Máris kezdődik a kerti szezon, de még nem késő egy hétvégét rászánni a kerti talaj feljavítására.

KÉP: Pixabay

Nem egyszer bebizonyosodott már, hogy eleink számos értékes tudás birtokában voltak. Ezek egyike az afgán kangina, amely a szőlő tartósításának módja akár hat hónapra.

KÉP: Pixabay

A fagyasztott gyümölcsdesszert ellenállhatatlanul finom, ráadásul pontosan tudható, miből mennyi van benne, tehát ízlésed szerint módosíthatod a hozzávalókat. És mivel otthon készül, nem szennyezed a Földet a csomagolásával: újabb műanyag dobozzal, ami a hulladékba kerül.

KÉP: Pixabay

Kertünk végében egy negyvenéves meggyfa áll, már öreg és beteg, nem is terem, lombhullás után elköszönünk tőle és kivágjuk. Túlságosan nagy árnyékot is vet a nagyi rózsáira, a szomszédok belátását sem korlátozza. Az alábbi, délelőtt 11-kor készült fotón látható, mennyire előnytelen a jelenlegi helyzet. (A kupacba halmozott öreg deszkákből emeltágyás-szegély lesz nemsokára.)

Szeretnék valami telekhatároló sövényt, de semmiképpen nem hagyományosat. A tuja nem az én világom, a puszpáng sem nyerő, amióta megjelent Magyarországon puszpángmoly, amelynek hernyója tarra rágja a növényt, még kevésbé a valóban gyorsan növő csodasövény, amely viszont allergizál. Ja, és permetezni sem szeretnék, mert kutyák és gyerekek szaladgálnak a kertben. Viszont ha már gyerekek: legyen gyümölcstermő a sövény! Méghozzá többféle cserjéből, mert minél nagyobb a változatosság, annál többféle beporzó rovar, madár, pillangó jön majd a kertünkbe!

Ashley Cohen/Flickr

A tervezés első lépéseként egy táblázatban összesítettem, hogy a viszonylag könnyen hozzáférhető gyümölcstermő cserjéknek milyen talaj-, víz- fény- és egyéb igényük van. Kizárólag olyan cserjéket néztem, amelyek tüskementesek, illetve lehetőség szerint öntermők, azaz tavasszal a méhek és más rovarok simán beporozzák őket. Biztos, ami tuti fix alapon azért minden cserjéből legalább két-három tövet fogok ültetni szeptember végén, hogy még a fagyok beállta előtt meg tudjanak gyökerezni. A töveket nagyjából egy méterre ültetem egymástól, hogy legyen helyük fejlődni, illetve a kutyák tudjanak közöttük szlalomozni. 

Mivel a Duna közelében lakunk, és a terület valaha ártér volt, kertünkben a talaj közepesen kötött, és a hajdani három óriás fenyőfa évtizedekig hulló tűlevelei miatt enyhén savanyú. Az biztos, hogy egy alapos ásással fog kezdődni az ültetés, már csak azért is, hogy az öreg meggyfa mindenhol felbukkanó gyökérsarjait kiirtsuk. Utóbbi elég durva meló, mert amennyire lehet, ki kell ásni a gyökérsarjakat, majd letépni a vízszintesen futó gyökérről. De muszáj megtenni, mert szétnyomják a meglévő növényeket. 

A kertünk keleti tájolású, hátul a szomszéd kert végében egy nagy kétemeletes épület fut, elöl a mi házunk van, azaz a terület háromnegyede inkább félárnyékosnak minősül, hiszen napi 6 óránál kevesebb napsütést kap. Egy bizonyos rész kora reggeltől délután 5-ig napsütéses, oda fogom ültetni a fényigényes bokrokat.

Az áfonyával kapcsolatban olvastam azt a javaslatot, hogy nagyon savanyú talajt igényel, amit viszont a többi növény nem feltétlenül szeret, illetve sekély a gyökere, így az áfonyát érdemes dézsába ültetni. Már tudom is a helyét! A többinél elegendő a rendszeres tápanyagutánpótlás komposzttal, amely a talajba dolgozva lazítja annak szerkezetét is. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokan vagyunk, akik a hideg évszakban is aktív életmódot folytatunk, például kutyát sétáltatunk, havat lapátolunk, gyerekszánkót húzunk, sportolunk. Szükségünk van tehát energiára, de nem mindegy, hogy az milyen forrásból származik. A finomított kristálycukor helyett ajánlom figyelmedbe a téli gyümölcsöket, amelyek rostokban és ásványi anyagokban sokkal gazdagabbak a cukornál. Fogyókúrázóknak is ajánlottak, mert glikémiás indexük sokkal alacsonyabb, mint a kristálycukoré (GI 100), ezért nem dobják meg a vércukorszintet, laktatóbb hatásúak. A mostani vitaminhiányos időszakban is kedvezőbbek a gyümölcsök,, ha valakinek nem kötelező nullkalóriás édesítőt (sztévia, eritritol stb.) fogyasztania. Ráadásul olcsóbbak, mint más természetes édesítőszerek (méz, agavé, kókuszcukor stb.). 

Téli gyümölcsök alatt elsősorban az aszalt gyümölcsöket értem, amelyeket remekül lehet használni főételek, sütemények, energiaturmixok készítésekor, forró italokba keverve, vajas kenyérre kenve. Ezek legtöbb esetben a tömegükkel megegyező mennyiségű fehér cukrot helyettesítenek. A túl száraz aszalványokat érdemes először beáztatni langyos vízbe, és azzal együtt pürésíteni. Ezt a hozzáadott folyadékmennyiséget vond le a recept hozzávalóiból (nehogy túl folyós legyen pl. a muffin tésztája). Felnőtt ételekhez víz helyett fehér- vagy vörösbort is használhatsz, képzeld el, milyen finom lesz egy ilyen öntettel meglocsolt túrógombóc!

Pixabay

FÜGE
A benne lévő kalcium, kálium és vas csontépítő, vérképző hatású, az apró magok rendben tartják a bélműködést.
100 g apróra vágott fügét áztass be 50-80 ml vízbe (1-2 órára), majd pürésítsd. Nagyjából egyenlő mennyiségű cukrot helyettesít.
Glikémiás indexe: 61

Eatniks / Flickr

ALMASZÓSZ
Olyan édes fajtákból, mint a Golden vagy a Fuji, a helyettesíteni kívánt cukorral egyenlő mennyiséget meghámozva kockázz és turmixolj össze, és keverd az alapanyagokhoz. A recept szerinti folyadék mennyiségét kicsit csökkenteni kell! Ide kattintva elolvashatod, hogy az alma héjáról miként távolíthatod el a növényvédőszer-maradékot.
Glikémiás indexe: 40  

Vincci / Flickr

SÁRGABARACK
Természetes A- és C-vitaminforrás, gazdag vasban és rostokban. 
100 g apróra vágott kajszit áztass be 50-80 ml vízbe, majd pürésítsd. Nagyjából 25-30%-kal kevesebb mennyiségű cukrot helyettesít, fajtától függően.
Glikémiás indexe: 31

Itinerant Tightwand / Flickr

DATOLYA
Ebben sok kalcium, vas, foszfor, réz és mangán van, ami kedvező a csontoknak, a vérképzéshez és a gyomorműködéshez. Ha tejeskávét vagy teát ízesítenél vele, szedd le a héját, és úgy pürésítsd.
100 g kimagozott, apróra vágott datolyát áztass be 80-100 ml vízbe, majd pürésítsd. Ez a mennyiség kb. 120-150 g cukrot helyettesít, ízlés szerint.
Glikémiás indexe 49

Pixabay

MAZSOLA
A szőlőben lévő antioxidánsokra így tél végén különösen nagy szükségünk van. Koleszterinmentes édesítőszer. Ha nem akarod vízzel pürésíteni, kis étolaj hozzáforgatása után késsel is összeapríthatod pépesre. Ebben az esetben a felhasznált olaj mennyiségét vond le a recept hozzávalóiból. 
100 g mazsolát kb. 50 ml vízbe áztass be, majd pürésítsd. A mazsolaszósz 25%-kal kevesebb édesítőhatást képvisel, mint a cukor, tehát 100 g cukrot 125 g mazsolával helyettesíthetsz.
Glikémiás indexe 60

Pexels

BANÁN
Káliumban gazdag gyümölcs, amelyet éretten ajánlanak gyomorfekélyes jellegű panaszok kúrálására, sőt, magas vérnyomás  mérséklésére is. Már itt-ott barna pöttyös, de még nem erjedt banánt dolgozz el egy villával sima péppé, és használd megegyező tömegű cukor pótlására sütiben, smoothieban.
Az érett banán glikémiás indexe 51

Legyen bár 100 százalékos egy gyümölcslé, akkor is hozzájárul a hosszú távú súlygyarapodáshoz, míg ha gyümölcsöt eszik valaki, akkor fogyni fog, állapította meg egy új kutatás, amely közel 50 ezer, 50-79 év közötti nő adatait elemezte ki. "Egy átlagos amerikai évente fél kilót hízik, és a közegészségügy fontos feladata, hogy megállapítsa, milyen ételek és italok okozzák a fokozatos súlygyarapodást", olvasható a Virginia Mason Medical Center tanulmányában, amely az amerikai Preventive Medicine (Megelőző Orvostudomány) folyóirat 2018 januári számában jelent meg.

Az alapadatok abból a nagyszabású felmérésből (Women's Health Initiative) származnak, amelyet az 1990-es években indított az amerikai szövetségi kormányzat, hogy feltárja, milyen kockázatot jelent a posztmenopauzában lévő nők egészségére a hormonpótlásos kezelés. A felmérésben részt vevő nőknek a táplálkozási szokásaikról is éveken át be kellett számolniuk, és a testsúlyuk változását is nyomon követték a statisztikusok.

Az eredmények újraanalizásából kiderült, hogy napi egy adag (kb. 180 ml) 100 százalékos gyümölcslé szerény, de biztos hízást okoz: az átlagos többlet nagyjából 20 dekagramm volt három év alatt. A mennyiség senkit ne tévesszen meg: ez csak egyetlen tétel a naponta elfogyasztott sokféle ételből. A hasonló mennyiségben fogyasztott cukros üdítőital három év leforgása során plusz 30 dekát jelent mérlegeléskor.

ILLUSZTRÁCIÓ

Ezzel szemben már napi egy adag gyümölcs fogyasztása is ugyanennyi idő alatt 40 dekával karcsúsította a felmérésben résztvevő hölgyeket. A különbség oka a kutatók szerint abban van, hogy a 100 százalékos gyümölcslevek adagja 15-30 gramm cukrot és 60-120 kalóriát tartalmaz. Továbbá még a gyümölcshússal dúsított 100 százalékos narancslének sem jelentős az élelmi rosttartalma. [Arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsök elrágása is telítő hatású, és mérsékli az utánuk fogyasztott ételek mennyiségét, illetve a rostos anyag jót tesz a béműködésnek -- A szerk.]

Az Egyesült Államokban jelenleg érvényben lévő országos táplálkozási ajánlás naponta legalább két adag gyümölcs fogyasztását javasolja felnőtteknek, és azt, hogy minimalizálják a gyümölcslé fogyasztásukat. "Még ha magas is a vitamin-, ásványi- és tápanyagtartalma, például gazdag antioxidánsokban az adott gyümölcslé, akkor sem barátja azoknak, akik szeretnének leadni a testsúlyukból", mondta a tanulmány vezető szerzője, Brandon Auerbach.

Összehasonlításul: az említett 180 ml-es mennyiséget legalább 8 perc kocogással, 9 perc kerékpározással vagy 20 perc gyaloglással lehet ledolgozni. Továbbá a narancsban lévő C-vitamin legalább 50 százaléka a gyümölcslé pasztörizálásakor elbomlik.

A gyümölcslé környezettudatossági szempontból sem barátunk: a csomagolásához használt, több rétegű italoskarton lebomlási ideje a természetben legalább 3 hónap. Igaz, hogy szelektíven begyűjthető, ám csak a budapestiek kartonjait hasznosítják Magyarországon, az országosan begyűjtött kartonok mennek Lengyelországba, és ez a szállítás környezetszennyező folyamat. Az újrahasznosítás csak részleges: a begyűjtött italoskartonokból áztatással kinyerik a papírt, ezt fel lehet használni például kartonpapír gyártásakor, azonban a műanyag- és fémfólia bélést általában elégetik a hulladékégetőben.

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédőszer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin... A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében. 

KÉP

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékott az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása -- nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.

Őrizd meg a nyári gyümölcsök, zöldségek és fűszerek zamatát aszalással! Az üzletekben kapható, többnyire kén-dioxiddal, cukorral és/vagy étolajjal kezelt aszalványok helyett készíts házilag finomságokat az egyszerűen és olcsón megépíthető aszalódoboz segítségével. A mostani időjárás passzol is ehhez, hiszen az aszaláshoz legalább 30 Celsius-fokos hőmérséklet kell, ugyanakkor a levegő páratartalma legyen 60 százalék alatt: ebből a két tényezőből nincs hiány ezen a nyáron.

KÉP

Ideális esetben aszalás közben nem éri direkt napfény a terményt, mivel az minőségromlást okozhat az ízében és a tápanyagtartalmában. Termé-szetesen napsütésre szükség van, méghozzá minél többre, de most a hősugarak végzik a munkát. A kert, autóbeálló, erkély vagy terasz olyan pontján állítsd fel az aszalódobozt, ahol déli vagy nyugati irány-ba tájolhatod. Hasonlóan fontos, hogy a dobozt ne tedd növények közé vagy fűre, mert az éjszakai harmattól nedves lesz, és bepenészedhet. Az aszalódoboz alatt legyen burkolt a talaj, ez fokozza a hatékonyságot, hiszen a kövezet éjszaka kibocsátja a napközben elnyelt hőt. A tájoláshoz két beton falazóelemmel emeld meg az egyik oldalon a dobozt. 

A Modern Farmer amerikai weboldal a Dahse-Walk minnesotai őstermelő házaspár által kifejlesztett "napelemes" aszalódoboz tervét közölte, amely-ben még felhős napokon is átlagosan 15 Celsius-fokkal melegebb van, mint a környezet hőmérséklete. Ehhez készítettem magyar feliratokat a könnyű megvalósíthatóság érdekében. Az eredeti, 10 oldalas angol nyelvű és méretezésű leírást ide kattintva olvashatod.

Ennek az aszalódoboznak az az előnye, hogy nincsenek mozgó alkatrészei; úgy állítod a tájolását és a dőlésszögét, ahogy tetszik; az ételt védi a direkt napfénytől; nagyobb darabok is elférnek benne; nem melegszik túl; könnyű tisztítani és használni; éjszakára és szélben is kint lehet hagyni, de esőben nem!; rovar- és sünbiztos.

Az üvegházhatás elv alapján a napfény áthalad a felső polikarbonát- vagy üveglapon, és hősugarai felforrósítják az eggyel lejjebb lévő, feketére festett fémlapot. Ez a második réteg tehát védi a direkt napsütéstől a terményt, illetve hősugárzóként funkcionál. Lefelé a harmadik réteg egy aprószemű erős drót- vagy műanyagháló, erre teríthető a gyümölcs és zöldség. A negyedik réteg egy hullámlemez fémből vagy polikarbonátból: ennek feladata a nedvesség és a párás meleg levegő elszállítása.

Felhős nyári napon is működik az aszaló KÉP

Az aszalni kívánt termény ne legyen se éretlen, se túlérett. Első lépésként mosd meg alaposan, különösen, ha nem biotermelőtől származik. Utána vágd ki belőle a beteg vagy foltos részeket, a csumát, magot, szárat. Egyenletesen szeleteld a terményt 3-10 milliméter vastagságú szeletekre. Minél vékonyabb a szelet, annál gyorsabb az aszalódás.

A kisebb gyümölcsöket egészben is aszalhatod, például az áfonyát, meggyet, kajszit. A gyümölcsöket és zöldségeket aszalás előtt pár percig forró vízben blansírozhatod is, ezzel szebb lesz a színük, jobb az ízük, és az eltarthatóságuk is megnő. A hőkezelés ugyanis leállítja a terményben az enzimműködést.

A hálón terítsd szét a szeleteket, ne érjenek egymáshoz. Az aszalódást érdemes néhány óránként ellenőrzni. Forró napon a fűszernövények 6-7 óra alatt is készen lesznek, a szeletelt gyümölcsöknek, pláne a zöldségeknek 1-3 nap is kellhet. Akkor jó az aszalt gyümölcs, ha tapintásra ruganyos, bőrszerű, de semmiképp sem kőkemény. Ezzel szemben a zöldségeket feltétlenül csontszárazra, azaz keményre kell aszalni: ha félbe tudod törni a szelet paradicsomot, akkor kiveheted az aszalóból. 

Ennek az almának 34 óra kellett a tökéletes aszalódáshoz KÉP

A hosszú eltarthatóság érdekében a gyümölcsöket 20 százalékos, a zöldségeket 10 százalékos nedvességtartalom alá kell aszalni. Ezt úgy állapíthatod meg, hogy leméred a terményt, mielőtt az aszalóba helyezed, és utána is. Éjszakára is benne hagyhatod a terményt az aszalóban, de csak akkor, ha nem fog esni. Így is visszaszív némi nedvességet az éjszakai harmatból, de másnap estére feltehetően már készen lesz. Begyűjtéskor ellenőrizz minden szeletet, hogy ugyanolyan száraz-e, mint a többi. Ha nem, hagyd még a hálón.

A kész aszalványt hagyd lehűlni, utána rögtön csomagold el befőttesüvegbe vagy légmentes műanyagzacskóba, és tárold sötét, hűvös helyen. Felhasználás előtt a zöldségeket 1-2 órára áztasd langyos vízbe, a gyümölcsöt nem muszáj. A hálót körömkefével és mosószerrel sikáld tisztára, szárítsd le, és kezdődhet az újabb kör!

És persze aszalhatsz házilag építhető kemencében is, ennek leírását lásd korábbi cikkünkben ide kattintva.

Itt az ideje az év első permetezésének, még két napig biztosan ideális lesz hozzá az időjárás. Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. Néhány trükkel segíthetjük a természetet abban, hogy a munka egy részét elvégezze helyettünk.

A hagyományos télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szőlőtőkék vázágain, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait.

A permetezés előtt metsszük meg a növényt, és ne felejtsük el a mechanikai növényvédelmet sem (faápolás, tisztogatás – erről tippeket a Biokontroll Hungária Kht. weboldalán talál). A nagyobb sebeket (például levágott ágak helyét) sebkezelő szerrel kell bekenni.

Mikor érdemes permetezni? Például most, mert még legalább két napig nem lesz csapadék; a fő szabály az, hogy akkor érdemes belevágni a munkába, amikor az előrejelzések szerint a következő öt-hat órában nem ered el az eső. Rügyfakadás előtt, de már a fagyok után kell permetezni, és a szélcsend is fontos. Egyféle szert ajánlott használni, akkora adagban, hogy megfelelő fedést adjon a növény ágain és törzsén is.

Olajok, tea, szappanos víz és egyéb trükkök

Viszonylag sok szer elfogadott az ökológiai gazdálkodásban. Ilyenek például az olajos lemosók, amelyek ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakjain, és egyszerűen megfojtják őket. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek tojásai, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, körte-levélbolha ellen.

A régebbi ásványi eredetű olajokat idővel felváltották a növényiek. Manapság egyre divatosabb a narancshéjolajos szer, mert ez kíméli a leginkább a növényeket. Nem zárja le a gázcserenyílásokat, így nem lassítja a növény életfolyamatait. A narancsolaj fellazítja a kis méretű, puha kitinburokkal rendelkező kártevők (levéltetű, liszteske, tripsz) kitinvázát, az átengedi a rovat testnedveit, így a rovar kiszárad.

Ez a kiszárító hatás nem érvényesül a nagyobb testű, kemény kitinpáncélos rovarok, – tehát a kertésznek hasznos segítők – esetében: ilyenek a katicabogarak, a fürkészdarazsak, a méhek és a páncélos ragadozóatkák. A narancsolaj fellazítja a szintén kitint tartalmazó gombafonalakat, gomba csíratömlőket is, így a szer egyes gombabetegségek megelőzésében is segíthet. Lehet használni mész-, kén- és rézalapú szereket is, akár az olajokkal is kombinálva, a lényeg az, hogy ne szintetikus, felszívódó vegyülettel védjük a gyömölcsfáinkat.

Az igazán bio ökokertészek ázalékolt teákkal permeteznek. Ebben az esetben a „tea” szó szép eufemizmus a rothasztott kotyvalékra. Fő összetevői: csalán, káposzta, hagyma, kakukkfű, tárkony, sarkantyúka. Gombabetegség esetén hagymából lehet ázalékot készíteni, tetűre a csalán jó. Gyengeségre a zsurlót és a káposztát ajánlják, bolhák ellen feketeüröm és bodza vethető be, kártevő rovarok ellen az erőspaprikás lemosás alkalmazható, amely őket is kétszer csípi. Az ázalék készítés érzékletes leírása itt olvasható.) Nem muszáj egy hónapig rohasztani, 3-4 nap után is már használható.

Tetvek ellen bevethető még a szappanos vizes lemosás, gombásodás ellen a szódabikarbónás (1 liter vízhez 2 evőkanál kell) lemosás. Ennél sokkal tudományosabb kutatások indultak nemrég azt megállapítandó, hogy az aszkorbinsav (magyarul C-vitamin) állítólag képes a zöld őszibarack levéltetű és a gyapottok bagolylepke hímjeit terméketlenné tenni. Házilag ki lehet próbálni patikában vásárolt por alakú szakorbinsavval, de arról tudni kell, hogy késhegynyi egyenlő körülbelül 1000 milligrammal – szóval csak csínján adagoljuk.

A permetezés azonban nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. „Aki tehát 'csak' lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak” – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében.

Hogy előzi meg a kártevők megjelenését Alwin Seifert, a biogazdálkodás egyik megalapítója, a Kertészkedés mérgek nélkül szerzője? A német szakember tél végén komposzttal teríti be a fák alját, hogy a hólé mélyre bemossa a tápanyagokat, nyaranta pedig lekaszált füvet szórt a fák alá, amelyet a talajlakó élőlények gyorsan eltakarítottak a felszínről. Mindkét módszerrel nő a fa tápanyagellátása, erősödik a növény, és javul a kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége, így több és jobb minőségű termést hoz. A komposztos módszerrel a levéltetvek ellen is hatásosan lehet védekezni, mondja Seifert.

Hogy csinálják mindezt az Egyesült Királyságban, ahol nagy hagyománya van az organikus kertészkedésnek? Lisztharmat ellen például a „házi sárga” permetlevet ajánlják, amely a következőképpen készül: 3,5 liter forró vízben alaposan keverjünk el fél liter emberi vizeletet, 8 dekagramm mosószódát és 3 dekagramm lereszelt szappant. Kihűlés után használhatjuk. És ha ezt is túléli az adott kártevő, tanuljunk meg vele együtt élni. Kiérdemelte.

El kell fogadnunk, hogy a gyümölcsösben nem játszhatunk zéró összegű játékot, mert azzal csak egymás kárára lennénk. Régen a vad vagy őshonos gyümölcsfajtáknak nagyobb volt az ellenállóképessége, a manapság közkedvelt nagyhozamú vagy más okból különleges fajták olykor gyengébbek lehetnek. Azt se feledjük el, hogy csak azért, mert nekünk tetszik valami, még nem biztos, hogy képes „szervülni” a kertünkbe: ha egy gyümölcsfa sokat betegeskedik, talán ezzel az erőszakos betelepítést jelzi, pontosabban, hogy nem odavaló.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna