, az utóbbiak (például a nagyszüleid) meg már vagy megvették maguknak, amit akartak, vagy az évek múlásával rájöttek, hogy nincs is igazán szükségük arra a dologra.

Szerintem azonban inkább kérdezd meg magadtól: szereted vagy nem szereted az illetőt. 

Ha nem szereted, akkor udvariassági/jelképes ajándékot fogsz neki venni, amivel letudod a kötelességedet: lakáskiegészítőt, illatszert stb. És pontosan tudod, hogy amint kilépsz az ajtón, az úgynevezett ajándékod megy a kukába vagy a vitrinbe a 16-ik hasonló semmiség mellé. Ha összeadhatnánk csak Magyarország fölösleges karácsonyi ajándékait, kiderülne, mennyi értékes erőforrás, alapanyag, energia megy a kukába ezekkel. Mindketten tudjuk, hogy ennek semmi értelme. 

Mi lenne, ha idén karácsonykor csak olyanoknak adnál ajándékot, akiket szeretsz? És nekik is csak olyasmit, ami nem kifejezetten tárgy. 

1. Tanfolyam
Azért, mert megvan mindene a megajándékozni kívánt személynek, még nem biztos, hogy mindent tud is használni. Fizesd be őt egy idegennyelv-, főző-, cukrász-, borkóstoló-, smink-, vezetéstechnikai-, számítógépes-, tánc- vagy bármilyen tanfolyamra. A kuponhoz csomagolj egy merőkanalat, boros poharat, sminkecsetet vagy hasonló eszközt, amit a tanfolyamon használhat.

2. Jegy
A cirkusztól a mozin, színházon és kiállításon át az állatkertig vagy kirándulásig bármi lehet, a lényeg az élmény. Pláne, ha közös lehet. Ott a zsebedben a mobil, örökítsd meg, tedd közzé, ezzel valóban lehet büszkélkedni.

3. Előfizetés
Elsőre biztos egy újság jut az eszedbe, az is jó gondolat, de szeretted számára mást is előfizethetsz, csak egy kis szervezést igényel: minden hónap kezdetére egy virágcsokrot, vasárnaponként egy szelet süteményt a kedvenc cukrászdájában, rendszeres kocsimosást, svédmasszázst, havi egy buszos kirándulást valamelyik nyugdíjas otthon csoportjával stb.

4. Jótékonyság
Lehet, hogy a célszemélynek mindene megvan, de másoknak nem. Adományozz a nevében valamelyik segítő szervezetnek, fogadj örökbe a nevében egy matakót, farksodrót vagy más veszélyeztetett állatfajhoz tartozó egyedet az Állatkertből, támogass egy olyan kezdeményezést, amelyet ő is kedvel. 

Látod, rengeteg ötlet közül választhatsz, valami azonban nagyon fontos: az ajándék mellé magadat is tedd oda. Ha a nagyi évek óta azt hallgatja minden közös ebédnél, hogy téged hat lóval sem lehetne elvontatni egy operettre, majd karácsonyra kap tőled egy belépőjegyet azzal, hogy el is kíséred, szerinted mennyire fogja értékelni? Elárulom: nagyon. Elmondja minden ismerősének (közte a piacon a zölségesnek, hadd irigykedjen), és a nagy napon már reggeltől készülődni fog a közös programra. Utána pedig valószínűleg hónapokig mesélni fogja a részleteket. Ha így lesz, akkor biztos, hogy jövő karácsonykor is hasonló ajándék mellett döntesz.
Kellemes Ünnepet!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Október 20-án van a csontritkulás elleni világnap, amelyet azért jelöltek ki, hogy legalább évente egyszer figyelmeztessenek arra: a "néma kór"-nak is nevezett csontrikulásnak nincs különösebb tünete, nem fáj, viszont a miatta bekövetkezett csonttörések szövődményei súlyosak, végzetesek lehetnek. A világnap egyetlen nap az évből, a csontritkulás ellen azonban mindennap legalább 20 percet mozognunk kellene. Ez azonban egy kis rutinnal beépíthető a legfeszítettebb napi menetrendbe is, mindjárt kiderül, hogyan.

Balra az egészséges, jobbra a csontritkulásos csont

Magyarországon mintegy 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved a csontritkulás enyhébb vagy súlyosabb formájában, de számuk nagyobb is lehet, mert életmódunk mozgásszegény, táplálkozásunk nem kiegyenlített. A nőket a menopauza után, a férfiakat 55 éves kor fölött kezdi fenyegetni a betegség. 

Azt mondják, a csontritkulás elleni küzdelem a születéssel kezdődik, és ebben van igazság. A testünk vázát alkotó csontokra sokan olyan anyagra tekintenek, ami "megvan", és nem kell törődni vele. Ezzel szemben a csontszövet élő anyag, szervezetünk folyamatosan lebontja és újraépíti a csontsejtek állományát. Átlagosan 30-as éveinkig pozitív a mérleg: több csontsejt keletkezik, mint amennyi elpusztul. Utána viszont mindkét nemnél átbillen a mérleg nyelve, és felgyorsul a csontszövet leépülése.

A csontritkulás folyamatát leginkább csak lassítani lehet, sokszor már az is eredmény, ha a kezelés hatására nem romlik tovább a beteg állapota. A csontritkulás miatt kialakult csonttörésen átesett betegek fele nem is akarja kivizsgáltatni, kezeltetni magát, és mindössze 10-20 százalékuk kap megfelelő kezelést.
Létezik olyan új típusú gyógyszer, amely hatékonyan támogatja a csontépítést, ám ennek havi adagja még támogatással is 10 ezer forint, és élethosszig kell szedni. Így aztán a betegek többsége egy év után elhagyja a gyógyszerszedést, nem törődve a kockázattal.

A csonttörés megakadályozására napi szinten érdemes a természetes módszereket előnyben részesíteni, mert olcsóbbak és mindenki számára elérhetők.

Ott sűrű a csont, ahol dolgozik az izom: ha valaki naponta 10 kilométert kerékpározik, annak a felsőtestében, gerincében olyan gyenge lehet a csontállománya, mint aki egész nap a tévé előtt heverészik.  A mozgásnak nemcsak az erősítés miatt van jelentősége, hanem az egyensúlyérzék, a mozgáskoordináció fejlesztéséhez is fontos, hiszen ezek segítenek abban, hogy ne essünk el. Akkor igazán csonterősítő a mozgás, ha nem megterhelően erősíti az izmokat és ellentétes irányú a gravitációval. Legjobb a teljes testet átmozgató tánc, a nordic walking, a lépcsőjárás, túrázás, az óvatos súlyemelés, az ellipszis tréner, az úszás, a jóga, a tai chi és a pilates.

Konyhai fitnesszel a csontritkulás ellen

Dr.Bri

Tökéletesen alkalmas a konyhai fitnesz is: miközben vársz arra, hogy felforrjon a teavíz, miért nem fekvőtámaszozol a konyhapult szélének támaszkodva? Vagy miért nem jársz néhány percig helyben, magasra húzva a térdedet? Vagy miért nem használod súlyzónak a 1,5 literes ásványvizes palackot? Vagy miért nem fogod meg a konyharuhát, és húzogatod a két végét két irányba, amivel feljeszted a felsőtested izmait? Bontsd 3-5 perces részegységekre a napi 20 perces mozgást, amivel nem is izzadsz le, mégis megvan a kellő mennyiség. A neten számos egyszerű tornagyakorlatot találsz. Egyik kedvencem az, amelyikben a két kezedet úgy teszed össze, mintha imádkoznál, könyöködet vízszintesig emeled, és 5 másodpercig tiszta erőből összenyomod a tenyereidet. Egyszerű és hatásos, ki lehet próbálni!

Ami a táplálkozást illeti, a csontépítéshez fontos a kalcium fogyasztása: napi 2,5 dl tej fedezi a napi kalciumszükségletünk harmadát. Mondanám, hogy ez két tejeskávé, de a kávé pont nem ajánlott csontrikulásos betegeknek, mert fokozza a csontvesztést. Ők választhatják a cikóriát is, ami napjainkban már korántsem olyan ízű, mint nagymamáink korában. Egyes hipermarketekben kapható olyan instant Mischung (keverék), amely 80 százalék cikóriából és 20 százalék rendes kávéból van, teljesen elfogadható íze van. 

Természetes kalciumforrás tejtermékeken kívül a teljes kiőrlésű gabona, a hüvelyesek, csonthéjasok (ide értendők a növényi tejek is) és a sötét leveles zöldségek, de szezámmag, a mák és a gomba is. Kimutatták, hogy aki nem fogyaszt elég kalciumot, annak testében nagyobb a zsírszövetarány is, mint másoknál, tehát a kalcium természetes zsírégető. Érdemes napi szinten D-vitamint és magnéziumot is fogyasztani a kalcium beépítéséhez.

Pixabay

Hogy minimálisra csökkentsd a megbotlás és elesés kockázatát, tarts rendet a lakásodban. A műszaki eszközök kábeleit és az egyéb vezetékeket kötegeld össze vagy húzd rájuk kábelcsatornacsövet. Tegyél csúszásgátló alátétet a szőnyeg alá, szüntesd meg a küszöböket, és ha lehet, a fürdőszobában cseréltesd le a kádat zuhanyfülkére, amelybe könnyű beállni, és az ajtajának köszönhetően nem fröcsköl ki belőle a víz, amitől csúszóssá válna a járólap. A sötét sarkokban szereltess föl világítást, lehetőleg energiatakarékos mozgásérzékelőset. Otthon ne papucsot, hanem textil felsőrészű tornacipőt viselj. És lépcsőzés közben mindig, de mindig fogd meg a korlátot!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Ha repülővel mész nyaralni, érdemes kabinbőrönddel utazni, mert azt kézipoggyászként felviheted a fedélzetre. Ennek sok előnye van: nem kell vonszolni egy behemót bőröndöt, nem tűnik el az átszállás során, nem lopják ki belőle a kedvenc pólódat vagy parfümödet, sőt még a vámos is gyorsabban átenged a vizsgálaton. Ha kisebb és egyszerűbb a csomag, csökken a nyomasztó stresszfaktorok száma is, és végtére ezért mész nyaralni, nem igaz? Tény viszont, hogy a (légitársaságtól függően) 44-63 literes kisbőröndbe kevés holmi fér.

Wikipedia

De kérdezd meg magadtól: valóban szükséged van sok cuccra? A nyaralás során muszáj kilépned a komfortzónádból, ez érinti a csomagolást is. Az a vicces, hogy a kisméretű kabinbőrönd egyúttal a legzöldebb megoldás, hiszen a kevesebb poggyász miatt könnyebb repülőgép kevesebb károsanyagot bocsát ki a levegőbe az út során. 

Mire nem lesz szükséged:
Hajszárító, fényképezőgép, strandtörülköző, magas sarkú cipő, esernyő, térkép, útikönyv, villanyborotva, epilátor, edzőcucc, hajsütővas stb.

The Travel Intern

Mire lesz szükséged:
Útlevél + fénymásolata a bőröndben, jegyek vagy kinyomtatott bizonylatok, biztosítási papírok (SOS telefonszámokkal), okostelefon + töltő, fejedre árnyékoló kalap vagy sapka, bankkártya + némi készpénz és apró, körömvágó olló és reszelő, napszemüveg és tokja, fülhallgató, pár biztosítótű. Ez egy alaplista, lehetnek egyéni eltérések.

Egészségügyi készlet:
Fájdalomcsillapító, folyékony ragtapasz spray (fertőtlenítő és seblezáró hatású, drogériában kapható), tekercses átlátszó ragtapasz (patikában kapható, úgy néz ki, mint a cellux, sarokra, kézre, bárhova jó, és nem látszik), hasmenés és rosszullét elleni tabletták, fogamzásgátló vagy óvszer, szokásos gyógyszerek.

Tisztasági készlet:
Tusfürdő helyett vigyél szappant, samponból, testápolóból, krémből vegyél utazóméretet, vagy mind helyett használd a szállodai piperét: lehet, hogy nem a te perfekt illatod, de egy hétre megteszi. Borotválkozáshoz átmenetileg jó lesz a szappan és eldobható borotva. A hajformázó cuccokat (zselé, hab, spray) hagyd otthon, regeneráló hajbalzsamot viszont vigyél, pláne, ha tengerpartra mész. Vigyél egy kis mosóport a szennyes cuccok kilögyböléséhez, de a szállodai tusfürdő is megteszi. Kell még fogkefe, fogkrém, dezodor, napozószer, napozás utáni nyugtató testápoló. Sminkből csak a minimum, úgysem fogsz ezzel törődni harmadik nap után. A körömlakkozást még indulás előtt végezd el.

A ruhatár összeállítását egyszerűsíti, ha színkódban gondolkodsz: akkor tudod a legkevesebb ruhát a legtöbbféleképpen felvenni, ha színben egységesen visszafogottak vagy jól harmonizálnak egymással. Ha nagyon akarod, egy-két feltűnő színű nyakkendőt vagy kendőt csomagolhatsz, azok nem jelentenek pluszsúlyt és nem foglalnak sok helyet, de színesítik a ruhatáradat. Ne feledd, hogy például Olaszországban nem engednek be templomba, ha kilátszik a vállad vagy a térded. Ez férfiakra is vonatkozik. Ilyenkor jó férfiaknak a cipzáras szárú nadrág, illetve nőknek a nagy kendő, amit másnap a strandra is használhatsz a csípőd köré tekerve szárongnak. Esernyő helyett vigyél kicsire összehajtogatható esőkabátot.

Ruha férfinak 1 hétre:
1 lecipzározható szárú hosszúnadrág, 1 fürdőnadrág, 1 zakó, 2 ing, 1 könnyű pulóver, 2 hosszú ujjú póló, 2-4 rövid ujjú póló, 1 farmer, 3 pár zokni, 3 alsónadrág, 1 öv, 1 esőkabát.
Ezek közül párat már az utazás során viselsz.
+ max. 3 lábbeli: papucs vagy vízicipő vízpartra, kényelmes szandál utazáshoz és városnézéshez, zárt cipő estére.

Creditwalk

Ruha nőnek 1 hétre: 
2 nyári ruha, 2 ujjatlan top, 1 hálópóló, 1 hosszú ujjú blúz vagy póló, 2 rövidujjú póló, 1 szoknya, 1 hosszú farmer vagy vászonnadrág, 1 rövidnadrág, 1 leggings, 1 kardigán vagy pulóver, 1 könnyű blézer, 3 bugyi, 2 melltartó (1 sötét, 1 testszínű), 2 pár zokni, 1 öv, 1 esőkabát, 1 nagy kendő. Ezek közül párat már az utazás során viselsz.
+ max. 3 lábbeli: papucs vagy vízicipő vízpartra, kényelmes szandál utazáshoz és városnézéshez, csinos szandál vagy balerinacipő estére.

Ne feledd: hagynod kell egy kis helyet a bőröndben még a kiutazáskor, hogy pluszköltség nélkül haza tudd hozni a családtagoknak, barátoknak vásárolt szuveníreket.

Ami a csomagolást illeti, batyuzással tudod a legtöbb ruhát legkisebb méretre összehajtani úgy, hogy ne gyűrödjenek közben. Erről itt látsz egy hasznos videót:

Ennek lényege, hogy a leginkább gyűrődős darab (zakó) van legkívül, utána jönnek az ingek, aztán a hosszú ujjú pólók, nadrágok, pulóverek, rövid ujjú pólók, és a csomag magja a kicsire összehajtogatott alsónadrágokból és zoknikból áll. Egyszerű, hatékony csomagolási módszer!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.