Télen a nátha miatt fújtad az orrod, tavasszal pedig a levegőben szállongó virágpor miatt? Összegyűjtöttem pár tippet, amivel enyhíthetnéd a panaszokat.

KÉP: Pixabay

Pusztán azért, mert nincs kerted, még kertészkedhetsz -- csak legyen egy erkélyed legalább. Amennyiben megfelel az alapvető kívánalmaknak, akár egy zsebkendőnyi területen is gazdagon zöldellő dzsungelt alakíthatsz ki egynyári virágokból, zöldségekből, fűszernövényekből, évelőkből és futónövényekből. Na persze van pár szempont, amit érdemes előtte átgondolni.

KÉP: Unsplash

Ahogy egyre melegebbé válik az éghajlat, megnő az árnyékolás jelentősége. Ebben a futónövények is segítségünkre lehetnek, amelyek jelentősen képesek befolyásolni az épületünk körül mikroklímát. A futónövények nemcsak a falak túlzott átmelegedését gátolják meg, de bizonyos fagykárokat is megelőznek. Más fajták nagy lombjuknak köszönhetően a kerítés vagy pergola befuttatására alkalmasak. Nézzük a leggyakoribbakat!

KÉP: Wikipedia

Februárra már annak is feszül a bőre, akinek máskülönben inkább zsíros vagy kevert. A fűtött lakásban nincs semmi páratartalom, odakint is száraz a hideg levegő, ráadásul az utóbbi időben gyakran volt szeles is, ami cserepesre fújja a bőrünket. Hiába kenjük magunkat mindenféle krémekkel és testápolókkal, a sok ruha, kesztyű, arcmaszk leszedi rólunk a védőréteget. Ilyenkor jelent nagy segítséget, ha különféle növényi olajokkal tápláljuk-ápoljunk a bőrünket.

KÉP: Unsplash

Akárcsak mi, emberek, a növények sem bírják jól a környezeti stresszt. Ezt okozhatja a klímaváltozás és az olyan helyi jellemzők, amelyekhez nincs szokva a növény (és mi sem), például az egyre nagyobb járműforgalom. Elképzelhető, hogy az adott vidéken őshonos faj példányai nem maradnak életképesek, például az út mentén, járdán szegélynövényként ültetve.

Néhány év után ilyen látványban lesz részed KÉP: Unsplash

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

KÉP: Pexels

Jóllehet az utóbbi évtizedekben sok szó esett a hőszigetelésről, ezt leggyakrabban úgy tudjuk elképzelni, hogy vagy kőzetgyapotba, vagy polisztirolba (=műanyagba) csomagoljuk az épületeinket. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az viszont egészen biztos, hogy ezek csak passzív rendszerek, nem képesek plusz szolgáltatásra.

Ezért nagyon érdekes az a kísérlet, amelyet a brit Plymouth Egyetem végzett el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb van, amelyeket földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő "élőfal", csupa zöld növényből. 

Már a látványa is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hét mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest.  Az alábbi grafikon kékkel mutatja a növényekkel borított fal hőátbocsátási értékét, és pirossal a vakolt falét.

Az Egyesült Királyságban az épületek 17 százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a fűtés teszi ki az épületek teljes energiafelhasználásának 60 százalékát. Ahhoz, hogy a szigetország elérje, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (ezt a nettó zéró kibocsátás), sok észszerű fejlesztésre van szükség.

"Épületeink 57 százaléka 1964 előtt épült - mondta Matthe Fox fenntartható építészet kutató, az élőfal-kutatás vezetője. - Jóllehet a szabályozások előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek igénylik a legtöbb fűtési energiát és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük 2050-re a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát."

Az Egyetem kutatásának célja az élő növényekkel történő beültetéssel, hogy egyrészt csökkentse a fűtési hőveszteséget, másrészt segítse a levegőből a szén-dioxid megkötését. A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásával három év alatt 2,6 millió fontos kerettel zajlik.

"A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést - mondta  Thomas Murphy társszerző. - Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével. További vizsgálatok célja, hogy maximalizáljuk a környezeti hatásokat és gazdaságosabbá tegyük a kialakítást."

365Zö

A legszebb szobanövény is tönkremehet télen, mert hiába van kellemes melegben, bármikor jöhet egy fagyos huzat, amitől megfázik. Arról nem beszélve, hogy alig kap természetes fényt, aminek kedvezőtlen hatása van a túlélésére. Nézzük, mivel segíthetünk, hogy kibírja tavaszig!

KÉP: Urban Plant Growers

1. Fokozzuk a fényt
Pótoljuk a fénymennyiséget lámpával, esetleg egy tükröt is a cserép mellé tehetünk, hogy fölerősítse a fényviszonyokat. Alufóliával borított kartonpapírból készíthetünk V-alakú paravánt a növény köré, ezzel a nappali fénymennyiséget is fokozzuk, egyúttal meggátoljuk a huzatot. Amikor LED-fényforrást választunk, az legyen teljes spektrumú LED (Full SPectrum LED), amely ideális a növényeknek. Egy időzítőt is mellé tehetünk, amin beállítjuk a szükséges óraszámot a világításhoz.

KÉP: World of Flowering Plants

2. Ne habozzunk metszeni
Ha sárguló van barnás levelet látunk a növényen, vágjuk le egy éles metszőollóval. Ettől nemcsak egészségesebbnek fog látszani a növény, hanem megakadályozzuk, hogy a száradó levél fenntartására energiát pazaroljon a növény. Meg lehet próbálni szénsavmentes ásványvízzel vagy vízszűrő kancsóban meglágyított vízzel locsolni a növényt, mert okozhat levélsárgulást a kemény csapvíz túl magas kalciumtartalma is.

KÉP: Pexels

3. Ügyeljünk az ablakra
Azt gondolnánk, hogy a legtöbb napfényt az ablakpárkányon kapja a növény, tehát muszáj odatenni. Amennyiben azonban huzatos az ablak, az ártalmas lehet a növényre. Keressünk olyan helyet, ahol nem fenyeget ez a veszély. 

KÉP: Unsplash

4. Óvatosan az öntözéssel
A legtöbb növény kevesebb vizet igényel a téli hónapokban. Igen ám, de ha túl meleg van a lakásban, plusz a központi fűtés miatt száraz a levegő, akkor elképzelhető, hogy nem hetente egyszer, hanem ötnaponta igényli a növény a vizet. Minden öntözés előtt dugjuk be az ujjunkat a földbe, és csak akkor locsoljuk meg a növényt, ha tényleg száraznak érezzük a földet. Tápoldatozni sem feltétlenül kell a tél folyamán, és a földjüket sem szabad most kicserélni.

KÉP: Unsplash

5. Növeljük a páratartalmat
A fűtött lakás páratartalma akár 10-20 százalékra is visszaeshet, miközben a növények a 40-60 százalékot kedvelik. Érdemes ezért lágy vízzel hetente egyszer, lehetőleg reggel megpermetezni a leveleiket. A neten tanácsos lecsekkolni, hogy a növényeink közül melyik igényli a páratartalom növelését, mert nyilván egy sivatagi eredetű kaktusznak nem lesz rá szüksége.

365Zö

Ma már minden ismeretlen növényt gyomnak hiszünk, de pár generációval ezelőtt egy átlagember akár száznál több növényt ismert, tudta, mire valók. Ilyen például a nagy útifű és a tyúkhúr. Előbbiből nyers pakolást, utóbbiból főzött balzsamot készíthetünk nagyon egyszerűen.

KÉP: Mother Earth News

1. A nagy útifű (Plantago major) Európában, illetve Ázsia egyes részein őshonos.

Nagy ovális levelei nyersen és megfőzve is ehetők. Külsőleg alkalmazva a levelekben lévő flavonoid, terpenoid, glikozid és tannin vegyületek gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fájdalomcsillapító hatásúak.  

Viszkető, bepirosodott rovarcsípésre úgy lehet alkalmazni, hogy az alaposan megmosott leveleket késes mixerrel ledaráljuk (mint egy pestót), és rákenjük a csípés helyére. Az útifű-pestó hűtőszekrényben néhány napig eláll. Jégkockatartóba téve le is fagyaszthatjuk, és szükség esetén kiveszünk belőle egy-egy kockát, amit eldörzsölünk a viszkető, bepirosodott bőrön.

2. A tyúkhúr (Stellaria media) szintén őshonos Európában, tényleg minden kertben ott virít kora tavasztól.

Szintén ehető növény, friss hajtásait nyersen salátaként fogyaszthatjuk, de készülhet belőle krumplis leves is. Teája csökkenti a koleszterinszintet, javítja az epeműködést, a népgyógyászatban a légúti betegségekre is ajánlják. Külsőleg sebgyógyító hatása okán alkalmazható.

A balzsam elkészítése a következő: két nagy marék tyúkhúrt összetépkedünk, egy tálcán elterítünk, és hagyjuk másnapig megfonnyadni. Ugyanannyi mennyiségű (kb. 2 dl) jó minőségű étolajjal simára turmixoljuk. A keveréket hőálló tálba öntjük, és forróvizes fürdő felett óvatosan felforrósítjuk (nehogy füstöljön!). Utána hagyjuk kihűlni. Ismét felforrósítjuk, ismét hagyjuk kihűlni. Ezt legalább 24 órán át ismételjük, hogy a tyúkhúrban lévő hatóanyagok teljes mértékben kioldódjanak az olajba. Ezután a még meleg keveréket leszűrjük, hogy megkapjuk a zöld színűvé vált olajat. Ekkor szintén forró vízfürdő felett felolvasztunk 25-30 g méhviaszt, és hozzákeverjük a meleg olajhoz. MInél több méhviaszt teszünk az olajhoz, annál szilárdabb lesz a balzsam. Az így elkészített balzsamot áttöltjük zárható fém- vagy üvegtégelybe, és hagyjuk kihűlni, megdermedni (ez a kép látható fent). Hűvös, fénytől védett helyen tárolva a kész balzsam akár egy évig megőrzi minőségét. 

Forrás: Healthline, Mother Earth News

HKZs

Ahogy beköszöntött a koranyár, megjelentek a levéltetvek a kerti növényeken. Ezek az élősködők a növény nedveivel táplálkoznak, nagy mennyiségben lepik el a fiatal hajtásokat, bimbókat, illetve a levelek hátulját.

A levéltetű ellepi a fiatal hajtásokat. KÉP: Wikipedia

Ahol tetű van, ott hangya is van, mivel utóbbi nagyon kedveli az előbbi által kibocsátott mézharmatot (ez egy cukros váladék). A levéltetű azért is káros a növényre nézve, mert a tetvek szívogatják a növény nedveit, illetve a mézharmat hozzájárulhat a penészgombák megtelepedéséhez. Úgyhogy nagyon fontos a levéltetvek irtása, de lehetőleg természetes módon. Széles spektrumú "bolti" rovarirtószert már csak azért sem szabad használni, mert az nemcsak a tetveket pusztítja el, hanem azokat a rovarokat is, amelyek éppen a tetveket fogyasztják nagy mennyiségben, mint a katicabogár vagy a fürkészdarázs. 

A vacsora tálalva! KÉP: Unsplash

Korábban is írtam házilag készíthető permetszerekről, illetve a tavaszi lemosó permetezésről.

A levéltetvek ellen a permetezés mellett még kétféle stratégiával veheted fel a harcot.

1. Illóolajos permetezés

Érdemes venni egy kompressziós permetező flakont. KÉP: Unsplash

Kétféle módon történhet: vagy direkt illóolajat keversz el vízzel, és ezzel permetezed be a tetűfertőzött hajtásokat, leveleket, vagy pedig illóolaj tartalmú növényeket összeturmixolsz forró vízzel, majd lehűtve és leszűrve áttöltöd egy permetezősflakonba, és azt használod. Az illóolajos permetezéshez ajánlom a rozmaringot, ebből kb. 20 cseppet rázz össze 1 liter vízzel. A turmixhoz használhatsz fokhagymát, mentát, levendulát, körömvirágot, metélőhagymát, édesköményt, oregánót, kakukkfüvet,  ezekből nagyjából 1 maréknyi kell 1 liter vízhez.

2. Növénytársítás

Darázs a mézvirágon. KÉP: Pexels

Védendő növényünk mellé érdemes olyan növényeket ültetni, amelyek erős illatukkal elriasztják a környéken megjelent élősködőket, illetve kedvelik a tetvek természetes ellenségei, és amelyek onnan majd átjárnak a tetvekből is csemegézni. A fürkészdarázs kedveli az ernyősvirágúakat, nosza, ültessünk a rózsa mellé kaprot, ánizst, köményt, koriandert. A kerti virágok közül hasznodra lesz a körömvirág, a százszorszép, vagy a mézvirágként is ismert illatosternye. Persze olyanokat is ültethetsz, amelyeket az illóolajos permezetéshez használtál, mint például fokhagymát, rozmaringot, mentát, levendulát.

3. Tetűmágnes ültetése

Az árvácska olcsó és két évig élő virág. KÉP: Pexels

Azt is megteheted, hogy a védendő növény mellé olyan növényt ültetsz, amely a levéltetű számára vonzóbb, mint a védendő növényed. Ha beválik a fortély, a tetvek átmasíroznak a tetűmágnesre, nyomukban a hangyákkal, a védendő növényed pedig fellélegezhet. A levéltetveket vonzza a kapor, az árvácska, a hajnalka, a zsálya, a bársonyvirág (büdöske), és a muskátli.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna