Szerencsére magyar példákat is lehet találni napelemes rendszerek alkalmazására. Talán nagyobb példaértékkel bír, ha a napelemes fejlesztést egy közintézmény vagy egy önkormányzat hajtja végre.

Az újpesti önkormányzat még 2009-ben kezdte a szakorvosi rendelőjének teljes mértékű műszaki átvizsgálását az energia- és költséghatékonyabb működtetés és fenntarthatóság érdekében. 2012-re megtörtént az épület komplex energetikai felújítása, így jelentősen csökkent az épület fűtésének ára és a használati meleg víz költségei.

Az épület felújításának 2. ütemében a villamos energia felhasználásának (éves szinten 8,5 millió forint) csökkentése volt a cél. Ennek érdekében egy közel 50 kW csúcsteljesítményű, úgynevezett háztartási méretű kis erőművet, hálózatba visszatápláló napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére.

Az épület tetejére 176 darab európai gyártású, 270 Wp teljesítményű, prémium kategóriás monokristályos napelem és 3 fázisú inverterek kerültek. A napelemek kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy a rendszerbe épített napelempanelek szinte azonos paraméterekkel rendelkezzenek, ezzel is biztosítva a rendszer üzembiztos működését.

A napelemes rendszer teljesítményét a monitoring rendszernek köszönhetően a nap 24 órájában folyamatosan nyomon lehet követni.

Miközben Magyarországon olyan óvodák és iskolák versenyeznek az ökoóvoda és ökoiskola címért, amelyek csak részben, elsősorban a gyerekek gondolkodásának alakításában tudnak valódi eredményeket elérni, addig Vietnamban Biên Hòa városban, Dong Nai tartományban megépítettek egy valóban zöld óvodát, a Farming Kindergartent.

A tradicionálisan mezőgazdasági, ugyanakkor hirtelen iparosodó országban a gyerekek nagyon gyorsan veszítik el a kapcsolatot a környezetükkel és hagyományos természeti életvitelükkel. A „gazdálkodó óvoda” erre a problémára próbál meg fenntartható módon reagálni.

A 3800 négyzetméteren, közel fél Pancho Aréna nagyságú területen elterülő épület szinte az összes fellelhető megújuló energiaforrást alkalmazza. Az óvodát egy olyan cipőgyár mellé építették, ahol a gyerekek szülei dolgoznak, ezzel is időt és pénzt takarítva meg a szülők és a gyerekek számára. A közel 500 gyereket befogadó, három összefonódó gyűrűre emlékeztető épület tetején összefüggő, zöld tetőt építettek, ahol játszóteret és veteményeskertet alakítottak ki, hogy a gyerekek szabadidős tevékenységeinek lehetőségeit növeljék, és közeli kapcsolatuk alakulhasson ki a természettel.

A 200 négyzetméter nagyságú veteményeskertben az óvodások ötféle zöldség termesztésével kerülhetnek közelebb a mezőgazdasági termesztés alapjainak elsajátításához. A tetőnek közvetlen kapcsolata van a felszíni udvarral.

Az épület mindkét oldalán nyitható keskeny ablakok vannak, melyekkel maximalizálni tudják a fény beáramlását és az épület szellőzését. A zöld tető a hasznos időtöltésen túl szigeteli az épületet, másrészt beárnyékolja a belső tereket. Ennek eredményeként a full trópusi területen légkondicionálók nélküli termekben tölthetik az idejüket az óvodások. Vízmelegítésre napkollektorokat használnak. Öntözésre és a WC-k öblítésére pedig a szomszédos gyár újrahasznosított szennyvizét használják fel.

Tekintettel arra, hogy a gyárba alacsony jövedelmű munkások gyermekei járnak elsődleges követelmény volt az óvoda építési költségeinek és a környezeti hatásoknak a minimalizálása. Ezt úgy oldották meg, hogy az építkezés során helyi építőanyagokat használtak, és a low tech avagy „csináld magad” építési módszert alkalmazták, ezzel is fellendítve valamennyire a helyi ipart.

Másrészt az épület merev váza is gazdaságos anyagokból készült, így az építési költség összességében 1 négyzetméterre számítva 500 USD-ba került, ami nagyon versenyképes ár még a vietnami piacon is.

Forrás: gizmag.com

A föld 7 legszebb naperőművei közé sorolják az új-kaledóniai szigetvilág legnagyobb szigetén, a Grand Terrén felépített solarparkot. Az építő Conergy Australia cég a szív alakú napelemfarmmal küldött egy jelképes üzenetet a világnak, hogy itt az ideje jobban megszeretni a napenergiát.

A szív alakot a szigetvilágban található „couer de Voh” szintén szív alakú mangroveerdője ihlette. A közel 4 hektárnyi területen, mintegy 7888 napelemből álló, 2 megawatt teljesítményű naperőmű 750 otthon számára nyújt majd elektromos áramot. Az Új-Kaledónia szívének is nevezett erőművet ebben a negyedévben kezdik használni, amellyel várhatóan közel 2 millió tonna káros anyag kibocsátásától mentesítik a szigetet és a földet.

William Lamson amerikai installáció-művész meditációs célokra szeretett volna egy kis zugot létrehozni magának, illetve fagyérzékeny citrusfáinak is teleltetőhelyet keresett.

A két kívánságot örvözve építette meg Solariumnak elnevezett mini üvegházát a Tiffany-lámpaernyők technológiáját zöld módon továbbfejlesztve.

A fémvázba rögzített üvegtáblák ugyanis kétrétegűek: közéjük különböző hőfokra hevített, és ezért eltérő színűvé vált olvasztott cukorréteg került - természetesen az üveglapok éle víz- és légmentesen le van zárva.

A karamellpaletta borostyánszíneiben pompázó házikó napsütésben kel életre, és varázsol fényből és színből szőtt különleges világot a kilenc négyzetméteres építmény belsejébe.

Nagy melegben a ház oldalajtajai kitárhatók, így a természettel való kapcsolat is erőt nyer.

A növények a napfényből a fotoszintézis révén cukrot állítanak elő: a Solariumban a növények cukron átszűrt napfényben fürdőzhetnek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

„Szoktál lélegezni? Akkor muszáj védened a környezetet!” Így foglalható össze az Oscar-díjra jelölt Woody Harrelson mottója. A világhírű színész évtizedek óta vegetáriánus, egy hawaii ökofarmon él, és tizenöt év fejlesztés után most szalmaalapú papír gyártásába fogott.

Fotó: Rawtographer

Évente 3-6 milliárd fát vágnak ki világszerte a fakitermelő cégek. A nyersfa feléből papír készül, holott a technika ma már lehetővé teszi a teljesen papírmentes iroda működtetését. Ennek ellenére egyre több papír fogy, évente mintegy négyszázmillió tonna. Ez sem hosszú, sem rövid távon nem fenntartható, a Föld tüdejének nevezett erdők pusztulását okozza.

Woody Harrelson éppen ezen próbál változtatni – talán közrejátszik ebben neve, hiszen a wood angolul fát jelent. A színész főleg az erdőirtás elleni politikai kampányokban vállal szerepet, de úgy érzi, a környezetvédő szervezetek nem képesek hathatós eredményeket elérni. „Az egyik helyen sikerül leállíttatni a favágókat, akik a másik helyen folytatják” – mondta a Time magazinnak. 

Ezért a probléma gyökerénél kereste a megoldást, méghozzá a papírgyártáshoz használt anyagban. Így lett egyik alapítója a kanadai Prairie Pulp and Paper vállalatnak, amely a papírgyártáshoz 80 százalékban szalmát használ, és 20 százalékban fát, de az is fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból (FSC) származik. 

Az Egyesült Államokban a Staples irodaszer-ellátó hálózat forgalmazza a Step Forward Papernek elnevezett újfajta papírt: ebből két doboznyi ment meg egy fát a kivágástól. A gyártás a költségek miatt egyelőre Indiában zajlik, ami a szállítás szén-dioxid-lábnyomát figyelembe véve nem túl szerencsés; ha felfut az értékesítés, akkor az USA-ban is üzemet nyitnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Azt, hogy valaki idősebb huszonötnél, mi sem jelzi jobban, mint hogy egy dobozban több tucat régi magnó- és videókazettát őrizget, illetve olyan „ezeréves” floppykat, amelyeket már semmivel nem tud beolvasni. Néhány művész megmutatja, hogy miként lehet ezeket a technológiai fosszíliákat újrahasznosítani – analóg kiselejtezés helyett megőrizni a digitális örökkévalóságnak.

Erika Iris Simmons 2008-ban alkotta meg első képét: egy kupac letekert magnószalagról Jimi Hendrix bongyor hajára asszociált, és a gondolatot némi ragasztó segítségével tetté alakította.

Folytonos kísérletezgetés következett, kipróbálta a szupernyolcas filmet is, mint azt az Audrey Hepburn című alkotása is mutatja.

De más klasszikusok is megmozgatták a fantáziáját, így az 1994-es Ponyvaregény - a videószalag vált alapanyaggá.

Nem állt meg, készített már képet bankjegyekből, kártyákból és kottából is.

Jelenleg egy általános iskolai tanároknak szóló kézikönyvön dolgozik, amely az újrahasznosított művészetről (recycling art) szól.

Alyce Santoro a buddhista imazászlóktól nyerte az ihletet: ahogy a szél meglibbenti őket, közvetíti is a kis színes zászlókra írt imádságot az ég felé. Santoro 50 százalék műszálból és 50 százalék magnószalagból szövi „sámánruháit”.

A Sonic Fabric (hangzó kelme) elnevezésű különleges textilt egy magnófejjel végigsimítva a ruha megszólal, a művész szerint „gurgulázós hangon, mintha a víz alatt hallanánk” az eredeti felvételt.

Noha a ruhák a hétköznapi viseletet nem bírnák ki, ezért csak kiállítások tekinthetők meg, Jason Mraz a 2010-es Grammy díjátadón egy magnószalagból szövött Sonic Fabric nyakkendőt viselt. 

Nick Gentry szerint az ő módszere közelebb hozza a művészt, a nézőt és azt, aki az alapanyaggal hozzájárult a műalkotás elkészítéséhez.

Jelesül felajánlotta egy régi floppyját, fotónegatívját vagy röntgenfelvételét ahhoz, hogy Gentry egyik új alkotásának része legyen.

Készített már portrét Sir Ian McKellenről.

David Bowie előtt tisztelegve Nick Gentry egy különleges falidobozt készített, amelynek „képes oldala” a Bowie-ról készült fotók és filmek negatívjaiból áll.

A meglepetés villanyoltás után következik, mivel a dobozt LED-égőkkel ki lehet világítani. Megtekinthető a londoni Opera Gallery kiállításán, amelynek címe The Many Faces of David Bowie, és 2013. augusztus 31-ig látható. 

Nagyobb a cukor-, C-vitamin- és antioxidáns-tartalma annak a paradicsomnak, amelyet vegyszermentesen termesztettek, olvasható abban a tanulmányban, amelyet a PLOS ONE online tudományos folyóirat jelentetett meg. A brazil és francia kutatók úgy vélik, a stressznek köszönhető a jelenség. Részletek a kép alatt.

Forrás: JessSanson/Flickr

A növényvédő szerekkel és műtrágyával kezelt paradicsomhoz képest az organikus paradicsom 57 százalékkal több C-vitamint, 57 százalékkal több vízoldékony rostot, valamint 139 százalékkal több fenolt tartalmaz. Ez utóbbi vegyületcsoport antioxidáns hatású.
A szakemberek szerint vegyszeres védelem híján a paradicsomot gyakrabban éri oxidatív stressz (amelynek során a sejteket szabad gyökök támadják meg), de a tápanyagokban szegényebb talaj is arra sarkallja a növényt, hogy több olyan molekulát termeljen, amelyek végső soron ízesebbé teszik a bogyókat.
Mint mindennek a természetben, a fokozott íznek is ára van: az organikus paradicsom általában 40 százalékkal kisebb, mint a „felpumpált” méretű, de gyakran vízízű nagyüzemi paradicsom. Nagy kérdés ezért szakmai körökben, hogy a Föld már jelenleg is hétmilliárd fős népességének ellátása megoldható volna-e pusztán organikusan előállított mezőgazdasági terményekkel.
„Egészen a közelmúltig a terméshozam iránti elvárás felülmúlta a beltartalmi értékeket – összegzik a kutatók. – Ez az alapvető élelmiszerekre [például a gabonafélékre] igaz is lehet, de a gyümölcsök és zöldségek tekintetében a tápanyagtartalom és az íz fontosabb, mint az energiatartalom.”

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Versenyt hirdet a világ legnagyobb önkéntes akciójának hazai főszervezője, a WWF Magyarország 2013-ban is: hamarosan kiderül, melyik hazai település lakói a legelhivatottabbak a természetvédelem iránt. Az a magyar város, amelyről arányaiban a legtöbben regisztrálnak a foldoraja.hu-n a lekapcsolás kezdetéig, március 23-án 20:30-ig, egy évig viselheti a WWF Föld Órája Főváros címet. Tavaly Nyíregyháza kapta az elismerést.

„Idén is szeretnénk a lehető legtöbb embert és önkormányzatot mozgósítani, és lekapcsoláshoz történő csatlakozásukkal bevonni a globális mozgalomba” – mondta Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. A nevezéshez annyit kell tennie a versenybe szálló településnek, hogy hivatalosan regisztrálja csatlakozását ezen az oldalon.

A Föld Órája világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.

A tavalyi Föld Óráján is elsötétül a világ számos jól ismert, ikonikus épülete, látványossága, az akcióhoz pedig több mint egy milliárd ember csatlakozott nemre, származásra, vallásra, generációra és földrajzi távolságra való tekintet nélkül. A szobai világítást, a díszkivilágítást, a számítógépeket,a  televíziókat, neonreklámokat stb. szokás ilyenkor lekapcsolni, de az utcai közvilágítás, a jelzőlámpák, a biztonsági és létfontosságú berendezések bekapcsolva maradnak. A Föld Órájának nem az a célja, hogy általános fogyasztáscsökkentés gyakorlattá váljon, a globális villanyoltás szimbolikus cselekedet, ha úgy tetszik, ünnep.

1. Érdemes ásványvíz helyett csapvizet inni. A PET-palackok előállítása és újrahasznosítása is károsítja a környezetet, ráadásul amíg van iható csapvíz, inkább azt kéne inni, a felszín alatti vizeket pedig a nehezebb időkre kéne tartogatni. Ez a pénztárcának is jó, mert 1,5 liter csapvíz ára 0,36 forint, vagyis 36 fillér, míg 1,5 l ásványvíz a legolcsóbb fajtából 53 forint.

2. Tészta vagy burgonya főzővizével húslevest vagy krémlevest lehet főzni, de főzeléket is készítettem már vele.

3. Társasházi lakásban az első emeleten lakunk Budapesten, nincs a hagyományos értelemben vett kertünk. A lakáshoz tartozik egy 4 m2-es terasz, ami sok fényt kap nyáron, így lehetőségünk van növénytermesztéssel próbálkozni. Mi ezt egy nagy agyagcserépben oldottuk meg, amibe virágföldet tettünk, majd több részre osztottuk el a felszínét, ahol különböző fűszernövényeket ültettünk el tövével (snidling, bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta). Végül maradt még ki egy hely, ahol magok elvetésével próbálkoztunk (petrezselyem).

Vegyszert nem használtunk, csak sima vízzel öntöztünk. A növények nagyon jól érezték magukat egész nyáron, folyamatosan hozták az új leveleket. A petrezselyem elég szép gyökeret is növesztett. A friss fűszernövényeknél pedig nincs jobb és zamatosabb, ráadásul vegyszermentesen! Jövőre a koktélparadicsom-termesztést is célba vesszük, mert nagyon szeretem az apró paradicsomokat, amelyek ráadásul szépen mutatnak majd a teraszon.

A házam déli oldalán lévő teraszom tetejére víztiszta polikarbonátot tettem. Októbertől májusig mindhárom oldalát is körberakom egyszerű fakeretben lévő üvegtáblákkal, vitrinszerűen, szorosan egymás mellé csúsztatva. Napsütéskor annyira felmelegszik benne a levegő, hogy beengedve az ide nyíló ajtókon át a lakásba, 4 fokkal is megemeli a hőmésékletet.

Naplementekor gyorsan bezárom a házba a meleget, mert ilyenkor pillanatok alatt le tud hűlni a veranda. A fűtési szezon elejét és végét ezzel a módszerrel teljesen helyettesíteni tudom. Nyár elején pedig tízperces munkával a garázsba viszem az oldallapokat. Ha nem süt a nap, akkor is védi a házat és nem engedi a falat áthűlni, ezért a mediterrán növények gyönyörűen áttelelnek a fagymentes verandán.

Így készül kiégett villanykörtéből karácsonyfadísz: az égőt befestjük arany vagy ezüst színű festékkel, mintákkal díszítjük. Majd a fémfoglalatra színes masnit kötünk és madzagot erősítünk, amivel felakaszthatjuk.

Vitaminos dobozokból adventi naptár készülhet gyerekeknek. Le kell tépni róluk a címkét, és egymás mellé (ahogy beférnek) egy cipősdobozba helyezni őket. (Oké, elismerem, a méretet el kell találni.) A dobozt vagy festeni kell, vagy beborítani csomagolópapír-maradékokkal. Magukat a vitaminos dobozokat szintén be lehet borítani, festeni. A csokik a dobozokba kerülnek, a sorszám meg a dobozok tetejére. Kibontani persze sorban kell őket. Ha van otthon szalag, azzal is átköthet. Ha valaki ügyes, jól fog kinézni az egész, és nem szokványos egyáltalán!

A vitaminos dobozok jók még társasjátékok apró kiegészítőinek tárolására, vagy gyerekeknek vártorony készítésére. Kicsiknek csörgő készíthető belőlük, vagy babaágy fölé is jók, főleg, amíg a csecsemő elvan azzal, hogy csak nézegeti a színes, lógó dobozokat. (Akár a plafonról is lelógathatók madzaggal.)