08
nov/2011

Magyarok kapták a zöld Oscar-díjat

Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a zöld találmányok nemzetközi versenyét Nürnbergben.

A feltalálók világszervezete (IFIA) Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása (IENA) keretében rendezte meg a környezetbarát találmányok megmérettetését. A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül Vedres András IFIA elnök vezette nemzetközi bíráló bizottság hatvan találmányt jutatott a döntőbe.

Magyaroké a Green Oscar

A fődíjat, a "Green Oscart", magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. Győztes találmányuk - metanol előállítása kommunális hulladékból - 2008-ban Magyarországon az Év találmánya címet kapta. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmény: egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben nincs szén-dioxid-kibocsátás. A jelenlegi megoldás a városi hulladék feldolgozásánál a szemétégetés, az viszont tetemes mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a környezetbe.

Oláh György Nobel-díjas magyar kémikus 2006-ban kiadott könyvében azt jósolta, hogy a kőolaj fogytán a jövő hajtóanyaga a metanol lesz.

Az öko-találmányi verseny második helyezettje egy maláj alkotás lett, melynek alkalmazásával növényi rostanyagokból természetes környezetben is gyorsan lebomló csomagoló fólia készíthető. A harmadik díjat egy kínai feltaláló érdemelte ki, ipari hangszennyezést elnyelő rendszerével. 

Forrás: greenfo

07
nov/2011

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég Ami nem üveg, műanyag és humusz, abból építkezési alapanyag lesz a Pavia közeli Lomello mintaüzemében - számolt be az olasz média az országban szokatlan hulladékhasznosításról. Miközben Nápolyban évek óta az utcákon tornyosul a szemét, és csak idén szeptemberben kezdődött el a szelektív hulladékgyűjtés, Észak-Olaszországban a legkisebb szemétkupac sem vész kárba, mert a Pó-alföld égetőiben termelt hamu a gyárba kerül.

Az üzemben naponta ezer tonna háztartási hulladékból nyert hamut tudnak feldolgozni. "Heterogén összetétele miatt ideális alapanyagnak számít a téglagyártáshoz" - nyilatkozta a gyárat négy társával vezető Luigi Radice, hozzátéve, hogy vegyi kötőanyag felhasználása nélkül állítják elő a szeméthamuból préselt téglát az általuk fejlesztett Matrix nevű eljárással. A téglagyár minden tekintetben környezetvédő: napelemmel működik és víztisztító rendszere európai uniós elismerésben részesült.

Hasonló fejlesztés létezik Magyarországon is: a háztartási szemétből fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat állít elő egy vállalkozás. A lapokból készült hordozható épület prototípusa májusban készült el, a cégvezető szerint akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

03
nov/2011

Ilyen az élet a palackokból épült házban

Műanyagflakonokból épített favázas házat egy argentin az országot sújtó gazdasági válság idején, Argentína legszegényebb vidékén. Az első építmény még játszóháznak készült a gyermekeknek, de aztán továbblépett. Alfredo Santa-Cruz háza mára idegenforgalmi látványossággá vált. Magyarországon évente 1,4-1,6 milliárd darab, vagyis a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET palack kerül forgalomba. E mennyiség alig ötöde hasznosul újra.

10
okt/2011

Tíz helyett húszmilliárd jutna hulladékhasznosításra

Több mint 20 milliárd forintot forgatna vissza 2012-ben a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás támogatására az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A pluszpénz a környezetvédelmi termékdíjakból befolyó költségvetési bevételből származik. Az intézményt szeptember 1-jén alapították meg; minderről a százszázalékos állami tulajdonban lévő szervezet ügyvezetője, Vámosi Oszkár nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A termékdíjköteles termékek gyártói és forgalmazói eddig maguk gondoskodtak hasznosítási kötelezettségeik teljesítéséről, koordináló szervezeteket hozva létre, s ezzel egyúttal mentességet szerezve a termékdíj fizetése alól. A piaci alapokon működő, közel két tucat koordináló szervezet tavaly és az idén mintegy 10 milliárd forintot fordított hulladékkezelésre. Ezzel szemben a díjfizetés alóli mentesség megszüntetése, a díjak átalakítása, valamint a koordinálás állami kézbe vételének eredményeképpen jövőre legalább 20 milliárd forint, a jelenlegi összeg duplája juthat erre a területre. "Az ÖHÜ frissen felvett munkatársai már dolgoznak azon, hogy a finanszírozás folyamatos legyen" - nyilatkozta a magánszférából érkezett Vámosi. Az ÖHÜ számításai szerint nagyjából 10 százalékkal csökken a csomagolóanyagok kibocsátása 2012-ben, így kevesebb lesz az ebből származó termékdíj is.

09
szept/2011

Ingyen belépőt ér a gyerekeknek az italos doboz a budapesti állatkertben

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

31
aug/2011

Nincs szemét a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák hulladékégetőhöz

Burgenlandban a sajtó legtöbbször inkább kerülte magyar határra tervezett szemétégető  a témáját. A Burgenländische Volkszeitung (BVZ) most megtörte a csendet, s írásában körbejárja, milyen esélyei vannak az égető megvalósulásának.

Már több mint öt éve, hogy a burgenlandi BEGAS bejelentette: egy nagy teljesítményű hulladékégetőt kíván felépíteni az ausztriai Heiligenkreuzban, néhány száz méterrel az osztrák-magyar határtól, illetve Szentgotthárdtól. A tervet Magyarországon valamennyi illetékes szakhatóság, a helyi lakosság és számos civil szervezet is elutasította és kezdetektől fogva erélyesen tiltakozik ellene. Sokan emelték fel a szavukat Ausztriában és Szlovéniában is.

Jégbe fagyott hulladékégető

Hónapok óta csend van a tervezett projekt körül, a korábban első és másodfokon kiadott építési engedély és a megfellebbezése után mindenki a legutolsó fellebbezési hatóság, az osztrák Közigazgatási Bíróság határozatára vár. Ennek járt utána a Burgenländische Volkszeitung (BVZ), amely az augusztus 24-i kiadásának címlapján „Jégbe fagyott BEGAS-tervek” címmel közöl néhány friss információt.

Ezek szerint az osztrák közigazgatósági bíróság végleges döntése (legkorábban) csak 2012 év végén várható. Ezzel számol Rudolf Simandl, a BEGAS kereskedelmi igazgatója is: „Megvárjuk a végleges döntést, mivel nem kívánunk semmilyen rizikóba belemenni.” Az eredeti terv szerint már üzemelnie kellene a hulladékégetőnek, de a tiltakozások és a fellebbezési lehetőségek maximális kihasználása miatt már óriási a csúszás. Az üzemeltetőnek még mindig nincs szerződése hulladékbeszállító vállalatokkal.

„Az Ausztriában jelenleg üzemelő hulladékégetők sincsenek teljesen kihasználva, hogyan lenne akkor egy új kapacitás lekötve” – érvel Christiane Brunner, az osztrák Zöld Párt országgyűlési képviselője. Majd hozzáfűzi: „A Greenpeace információja szerint Heiligenkreuz sem Ausztriából, sem Magyarországról, sem Szlovéniából nem kap hulladékot. Amennyiben a BEGAS hallgatott volna a zöldekre, a civil szervezetekre, akkor nem költött volna ennyi pénzt erre az értelmetlen projektre.”

Forrás: greenfo.hu

10
aug/2011

Porítja a kutyapiszkot a lusta gazdáknak szánt szippantó

A budapesti utcákon, parkokban becslések szerint évente legalább 40 tonna kutyaürülék landol, amelynek jó részét nem takarítja el a gazdájuk. Lusta kutyatartók számára készült az ürüléket porrá változtató kézi készülék, amelynek használata után csak egy steril kupac marad a flaszteron. A kutyaürülék nem csak esztétikailag zavaró, hanem súlyos betegségeket is terjeszt, például különféle bélférgek petéit, amelyek emberre is veszélyesek. Egészségügyi becslések szerint a magyar lakosság egyötödénél kimutatható valamilyen parazitás zoonózis-fertőzöttség, amelyet háziállattól kapott el.

Az sem szerencsés, ha a féregpetékkel teli kutyaürülék bekerül a városi csatornákba, mert onnan elszivárogva megfertőzheti a talajvizet. Azok az állattartók pedig, akik nem restek zacskóba gyűjteni a kutyaszart, bele sem gondolnak, hogy az akár száz év alatt lebomló műanyagzacskóban gyakorlatilag évtizedekre megőrzik azt, amitől éppenséggel meg akartak volna szabadulni.

A féregpetéket egyedül lánggal lehet elpusztítani, ehhez azonban szakképzett személyzet és berendezés kell. A hétköznapi helyzetekre kínál megoldást az izraeli Paulee CleanTec vállalkozás AshPooPie nevű készüléke. A formáját tekintve rúdmixerre hasonlító eszközből kinyúló karmok fölszedik a kutyapiszkot a földről, majd a készülék belsejében magas hőfokon egy vegyszerrel keverik össze, aminek köszönhetően a potyadékból szagtalan, steril por lesz. A kemikália összetétele szigorúan titkos, jelenleg a prototípussal végzik a kísérleteket. Az AshPoopie piaci bevezetése 2012 első negyedévében várható.

Egy brit kisvárosban, a nyugat-angliai Redditchben narancsszínűre fújják le az ebürülékeket. A tömeges kutyapiszok-festési akció célja egyrészt az, hogy a járókelők ne lépjenek bele, kevesebben piszkítsák be a lábbelijüket. Ezen kívül a helyi önkormányzat fel akarja hívni a figyelmet a problémára. A festés akció novemberig tart, a munkát az önkormányzat emberei végzik, akik kifejezetten vadászni fogják az ebpiszkot.

A kampánynak van előzménye: a kelet-angliai Lincoln városában egy férfi cetliket tűzött le minden egyes kutyaürülék mellé, figyelmeztetve a gazdikat az eltakarítás szükségességére. Az ottani önkormányzat azonban nem örült a kezdeményezésnek és a férfi szemére vetette, hogy még több szemetet csinál.

29
jún/2011

Szintetikus agyagréteggel tüntették el a hulladéklerakót Gyulán

Elkészült az egykori gyulai hulladéklerakó rekultivációja. A város szemetét ötven éven át az egyik külterületi részre szállították, majd a 2000-es évek elején a lerakó bezárt. A rekultiváció azóta megoldásra várt. 2005-ben terveztették meg a projektet, majd 2010-ben megkezdődtek a munkálatok.

Ilyen volt előtte a lerakó (Geohidroterv Kft./Gyulai Hírlap)

A rekultiváció során a meglévő hulladékot dombokba tömörítették, rézsűt alakítottak ki. Ezt követően szintetikus agyagréteget terítettek a területre 105 ezer négyzetméteren, így akadályozva meg, hogy a csapadékvíz bejusson a hulladéktestbe. Erre humuszréteg került, majd befüvesítették. A létesítményt véderdővel vették körül, és kétezer facsemetét ültettek ki az elmúlt hónapokban.

A létesítményben meg kellett oldani a gázelvezetést, így egy gyűjtőcsöves gázgyűjtő-rendszert alakítottak ki, huszonhat biogázkúttal, amelyek kivezetik a rendszerből egy biofilteren keresztül a felgyülemlett és megtisztított gázt. A projekt során három talajvíz monitoring kutat is építeni kellett a szennyezettség nyomon követésére. A környező ingatlanok tulajdonlapjára ugyanis fel kellett vezetni a szennyezettség mértékét, és ez nem nőhet. A beruházás egy év alatt fejeződött be, és mintegy 430 millió forintba került, kizárólag pályázati pénzből.

Forrás: MTI

22
jún/2011

Nem szeretik külön gyűjteni az italos kartonokat a magyarok

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

10
jún/2011

Rejtett kamerás kuka a környezettudatosságért

Különleges módját találták egy brit egyetemen annak, hogy a hallgatók tudatosabban óvják környezetüket.

A Newcastle-i Egyetem néhány hallgatójának szemetesébe érzékelő és kamera került abban a programban, melyet végzős hallgatók szerdán indítottak el. A kamera a kukába hajított, szemétnek minősített dologról készít felvételt, nem arról a személyről, aki megválik éppen a hulladéktól. A tesztprogramban folyamatosan értékelik az öt diák háztartásának "reciklálási" teljesítményét.

A kísérletbe bevont hallgatók tudatosságát azzal is növelik, hogy a kukakamerák felvételeit kiposztolják a Facebookon. A projekt szándékai szerint a még formálható hozzáállású fiatalokat célozza meg, és a fenntarthatóságra hívja fel a figyelmet.

Forrás: mti

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com