A kis japán falu, Kamikacu 2003-ban vált híressé, amikor elhatározta, hogy az első olyan települések közé fog tartozni, amelyek a gyakorlatban is megvalósítják a nulla hulladék tervét. A kis falu lakossága japán szokások szerint a keletkezett hulladékot vagy elégette, vagy a földbe temette. A hulladékmennyiség növekedése és az állami szabályozások következtében Kamikacu is hulladékégetőt építtetett, de az oly mértékben szennyezte a település levegőjét, hogy leálltak a használatával, és jobb ötlet híján egy másik település hulladékégetőjét használva szabadultak meg a települési hulladéktól. Ez viszont olyan drága megoldás volt, hogy a település vezetői a hulladékkezelési problémák új irányait keresték.
![Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés](http://img.reblog.hu/blogs/1851/kamikatsu-016502.jpg?w=724)
Így jutottak el addig a megfogalmazásig, hogy ne a település hulladéktól való megszabadítása legyen a cél, hanem a hulladéktermelés elkerülése. A cél elérése végett 2003-ban megfogalmazták „nulla hulladék” tervüket, aminek a fő célja az volt, hogy a település 2020-ra Japán első olyan lakóközösségévé váljon, amely nem termel hulladékot.
Első lépésben létrehozták a település hulladékkezelési politikáját irányító és felügyelő nonprofit Nulla Hulladék Akadémiát.
![Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés](http://img.reblog.hu/blogs/1851/8146-338c4.jpg?w=724)
A településen mára 34 kategóriában szortírozzák a hulladékot. Külön gyűjtőbe kerülnek az újságok, a színes magazinok, papírdobozok, szórólapok, más és más gyűjtőbe kerülnek az alumíniumdobozok, spray-k és acéldobozok vagy a műanyag palackok és külön a műanyag kupakok.
![Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés](http://img.reblog.hu/blogs/1851/japanzerowaste6041f27d.jpg?w=724)
Mindeközben Magyarországon számos ember fejében még az sem tudatosult, hogy a szelektív kukába helyezhető PET palackot össze lehetne taposni.
Márpedig a szelektív hulladékgyűjtést először a lakosok fejében kellett ott is helyre tenni, hisz 34-féle hulladékféleség esetén több munkával jár a válogatás. Külön kell választani többek között a papírféléket, színek szerint gyűjteni a kupakokat, és külön kell gyűjteni a csomagolóféleségeket, illetve nem egy csomagolóanyagot el is kell mosni.
![Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés](http://img.reblog.hu/blogs/1851/gd8201614-a-resident-divides-up-73950009.jpg?w=724)
Ez a folyamat nem volt könnyű a lakosság számára sem, a tudatos, aprólékos szelektív hulladékgyűjtés többletmunkával, szabadidővesztéssel és számos kényelmetlenséggel is járt, mégis a lakosság mindennapjaiba szépen lassan beépültek az új tevékenységek, a folyamatok, dolgok újragondolása, és mára jól érzékelhető a ráfordított munka eredménye és környezetre gyakorolt hatása.
![Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés](http://img.reblog.hu/blogs/1851/gd8201648-resident-kikue-nii-dr-905982a5.jpg?w=724)
A településen keletkezett szerves hulladékot majdnem 100 százalékban helyben, a ház körül használják fel. A nem komposztálható hulladékot a lakosság beviszi a Nulla Hulladék Központba.
Az újrafeldolgozó központban minden bekerült szemetet önkéntesek válogatnak széjjel felhasználhatóság szerint. A jó állapotban lévő dolgok a "Kuru Kuru Recycling" vagy "Circular" boltba kerülnek, a feldolgozásra alkalmas hulladék pedig, a Kuru Kuru táska- és ruhakészítő műhelybe.
![Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés](http://img.reblog.hu/blogs/1851/gd8201646-zero-waste-by-2020-an-34688de8.jpg?w=724)
A település 2015-re 80 százalékos újrafelhasználási mutatóval büszkélkedhet, pontosabban Kamikacu újrafelhasználási rátája 2005. évi 55 százalékos újrafelhasználási mutatója 2015-re 80 százalékot mutat.
Fotók: Robert Gilhooly/freelance - The Guardian