Bár nagyon csábítóak a virágok csomagolásán lévő fotók, mielőtt beültetnéd velük a kertet, érdemes tájékozódni, melyik növény lehet veszélyes a gyerekre, kutyára, macskára.

KÉP: Pexels

KÉP: UpstateNYer

1. A húsvéti liliom (Lilium sp.) kutyákra veszélytelen, míg a macskának súlyos vesebetegséget okozhat. 

KÉP: Fir0002

2. A levendula (Lavendula angustifolia) mind a macskára, mind a kutyára veszélyes lehet, olyan szerves vegyületet termel (linalil-acetát), ami hányást, hasmenést, étvágytalanságot okozhat.

KÉP: Ben Schumin

3. A tulipán (Tulipa) hagymájában olyan anyagok vannak nagy koncentrációban, amelyek légzésleállást okozhatnak. 

KÉP: Ceasol

4. A nárciszban (Narcissus) lévő likorin hányást, izomrángást, vérnyomásesést, szívritmuszavart okoz, a hagyma a legveszélyesebb rész.

KÉP: André Karwath

5. A lobélia (Lobelia) depressziót, hasmenést, hányást, nyáladzást, alhasi fájdalmat, szívritmuszavart okozhat.

KÉP: Wuzur

6. A dicentraként is ismert nagy szívvirág (Lamprocapnos spectabilis) érintése viszketéstől kezdve hólyagosodásig sokféle panaszt okozhat, megrágása pedig nehézlégzést, hányást, eszméletvesztést.

KÉP: Biswarup Ganguly

7. A krizantém (Chrysanthemum) egyik hatóanyaga a piretrin, amelyet a biológiai növényvédelemben rovarirtóként használnak. A növényben más mérgező vegyületek is vannak, amelyek hányást, hasmenést, nyáladzást, koordinációs zavart és bőrirritációt okozhatnak. 

KÉP: Jim Evans

8. A gyűszűvirág latin neve Digitalis, eredetileg ennek a növénynek a hatóanyaga a ma digitáliszként ismert szívgyógyszer. A vegyület szívritmuszavart, gyengeséget, szívleállást okozhat.

KÉP: Darorcilmir

9. A sarkantyúfű (Delphinium) annál mérgezőbb, minél fiatalabb a növény. A benne lévő alkaloidok megzavarják a szívműködést, idegrendszeri bénulást okozhatnak, és a légzés leállása miatt halált is.

KÉP: H.Zell

10. A gyöngyvirág (Convallaria majalis) minden része mérgező, hányást, szívműködési zavart, vérnyomásesést, kómát okozhat.

KÉP: William Pembroke

11. A kardvirág (Gladiolus) megrágása nyáladzást, hányást, letargiát okozhat, a legtöbb hatóanyag a virághagymában van.

KÉP: Dénes Emőke

12. A begónia (Begonia) méreganyaga az oldható kalcium-oxalát, amely a vese megbetegedését hányást, hasmenést okozhat. Szerencsére a növény legmérgezőbb része a föld alatt van.

KÉP: 4028mdk09

13. A kis meténg (Vinca minor) kedvelt talajtakaró növény, de alkaloidjai végzetesek lehetnek: a hányás-hasmenésen túl vérnyomásesést, izomrángást, kómát és halált okozhatnak.

KÉP: Wildfeuer

14. A csodatölcsért (Mirabilis jalapa) sokan estikének nevezik, de az igazi estike (Matthiola longipetala) veszélytelen kerti virág, ellenben a csodatölcsér mérgező: a benne lévő alkaloida miatt a gyökére és magja lenyelve hányást, hasmenést okoz kutyáknak. A növény érintése is kiválthat bőrirritációt az arra érzékenyeknél.

KÉP: H.Zell

15. A nősziromnak is nevezett írisz (Iris germanica vagy pallida) esetében a terpenoid méreganyagokat legnagyobb mennyiségben a rizómája, azaz a földfelszín közelében lévő gyöktörzse tartalmazza. A növény megrágása nyáladzást, hányást, hasmenést, letargiát okozhat. 

További ismeretek gyűjtéséhez angol nyelvű forrásként ajánlom az amerikai állatvédelmi szövetség (American Society for the Prevention of Cruelty to Animals) adatbázisát, a kaliforniai mérgezésmegelőzési adatbázist (California Poison Control System), illetve a BBC kertészeti adatbázisát. Ezekben a növények latin nevére is lehet keresni, tehát egy kis wikipédiázással kiegészítve pontos információkat lehet nyerni a közismert növényekről (és nemcsak a brit vagy észak-amerikai fajokról). 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Húszezer négyzetméteren szabadföldben ültetett póréhagymát teszteltek éjszakai LED-megvilágítással, és kiderült, a fény hatására a zöldség gyorsabban nőtt, ellenállóképessége fokozódott, tehát a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb növényvédőszer elég volt a műveléshez. Így tehát megvalósulhat a fenntartható növénytermesztés minimális ráfordítással.

GIF: Studio Roosegaarde

Vörös fény hatására a növények jobban nőnek, a kék fénytől dúsabban virágoznak, a megfelelő UV-fény pedig a védekezőképességüket javítja. Színes LED-eket eddig csak beltéri növénytermesztéshez, szobanövényekhez vagy hobbikertészek különlegességeihez használták. Daan Roosegaarde holland művész azonban most szabadföldi termesztésben is kipróbálta ezeket egy mintaprojekt keretében.

Ilyen a póréhagyma-ültetvény nappal...

A Grow egyszerre művészeti installáció és tudományos kísérlet, amelyet Roosegaarde a Rabobankkal és a Wageningen Egyetemmel karöltve hozott létre. A napelemes LED-fényforrások lényegében meghosszabbítják a napsütéses órák számát, éjszaka egy bizonyos ideig vörös, kék és UV-fénnyel világítják meg a póréhagyma-ültetvényt. A fényforrások úgy vannak beállítva, hogy vízszintesen világítsanak, tehát ne okozzanak fényszennyezést, ami megzavarná a környékbeli állatok életét. 

... és naplemente után még néhány óráig. KÉPEK: Studio Roosegaarde

A mezőgazdaság egyike a leginkább környezetszennyező ágazatoknak, miközben óriási a jelentősége az emberiség szempontjából. A Grow projekttel Roosegaarde azt szeretné megmutatni, hogy mekkora jelentőségük van az innovatív módszereknek, és milyen fontos a fogyasztók aktív részvétele a folyamatokban. "Pusztán a statisztikáktól nem lesznek zöldebbek az emberek. Rettenetes krízishelyzetben vagyunk, új ötletekbe kell invesztálnunk. Vagy alakítói leszünk a jövőnek, vagy áldozatokká válunk", tette hozzá.

A Grow-projektet 40 országban fogják bemutatni az év folyamán, mindenhol valamilyen őshonos növényt választanak hozzá. Érdemes megnézni a Daan Roosegaarde korábbi projektjeit is a honlapján, itt a blogban szemléztük már az áram nélküli hídvilágítást és a szmogevő toronyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Flexitariánusnak nevezik azt az egyre népesebb társadalmi csoportot, amelynek tagjai törekednek arra, hogy étrendjük minél kevesebb tejterméket és húst tartalmazzon. Amerikában már a népesség 38 százaléka flexitariánusnak mondható. Őket is érdekelheti az izraeli Remilk nevű startup új szintetikus teje, amely a cég szerint ízre és küllemre teljes mértékben hasonlít a tehéntejre, csakhogy ehhez nem kell tehén, mert mikrobák állítják elő.

KÉP: Remilk

Az elmúlt években a tejpótlók iránti igény egyre emelkedik: mind többen érzékenyek a tejcukorra vagy allergiásak a tejfehérjére, illetve sokan a nagyüzemi szarvasmarhatartást tartják állatkínzásnak, amelynek ráadásul horribilis a környezetterhelése (legeltetés, metánkibocsátás stb.). Ha a tejtermelés megoldható tehén nélkül, az alapjaiban megreformálhatja az élelmiszeripart. 

A tejpótlók piaca 2018-ban nagyjából 600 millió dolláros volt, ez 2025-re 2,22 milliárd dollárra nőhet az iparági előrejelzések szerint. A növényi italok készülhetnek például mandulából, rizsből, zabból, kókuszból, szójából.

Jól látszik, mekkora különféle tejek előállításának vízigénye és szén-dioxid-kibocsátása (fentről lefelé: tehén, mandula, rizs, zab, szója).

Mindegyik mellett számos érv szól, ám összességében maga a növényi tejpótlók gyártása nem túl környezetbarát, mert egyrészt ezeket a növényeket is meg kell termelni (ehhez kell termőterület, műtrágya, öntözés, növényvédelem, szállítás, feldolgozás stb.), másrészt a folyamat vízigénye összességében rendkívül nagy, és nem biztos, hogy a klímaválságban ezt megengedhetjük magunknak. Kevésbé terheli a környezetet a szója, a zab, a kender, a len és a mogyoró.

"A jelenlegi alternatív tejek átlagosan 97 százalék vizet tartalmaznak. Vagyis ezek nem a tej alternatívái, hanem a vízé", mondta Aviv Wolff, az izraeli Re-Milk társalapítója a FoodNavigatornak. Csapatával azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az általuk fejlesztett szintetikus tej hozza az ízélményt, egyúttal megfeleljen a fenntarthatósági és az állatjóléti elvárásoknak. Szerintük a nagyüzemi tejgyártás primitív és destruktív technológia. A szintetikus tej előállítása nagyságrendekkel kevesebb környezetterhelést jelent, ráadásul hulladékból is kevesebb keletkezik a folyamat során.

KÉP: Remilk

A világnak fenntartható módon előállított élelmiszerekre van szüksége, de csak akkor fogják az emberek az újfajta ételeket megenni, ha azok finomak. A Remilk ígérete szerint az ő műtejük pont ilyen. Egyelőre laboratóriumban készül, a mikrobáknak néhány napra van szükségük ahhoz, hogy előállítsák a tej összetevőit. Utána ezt a szintetikus tejet ugyanúgy fel lehet használni különféle tejtermékek előállítására, mint a tehéntejet. Aminél egészségesebb is a mesterséges úton előállított tej, hiszen nincs benne laktóz vagy koleszterin, sem pedig növekedési hormon- vagy antibiotikum-maradvány.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Yale Egyetem kutatása szerint alacsony páratartalmú levegőben könnyebben terjednek a vírusok. A levegő ideális páratartalma 40-60 százalék között van. Télen a kinti hideg levegő is száraz, illetve a fűtéssel felmelegített benti levegő is, amelynek átlagosan 20 százalék lehet a páratartalma. Ezen egy szobai párologtatóval, vagy még inkább néhány cserepes növénnyel segíthetünk.

Pexels

Az alábbi növénynek kifejezetten jó párologtató képességűek, tisztítják a levegőt, ráadásul igazán nem igényelnek túl sok gondozást. 

Anyósnyelv (hivatalosan fácánlevél) / Sansevieria

Wikipedia

Kezdő szobakertészek legjobb barátja. Elviseli a rendszertelen öntözést, a száraz szobai levegőt, a félhomályt. Nevét talán onnan kapta, hogy lényegében elpusztíthatatlan, illetve az éles szélű levélről. 

Zöldike (hivatalosan csokrosinda) / Chlorophytum

Wikipedia

Nemcsak párásít, hanem a NASA kutatása szerint kiváló levegőtisztító növény. Szeret kilógni a cserépből, mármint az indáin, ezért érdemes magasra tenni egy ámpolnában, függőkosárban. A földjét nem kell túlöntözni, egy napfényes ablak mellett jól ellesz. 

Pozsgafa / Crassula

Wikipedia

Sok vizet tárol kerekded leveleiben, ezek pórusain keresztül sötétben fokozottabb mértékben párásítja a levegőt, mint világosban. Szereti a napfényt, ősszel és télen nem szükséges sokat locsolni. 

Vitorlavirág / Spathiphyllum

AireHealth

Dús levélzetével jelzi a vízigényét: ha kicsit lekonyulnak a levelek, szomjas a növény. Túlöntözni nem kell, szereti a meleget és a nem direkt napfényt. A NASA szerint a vitorlavirág nagy mennyiségben kiszűri a levegőből az illékony vegyi anyagokat (VOCs), amelyek például a műanyagokból, ragasztókból (bútorlap), égéskéslelkető vegyülettel kezelt kárpitokból szabadulnak fel.

Aranypálma (más néven Areca) / Dypsis

Wikipedia

Könnyen kezelhető szobanövény, kiemelkedő párásító képességgel. Világos helyre kell tenni, vízigénye közepes. 

TIPP: 10 négyzetméterenként 1 növény ajánlott. A párologtatást úgy is fokozhatjuk, hogy a cserépalátétbe kavicsot szórunk, majd erre a kavicságyra állítjuk a cserepet. A vizes kavicsok felületéről többlet nedvesség párolog a levegőbe.

A fertőzések elleni védelemhez a távolságtartás, a maszkviselés és a rendszeres kézmosás elengedhetetlen.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Dél-Afrikában, a Fokvároshoz közeli Vergenoegd Löw szőlészetben közel kétezer kacsa végzi a biológiai kártevőmentesítést. Nevezetesen indiai futókacsák, amelyek úgy nyelik a csigákat, mint khm... kacsa a nokedlit. Ez az egyik hasznuk. 

A második az a bevétel, amit a sok szájtáti turista fizet, akik nem győzik videózni, amint a végtelennek tűnő kacsasereg reggel elindul a dűlőkre dolgozni. Van köztük néhány liba is, amelyek a kacsákra vigyáznak, elijesztik a mongúzokat és a baglyokat. A kacsák reggel hétkor ébrednek, és fél 11 körül indulnak munkába. Az egész napos csigahabzsolás után 4 körül érkeznek vissza a gazdaságba. Van egy saját tavuk is, ahol szabadon kacsálkodhatnak. És jár nekik éves szabadság is szőlőérés idején, mivel akkor csigák helyett esetleg az érett szemeket csipegetnék fel.

A szőlészet egyébként egyike a legrégebbieknek Dél-Afrikában, 1696-ban alapították. Tulajdonosai 1983-ban tértek át az ökologikus és fenntartható művelésre. Először csirkéket alkalmaztak a kártevőmentesítéshez, de azok nem voltak elég hatékonyak.

Így kerültek a képbe az indiai futókacsák, amelyeket Ázsiában évszázadok óta alkalmaznak a rizsföldek kártevőmentesítésére. A sáskák ellen is hasznosak, mivel egyetlen futókacsa napi 200 sáskát is képes megenni. (Ezért ajánlott idén tavasszal Kína százezer kacsát a pakisztáni sáskajárás gyérítésére.)

A Vergenoegd-szőlészetben a futókacsák harmadik haszna, hogy megtrágyázzák a szőlőtőkék tövét, így nincs szükség mesterséges tápanyag utánpótlásra. Ami pedig az életük végét illeti, egyik sem kerül a tányérba. "Az olyan volna, mintha a kollégáinkat ennénk meg", tiltakozott Gavin Moyes, a borkóstoltatást irányító alkalmazott az Atlas Obscura magazinnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

El tudod képzelni, hogy egy városi fa fotója 127 ezer lájkot kapjon? Pontosan ez történt egy hónapja, amikor egy londoni twitterfiókban megjelent egy különös fotósorozat arról, hogy egy titokzatos személy krétával odaírja az útmenti fák és gyomok mellé a nevüket. Az azonosításon túl pedig személyes megjegyzéseket is tesz, például hogy a szikomorfa valódi túlélő minden környezetben, vagy hogy a közönséges platán a kedvence, mert kiváló légtisztító.

To whomever is chalking names and descriptions of trees on the pavements across Walthamstow. I love you. This made my heart sing today. pic.twitter.com/6lmauYeQVD

— Elizabeth Archer (@edarcherthinks) April 7, 2020

Mint kiderült, a rejtélyes üzengető Rachel Simmons erdei iskolai tanár, ötgyerekes anyuka, aki ilyen módon is próbálja felkelteni az érdeklődést a nagyvárosi környezetben található (olykor senyvedő, mindenképpen jobb sorsot érdemlő) növények iránt.

És nincs egyedül.

VigieNature

Franciaországban 2011 körül indult a Sauvages de ma rue (Vadak az utcámban) mozgalom azzal a céllal, hogy megváltoztassa az átlagemberek vélekedését az utcanövényekről. A kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy a francia hatóságok 2017-ben még a városi gyomirtást is beszüntették. Született egy növényhatározó könyvecske, sőt, okostelefonos alkalmazás, amellyel kutyasétáltatás közben is könnyen megállapíthatjuk, milyen növényt tisztelt meg az ebünk.

Minden növénynek lehet valamilyen értéke: oxigént termel, megköti a szennyező anyagokat, díszíti a sivár betondzsungelt, táplálékot nyújt a rovaroknak stb. Közbevetett megjegyzés: állítólag a 19. században egy átlagos magyar parasztasszony 150-160 féle növényt ismert, és amit ma tudatlanul gyomnak vélünk és kiirtunk, arról pontosan tudta, hogy esetleg milyen gyógyhatása van, vagy hogy ehető-e és miképpen.

Visszatérve Londonra, az ottani gerillabotanikus mozgalomhoz csatlakozott a francia születésű Sophie Leguil is, aki az utcákat járva titokban feliratokat hagy maga után. Azért kell titokban krétagraffitiznie, mert Londonban tilos bármilyen feliratot engedély nélkül a járdákra vagy utakra írni, még akkor is, ha az egy botanikai név, vagy éppen egy kisgyerek ugróiskolája. A francia példa nyomán elindította a More Than Weeds (Több mint gyom) weboldalt is.

Szerinte most különösen nagy jelentősége lehet ennek: a koronavírus-járvány miatt korlátozotsn lehet kirándulni vagy vidékre menni, ezért felértékelődhetnek a környezetünkben lévő természeti elemek, mint a kis egynyári vadvirágok, madarak, fák. Talán most nagyobb figyelmet kaphatnak, mint máskor. Leguil, akivel a Mother Nature Network készített interjút, zömmel pozitív visszajelzéseket kap a honlapján, sokan beszámolnak arról, hogy küzdeni fognak a gyomirtás ellen (értelemszerűen nem a járda közepén, hanem a falak tövében). Hiszen ezek a növények részei a helyi flórának, és ezért fontosak a természet sokfélesége, a biodiverzitás fennmaradásához a nagyvárosi környezetben. 

Sophie Leguil

Európa szerte egyre több tagja van a gerillabotanikus mozgalomnak, amely szeretné felhívni a figyelmet a környezetünkben élő növényekre, a természet jelentőségére. 2019 novemberében Boris Presseq, a Toulouse-i Természettudományos Múzeum botanikusa dokumentálta egy akcióját. A videót eddig 7,3 millióan nézték meg! Presseq célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az elhanyagolt városi növényekre, mert ha az emberek megismerik ezeket, talán elkezdik tisztelni is. Presseq arról számolt be a Guardian lapnak, hogy több iskola is megkereste, vezessen utcai növényhatározó túrákat a diákoknak.

Budapest annyival előrébb jár, hogy múlt hét óta ingyenesen letölthető mobilos alkalmazás segíti egyes növények azonosítását: ez a BP Fatár, ami a Főkert nyilvános fa- és parkkataszterét mutatja. Ám jó lenne a hivatalos regiszterben nem szereplő növényeket is megismerni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Alig bontották ki a leveleiket a rózsák a kertünkben, máris megjelentek rajtuk a levéltetvek. Először csak a sok hangya tűnt fel, aztán ahogy felhajtottam a leveleket, megláttam a fonákjukon a zöld és barna tetveket. (A hangyák szeretik a tetvek által kibocsátott mézgát, tehát ahol hangyát látsz szaladgálni a növényen, ott levéltetvek is lesznek.) 

Ilyenkor permetezni kellene, ám épp most van a virágzási szezon, márpedig a "bolti" permetszerektől elpusztulnak a beporzó rovarok, köztük a méhek. Most tehát csakis olyan szerrel szabad permetezni, ami nem vagy kevésbé ártalmas a jótékony rovarokra, ellenben hatásos a kártékonyak ellen. Ja, és a bepermetezett növény is maradjon életben... 

Ezért a kész oldattal először csak néhány levelet vagy egy kis ágat fújj be, és 48 óra múlva ellenőrizd, hogy rendben van-e. Ha igen, akkor az a permet biztonsággal használható a továbbiakban. Figyelem: a permeteket 30 Celsius-foknál magasabb hőmérséklet és/vagy tűző napsütés esetén ne használd, mert megéghet tőlük a növény. Permetezni kora reggel érdemes, még mielőtt kirajzanak a méhek. Ágról-ágra haladva permetezz, a levelek mindkét oldalát fújd be, és ügyelj arra, hogy a virágokra ne kerüljön permetszer. 

Pexels

1. Házilagos fehér olaj permetszer
Egy zárható edénybe (például befőttesüvegbe) önts 1 rész mosogatószert és 4 rész étolajat. Ezt rázd össze, fehér színű emulziót kapsz. Ebből 1 evőkanálnyit adj 1 liter vízhez, töltsd permetezőflakonba, jól rázd fel, és irány a kert. Az olajos permet beborítja a tetveket, és megfulladnak tőle.

2. Fokhagymás permetszer
Olyan szájszaga lesz tőle minden virágnak, hogy a kártevők fejvesztve menekülnek. A fokhagymás, illetve az alábbi paprikás oldat nem gyilkos hatású, inkább elrettentő. Mindegy is, az a fő, hogy hasson. Ehhez 2 egész fej fokhagymát turmixolj össze egy kis vízzel, hogy jó sűrű püré legyen belőle. Ezt egy éjszakán át hagyd érni, majd másnap átszűröd-átpasszírozod egy egyliteres flakonba, töltesz hozzá 1 dl étolajat, 1 kiskanál mosogatószert, felöntöd vízzel, és jól összerázod. Permetezéshez ebből a keverékből 2,5 dl mennyiséget oldj fel 1 liter vízzel, és ezt használd a kertben.

3. Paprikás permetszer
Ehhez 1 evőkanál csípős paprikaport (aka chilipaprika) összekeverünk 1 liter vízzel és néhány csepp folyékony mosogatószerrel. Ha van a hűtődben összeaszott, de nem penészes egész chilipaprika, azt is felhasználhatod: kb. 10 dkg paprikát turmixolj össze 2,5 dl vízzel, ajd hozzá még 1 liter vizet és forrald fel. Hagyd kihűlni, szűrd le, öntsd egy permetezőflakonba, tegyél hozzá 5-6 csepp folyékony mosogatószert, rázd össze, és használd. A csípős paprika miatt a művelethez használj gumikesztyűt, és még véletlenül se nyúlj a szemedhez, orrodhoz vagy a szádhoz.

4. "Mindentbele" permetszer
Ehhez kell 1 fej fokhagyma, 1 kis vöröshagyma, 1 kiskanál cayenne bors por, 1 evőkanál folyékony szappan vagy mosogatószer, 4 pohár (nagyjából 1 liter) víz. Turmixold össze az egészet, szűrd át (például kávéfilteren) egy permetezőflakonba, hagyd egy órát összeérni, majd permetezd be a levelek mindkét oldalát. A maradék egy hétig hűtőben eltartható.

5. Ecetes permetszer
Ehhez 2,5 dl almaecetet keverj össze 7,5 dl vízzel, majd adj hozzá még 4-5 csepp mosogatószert. Töltsd az egészet permetezőflakonba, rázd jól össze és máris használhatod.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A gyomokat szeretni is lehet, ha a kertedben vannak: egyrészt némelyikük kifejezetten mutatós növény, ezen kívül csökkentik a porosodást, továbbá árnyékolásukkal akár 4 Celsius-fokkal is képesek csökkenteni a talaj hőmérsékletét. Némelyik gyom egyúttal vadvirág is (például a katáng) vagy gyógynövény (csalán). Szóval csak nézőpont kérdése, hogy most gyomos-e a kerted, avagy éppen vadvirágos, illetve terápiás...

Pexels

Gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni tőlük, hiszen ehhez totális gyomirtózás, talajcsere kell, ráadásul következő szezonban a szél vagy a madarak úgyis újravetik a gyomokat. Vegyszereket kisgyerek és háziállatok közelében nem ajánlatos használni. Gyérítsd a gyomokat mulcsozással, kapálással, árnyékoló hasznonnövények ültetésével, és fogadd el a jelenlétüket. A sokat virágzó gyomok, pontosabban a virágporuk ugyanis a rovarok fő táplálékát jelenthetik egy-egy területen. Tavasszal a gyermekláncfű a méhek első táplálékforrása, de például egy 2016-os angliai vizsgálat szerint a mezei aszat a legjobb mézelők egyike. 

Próbáld meglátni a gyomok más kedvező tulajdonságait is, jelesül azt, hogy jelenlétüknek köszönhetően ránézésre meg tudod mondani, milyen talaj van a kertedben.

Magyarországon jellemzően az alábbi talajtípusok fordulnak elő: 
1. mezőségi (csernozjom) talaj: hazánk termőterületének 22%-án található, felső sötét rétege humuszban gazdag, jó termőképességű, gyengén lúgos kémhatású, középkötött, jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-szolgáltató, könnyen művelhető szerkezetű.
2. barna erdőtalajok: több típusuk létezik, hazánk termőterületének 34%-át képezik, legfelső rétegük humuszban gazdag, gyakran savanyú a pH-juk, általában jó vízgazdálkodásúak, de agyagosodásra és tömörödésre hajlamosak lehetnek, ami rontja a művelhetőségüket és a növények életképességét (megfullad a gyökerük).
3. öntés- és lejtőhordalék talajok: kialakulásukban a víz játszik szerepet, hazánk területének 11%-át adják. Humusztartalmuk csekély, gyakran savanyú kémhatásúak, vízgazdálkodásuk jó, tápanyag-szolgáltató képességük szegényes vagy közepes. 

Pangó vizes talajban gyakori a

lórom (lósóska)

Sten Porse

mezei zsurló

MPF

martilapu

Szabi237

mezei menta

Michael Becker

nagy útifű

Lorsh / Technion

kúszó boglárka

Karelj

réti kakukktorma

H. Zell

fehér here

Emőke Dénes

kerek repkény

TGyM

Száraz talajra enged következtetni a

tarlóhere

Tagzen

mezei katáng

Mussklprozz

vadmurok

H. Zell

kamilla (orvosi székfű)

H. Zell

Talajelsavanyodás jelzője a 

nagy útifű

Lorsh / Technion

mezei zsurló

MPF

tarlóhere

Tagzen

juhsóska

K.Metodiev

százszorszép

David Monniaux

háromszínű árvácska

Kjetil Lenes

máriatövis

Fir0002

lórom (lósóska)

Sten Porse

Mészjelző gyomnövény a

martilapu

Szabi237

tyúkhúr

SB_Johnny

fehér libatop (libaparéj)

6th Happiness

árvacsalán

Sannse

pásztortáska

SeasonsFlow

aggófű

Carol Spears

mezei szarkaláb

Hectonichus

mezei katáng (vadcikória)

Mussklprozz

mezei zsálya

Oswald Engelhardt

Irány a kert!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Már azon rágódsz, hogy a gyerek mit fog csinálni a nyári szünetben? Hova menjen táborba, az mennyibe fog kerülni, lesz-e eleget szabad levegőn? Egy házi készítésű topiárium segít megoldani a gondod. Egy ilyen projekttel a vidéki nagymamánál töltött hetek is maradandó élménnyé válnak.

Topiaryart

Topiáriumnak nevezik a formára hajlított drótvázba ültetett sövénynövényt, amelyet szépen alakra lehet nyírogatni menet közben. De ne csak évekig növő örökzöldekben gondolkodj: a topikádra futtathatsz egynyári növényeket is, és ugyanúgy gondozhatod, mint az örökzöldet. Sőt, amíg belül megnő az örökzöld, addig kívülről jöhetnek az egynyáriak. Többféle növényt is ültethetsz, hogy színes legyen a növényszobrod. Kiegészítheted szemekkel, csőrrel, karmokkal, ami kell az állatszoborhoz. Persze nem csak állat alakú lehet a topiárium, de ezek sokkal viccesebbek, mint mondjuk egy kubus vagy egy piramis.

A tervezést teljes mértékben a gyerekre hagyhatod. Először fotózza le a kert kiszemelt részét, majd paintben vagy photoshopban alakítson egy állatképet kontúrozott alakká, és illessze a kertet ábrázoló fotóra. 
Életnagyságú elefántok a kertben? Megoldható!

Wikipedia

Vagy legyen disznó?

Wikipedia

Vagy nyulak?

A drótvázat bármilyen maradék drótból és csirkehálóból elkészítheted. A gyerek is segíthet, de feltétlenül vegyetek fel védőfelszerelést, vastag munkáskesztyűt, védőszemüveget (a lecsípett drótvégek tudnak pattogni). 

Kialakíthatod a növényszobor vázát vesszőkből is, ebben az a jó, hogy idővel lebomlanak, és megmarad az örökzöld növény, a kívánt formára igazítva. 

Topiaryart

A topiáriumhoz viszonylag kisebb levelű növényre van szükség, hogy ne legyen túl borzas a formája, és jobban kiadja a kívánt alakot. Évelőből ilyen a boróka, korallberkenye, babérmeggy, tiszafa, hamisciprus, ezüstfa, fagyal, kecskerágó, tűztövis.

Blackbarnfarm

Egynyáriból jöhet a kúszóeper, a serleglonc, kerti hajnalka, tűzbab, sarkantyúka. Ezek ráadásul virágzanak is, tehát csodálatos látványt fog nyújtani a topikád nyár közepére.

A növényeket érdemes hetente kétszer öntözni a gyorsabb fejlődés érdekében. A metszőolló legyen éles, hogy tökéletesen vágjon, és ne roncsolja a növény szárát, mert az utat nyithat a betegségeknek. 

A gyorsan növő örökzöldek évente 60-80 centit is nőhetnek, de ehhez sok locsolás és rendszeres tápozás kell. Sőt, már az ültetésnél érdemes megadni a módját: legalább 60x60x60-as ültetőgödröt áss, béleld ki komposztkeverékes földdel, hogy a cserje jó sok tápanyaggal indíthassa a meggyökerezést.

Wikipedia

A topiárium szó a latin topiariusból származik, ami tájépítészt jelent, a topia, azaz helyek alkotóját. A topia viszont görög szó, amikor a rómaiak átvették, még a fiktív tájképeket ábrázoló beltéri freskókat nevezték így. Később a római villák átriumában kaptak helyet a formára nyírt cserjék, amelyek miniatűr tájat (topos) idéztek a városba. 

Ismert volt a faalakítás Japánban és Kínában is. Európában a reneszánsz idején éledt újjá, még rozmaringbokrot is nyírtak formára. A 18. században lehanyatlott a divatja, hogy aztán a 19. század közepétől újra felíveljen, és népszerűsége máig töretlen. Angliában cserepes topiárium is kapható, akár webshopból is, a drótvázak készítése és forgalmazása a helybelieknek ad munkát, nem kínai importáru.

Topiaryart

Az Ausztráliához tartozó Tasmánia szigetén Railton a Town of Topiary, azaz a topiárium városa (képeket ide kattintva találsz).

A 900 fős településen nagyon komolyan veszik a cserjenyírást, majdnem minden kertben áll egy topiárium, de a városka nevét is így alakították ki. 

Ennél sokkal közelebb, a belgiumi Durbuyben 10 ezer négyzetméteren 250 növényszobor látható. 

Pár évvel ezelőtt egy hullámos formájú bokorkígyósárkányt láttam valahol a 70-es út mentén, talán a lepsényi óvoda mellett. Ha valaki tud róla fényképet küldeni, szívesen beteszem utólag az összeállításba.

Ha nincs olyan családtag vagy szomszéd, akire rábízhatnád a szobanövényeid locsolását, amíg elutazol, készíts önlocsoló eszközt ásványvizes flakonból, borosüvegből vagy fazékból. Az alábbi tippek akár 4-5 nap nyugalmat is adnak, hogy végre pihenhess egy kicsit. Érdemes a kiszemelt módszert elutazás előtt tesztelni, hogy minden klappoljon.

1. Pólócsík-kanócos
Egy öreg pólóból vágj csíkot, és egyik végét lógasd az ásványvizes palackból vágott víztárolóba, a másikat pedig kanyarítsd a növénykéd töve köré. A víz szép lassan át fog szivárogni az edényből a növényhez.

one2three

2. Spárga-kanócos
Másik variáció, ha kenderspárgát lógatsz a vizesedénybe, a másik végét pedig például egy csavarhúzóval jó mélyre lenyomod a cserép földjébe. Csakis természetes anyagú spárgát használhatsz ehhez, mert az vezeti jól a vizet. 

Build.com

3. Tepsibe állított
Ennek lényege, hogy az ásványvizes palack alján vágsz egy körömnyi lyukat, majd beleállítod egy mély tepsibe vagy műanyag ládába. A víz csak addig a szintig fog kicsorogni a palackból, ahol a lyuk teteje van. Ez a kb. fél centis víz viszont elég a növényeknek, amelyeket cserepestül beleállítasz a tepsibe. Így alulról mindig nedves lesz a földjük. A módszer hátránya, hogy a nagy felület miatt fokozott a párolgás.

DragosIon

4. Borosüveges
Ehhez óvatosan szórj fél maréknyi üvegkavicsot vagy igazi kavicsot az üvegbe, töltsd meg vízzel, majd állítsd fejre: a kavicsok miatt remélhetőleg csak csöpögni fog a víz belőle. Ez pont elég a növényeknek: szúrd a borosüveg nyakát a földbe. Esetleg erős drótból készíts tartóvázat hozzá, hogy biztosan ne dőljön el.

CraftyFrugalista

5. Kiszúrt kupakos
Az ásványvizes palack kupakját felforrósított tűvel 3-4 helyen átlyuggatod. Megtöltöd a palackot, visszatekered a kupakot, és máris szúrhatod a cseréb földbe. A lyukakon először pár másodpercig csuogni fog a víz, de aztán a palackban képződő vákuum miatt a vízfolyás elapad. A száraz föld azonban természetes módon "kiszívja" a palackból a vizet, amit jól mutat az, hogy a palack elkezd összenyomódni. Úgy is megcsinálhatod, hogy a palack tetejére (vagyis az aljára) is szúrsz 1-2 apró lyukat, és akkor biztosan ki fog csöpögni alul a víz.

one2three

6. Fazék a sámlira
Viccesen néz ki, de közben frankón működik, és még a szimbolikája is elképesztő ennek a módszernek. Mivel a sámlira tett fazék magasabban van, mint a cserepek, biztosan átszivárog a benne lévő víz a spárgákon keresztül a virágföldbe. Ha nem hiszed, próbáld ki!

7. Gumicsöves
Ehhez körül kell nézned a legközelebbi barkácsáruházban, és keress kb. fél centi átmérőjű gumi vagy műanyag csövet. Fokozottan vízigényes növényekhez ajánlott. 

Hunker