Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
28
szept/2012

Kövesse a hulladék útját a kukakultúra napján!

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.


1
Tovább
10
szept/2012

Kéttonnányi italoskartont ért az ingyen állatkerti belépő

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.


0
Tovább
11
júl/2012

11 milliós ökokukákkal készül az olimpiára London

A szelektív gyűjtősziget futurisztikus változata WiFi-központ és hírportál az egyben, de vészhelyzet esetén menekülő útvonalat is tud javasolni. A bombabiztos új kukák azonban mégsem tehermentesítik az utcaseprőket.

A kilencvenes évek terrorista merényletei után a brit főváros központjából biztonsági okokra hivatkozva bevonták az öntöttvas szemétgyűjtőket, helyettük akár naponta hat alkalommal is utcaseprők takarítják el a járókelők által elszórt szemetet. Az olimpia azonban enyhíthet a szigoron: a megnyitóig összesen 75 high-tech szemetes tartályt helyeznek ki a belváros legforgalmasabb pontjaira. A szerkezet bombabiztos mivoltát az új-mexikói sivatagban tesztelték.

Renew Bin Gresham Street

Az ötesztendőnyi fejlesztés révén született Renew Bin ökokuka a City üzletembereinek papírhulladékát, elsődlegesen újságot gyűjt szelektíven. Mást nem is nagyon lehet betuszkolni a szűk bedobó-nyíláson. Ezért kárpótol, hogy az ökokuka vezeték nélküli internetkapcsolatot nyújt, továbbá két nagy LCD-képernyőjén friss híreket, tőzsdei időjárási információkat közöl. A képernyők alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, ezáltal 40 százalék energiát takarítanak. A megjelenő reklámokból befolyó haszon egy százalékát a világ nagyvárosaiban megvalósítandó, fenntartható energiával kapcsolatos projekteknek juttatják.

A Renew Bin arra is képes, hogy hirtelen közlekedési káoszhelyzet esetén tájékoztatást adjon a lehetséges mentesítő útvonalakról. Ennek bizonyára nagy hasznát veszi majd „a világ legzöldebb olimpiájára” Londonba érkező vendégsereg, akikkel az eddigi napi 750 ezerről három millióra emelkedik az ökokuka közönsége. 


0
Tovább
07
feb/2012

Egymillió italoskartont gyűjtöttek az iskolákban

Harmincnégy tonnára, vagyis négy városi autóbusz tömegére rúg az a mennyiség, amit italos kartondobozból gyűjtöttek össze azok az óvodások és iskolások, akik részt vesznek a csomagolóanyagot gyártók szervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) gyűjtésében. Az akciót 2011 szeptemberében indította a szervezet. A program a felénél tart, viszont az eddig gyűjtött mennyiség több mint az a 26 tonna, amit korábban egy egész év alatt gyűjtöttek.

Egy iskolában már több mint egy tonna italos kartont gyűjtöttek, amiért 100 ezer forintos különdíj jár. Az IKSZ programja keretén belül tizenkét város és hat budapesti kerület összesen 277 intézményében mintegy 58 ezer iskolás és óvodás gyermek gyűjti a tejes és gyümölcsleves dobozokat - közölte a szervezet.

Az italos kartondobozok minimum háromnegyed részben jó minőségű papírból készülnek. Egy fából átlagosan 5300 darab italos kartondoboz készülhet. Ez azt jelenti, hogy az eddig gyűjtött körülbelül egymillió darab italos kartondoboz szelektálásával mintegy 190 darab fát mentettek meg a kivágástól. Az IKSZ megalakulásának kezdete, 2004 óta 19 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya.

Az ilyen csomagolás hátránya környezetvédelmi szempontból az, hogy rétegei csak igen drága módszerekkel választhatók szét. A rostos ivólevek doboza például hat rétegből áll: préselt polietilén, nyomdafestékes papír, polietilén, alufólia, két réteg további polietilén fólia. Az ilyen csomagolás fajlagosan még akkor is sokkal többe kerül, ha a visszaváltható üvegek árába beszámítjuk a szállítás, a mosás és a töltés költségeit.

Ha ráadásul a karton a szemétbe kerül a szelektív gyűjtés helyett, aránytalanul nagy helyet foglal el a kukában, majd a szemétlerakóban - áll a Zöldköznapi kalauzban, a Föld Napja Alapítvány szerkesztésében megjelent kötetben. A hulladéküggyel foglalkozó szervezet, a Humusz Szövetség ajánlása szerint az a legjobb hulladékhasznosítás, ha valaki eleve igyekszik a minimumra csökkenteni az általa termelt csomagolási hulladék mennyiségét.


0
Tovább
14
nov/2011

Komposztálható sportszereket tervez a Puma

Lebomló vagy újrahasznosítható edzőcipő, sportruházat és táska tervein dolgozik a német sportszergyártó óriás, amelyet nemrég még azzal vádolt meg a Greenpeace, hogy gyáraiban mérgező tisztítószert használ a termelési folyamat során.

A póló mehet a krumplihéj mellé a kerti komposztálóba, a cipő és a táska minden része újrahasznosítható – a Puma arra törekszik, hogy termékei megvalósítsák a teljes életciklust, nyilatkozta a sportfelszerelés és -ruházatgyártó cég vezérigazgatója, Franz Koch.

Komposztálással humuszszerű anyaggá alakul a hulladék

Ennek jegyében az újonnan tervezendő termékeknek két elvárásnak, a biológiai és a technológiai újrahasznosítás elvének kell megfelelniük. Előbbi esetében a póló önmagában komposztálható, mert eleve lebomló anyagból készül, utóbbi pedig például az edzőcipők talpára vonatkozik, amely a termék életútja végén az autógumi-gyártás alapanyaga lehet. Az efféle gondolat nem újdonság: Anke Domaske német divattervező-mikrobiológus tejsavó-fehérjéből szőtt ruhákat, Linda Loudermilk amerikai tervező pedig komposztálható bikinit dobott piacra. 

A sportszergyártó tavaly állt elő az Okos Kistáska (Clever Little Bag) ötletével: a többször is használható csomagolóanyag a cipősdobozokat hivatott kiváltani, 65 százalékkal kevesebb papírból készül, továbbá előállítása során lényegesen csekélyebb a víz-, az áram- és az üzemanyag-fogyasztás.

A komposztálási terv már csak annak fényében is érdekes, hogy a Puma kilenc vizsgált termékéből hétben volt kimutatható NPE (nonilfenol-epoxilát) a Greenpeace augusztusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Ez az ipari tisztítószer a szennyvízrendszerben mérgező nonilfenol vegyületekre bomlik, amely károsíthatja mind az emberek, mind az állatok szaporítószerveit. A Puma vállalta, hogy 2020-ig teljesen NPE-mentessé teszi a gyártási folyamatokat.


0
Tovább
11
nov/2011

A gyermekeket mérgezi az e-hulladék Afrikában

Riasztó mennyiségű ólom- és kadmiumkoncentrációt mutattak ki az ENSZ kutatói iskolákban és játszótereken Accrában, Ghána fővárosában. Az egyik iskolában a veszélyes anyagok koncentrációja ötvenszer nagyobb volt a kockázatosnak számító értékeknél, de szennyezettek a piacok, a futballpályák és a játszóterek is – számolt be az SG.hu informatikai híroldal.

A problémára a Greenpeace már 2008-ban felhívta a figyelmet, azonban nem történt előrelépés az ügyben. A probléma fő forrása, hogy az Egyesült Államokból, Japánból és Európából előszeretettel küldik az elektronikai hulladékokat az afrikai országokba, elsősorban Ghánába. A helyibeliek próbálnak pénzt csinálni a hulladékból, ezért általában a legegyszerűbb utat választják, például elégetik a kábeleket. Közben az ólom, a kadmium, a bróm, a réz és más veszélyes anyagok a levegőbe, illetve a talajba kerülnek. A helyzet az Accrában létesített Agbogbloshie raktárban a legrosszabb, itt ugyanis az egészség- és környezetkárosító munkát többnyire gyermekek végzik. A területen gyakran több ezren tartózkodnak, akik egyrészt értékes anyagokat keresnek, másrészt elégetik a hulladékokat.

Az ENSZ kutatói az Agbogbloshie raktár 150 méteres körzetében vettek talajmintákat. A talaj leginkább rézzel szennyezett. "Egy iskolaudvaron az ólomszennyezés 12-szerese volt a már veszélyesnek minősülő határértékeknek, a kadmiumértékek pedig 2,5-szer voltak nagyobbak a megengedettnél. Legalább ilyen veszélyes lehet a levegőben lévő szennyezés is, nehézfémeket és rákkeltő anyagokat, például dioxint és furánt tartalmazhat. Ehhez jön még a talajvíz szennyezettsége" - jelentette ki Atiemo Sampson, a vizsgálat vezetője, az ENSZ Egyetem munkatársa.

A szakember kiemelte, hogy a helyi lakosok ugyan tisztában vannak a veszélyekkel, de mivel megélhetési gondjaik vannak, így nem igazán foglalkoznak velük. Az ott élők többsége ugyanakkor úgy gondolja, hogy Európa ezzel a lépéssel gyakorlatilag megsérti Afrikát és a kontinenst az elavult eszközök tárolóhelyének használja. Ghána már évek óta az európai elektronikai hulladék célpontjának számít, az országba 2009-ben 215 000 tonna elektronikai eszköz érkezett, ezek 70 százaléka használt árucikk volt és 15 százaléka pedig szemét – tudósít az SG.hu.

A Greenpeace 2008-ban szakértői csoportot küldött Ghánába, hogy közelebbről is megvizsgálják, mi lesz a sorsa az elektronikus hulladékoknak. A nemzetközi szervezet munkatársai azt tapasztalták, hogy a lerakatokban nők és férfiak, illetve gyerekek a legegyszerűbb módszerekkel, például kövekkel darabolják fel a számítógépeket és a televíziókat. A munkások olyan fémeket keresnek, amelyeket később eladhatnak. A műanyagokat, kábeleket és a számítógépek, valamint a monitorok borítását, a további felhasználásra alkalmatlan anyagokat a szabad levegőn elégetik. Ezt követően a Greenpeace 2009-ben GPS-adót helyezett el egy használt televízióba, mert arra voltak kíváncsiak, hogy hova kerül egy nyugati városban kidobott használt vagy egyszerűen csak megunt elektronikus készülék: a televízió Nigériában, egy piacon végezte.

Az európai jog szerint az elektronikus hulladékok exportja illegális, mivel e termékek többsége káros, mérgező vagy más veszélyes anyagokat tartalmaz. Mindez azonban nem gátolja meg a szeméttelepek üzemeltetőit abban, hogy Afrikát szennyezzék a használt árucikkekkel. 2006-ban ugyan a világ legnagyobb számítógép-gyártói önként megígérték, hogy száműzik a gyártási folyamataikból és a termékeikből a legveszélyesebb vegyi anyagokat, azonban az ígéreteket egyedül az Apple tartotta be.


0
Tovább
09
nov/2011

Van-e élet a műanyagok után?

Felejtse el, amit eddig gondolt a jövőről! A világ olajkitermelése húsz év múlva tetőzik, és ez azért is gond, mert a kőolajkészletek apadása miatt nem lesz elegendő műanyag. A minden területen tömegesen alkalmazott polimerek híján vissza kell térnünk dédszüleink életstílusához?

Legkésőbb 2030-ban a világ kőolaj-kitermelése eléri a maximumát, és onnantól kezdődik a lejtmenet, olvasható a brit Energiakutató Központ (UKERC) októberi jelentésében, amely a kőolajkészletek nagyságával foglalkozó, mértékadó kutatások eredményeit összegzi. "Hogy mikor fogy el a kőolaj? Vizsgálatunk szerint alig tizenöt-húsz évnyi különbség van a legpesszimistább és legoptimistább becslések között" – mondta Steve Sorell, az UKERC-jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetem munkatársa. A Föld becsült kőolajtartalékainak negyedét birtokló Szaúd-Arábia bizonyosan készül a kőolaj utáni korszakra: atomenergetikai fejlesztéseken dolgozik, és a sivatagi királyság tizenhat nukleáris erőművet készül beindítani – szintén 2030-tól. (A szövegben dőlt betűvel szedett részek a fantázia szüleményei.)

Hogyan fest a műanyagok nélküli jövő? Csatos üveggel megyünk majd vásárolni, nemcsak a joghurtot és az üdítőt mérik ilyesmibe, hanem az olajat, a sampont, a mosogatószert is. (A nehéz göngyölegek miatt megfontolandó egy kordé beszerzése a bevásárlókosár helyett.) Védőgázas csomagolás híján a felvágottat és sajtot zsírpapírba tekeri a hentes, a család karácsonyi ajándékul egy tekercs folpackot kap a rokonoktól: „Osszátok be jövő évig!”.

Az igazán gazdagok konyhájában PVC borítja a padlót, és a szomszédokat azzal hergelik, hogy a kutyát műanyag tálkából etetik. A falat ismét papírtapéta borítja, a szórakoztató és háztartási elektronikai termékek (laptoptól a hajszárítóig) háza bambuszból készül, a színezés extra opció lesz, mivel az akrilfestékek ára az egekbe szökik. Az allergiások vajmi kevéssé fognak örülni a tollpaplannak, a nők az egyedül elérhető pamutharisnyának.

Nem lesz mibe csomagolni

A kis szemtanú című film hitelesen mutatta be az Egyesült Államokban máig 18. századi módon élő amisok mindennapjait. Géperejű vagy elektromos eszközt nem használnak, a vizet kútból húzzák, ruháikat maguk varrják. Az egyre dráguló és fogyó kőolaj miatt a 21. század második felében, ha nem is tűnik el az élet minden területérő a műanyag, az átlagember számára megfizethetetlenné válik. Ugyanis kőolaj szükséges a polisztirén, a polivinil-klorid, a nylon, a műgumi vagy a legelső valódi műanyag, a bakelit előállításához is.

„Rengeteg kémiai szintézishez a kőolajból és a földgázból nyerünk olcsó alapanyagokat, így a gyógyszerek, a színezékek és egyéb fontos anyagok előállítása is veszélybe kerül” - sorolja a következményeket az [origo] kérdésére dr. Inzelt György elektrokémikus professzor, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának Széchenyi-díjas vezetője, aki üzemanyagcellákkal és hidrogénhajtású autók fejlesztésével is foglalkozik.

Nehéz lesz minden csomagolóanyagot fémből, üvegből, papírból vagy fából előállítani

Olcsó műanyagok nélkül a személygépkocsik tömege 200-300 kilogrammal több lesz, ami száz kilométerenként legalább fél literes, a jármű 150 ezer kilométeres életciklusa során összesen 750 literes pluszfogyasztást eredményez – a jóval drágább üzemanyagból. Mivel egy átlagos autóban legalább ezer alkatrész tartalmaz valamilyen arányban műanyagokat, az egész szerkezetet újra kell tervezni.

Padlóra kerül az 50 százalékos műanyag-felhasználási aránnyal bíró orvosi technológia is: a szegényebb országoknak le kell mondaniuk az egyszer használatos eszközökről, például a fecskendőkről - derül ki a Műanyagipari Szemle című folyóirat egyik cikkéből. Ugyanez fenyegeti az élelmiszeripart, illetve a háztartási vegyszereket előállítását is: korszerű csomagolóanyagok nélkül elképzelhetetlen bármely termék higiénikus és praktikus szállítása. Az építőipar is megszenvedi a műanyaghiányt, aranyárban mérik majd a nagy hatásfokú, polimeralapú szigetelő-, ragasztó- és burkolóanyagokat, de a kábeleket, a csöveket és nyílászárókat is.

Nyersanyagok hétmilliárd földlakónak

Talán a gyerekek fogják leginkább érezni a könnyű, olcsó és strapabíró műanyagtermékek megritkulását. Visszatér a textilpelenka-korszak, eltűnnek a mese-DVD-k és a műanyagjátékok (az építőkockától a felfújható strandlabdáig), a vonalzó megint fából lesz, a táska bőrből, az iskolában ismét köpenyt kell viselni, hogy kevésbé koszolódjon a műszálasnál körülményesebben tisztítható pamut, gyapjú és vászon gyerekruha.

„Nem gondolom, hogy a műanyag előállításának megnehezülésével visszatérnénk egy korábbi világba. Inkább azt, hogy - ha addig önként nem tennénk - kényszerből végre továbblépünk az erőforrás-pocsékoló huszadik századból a huszonegyedikbe” - mondja Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány igazgatója. Vissza már csak azért sem léphetünk, mert ez nem ugyanaz a folyó. „Minden más lett. A Föld népessége immár meghaladja a hétmilliárdot, és ebből adódóan a természeti erőforrások használata döbbenetes mértékűre emelkedett” - teszi hozzá a szakértő.

Szabó Gyula szerint puszta helyettesítéssel nem kezelhető a műanyagprobléma, hiszen ha ilyen mennyiségben akarnánk a jelenleg műanyagból gyártott termékeket más anyagból előállítani, akkor egész egyszerűen nincs ennyi nyersanyag a Földön. Hétmilliárd embernek kellene csatos üveg? Még ha volna is ennyi homok, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, földpát és mészkő, nem rendelkezünk ekkora mennyiség legyártásához szükséges energiával. (Részleges megoldással az újrahasznosítás szolgál, mert a törtüveg akár 90 százalékban is az üveggyártás alapanyaga, és kevesebb energia is elég a megolvasztásához.)

Új szemlélet, új anyagok

A jelenkori jövőkutatók azzal riogatnak: közel az idő, amikor az emberiség belefullad a műanyaghulladékba. Nem kis mennyiségről beszélnek: az 1950-es években világszerte ötmillió tonna műanyagot gyártottak, ma ez 100 millió tonnára rúg évente, vagyis hússzorosára nőtt ötven év alatt. Egyes szakértők egymilliárd tonnára becsülik a jelenleg kallódó műanyag mennyiségét. De biztos, hogy belefulladunk? Ha a műanyag értékes másodnyersanyag lesz, még az is bekövetkezhet, hogy nyoma vész a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetnek - kihalásszák ugyanis a műanyagvadászok.

A szemétlerakók átfésülése prémiumfeladatnak számít, a műanyag-hulladékkal való nyerészkedés mind gyakoribbá válik. Az iskolákban kötelező lesz az újrahasznosítási és takarékossági ismeretek oktatása. Olyan szakmák válnak keresetté, mint a kefekötő, a kovács, a drótostót, a kosárfonó, a cipész vagy a cirokseprű-készítő.

Miből mennyit gyártanak?
Megmondja a Worldometers!

„Azt a fajta logikát kell újra elsajátítanunk, ami elődeinkre jellemző volt - az erőforrások hatékony kiaknázását, a tárgyak élettartamának teljes kihasználását, a takarékosságot. Hogy miképpen lehet növelni a tárgyak tartósságát, és megjavítani az elromlott dolgokat” - mondja Szabó Gyula. Úgy véli, a megoldást a totális szemléletváltás és a technikai fejlődés együtt hozhatja. A múlt eredményei alapozzák meg a jövő szemléletmódját, amelynek elterjedését ösztönzi a fenyegető erőforráshiány tudatosítása: „Saját bőrünkön fogjuk érezni, hogy a több nem feltétlenül jobb. Az új pedig nem feltétlenül jelent majd fejlődést, előrelépést.”

Mivel lehet helyettesíteni a műanyagot?

Az üveggyártás az energiaigénye miatt költséges, a fa pedig a fenntartható erdőgazdálkodás okán. A világ jelenleg ismert szárazföldi fémkészleteinek zöme húsz év múlva kimerül a francia tengerbiológiai kutató intézet, az IFEMER szerint.

„A jelenlegi mesterséges polimerek helyettesítésére az egyik lehetőség valóban az, hogy visszatérünk a természetes polimerekre, mint amilyen a cellulóz, a fehérjék és hasonlók, illetve ezek módosított változataira, amilyen a viszkóz is. Létrehozhatók szilikonalapú polimerek is – mondja Inzelt György. – Nem lesz egyszerű azonban ugyanolyan kedvező tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat létrehozni, már ami például az alakíthatóságot, a mechanikai és kémiai stabilitást illeti. Bíznunk kell az emberi találékonyságban”. Több éve létezik már gabonából előállított bio-műanyag, van már cukros vízből készült polimer, és gombás biohab is pótolhatja az utóbbi évtizedekben megszokott csomagolóanyagokat.

Részleges megoldás az újrahasznosítás felfuttatása. Magyarországon a háztartási hulladék – közte a műanyagcsomagolás, PET-palack stb. – háromnegyede újrahasznosítás nélkül szemétlerakókba kerül 2009-es adatok szerint. Az ismét felhasznált hulladék aránya 13 százalék. Kilogrammokban számolva mindez a következőképp néz ki. Egy magyarországi lakosra 430 kg kommunális szemét jutott 2009-ben, ebből 427 kg-ot kezeltek. A kezelt szemétből mindössze 55,5 kg-ot hasznosítanak újra az Európai Unió statisztikai hivatalának összegzése szerint. Az ÖKO-Pannon Kht. szintén 2009-es felmérése szerint a mindennapokban a megkérdezettek 52 százaléka gyűjti anyaga szerint szelektálva a hulladékokat. A szelektív gyűjtésben résztvevők leginkább műanyag (81%), papír (74%) és üveg (58%) hulladékokat válogatnak. Az újrahasznosító üzemekbe eljutó műanyagot aprítják, vegyszeresen megtisztítják, majd granulálják, így állítva elő a műanyaggyártás félkész alapanyagát.

Szabó Gyula szerint a technikai fejlődés abba az irányba megy, hogy az emberek egyre inkább olyan új anyagokat állítanak elő és használnak, amelyeket teljes életciklusra terveznek. Vagyis a tervezés során bekalkulálják, hogy a kellően hosszú idejű használat után az illető anyagot hogyan lehet majd újra- és újrafelhasznál, anélkül, hogy hulladék keletkezne belőle. „Nagy kérdés persze, hogy a jelenlegi, rövid távon profitorientált üzleti logika mit kezd ezzel” - mondja az Ökoszolgálat vezetője.

Önnek melyik műanyag fog leginkább hiányozni?

Üzemanyaghelyettesítők

A járművek üzemanyag-pótlására még sokáig többféle fosszilis forrás áll rendelkezésre a mélytengeri talapzatból kinyert kőolajból vagy a nehézolajat tartalmazó kátrányhomokból, de lehet cseppfolyósítani a palagázt, a szenet és a földgázt, illetve a szén-dioxidból előállított metanol is ígéretes benzinpótlék lehet.

Ebből következően csak pénz kérdése lesz, hogy ki tud majd tankolni, de valószínűleg nem szűnik meg az összes benzinkút. Hagyományos üzemanyagra szükség is lesz, mert a Földön ma üzemelő egymilliárd járművet pusztán a mennyiség miatt valószínűleg nem lehet két-három évtized alatt elektromos-, hidrogén-, vagy egyéb zöldenergia-meghajtásúra cserélni-átalakítani. (Csak tavaly közel 78 millió jármű készült világszerte, és töredékük alternatív meghajtású.)


Hiver't-Klokner Zsuzsanna


2
Tovább
08
nov/2011

Magyarok kapták a zöld Oscar-díjat

Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a zöld találmányok nemzetközi versenyét Nürnbergben.

A feltalálók világszervezete (IFIA) Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása (IENA) keretében rendezte meg a környezetbarát találmányok megmérettetését. A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül Vedres András IFIA elnök vezette nemzetközi bíráló bizottság hatvan találmányt jutatott a döntőbe.

Magyaroké a Green Oscar

A fődíjat, a "Green Oscart", magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. Győztes találmányuk - metanol előállítása kommunális hulladékból - 2008-ban Magyarországon az Év találmánya címet kapta. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmény: egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben nincs szén-dioxid-kibocsátás. A jelenlegi megoldás a városi hulladék feldolgozásánál a szemétégetés, az viszont tetemes mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a környezetbe.

Oláh György Nobel-díjas magyar kémikus 2006-ban kiadott könyvében azt jósolta, hogy a kőolaj fogytán a jövő hajtóanyaga a metanol lesz.

Az öko-találmányi verseny második helyezettje egy maláj alkotás lett, melynek alkalmazásával növényi rostanyagokból természetes környezetben is gyorsan lebomló csomagoló fólia készíthető. A harmadik díjat egy kínai feltaláló érdemelte ki, ipari hangszennyezést elnyelő rendszerével. 

Forrás: greenfo


0
Tovább
07
nov/2011

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég Ami nem üveg, műanyag és humusz, abból építkezési alapanyag lesz a Pavia közeli Lomello mintaüzemében - számolt be az olasz média az országban szokatlan hulladékhasznosításról. Miközben Nápolyban évek óta az utcákon tornyosul a szemét, és csak idén szeptemberben kezdődött el a szelektív hulladékgyűjtés, Észak-Olaszországban a legkisebb szemétkupac sem vész kárba, mert a Pó-alföld égetőiben termelt hamu a gyárba kerül.

Az üzemben naponta ezer tonna háztartási hulladékból nyert hamut tudnak feldolgozni. "Heterogén összetétele miatt ideális alapanyagnak számít a téglagyártáshoz" - nyilatkozta a gyárat négy társával vezető Luigi Radice, hozzátéve, hogy vegyi kötőanyag felhasználása nélkül állítják elő a szeméthamuból préselt téglát az általuk fejlesztett Matrix nevű eljárással. A téglagyár minden tekintetben környezetvédő: napelemmel működik és víztisztító rendszere európai uniós elismerésben részesült.

Hasonló fejlesztés létezik Magyarországon is: a háztartási szemétből fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat állít elő egy vállalkozás. A lapokból készült hordozható épület prototípusa májusban készült el, a cégvezető szerint akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.


2
Tovább
03
nov/2011

Ilyen az élet a palackokból épült házban

Műanyagflakonokból épített favázas házat egy argentin az országot sújtó gazdasági válság idején, Argentína legszegényebb vidékén. Az első építmény még játszóháznak készült a gyermekeknek, de aztán továbblépett. Alfredo Santa-Cruz háza mára idegenforgalmi látványossággá vált. Magyarországon évente 1,4-1,6 milliárd darab, vagyis a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET palack kerül forgalomba. E mennyiség alig ötöde hasznosul újra.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (182),kert (116),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (53),hulladék (50),légszennyezés (49),növény (43),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),karácsony (34),megújuló energia (34),klímaváltozás (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),nyár (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (23),konyha (22),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),hőszigetelés (20),barkácsolás (19),komposzt (18),ecet (18),természet (18),építészet (18),gyerek (18),ősz (18),takarítás (17),zöldség (17),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),szódabikarbóna (16),kutya (16),gyümölcs (16),virág (16),takarékosság (16),LED (15),lakberendezés (14),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),ajándék (13),víztakarékosság (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),tavasz (12),élelmiszerpazarlás (12),Ozone zöld díj (11),papír (11),raklap (11),víz (11),lakásfelújítás (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),elektromos autó (11),illóolaj (11),CO2 (11),szélturbina (10),háztartás (10),ruha (10),allergia (10),vegán (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),talaj (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),lakás (7),komposztálás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),alga (7),Hollandia (7),zajszennyezés (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),beporzás (6),ökolábnyom (6),szmog (6),New York (6),városi élet (6),fenyőfa (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),gyom (6),erdő (6),faültetés (6),Magyar Telekom (6),Kanada (6),környezetbarát (6),kukoricakeményítő (6),biodiverzitás (6),méz (6),gyógynövény (6),Budapest (6),urbanizáció (5),zöld energia (5),aszály (5),testről és lélekről (5),Ökoszolgálat (5),Greenfo (5),öntözés (5),mulcs (5),pályázat (5),levendula (5),rovar (5),város (5),városi hősziget (5),busz (5),Japán (5),elektromos kerékpár (5),banán (5),mosás (5),cipő (5),szelektív hulladék (5),lomtalanítás (5),térkép (5),Föld órája (5),tárolás (5),szélerőmű (5),turizmus (5),karácsonyfa (5)

Archívum