Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.
Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr
A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.
365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.
Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.
365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?
IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.
365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?
IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.
365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?
IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben.
365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?
IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.
Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr
365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…
IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.
365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?
IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés.
365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?
IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.
Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr
IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.
Hiver’t-Klokner Zsuzsanna
0 
