Az utazások, legyenek akár bel- vagy külföldiek, mindig hoznak új ötleteket: láthatunk érdekes dolgokat, elleshetünk jó megoldásokat.

Nemrég figyeltem fel például Budapesten, az 5. kerületben arra, hogy milyen esztétikus utcai szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el.

Ugyanakkor elszomorodtam, hogy Belső-Erzsébetvárosban ezzel szemben valamiért fogynak az utcai kukák.

Most egy görögországi településen, Litóchoróban olyan hulladékgyűjtőkre lettem figyelmes, amelyek ugyan nem feltétlenül a legszebbek azok közül a kukák közül, amiket eddig láttam, de kétségkívül a legvirágosabbak. A település vezetőinek pozitív életszemléletére vall, hogy a várost ezekkel a virágzó szemetesekkel tűzdelik tele.

Az ötlet nagyon egyszerű: a kuka tetején egy olyan tárolórészt alakítottak ki, ahová földet lehet tenni, és abba virágot ültetni. Ha az összegyűjtött szeméttel még akad is gond, a sok halott anyag felett mégis megcsillan az élet.

Persze ez a kuka nem múlja felül Julien Bergignat, Cecilia Jia és Johnny Chen Envi nevű városi szemetesét, ami rögtön komposztálja is a beledobott szerves hulladékot.

Az ő utcai hulladékgyűjtőjük rozsdamentes acélból, alumíniumból, üvegből és műanyagból készült. A kuka belsejében található bioaktív anyagok segítségével az ökoszemetes képes arra, hogy a bedobott szemetet azonnal bomlástermékké alakítsa. Fotokatalízissel felgyorsítja a bomlás folyamatát,és  eltünteti a rossz szagokat és a szennyező gázokat.

Fotók: Szerkesztő 

A PET hajók és kalózai immáron harmadik éve hajóznak PET palackokból készített hajóikon a Tiszán, és gyűjtik fáradhatatlanul a folyóban és a partszakaszán található műanyag palackokat. 

A folyami hulladékgyűjtő kezdeményezés gondolata a Tiszát áradáskor elöntő hatalmas szennyezés láttán született meg. Az első sikeres akciók a PET-vadászatok voltak, az önkéntesek ladikokba ülve gyűjtötték a rengeteg műanyag hulladékot, és juttatták el a hulladékgyűjtőkbe. A többnyire határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából érkező hulladék a folyó áradáskor először a Felső-Tisza vidékén, és később az alsóbb szakaszokon az ártéri erdőkben és a homokszigeteken halmozódik fel. 

Az első alkalommal több ezer palackot és más hulladékot is összegyűjtő kalózok később a PET palackokból hajókat építettek, olyanokat, amelyek teljes biztonsággal használhatók a folyami szemétvadászat hatékonyabbá tételére. Erre az összetett tevékenységre szerveződött rá a PET-kupa, ami egész évben zajló, több részből álló tevékenységet foglal magába. 

A folyami szemétvadászat abban is különbözik más szemétgyűjtési akcióktól, hogy a szemétgyűjtés után nem marad abba a közösségi tevékenység. 

Az év során összegyűjtött palackokból az aktivisták megépítik újrahasznosított hajóikat, majd az évad zárásaként folyami hajós versenyre kelnek velük.  

Az idei kalózverseny Vásárosnaményból indult, és Cigándon a hajók bezúzásával fejeződött be. Az aktivisták mintegy 2,5 tonna válogatott hulladékot, összesen 35 000 műanyag palackot, alumíniumdobozt és üveget gyűjtöttek össze. A fölhalmozott szemetet az önkéntesek szétválogatták, így a szemét nagy része újrahasznosító telepekre, műhelyekbe került. 

Így az összegyűjtött műanyagból még készülhet cérna, esőkabát, táska de polárpulóver is.

Fotók: 

A Big Belly olyan szelektív hulladéktároló, amely a tetején lévő napelemek által termelt energiát felhasználva összetömöríti a belsejében található hulladékot.

Amikor a tárolóban az összegyűjtött hulladékmennyisége eléri a kukába helyezett szenzorok által érzékelhető szintet, akkor a tartály a tetején lévő szolárelemek által előállított napenergiával és a tartályhoz tartozó tömörítő technikával összenyomják a hulladékot. Ezt a műveletet a tartály addig végzi, amíg el nem éri telítődési kapacitását. Általánosságban egy ilyen tömörítő kuka hat-nyolcszor több hulladékot képes tárolni, mint egy átlagos utcai szemeteskuka, azaz 600–800 litert.
A maximális kapacitás elérésekor vagy előtte, 85%-os telítettségnél a tömörítő jeleket küld a hulladékgazdálkodási szervnek, hogy jöhetnek a szemétért. Ez olyan szempontból is jó, hogy megszűnik a túlcsorduló kuka látványa, az ezzel járó bűz, az élősködők nem hordják széjjel a szemetet, a közterületek tisztán tartása is könnyebbé válik.
 

A  tömörítő kukákban célszerű könnyű palackokat, papírt, műanyag poharakat és konzervdobozokat gyűjteni. Az összepréseléssel hosszabb ideig lehet az utcán tartani a kukákat, ritkábban kell őket üríteni, ritkábban kell a szemeteskocsikat üzembe helyezni, csökken az üzemanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás.

A városok közül Philadelphia volt az első, amelyik a teljes ürítési útvonalon használta Big Bellyket. A legnagyobb megtakarítást, úgy néz ki, a kukáskocsik járatszámának csökkentése jelentette. A Big Bellyk üzembe állítását követően a heti tizenhétszeri kiszállást heti háromra, a három műszakos munkarendet egy műszakra lehetett csökkenteni, így 800 000 dollárt spórolt meg a város évente.

Ma már a Big Belly az egész világon elterjedt (kivéve Magyarországon), Bécsben is használják, de teljes ürítési útvonalon még mindig csak Philadelphiában.

Akár szemét, akár nem az, minden hulladékot egy helyre vihet majd Rákospalotán. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. egy többfunkciós épületet megépítését tervezi a XV. kerületben. A "Szemléletformáló és Újrahasználati Központ" három részlegből állna: egy szemléletformáló helyszínből, egy újrahasznosító központból és egy hulladékudvarból.

A szokásos hulladékudvar mellett – ami immár a 18. lesz a fővárosban – két olyan új elem is található a tervezett beruházásban, amelyből az egyik az FKF tevékenységi köréhez képest szokatlan funkcióval bír.

Ez az új építészeti térelem az „Újrahasználati központ”, ahová bárki beviheti még használható, de már megunt tárgyait.

A beruházás harmadik eleme a „Szemléletformáló részleg”, ahol ökojátszótér, a környezettudatos neveléshez szükséges oktatási installációk, oktatótermek kapnak helyet. Az FKF a helyszín létrehozásával a fiatalok környezettudatos szemléletének kialakításához szeretne hozzájárulni.

Fotók: FKF

Kaposvár mellett, Patca faluban a zselici dombok hátán található a családok, óvodás és iskolás csoportok számára közkedvelt Katica Tanya. A pihenőközpont egy közel 10 hektáros területen elterülő természetközeli és hagyományos életmódot felelevenítő pihenőhely. Itt található állítólag Közép-Európa legnagyobb hétpályás fedett óriás csúszdaparkja, továbbá egy kétszintes felnőtt-, egy négyszintes gyerek-játszólabirintussal, pedálosgokart-pályával, palánkvárral rendelkezik. A kisebbek számára állatsimogató és a hagyományos gazdálkodással járó mindenféle érdekesség megtalálható. A tanyán tóparti szálláslehetőség és a tehénfejéstől a kenyér- és langallósütésig még számtalan dolog adott.

Mivel a Katica Tanya a fenntartható jövő elkötelezett híve, tudatosan keresi és használja azokat a környezetvédelmi megoldásokat, amelyekkel hozzá tud járulni ökológiai lábnyoma csökkentéséhez. Ennek, megfelelően csak olyan attrakciót valósítanak meg, amely nem fogyaszt energiát, vagy ha mégis, akkor azt saját maguk biztosítják, megújuló forrásból. A tanya áramellátásának 80 százalékát napelemek biztosítják, saját ökologikus szennyvízkezelővel rendelkezik.

A Hulladéktőzsde programjuknak köszönhetően pedig lehetővé teszik, hogy a vendégek a belépőjegy egy részét hulladékkal fizessék ki. Egy napijegy árát 400 Ft-ig fizethetik hulladékban PET palack, aludoboz, újság vagy kartonpapír formájában.

A nem régen posztolt lebomló urnához hasonló működési elven alapul egy kaliforniai cég új ötlete, amely az eldobható papírpoharak miatt keletkezett hulladékmennyiség csökkentésére és újrahasznosítására irányul. A cég abból indult ki, hogy az USA-ban évente kb. 146 milliárd eldobható kávéspohár kerül a hulladékgyűjtőkbe.

A papírpoharak újrahasznosítása jó ötlet, de csak akkor igazán hatékony, ha a 2-3-szoros újrahasznosítást, a papírpoharat alkotó rostok használhatatlanná válása után sem kerülnek a szeméttelepekre.

A fejlesztő cég ezekből a már nem újrahasználható poharakból, ismét „újrahasznosításra” fejlesztette ki az ültethető papír kávéscsészéket. A már nem újrahasznosítható poharak anyagából komposztálható, 180 nap alatt lebomló poharakat készítenek, amelybe magokat helyeznek el. A magok az elültetés után, mint minden más nedves edényben, nedvesség hatására kicsíráznak. Így aki ezt az eldobható poharat választja, akár szeretne ültetni, akár nem, mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy csökkentse az eldobható poharakból keletkező hulladék mennyiségét.

A fejlesztők a pohár elkészítésétől az ültetéséig minden munkafolyamatot kidolgoztak. A tervek szerint azokban a kávézókban, ahol ezeket a poharakat választják a hagyományosak helyett, külön erre a célra kialakított kukákat helyeznek majd el. Innen összegyűjtenék a poharakat, ahonnan továbbszállítják őket. A „magos” edényeket pedig, akár helyi erdősítési programhoz vagy más rekultivációs programhoz kötődően, el lehet elültetni.

Fotók: kickstarter

Újabb fantasztikus ötlet látott napvilágot a hulladékhasznosítási piacon, amely még az élelmezési piacra is pozitívan hat. Az Utrechti Egyetem és a Livin Studio egy olyan edényt, inkubátort fejlesztett ki, amelyben lehetőség van műanyag hulladék feldolgozására, másrészt ehető gombák termesztésére.

A mechanizmus nem tűnik nagyon bonyolultnak. Léteznek azok a gombafajok, mint a Fungi mutarium, amelyek képesek a mérgező anyagok lebontására. A lebontás alatt ezek a gombák ehetővé válnak. Így amíg azon munkálkodnak, hogy az ember által termelt felesleges műanyag hulladékot lebontsák,azalatt a steril gombából egy ízletes gomba lesz.

A rendszer úgy működne, hogy a feleslegessé vált műanyagot először sterilizálják. Majd a megtisztított műanyagot (leginkább nejlonzacskót) egy FU elnevezésű pohárba teszik. A FU alján egy kis folyadékban a lebontást végző gombaspórák vannak, a többi részében pedig agaragarból, vagyis tengeri vörösmoszatokból nyert poliszacharid-keverék, keményítő és cukor egyvelegéből álló táptalaj.

A FU akkora edény, hogy bőven van helye a lebontásra váró műanyagnak is és a gombának is a növekedéshez. Ahogy a gomba szaporodásnak indul, elkezdi mind a műanyag zacskó, mind a pohár lebontását. Pár hét alatt a gomba „elvégzi” a munkáját, vagyis lebontja a műanyagot, és ehetővé is válik ez a komplex egyveleg.

A környezetvédelmet és az állatvédelmet ötvözte egy török cég automata szelektív hulladékgyűjtőjének kialakításánál. Az Isztambulban élő, becslések szerinti 150 ezer kóbor kutya sok problémát okoz a város lakóinak, ugyanúgy, mint a PET palackok az emberiségnek.

Ezekre a problémákra reagálva a cég olyan automata tárolókat alakított ki, amelyek PET palackok szelektív gyűjtésére alkalmasak, miközben kutyaeledelt osztanak a kóbor kutyáknak. Ezt úgy teszik lehetővé, hogy a szelektív tárolókban összegyűjtött PET palackok újrahasznosításából származó bevételből kutyaeledelt vásárolnak.

Az automata PET-gyűjtő működése nagyon egyszerű, amikor valaki bedob egy műanyag palackot, akkor az automata egy másik részébe kutyaeledelt adagol. Ha a PET palackban van víz, akkor azt be lehet önteni egy nyílásba, ami a tálka melletti víztárolóba kerül.

Újabb kampányt indítanak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére Bécsben. Ezúttal divatos táskákat juttatnak el minden háztartásba, amelyben mindjárt el is vihetik a gyűjtőszigetekhez az újrahasznosítható hulladékot.

„Hamarosan visszajövünk” – ez a felirat virít azon a narancssárga szatyron, amellyel a szelektív hulladékgyűjtésből szeretnének divatot csinálni Bécsben. Az újrahasznosítandó hulladék tárolására és szállítására egyaránt alkalmas táskát ingyen juttatják el a bécsi háztartásokba.

A táskáknak két további verziója is létezik: az egyik egy elegáns kézitáskát, a másik pedig egy bőröndöt utánoz. Áruk 2 euró, a bécsi szeméttelepek bármelyikén, a köztisztaságiak bolhapiacán illetve a cég központjában lehet megvenni őket. A szatyrok eladásából befolyó bevételt teljes egészében az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier kapja, amely márciustól fogadja az első gazdátlan macskákat, kutyákat.

„Amennyire csak lehet, szeretnénk megkönnyíteni a bécsiek dolgát, hogy a háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjthessék a papírt, műanyagot, fémet és üveget” – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az akció hátterét.

Odafigyelve szelektálnak

Az osztrák főváros lakói így is kimagaslóan jól teljesítenek a többi tartományhoz képest. Míg Ausztriában átlagosan 19 százalékra rúg a nem oda való anyagok aránya a szelektív hulladékban, addig Bécsben ez mindössze 8 százalék. A fejenként évi 170 kilogrammal és 40 százalékos újrahasznosítási rátával európai viszonylatban is az élvonalhoz tartoznak a bécsiek.

Harminc éve csinálják

Az osztrák fővárosban harminc éve kezdték el bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan optimalizálva és a változó keretfeltételekhez igazítva a rendszert. Az osztrák főváros lakói ma 210 ezer szelektív gyűjtőkonténernél, tizennyolc szeméttelepen és száz veszélyeshulladék-begyűjtésére kialakított helyen szabadulhatnak meg a háztartási hulladékoktól.

Hol a legközelebbi gyűjtősziget? Erre Bécsben a város online térképén és egy mobilos alkalmazással lehet megtudni. Az app arról is tájékoztat, mit kell kezdeni a kiégett fénycsővel és használt sütőolajjal, zsiradékkal.

Tele a háztartásunk olyan tárgyakkal, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy az újrahasznosításukra gondoljunk. Egyszerűbb bedobni őket a szemetesbe, ami nemcsak pazarlás, hanem ezáltal szennyezzük is a környezetünket. A sok kicsi itt is sokra megy.

Magyarországon a kommunális hulladék utólagos szelektálása eleve megoldatlan, a vegyes háztartási hulladék bő háromnegyede hulladéklerakóba kerül, azaz ki a természetbe időzített bombaként. Ahol képesek géppel vagy kézzel szortírozni a hulladékot, ott sem foglalkoznak az 50 milliméternél kisebb tárgyakkal. Sok egyéb között pedig a kávékapszula is pont ebbe a mérettartományba esik.

Fotó: Rachel Rodwell

Ha valami, hát a kapszulás kávé piaca döbbenetes tempóban fejlődik: az elmúlt négy évben az Egyesült Államokban 47 százalékkal, Nyugat-Európában 38 százalékkal a brit Euromonitor adatai szerint.  Ennek oka a prémium szemlélet a válság ellenére – sokan lemondanak arról, hogy reggelente egy kávézóba térjenek be, de a jó kávéhoz vagy az illúziójához ragaszkodnak. Tekintve, hogy egy kapszula ára 105-126 forint, egy adag kávé legalább háromszor-négyszer annyiba kerül, mint egy jó minőségű őrölt kávéból a régi kotyogóban odahaza főzött fekete, de akár ötöd-hetedannyiba, mint egy trendi kávézóban elfogyasztott café latte.

Csakhogy a kapszulák alumíniumból vannak, márpedig annak előállítása rendkívül energiaigényes: kilencszer több energiát igényel, mint az acél megmunkálása. Becslések szerint a Nespresso kaszulákból 1986 óta 2012 szeptemberéig 28 milliárd fogyott a világon. (De ez csak iparági becslés, mert a cég nem hoz nyilvánosságra adatot.) És akkor még nem számoltuk a különféle egyéb márkák alumíniumkapszuláit, mert egyébként sok konkurens cég inkább műanyagkapszulába tölti a kávéját. Az említett 28 millliárd kapszula darabonként egy grammal számolva 28 ezer tonna alumíniumhulladékot jelent.

A használt Nespresso-kapszulákat világszerte 21 országban több mint húszezer gyűjtőponton lehet leadni, Magyarországon egyedül az Andrássy úti üzletükben. A vállalat újrahasznosítási kapacitása 75 százalék, de ez csak a kapacitást jelenti, nem pedig a tényleges újrahasznosítást.

„Technikailag megoldható a kávékapszulák begyűjtése, az üzleti modell a kérdéses”, mondta kérdésünkre Duma László, az országszerte közel 180 helyen alumínium italosdoboz-visszaváltó automatákat üzemeltető Returpack Kft. ügyvezetője. Igaz, a kapszula csekély mennyiségű alumíniumot jelent, alig egy grammot, míg az alumínium italosdoboz tömege 16 gramm. Az aludoboz-automaták egyelőre nem képesek a zacc feldolgozására sem, tehát csak kimosott kapszulát lehetne leadni bennük. Aludobozból egyébként 2012-ben több mint százmilliót gyűjtött be a cég, az automata két darabért öt forintot ad vissza.

Ha valaki ragaszkodik az kapszulás kávéfőzőjéhez, megoldás lehet számára a többször használható, saját kezűleg tölthető kávékapszula, amelyet a nagyobb műszaki áruházakban lehet kapni. Vagy kitalálhat egyedi módot az alumíniumkapszulák újrahasznosítására. Rachel Rodwell ausztrál divattervező különleges kiegészítőket és applikált kelméket készített a kapszulákból, amint a videón is látható: http://vimeo.com/38190089

Egy hat egységből álló organikus zacc-elem egy kis órát is képes működetni. Az osztrák Mischer’Traxler designerduó a 2010-es bécsi Design Hétre készítette ezt az installációt, amelynek lényege, hogy az üvegpoharakba gyűrt használt alumínium kávékapszulákból, zaccból, sós vízből és rézdrótból álló bioelem nagyjából 1,5-1,7 Volt áramot képes előállítani. Az egész installációhoz 680-700 kávékapszulát használtak föl, ennyit dob a kukába egy ember egy év alatt, és ennyi már egy kisrádiót is megszólaltat.

Alex Aebi svájci biológus rovarokat formázott az üres kapszulákból a gyerekeinek:

De csíráztatónak is lehet használni az üres és kimosott kapszulákat.

A kávékapszula és a söröskupak mellett Ön milyen kicsi tárgyat tud még, amit érdemes volna nem a szemétbe dobni, hanem gyűjteni és újrahasznosítani? Kefíres doboz? Kávétejszínes tégely? Gyógyszeres fiola?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna