Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
01
márc/2021

Ezért lehet baj, hogy egyre ritkábban fagy be a Balaton

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

365Zö: Megkockáztathatunk egy olyan feltevést, hogy ha nem fagy be a Balaton, akkor több lehet az alga, következtésképp a rovarlárva, és nemcsak árvaszúnyog, hanem vérszívó is?

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
16
feb/2021

Igazán felajánlhatnád a böjtödet a Természetnek!

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

városi életmód klímaváltozás globális felmelegedés takarékosság víztakarékosság hulladékhasznosítás energiatakarékosság közlekedés műanyag mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátás városi közlekedés autó fűtés

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
27
jan/2021

Kapjon mindenki ingyen elektromos robogót

Hogyan változna meg a közlekedés ennek hatására, és milyen hatása lenne a klímaválságra, kérdezi Alex Pareene, a The New Republic folyóirat szerzője, aki azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy vegyen minden felnőtt amerikainak egy elektromos robogót. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP:Unsplash

Cikkében idézi a Lufthansa Innovation Hub fejlesztési részleg TNMT magazinjában megjelent infografikáját, amely becslés alapján a főbb városi közlekedési módokat rangsorolja a teljes életciklusuk alatt mérhető szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A teljes életciklusba a gyártástól kezdve a karbantartáson át egészen a leselejtezésig minden művelet kibocsátása beleértendő, plusz az üzemanyag/energia termelése, szállítása, sőt, még az a CO2-kibocsátás is, amelyet az egyes közlekedési módok infrastruktúrájának (vágányok, utak, hidak, alagutak stb.) fenntartása igényel. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

Nem meglepő, hogy a gyalogos közlekedés károsanyag-kibocsátása a legcsekélyebb. A szerzőt inkább az kólintotta fejbe, hogy több "zöld" közlekedési módnak, például a hibrid autóknak, nem sokkal kevesebb az életciklus alatti kibocsátása, mint a benzinüzemű autóknak.

A TNMT-kalkuláció szerint egy teljesen elektromos autónak nagyobb a kilométerekre vetített kibocsátása, mint egy hagyományos busznak, éppen az elektromos autó jelentős gyártási és leselejtezési karbonköltsége miatt. Ezzel szemben a tartós minőségű elektromos robogók (tehát nem az elektromos rollerek!) zöldebbek, mint a villamosok, vonatok, buszok, illetve a hibrid vagy elektromos autók.

Pareene szerint, ha mindenki kapna egy elektromos robogót, azzal óriási lépést tennénk a klímaválság mérséklése irányába. Ez a váltás ugyanis alapjaiban változtathatná meg a közlekedési szokásainkat, talán a teljes életmódunkat. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Utal azokra a tudományos kutatásokra is, amelyek szerint az akkumulátorral működő elektromos autók "zöldebbek", mint a belsőégésű motorral szerelt kocsik, ám mégsem annyira, mint szükséges volna, illetve nagyon sok függ attól, hol használják ezeket az autókat. Svédországban és Franciaországban például egy elektromos autó a teljes életciklusa során 70 százalékkal kevesebb károsanyagot zúdít a környezetére, mint egy benzines. De az Egyesült Királyságban ez a megtakarítás csak 30 százalék. 

Közismert mondás, hogy az a baj az elektromos autóval, hogy az is csak autó. Vagyis ugyanúgy felelős a közlekedési eredetű légszennyezés egy részéért: a gyilkos hatású szállópor a fékezésből, abroncsokból, műanyag alkatrészekből, aszfaltból keletkezik. Ráadásul az elektromos autók nehezebbek a hagyományos autóknál, fokozottabban megterhelhetik a közlekedési infrastruktúrát.

Pareene egyrészt azt javasolja, hogy a könnyű (kis méretű) elektromos autókra nagyobb kedvezmény járjon, mint a nagy luxusbatárokra, másrészt felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg elérhető akár 7000 dolláros kedvezmény majdnem kiteszi egy vadonatúj elektromos Vespa árát. De egyébként egy jó minőségű környezetbarát robogó már 3500 dollárért elérhető, inti önmagát is mérsékletre a szerző.

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Úgy véli, a klímaválság ellen nem elégséges megoldás, ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi életstílusunkat, csak éppen akkumulátorokra cseréljük a benzint. De az sem volna szerencsés, ha a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében korlátoznánk az emberek közlekedését ("elvennénk a szabadságukat"). Inkább olyan lehetőségeket kellene nyújtani nekik, ami elfogadható alternatíva lehet számukra. Például egy ingyen elektromos robogó.

Arra átülve nem pusztán a járművezetők viselkedése változna meg, hanem az ő hatásukra a teljes közlekedési hálózat és az épített környezet is. Az emberek többségének nincs szüksége hatalmas autókra ahhoz, hogy eljussanak az úticéljukig és onnan haza. Az amerikaiak többsége csak azért vásárol SUV-okat és pick-up-okat, hogy biztonságban érezze magát -- más emberektől a nagyobb SUV-okban és nagyobb pick-up-okban, fejtegeti Pareene.

Az alacsony sebességű, könnyű elektromos robogók a fentieknél kisebb veszélyt jelentenének a gyerekekre és a gyalogosokra. Ha milliószámra közlekednének Amerika útjain elektromos robogók, az a régóta sürgetett településszerkezeti átalakításokat is közelebb hozná. Az ajándék eszköz számos szegény sorsú amerikainak jelentene könyebbséget, akik most jövedelmük tetemes részét egy költséges autó fenntartására fordítják, illetve az (Amerikában is) alulfinanszírozott és kiszámíthatatlan tömegközlekedéssel kell utazniuk. 

A szerző úgy gondolja, a kormányzatnak kötelessége megbízható tömegközlekedést nyújtani a polgárainak. Az Egyesült Államok jelentős részén ez nem valósult meg. "Több mint egy évszázada támogatjuk az autókra fókuszáló fejlesztést, holott látjuk, hogy katasztrófához vezet. Radikálisan másfelé kellene mennünk -- s talán még élveznénk is", kecsegtet Alex Pareene. 

HKZs
 


0
Tovább
06
jan/2021

A Bitcoin-bányászat energiaigénye súlyosbíthatja a klímaválságot

"Tiltsák be a Bitcoint!" címmel jelent meg egy írás a Treehugger ökomagazinban, amely szerint a kriptovaluta bányászása évente 36,5 megatonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, annyival, mint egész Új-Zéland. A cikkben idézett Digiconomist szerint a Bitcoin-bányászat energiaigénye évente 77,78 terawattóra, egyenlő Chile fogyasztásával.

bitcoin energia légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés

A Cambridge Bitcoin Áramfogyasztási Index még nagyobbra, 108 terawattórára teszi a fogyasztást. Ezzel pedig az a baj, hogy a világ jelentős részén az elektromos áramot óriási szén-dioxid-kibocsátás mellett állítják elő. A globális felmelegedés mérsékléséhez minden CO2-kibocsátó folyamatot mérlegelni kéne, vajon megéri-e, írja a Treehuggerben a szerző, Lloyd Alter. 

Egyes Bitcoin-barátok azzal érvelnek a kriptovaluta mellett, hogy sok helyütt megújuló vagy máskülönben kárba vesző, hulladékenergiát használnak fel, mint például a kőolaj-kitermelés közben kiszabaduló földgáz elégetésével. Ez a földgáz valóban nevezhető "hulladék"-nak, csakhogy az elégetése során szén-dioxid kerül a levegőbe. A Treehugger cikke szerint a Bitcoin-bányászat kétharmadát Kínában végzik, ahol az áramtermelés felét szénerőművek végzik. 

bitcoin energia légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés

Unsplash

Ami pedig az állítólagos megújuló energiával történő kriptovalutázást illeti, ebbe is könnyen bele lehet kötni: a Bitcoinos számítógépeknek állandóan üzemelniük kell, vagyis nemcsak akkor csapolják meg az elektromos hálózatot, amikor a megújuló energiából származó felesleget lehet elhasználni, hanem -- mivel megemelik az alapfogyasztást -- csúcsidőszakokban is terhelik a hálózatot, amikor a megnövekedett energiaigény fedezésére fosszilis energiahordozókat (pl. szén) is be kell vetni. 

Érdekes a Treehugger-cikk kommentjeit is olvasgatni. Az egyik szerint a Bitcoin még mindig sokkal kevésbé energiaigényes, mint a hagyományos bankrendszer, amelynek helyébe kíván lépni. 

A Bitcoin mibenlétéről ide kattintva olvasható egy alapcikk. 


0
Tovább
30
okt/2020

Más lesz a gitárok hangja a klímaválság miatt

A Mississippi-folyó elhúzódó áradása és a smaragd kőris kéregrontó bogár terjedése miatt a legendás Fender gitárgyártó cég a jövőben kizárólag a muzeális értékű gitárok javításához használja fel meglévő amerikai kőrisfa készleteit. Az új hangszerek készítéséhez új fafajtákat fognak keresni. A Music Man gitárgyártó már 2019 végén erre a döntésre kényszerült. 

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Fender-gitártest csiszolása. KÉP: Fender

A klímaválság (mert ez már rég nem "klímaváltozás") következtében a Mississippi áradásai egyre súlyosabbak, és bár az amerikai kőrisfa elviseli akár a hetekig tartó vízben állást, azt már nehezen éli túl, ha hónapokig tart az áradás. A magas vízszint nemcsak a fa növekedését gátolja meg, hanem a favágók sem jutnak el a mocsaras vidéken a kivágandó fákig immár két és fél éve. 

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Csak a neve és a színe gyönyörű ennek a bogárnak. KÉP: Wikipedia

És itt van a smaragd kőris kéregrontó bogár (Agrilus planipennis), amely Ázsia északkeleti részén őshonos, onnan került át Észak-Amerikába 2002-ben és kezdett megfékezhetetlenül terjedni. Állítólag a lárváival fertőzött tűzifát kempingezők hordták szét az országban.

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Így terjed a smaragd kőris kéregrontó bogár Észak-Amerikában.
KÉP: Wikipedia

Eredeti élőhelyén nem jelent veszélyt, azonban Észak-Amerikában és Európában már több tízmillió kőrisfát pusztított el, és ez a sors vár még több milliárd fára: a bogár megrágja a fiatal fák kérgét, ettől a fák kiszáradnak, pedig az amerikai kőris csak átlagosan tízéves kora után hoz termést. Így viszont utódlás nélkül kipusztul. 

Ott tartunk, írja a Treehugger természetvédelmi magazin, hogy a favágó cégek pusztán azért próbálják kivágni a még ép kőrisfákat, hogy megmentsék az értékes faanyagot a szétrágástól. Így viszont tényleg nem marad semmi az utókorra.

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

A Squier amerikai gitárgyártót 1965-ben vásárolta fel a Fender,
és azóta is készít e márkanév alatt gitárokat. KÉP: Fender

Az amerikai kőris keresett gitárfa, mert könnyű a súlya és szép a belőle készült hangszer hangja. Ráadásul az elmúlt évtizedekben széles körben elérhető anyag volt, megfizethető áron. Ennek most vége. A kőrist helyettesíteni lehet esetleg ezüstjuharral, mondta egy hangszerkészítő a fent idézett TH-cikkben, mert a juhar szintén könnyű faanyag. Ám más a hangja, és a gitártest lakkozása is nehezebb, mert a juharnak szivacsos a szerkezete, nagyobbak a pórusai. Az ezüstjuhart a Fender is használja, a gitárnyakat készítik ebből az erős fából. Szóba jöhet még a vörös éger, mint a kőris olcsó alternatívája. A különféle gitárfák hangzásáról ezen az oldalon olvashatsz többet. 

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Adam Levine is Music Man gitáron játszik. KÉP: Music Man

Lehet reménykedni abban, hogy hátha sikerül kinemesíteni egy olyan amerikai kőrisfajtát, ami ellenáll a kéregrontó bogárnak. De ez évtizedes feladat. Addig pedig a zenészeknek és a közönségnek is hozzá kell szoknia, hogy a gitároknak már más lesz a hangjuk, ami sokaknak biztos nagy sokk lesz. Így rúgja be a klímaválság a koncerttermek ajtaját.

Frissítés: Azért lehet a Fender olcsó almárkája a Squier, mert nem kőrisből, hanem nyárfából készül többnyire, mondta Kincses Attila előadóművész-gitártanár. "Mondom a különbséget: a nyárfa gitár 200€ környéke, kőris gitár 2500€-tól felfelé, a két hangzás csak ég és föld", tette hozzá.

A végére hadd tegyek be egy lenyűgöző Fender Stratocaster portrét:

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

KÉP: Fender

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
júl/2020

Ezért is okozhat tömeges halpusztulást egy nagy eső

Már korábban ismert volt, hogy a hirtelen lezúduló záporok tömeges halpusztulást okoznak. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy az állóvíz hőmérsékleténél hidegebb eső lesüllyed a tó aljára. Ezzel azonban felkavarja az iszapot, amelyből kiszabadul a metán. Ez a gáz a rothadás közben keletkezik, amikor az iszapban lévő baktériumok a szerves anyagokat elbontják. A lezúduló hideg csapadéktól a mérgező metán egyszerre nagyobb mennyiségben szabadul fel, és tömeges halpusztulást okoz. Egy másik elmélet szerint az algavirágzástól is olyan mértékben csökken a vízben lévő oxigén mennyisége, ami a halak pusztulását okozza. 

Unsplash

Most kiderült, hogy a jelenségnek a klímaváltozással kapcsolatos oka is lehet, olvasható egy friss dán tanulmányban. Különösen akkor kell erre számítani, ha az érkező eső előtt aszályos időszak volt, összegzik kutatásukat a dán kutatók, akik a dániai Filsø-tóban 2018 július 28-án bekövetkezett tömeges halpusztulás oka után nyomoztak. Abban az évben rekordmeleg volt a nyár: májusban, júniusban és júliusban 3 fokkal volt melegebb a hőmérséklet, mint a 30 éves átlag. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban a szokásos 56 mm helyett csak 27 mm csapadék hullott. 

Különleges móló a dániai Filsø-tavon. KÉP: Vardekommune

A Filsø-tó környékén egészen július 28-ig nem esett az eső, akkor viszont néhány óra alatt 22 mm lezúdult. A nagy mennyiségű csapadék rengeteg szerves anyagot mosott be a tóba. Néhány nappal később 1203 elpusztult csukát találtak. Egy hónap múlva csupán egyetlen csukát sikerült a kutatóknak hálóval kifogniuk, vagyis a 28-i vihar után a tóból kipusztult lényegében az összes csuka.

Néhány nap alatt az összes csuka elpusztult. KÉP: Theis Kragh

Ennek az lehet az oka, hogy a sebesen lezúduló ár kimosta az árkokból és a csatornarendszerből a szerves anyagokat, mint amilyenek a levelek, sár és a részben lebomlott természetes eredetű anyagok. A vízben élő baktériumok pont ilyen zsákmányra vágynak. Amikor a baktériumok szerves anyagokkal táplálkoznak, oxigént vesznek fel a vízből. Ettől viszont felborult az ökoszisztéma egyensúlya: gyorsan leesik a víz oxigénszintje, és a halak megfulladnak.

"Régebben ritkaság volt az ilyen időjárás, vagyis az extrém aszály után lezúduló özönvízszerű csapadék. Nagyjából 20-100 évente fordult elő -- mondta Theis Kragh biológus-kutatásvezető, a Dél-Dániai Egyetem professzora. -- A klímaváltozás miatt az ilyesmire mostantól 5-10 évente számítani kell." 

Halivadékok telepítése a pusztulás után. KÉP: Theis Kragh

A fenti okból bekövetkező tömeges halpusztulás nemcsak tavakban fordulhat elő, hanem a folyóvizeket is érintheti. Ez lehet az oka, hogy máskülönben egészséges folyókban és patakokban miért nincs több hal, feltételezi Kragh. Szerinte a szerves anyag bemosódását úgy lehet megállítani, ha lassítják a gyűjtő csatornarendszerben a tó felé áramló vizet. Jelenleg a vízelvezetés túlságosan hatékony, emiatt viszont pusztító lehet. Ha lassul a begyűjtött víz áramlása, akkor a tó körüli területeken a talaj több vizet képes elnyelni, a szerves maradványokat megfogni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
26
máj/2020

A jövő lakóháza egy tartóselem és a Halálcsillag keresztezése

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

fenntartható építészet napelem napenergia urbanisztika városi élet LEED passzívház

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

fenntartható építészet napelem napenergia urbanisztika városi élet LEED passzívház

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

fenntartható építészet napelem napenergia urbanisztika városi élet LEED passzívház

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
jan/2020

A tudósok jobb kávét főznek, mint a baristák?

Egy nemzetközi tudóscsapat elhatározta, megmutatja a világnak, milyen a jó kávé. Az amerikai, brit, ír, ausztrál és svájci csapat, akik közt találunk matematikust, fizikust és anyagtudóst, ráadásul kevesebb kávébab felhasználásával, tehát környezetkímélő módon főzte le a kávét -- többször egymás után, mindig azonos minőségben.

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

Mit tanultunk eddig? Hogy egy jó espressóhoz legalább 20 gramm finomra őrölt kávéra van szükség, akkor alakíthatjuk ki a megfelelő ízkombinációt, amely sem nem túl keserű, sem nem túl savas. Igaz, ezt a harmóniát nem tudjuk minden alkalommal elérni. A finomra őrlés mellett ugyebár az szól, hogy ezzel képezhetjük a legtöbb szemcsét, és ezeknek összeadódva a nagyobb a felületük, mint a durvára őrölt, tehát nagyobb és kevesebb számú szemcséből álló őrleménynek. Vagyis a finomra őrölt kávészemcsék nagyobb felületen képesek érintkezni a forró vízzel, vagyis több ízanyag és aroma szabadulhat fel a szemcsékből.

És akkor jöttek ezek a kutatók, akik úgy kezdték, hogy összeraktak egy matematikai modellt az ízanyagok lehetséges kinyerésére, méghozzá egy barista szakmai felügyelete mellett. (Vicces már elképzelni is a jelenetet...) Az egyenlet változói között volt a szemcseméret, a vízmennyiség, a víznyomás stb. Gyorsan kiderült, hogy a kávéfőzés nem is olyan egyszerű művelet.

Az viszont gyorsan kiderült, hogy a finomra őrölt kávé önmaga ellensége lehet: az előírásos finomságúra őrölt szemcsék eltömítik a kávégép szűrőjét, ami a nyersanyag pazarlásához vezet, illetve bizonyos aromák könnyebben kioldódnak, míg mások nehezebben. 

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

A tudósok számtalan espresso lefőzése után két opcióhoz jutottak el: az optimális ízhez, amely mindig ugyanolyan, vagy durvábbra kell őrölni a kávét és kevesebb vízet adni hozzá, vagy csökkenteni a kávéőrlemény mennyiségét a szűrőben. "Több szerver kellene, mint amennyi a Google-nek van, hogy pontosan kiszámíthassuk a kávészűrőbe tömött szemcsékre ható folyamatokat", mondta az egyik matematikus kutató. Épp ezért a fizikáról és matematikáról váltottak az elektrokémiára, hogy megtudják, a koffein és más molekulák miképpen oldódnak ki a kávészemcsékből. 

A kutatócsoport nem pusztán hobbiból fogott a kávéfőzés tökéletesítésébe. A kávéültetvényeket is fenyegeti a klímaváltozás, miközben az iparág fenntarthatósági problémákkal küzd. Amennyiben a 20 grammos adagot lehetséges 15 grammra csökkenteni az ízélmény csorbítása nélkül, az például az Egyesült Államok szintjén évi 1,1 milliárd dolláros megtakarítást jelent. Ha képesek leszünk hatékonyabban felhasználni a drága alapanyagot, akkor csökken a hulladék mennyisége is, és minden, ami ezzel jár.

Persze marad a kérdés, hogy a kutatók szerint optimális és zöld módon főzött kávé vajon nekünk ízlik-e? Erre a szakemberek is csak annyit válaszoltak: minden attól függ, milyen az illető preferenciája...

A tanulmány a Matters szakfolyóiratban jelent meg: Michael I. Cameron, Dechen Morisco, Daniel Hofstetter, Erol Uman, Justin Wilkinson, Zachary C. Kennedy, Sean A. Fontenot, William T. Lee, Christopher H. Hendon, Jamie M. Foster. Systematically Improving Espresso: Insights from Mathematical Modeling and Experiment. DOI: 10.1016/j.matt.2019.12.019

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
okt/2019

A klímaváltozás gyorsíthatja a hidak állagromlását

Közel kilencvenezer amerikai híd adatainak átvizsgálása után kongatta meg a vészharangot a Colorado Állami Egyetem kutatócsoportja. Tanulmányukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy újra kellene értékelni a nemzeti prioritások sorrendjét az USA-ban, előre véve a hidak állagromlásának mérséklését. A klímaváltozás ugyanis olyan új módon sújtja a hidak szerkezetét, amire a hajdani hídépítők még nem számíthattak: ez pedig a hősokk.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Genovában 43-an vesztették életüket a 2018- augusztus 14-én leomló Morandi híd romjai alatt. A hatvanas években épült viadukt 210 méteres szakaszának leomlására máig nincs hivatalos magyarázat, de a Corriere della Sera lap úgy számolta, 2013 óta ez már a 11-ik hídomlás volt Olaszországban. Fotó: Flickr/Maurizio Boi

Az utóbbi években világszerte több hídkatasztrófa következett be: az okok között legtöbbször emberi mulasztás (felújítás elhanyagolása, túlterhelés stb.) szerepel, olykor az extrém időjárás (tájfun). Európában is ijesztő a helyzet: Franciaország 12 ezer közúti hídjának 30 százaléka felújításra szorul, minden tizedik híd potenciális veszélyforrás lehet.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Franciaországban 2018. május 15-én az A15-ös autópálya egyik viaduktjának támasztófala omlott rá a sztrádára Gennevilliers-nél. Fotó: 3

Olaszországban 300 hidat fenyeget összeomlás, a szicíliai Agrigento mellett már lezártak egy olyat, amit ugyanaz a Ricardo Morandi tervezett, aki a Genovában összeomlott viaduktot is; Németország közúti hídjainak 12,4 százaléka "rossz állapotban" van, de "jó állapotban" is csak 12,5 százalék; Hollandiában az állami fenntartású utak és hidak állapota kielégítő, de az önkormányzati kezelésben levők állapota aggodalomra ad okot, közülük például Noord-Holland tartományban 14 híd magas kockázatú; Bulgáriában az uniós fejlesztési források egy részét több mint 200 híd felújítására tervezik fordítani, áll a Guardian korábbi összefoglalójában.

"Amikor az emberek a klímaváltozásra gondolnak, a tengerszint emelkedése és az egyre intenzívebb hőhullámok jutnak az eszükbe", moondta Hussam Mahmoud, a Colorado Egyetem építőmérnök-professzora. Pedig a mind szélsőségesebbé váló időjárás más módon is növelheti a kockázati tényezők számát. Mahmoud azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás az Egyesült Államok több mint 600 ezer hídjára. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Ilyen tömörgerincű acél gerendahídból van a legtöbb az USA-ban.
Fotó: Colorado State University

Kutatótársával, Susan Palu építőmérnökkel első körben közel 90 ezer acél gerendahidat vizsgáltak meg, mivel ezek teszik ki az amerikai közúti és városi hidak túlnyomó részét. A 2. világháború óta elterjedt egyszerű hídszerkezetnél a két vagy több pillért egyenes tengelyű vasbeton áthidalások kötik össze (ilyen például Budapesten az Árpád híd).

E hídtípus legsérülékenyebb része a dilatációs szakasz (azok a bizonyos egymásba illeszkedő fésűfogak), aminek az a szerepe, hogy a hőmérséklet emelkedésével vagy esésével kitágulhat vagy összehúzódhat ezen a szakaszon a híd. Ám ha a dilatációs fésűfogak közé úttörmelék vagy más szennyeződés kerül, akkor nem képesek a megfelelő mozgásra.

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válnak a kánikulai napok, és ha a dilatációs szakasz nem reagálhat a hősokkra, nem tágulhat megfelelően, akkor máshol fog "felpúposodni" a híd, az egész szerkezet sérülhet. A hősokk miatti tágulás ugyanis átadódik az  acélgerendákra és a vasbetonra. A hidakat úgy tervezték, hogy azoknak a terhelés alatt csak meghajolniuk kell, de hősokk esetén a meghajlás mellett jelentkezik ez a másik alakváltozási tényező, a tengelyirányú összenyomódás. Különösen magas a kockázat azon régi hidak esetében, amelyek télen épültek, mert azoknál a legkisebb a behelyezett dilatációs elemek szabad helye a tágulásra. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A Mitag tájfun után egy nappal, 2019. október 1-én összeomlott
a tajvani Nanfang'ao város alig húsz éve épült és 2018-ban hídja.
A 6 halálos áldozatot követelő hídomlás egyik oka
a tartókábelek elrozsdásodása lehetett. Fotó: TN

Az amerikai kutatók az IPCC által felvázolt forgatókönyvek alapján nézték meg, a 2040-re, 2060-ra, 2080-ra és 2100-ra jósolt felmelegedési rátának megfelelően milyen terhelésre számíthatnak a különféle hídszerkezetek. A kutatási adatok szerint a legkomolyabb károkra az Egyesült Államok északi területein, a Sziklás-hegység és a Préri, illetve Észak-Nyugat és a Közép-Nyugat északi részén kell számítani, ahol az eddigi hűvösebb átlagos időjárásban szokatlan hőmérsékletugrások  várhatók a hőhullámok idején. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és páratartalom milyen hatással lehet a vasbeton elemekre, de úgy találták, hogy ezek szerkezeti károsodása nem kimutatható.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A kutatók legfőbb célja az volt, hogy karbantatási sorrendet állítsanak fel a hídtípusok között a klímaváltozás új normáira tekintettel. "Mérnökök vagyunk, akiknek túl kell lépniük azon, amit korábban tanultak (...). El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a tervezési és kivitelezési ismereteinket", mondta Hussam Mahmoud, a Colorado Állami Egyetem építőmérnök-professzora.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
19
szept/2019

A klímaváltozással egyre több lesz a vadelütés Magyarországon

Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum