Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
14
júl/2021

Az új pólóban 5 fokkal hűvösebbnek érezzük a kánikulát

Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben. 

Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash

Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.

Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.

A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.

Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi. 

A képen  egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science

Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.

Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék. 

HKZs
 


0
Tovább
08
máj/2021

Úszó napelemekkel hűtenék a tavak vizét a klímaválság ellen

Egyrészt a napenergia az elektromos áram legolcsóbb forrása a Nemzetközi Energiaügynökség 2020-as jelentése szerint, másrészt a címben említett módon segítheti a természetes vizek védelmét a globális felmelegedés káros hatása ellen. Magyarán, a vízfelületre telepített napelempark csökkenti az adott tó vizének túlzott felmelegedését. 

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Ez lehet a napenergia jövője? KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Világszerte egyre több úszó-lebegő napelemparkot telepítenek, és kutatások szerint ez a technológia több energiát képes termelni, mint a háztetőkre szerelt vagy talajra állított napelemek. Ez részben a víz hűtő hatásának köszönhető, aminek révén akár 12,5 százalékkal több áramot állíthat elő a napelem.

Jóllehet az édesvízű tavak csupán 1 százalékát teszik ki a Föld felszínének, otthont nyújtanak az állat- és növényfajok 6 százalékának, továbbá ivó- és öntözővizzel látnak el több milliárd embert. A klímaválság miatt a tavak felszíni hőmérséklete 1985 óta 0,34 Celsius-fokkal emelkedett, ami fokozza a mérgező algavirágzás kialakulását, hozzájárul a vízpárolgáshoz, és megakadályozhatja az adott tóban az eltérő hőmérsékletű vízrétegek keveredését, ami miatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki a vízben.

Egy új kutatás szerint az értő módon megtervezett úszó napelemparkok jó megoldást nyújthatnak a fenti problémák ellen. A Windermere-tó a legnagyobb az Egyesült Királyságban, és egyike azon tavaknak, amelyeket a tudomány régóta vizsgál. Kézenfekvő volt tehát, hogy a Lancaster Egyetem kutatói erre a tóra készítsenek számítógépes szimulációt az úszó napelempark hatását felmérendő. 

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Úszó napelempark biztosítja a szükséges energiát egy szennyvíztisztító telepen az Egyesült Királyságban. KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Az úszó napelempark csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, emiatt számos természetes folyamat módosulhat. Mivel minden napelemparknak egyedi formája van, a kutatásban 10 ezer különböző alakzatot vizsgáltak, melyik hogyan hat a szélsebességre és a vízfelszínt elérő napsugárzásra.

A kutatás azt állapította meg, hogy egy úszó napelempark ugyanolyan mértékű hatással lehet egy tó vizére, mint a klímaválság, csak éppen ellentétes előjellel. Egy olyan úszó napelempark, amely nagyjából 10 százalékkal csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, a globális felmelegedés egy évtizednyi hatását tudja semlegesíteni.

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Az olyan napelemparknak van a legnagyobb hűtő hatása, amely inkább árnyékolja a tavat, de a természetes légmozgásnak nem állja útját. Ezzel csökkent a párolgás mértéke, és jobban kedveredtek az eltérő hőmérsékletű vízrétegek, ami segítette a víztömeg oxigénellátottságát. Az úszó napelemparkok hatása természetesen az adott tó mélységétől, területétől és helyszínétől függ.

Az elmúlt öt évben százszorosára nőtt az úszó napelemparkok összterülete, jelenleg 35 országban mintegy 2.6 gigawatt kapacitást nyújtanak. A kutatók szerint a mesterséges víztározók ökológiai szempontból alkalmasabbak és könnyebben megközelíthetők, mint a természetes tavak. Ha ezen víztározók csupán 1 százalékára úszó napelemparkokat telepítenének, azzal évente 400 gigawatt energiát állíthatnának elő.

via The Conversation

HKZs


0
Tovább
01
márc/2021

Ezért lehet baj, hogy egyre ritkábban fagy be a Balaton

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

365Zö: Megkockáztathatunk egy olyan feltevést, hogy ha nem fagy be a Balaton, akkor több lehet az alga, következtésképp a rovarlárva, és nemcsak árvaszúnyog, hanem vérszívó is?

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
27
feb/2021

Világosabbak vagy sötétebbek lesznek az állatok a klímaváltozás miatt?

Egy 19. századi természetbúvár által megfogalmazott szabály kavar vitát a 21. századi biológusok körében. Az 1800-as évek kezdetén a természettudósok több megfigyelést is leírtak, amelyek a környezeti hőmérséklet ökológiai és evolúciós következményeire vonatkoztak.

Az egyik szabály például, hogy a mérsékelt égöviekhez képest a trópusokon élő állatoknak nagyobb a fülük vagy a csőrük, mert az hatékonyabb hőleadást képes biztosítani. Egy másik szabály szerint egyazon állatnemhez tartozó fajok közül annak van a nagyobb testmérete, amelyik közelebb él a Föld valamelyik pólusához, mert a nagy test kedvezőbb a hővesztés megelőzéséhez: gondoljunk csak a hatalmas jegesmedvére, illetve a délebbre élő, sokkal kisebb feketemedvére.

természetvédelem globális felmelegedés

A macskabagoly két színváltozata
KÉP: Paul Sutton és Don Robinson / Flickr

Constantin Gloger német biológus nevét viseli az az 1833-ban megfogalmazott szabály, amely azt mondja ki, hogy az állandó testhőmérsékletű állatfajok közül a nagyobb páratartalmú, melegebb éghajlaton élő fajok egyedeinek általában sötétebb a színük, mint a szárazabb és hidegebb tájakon honosoké. A tudósok úgy vélték, emlősök esetében a sötétebb szőrzet és bőr védelmet nyújt a Nap ultraibolya sugarai ellen, amelyek az Egyenlítő mentén perzselő erővel érik el a földfelszínt. A madaraknál pedig a sötétebb tollazatot kialakító eumelanin pigmentek a bakteriális fertőzések ellen is hasznosak lehetnek, márpedig ez jelentős előny a trópusokon.

A régi szabályokat 2020 nyarán porolta le két őslénytan-kutató: Li Tian a Kínai Földtudományok Egyetemről és Michael Benton, a Bristoli Egyetem munkatársa arra próbálta alkalmazni az elméleteket, hogy megjósolják, miként változtatja meg a klímaválság az állatok testi adottságait. Gloger-szabálya szerint ugyebár a legtöbb állat sötétebb lesz a globális felmelegedés miatt. Vagy nem.

A Current Biology szakfolyóiratban ugyanis azóta is több publikáció jelent meg a témáról, és bizony a szakemberek véleménye korántsem egységes. Kaspar Delhey a német Max Planck Intézet ornitológusa, aki Ausztráliában dolgozik, és néhány éve szakmai fórumot indított azért, hogy a Gloger-szabályt felülvizsgálják. Tian és Benton kutatására válaszul Delhey és kollégái is közölték elméletület: szerintük a páratartalomnak vajmi kevés köze van a színhez. A párás éghajlaton dúsan zöldellő növények nagyobb árnyékot vetnek, amelyben egy sötét színű állatnak könnyebb elrejtőznie a ragadozók elől. Számos forró vidék egyúttal párás levegőjű is, de például a legsötétebb madarak a száraz és meleg Tasmániában élnek.

Delhey szerint, ha a páratartalmat kivesszük a számításból, Gloger-szabálya a feje tetejére áll: melegebb éghajlaton világosabb állatok élnek. Ez különösen igaz a hidegvérű fajokra. A rovarok és a hüllők testhőmérséklete igazodik a környezetéhez, tehát hideg klímájú vidéken sötétebbek lesznek, hogy több hőt tudjon elnyelni a külsejük. Forró égövön már nincs erre szükség, ezért világosabbak lehetnek, Delhey ezt a "termikus melanizmus hipotézisének" nevezi. 

Tian és Benton válaszul egy olyan esetet írt le, ami az ő elméletük helyességét igazolja: a Finnországban is honos macskabaglyok tollazata általában vörösesbarna vagy szürke, utóbbi a behavazott tájon szolgáltat remek álcát. Ám ahogy az északi országban is mind rövidebb a tél, az 1960-as években még a populáció alig 12 százalékát kitevő vörösesbarna macskabaglyok aránya 2010-ben már 40 százalék volt.

Elismerik ugyanakkor, hogy az éghajlat befolyásolta színhatás különösen akkor kiszámíthatatlan, amikor mind a hőmérséklet, mind a páratartalom változik. Klímamodellek szerint az Amazonas vidéke forróbbá és szárazabbá válik, ami egyenes út a világosabb színű állatok felé. Ám Szibéria sarkvidéki erdei melegebbé és párásabbá válhatnak, amely esetben ellentmond egymásnak a két alapfeltétel. Márpedig a fizikával vagy a kémiával szemben a biológia törvényei nem abszolútak, mondta Benton: "Ez nem olyan, mint a gravitáció". 

Lauren Buckley, a Washington Egyetem biológusa szerint az elmélet nem igaz például a pillangókra, amelyek szárnya a színtől függetlenül csak egy bizonyos ponton nyel el hőt. Szerinte azt kellene vizsgálni, hogy az adott élőlény milyen kölcsönhatásban van a környezetével. A színváltozatok elemzéséhez pedig azt ajánlja, hogy az eredeti élőhelyeken lefotózott egyedeket hasonlítsák össze a világ múzeumaiban őrzött példányokkal, jóllehet a preparált állatok színe idővel kifakulhat. Ám sietniük kell: a klímaválság miatt egyre pusztulnak az élőhelyek, mind több és több faj tűnik el véglegesen. Nemsokára talán már nem lesz mit összehasonlítani.

VIA Science


0
Tovább
16
feb/2021

Igazán felajánlhatnád a böjtödet a Természetnek!

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

városi életmód klímaváltozás globális felmelegedés takarékosság víztakarékosság hulladékhasznosítás energiatakarékosság közlekedés műanyag mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátás városi közlekedés autó fűtés

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
27
jan/2021

Kapjon mindenki ingyen elektromos robogót

Hogyan változna meg a közlekedés ennek hatására, és milyen hatása lenne a klímaválságra, kérdezi Alex Pareene, a The New Republic folyóirat szerzője, aki azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy vegyen minden felnőtt amerikainak egy elektromos robogót. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP:Unsplash

Cikkében idézi a Lufthansa Innovation Hub fejlesztési részleg TNMT magazinjában megjelent infografikáját, amely becslés alapján a főbb városi közlekedési módokat rangsorolja a teljes életciklusuk alatt mérhető szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A teljes életciklusba a gyártástól kezdve a karbantartáson át egészen a leselejtezésig minden művelet kibocsátása beleértendő, plusz az üzemanyag/energia termelése, szállítása, sőt, még az a CO2-kibocsátás is, amelyet az egyes közlekedési módok infrastruktúrájának (vágányok, utak, hidak, alagutak stb.) fenntartása igényel. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

Nem meglepő, hogy a gyalogos közlekedés károsanyag-kibocsátása a legcsekélyebb. A szerzőt inkább az kólintotta fejbe, hogy több "zöld" közlekedési módnak, például a hibrid autóknak, nem sokkal kevesebb az életciklus alatti kibocsátása, mint a benzinüzemű autóknak.

A TNMT-kalkuláció szerint egy teljesen elektromos autónak nagyobb a kilométerekre vetített kibocsátása, mint egy hagyományos busznak, éppen az elektromos autó jelentős gyártási és leselejtezési karbonköltsége miatt. Ezzel szemben a tartós minőségű elektromos robogók (tehát nem az elektromos rollerek!) zöldebbek, mint a villamosok, vonatok, buszok, illetve a hibrid vagy elektromos autók.

Pareene szerint, ha mindenki kapna egy elektromos robogót, azzal óriási lépést tennénk a klímaválság mérséklése irányába. Ez a váltás ugyanis alapjaiban változtathatná meg a közlekedési szokásainkat, talán a teljes életmódunkat. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Utal azokra a tudományos kutatásokra is, amelyek szerint az akkumulátorral működő elektromos autók "zöldebbek", mint a belsőégésű motorral szerelt kocsik, ám mégsem annyira, mint szükséges volna, illetve nagyon sok függ attól, hol használják ezeket az autókat. Svédországban és Franciaországban például egy elektromos autó a teljes életciklusa során 70 százalékkal kevesebb károsanyagot zúdít a környezetére, mint egy benzines. De az Egyesült Királyságban ez a megtakarítás csak 30 százalék. 

Közismert mondás, hogy az a baj az elektromos autóval, hogy az is csak autó. Vagyis ugyanúgy felelős a közlekedési eredetű légszennyezés egy részéért: a gyilkos hatású szállópor a fékezésből, abroncsokból, műanyag alkatrészekből, aszfaltból keletkezik. Ráadásul az elektromos autók nehezebbek a hagyományos autóknál, fokozottabban megterhelhetik a közlekedési infrastruktúrát.

Pareene egyrészt azt javasolja, hogy a könnyű (kis méretű) elektromos autókra nagyobb kedvezmény járjon, mint a nagy luxusbatárokra, másrészt felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg elérhető akár 7000 dolláros kedvezmény majdnem kiteszi egy vadonatúj elektromos Vespa árát. De egyébként egy jó minőségű környezetbarát robogó már 3500 dollárért elérhető, inti önmagát is mérsékletre a szerző.

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Úgy véli, a klímaválság ellen nem elégséges megoldás, ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi életstílusunkat, csak éppen akkumulátorokra cseréljük a benzint. De az sem volna szerencsés, ha a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében korlátoznánk az emberek közlekedését ("elvennénk a szabadságukat"). Inkább olyan lehetőségeket kellene nyújtani nekik, ami elfogadható alternatíva lehet számukra. Például egy ingyen elektromos robogó.

Arra átülve nem pusztán a járművezetők viselkedése változna meg, hanem az ő hatásukra a teljes közlekedési hálózat és az épített környezet is. Az emberek többségének nincs szüksége hatalmas autókra ahhoz, hogy eljussanak az úticéljukig és onnan haza. Az amerikaiak többsége csak azért vásárol SUV-okat és pick-up-okat, hogy biztonságban érezze magát -- más emberektől a nagyobb SUV-okban és nagyobb pick-up-okban, fejtegeti Pareene.

Az alacsony sebességű, könnyű elektromos robogók a fentieknél kisebb veszélyt jelentenének a gyerekekre és a gyalogosokra. Ha milliószámra közlekednének Amerika útjain elektromos robogók, az a régóta sürgetett településszerkezeti átalakításokat is közelebb hozná. Az ajándék eszköz számos szegény sorsú amerikainak jelentene könyebbséget, akik most jövedelmük tetemes részét egy költséges autó fenntartására fordítják, illetve az (Amerikában is) alulfinanszírozott és kiszámíthatatlan tömegközlekedéssel kell utazniuk. 

A szerző úgy gondolja, a kormányzatnak kötelessége megbízható tömegközlekedést nyújtani a polgárainak. Az Egyesült Államok jelentős részén ez nem valósult meg. "Több mint egy évszázada támogatjuk az autókra fókuszáló fejlesztést, holott látjuk, hogy katasztrófához vezet. Radikálisan másfelé kellene mennünk -- s talán még élveznénk is", kecsegtet Alex Pareene. 

HKZs
 


0
Tovább
06
jan/2021

A Bitcoin-bányászat energiaigénye súlyosbíthatja a klímaválságot

"Tiltsák be a Bitcoint!" címmel jelent meg egy írás a Treehugger ökomagazinban, amely szerint a kriptovaluta bányászása évente 36,5 megatonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, annyival, mint egész Új-Zéland. A cikkben idézett Digiconomist szerint a Bitcoin-bányászat energiaigénye évente 77,78 terawattóra, egyenlő Chile fogyasztásával.

bitcoin energia légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés

A Cambridge Bitcoin Áramfogyasztási Index még nagyobbra, 108 terawattórára teszi a fogyasztást. Ezzel pedig az a baj, hogy a világ jelentős részén az elektromos áramot óriási szén-dioxid-kibocsátás mellett állítják elő. A globális felmelegedés mérsékléséhez minden CO2-kibocsátó folyamatot mérlegelni kéne, vajon megéri-e, írja a Treehuggerben a szerző, Lloyd Alter. 

Egyes Bitcoin-barátok azzal érvelnek a kriptovaluta mellett, hogy sok helyütt megújuló vagy máskülönben kárba vesző, hulladékenergiát használnak fel, mint például a kőolaj-kitermelés közben kiszabaduló földgáz elégetésével. Ez a földgáz valóban nevezhető "hulladék"-nak, csakhogy az elégetése során szén-dioxid kerül a levegőbe. A Treehugger cikke szerint a Bitcoin-bányászat kétharmadát Kínában végzik, ahol az áramtermelés felét szénerőművek végzik. 

bitcoin energia légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés

Unsplash

Ami pedig az állítólagos megújuló energiával történő kriptovalutázást illeti, ebbe is könnyen bele lehet kötni: a Bitcoinos számítógépeknek állandóan üzemelniük kell, vagyis nemcsak akkor csapolják meg az elektromos hálózatot, amikor a megújuló energiából származó felesleget lehet elhasználni, hanem -- mivel megemelik az alapfogyasztást -- csúcsidőszakokban is terhelik a hálózatot, amikor a megnövekedett energiaigény fedezésére fosszilis energiahordozókat (pl. szén) is be kell vetni. 

Érdekes a Treehugger-cikk kommentjeit is olvasgatni. Az egyik szerint a Bitcoin még mindig sokkal kevésbé energiaigényes, mint a hagyományos bankrendszer, amelynek helyébe kíván lépni. 

A Bitcoin mibenlétéről ide kattintva olvasható egy alapcikk. 


0
Tovább
05
aug/2020

Egyszerre javítja a talajt és megköti a szén-dioxidot a kőzetporozás

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
júl/2020

Ezért is okozhat tömeges halpusztulást egy nagy eső

Már korábban ismert volt, hogy a hirtelen lezúduló záporok tömeges halpusztulást okoznak. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy az állóvíz hőmérsékleténél hidegebb eső lesüllyed a tó aljára. Ezzel azonban felkavarja az iszapot, amelyből kiszabadul a metán. Ez a gáz a rothadás közben keletkezik, amikor az iszapban lévő baktériumok a szerves anyagokat elbontják. A lezúduló hideg csapadéktól a mérgező metán egyszerre nagyobb mennyiségben szabadul fel, és tömeges halpusztulást okoz. Egy másik elmélet szerint az algavirágzástól is olyan mértékben csökken a vízben lévő oxigén mennyisége, ami a halak pusztulását okozza. 

Unsplash

Most kiderült, hogy a jelenségnek a klímaváltozással kapcsolatos oka is lehet, olvasható egy friss dán tanulmányban. Különösen akkor kell erre számítani, ha az érkező eső előtt aszályos időszak volt, összegzik kutatásukat a dán kutatók, akik a dániai Filsø-tóban 2018 július 28-án bekövetkezett tömeges halpusztulás oka után nyomoztak. Abban az évben rekordmeleg volt a nyár: májusban, júniusban és júliusban 3 fokkal volt melegebb a hőmérséklet, mint a 30 éves átlag. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban a szokásos 56 mm helyett csak 27 mm csapadék hullott. 

Különleges móló a dániai Filsø-tavon. KÉP: Vardekommune

A Filsø-tó környékén egészen július 28-ig nem esett az eső, akkor viszont néhány óra alatt 22 mm lezúdult. A nagy mennyiségű csapadék rengeteg szerves anyagot mosott be a tóba. Néhány nappal később 1203 elpusztult csukát találtak. Egy hónap múlva csupán egyetlen csukát sikerült a kutatóknak hálóval kifogniuk, vagyis a 28-i vihar után a tóból kipusztult lényegében az összes csuka.

Néhány nap alatt az összes csuka elpusztult. KÉP: Theis Kragh

Ennek az lehet az oka, hogy a sebesen lezúduló ár kimosta az árkokból és a csatornarendszerből a szerves anyagokat, mint amilyenek a levelek, sár és a részben lebomlott természetes eredetű anyagok. A vízben élő baktériumok pont ilyen zsákmányra vágynak. Amikor a baktériumok szerves anyagokkal táplálkoznak, oxigént vesznek fel a vízből. Ettől viszont felborult az ökoszisztéma egyensúlya: gyorsan leesik a víz oxigénszintje, és a halak megfulladnak.

"Régebben ritkaság volt az ilyen időjárás, vagyis az extrém aszály után lezúduló özönvízszerű csapadék. Nagyjából 20-100 évente fordult elő -- mondta Theis Kragh biológus-kutatásvezető, a Dél-Dániai Egyetem professzora. -- A klímaváltozás miatt az ilyesmire mostantól 5-10 évente számítani kell." 

Halivadékok telepítése a pusztulás után. KÉP: Theis Kragh

A fenti okból bekövetkező tömeges halpusztulás nemcsak tavakban fordulhat elő, hanem a folyóvizeket is érintheti. Ez lehet az oka, hogy máskülönben egészséges folyókban és patakokban miért nincs több hal, feltételezi Kragh. Szerinte a szerves anyag bemosódását úgy lehet megállítani, ha lassítják a gyűjtő csatornarendszerben a tó felé áramló vizet. Jelenleg a vízelvezetés túlságosan hatékony, emiatt viszont pusztító lehet. Ha lassul a begyűjtött víz áramlása, akkor a tó körüli területeken a talaj több vizet képes elnyelni, a szerves maradványokat megfogni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
okt/2019

A klímaváltozás gyorsíthatja a hidak állagromlását

Közel kilencvenezer amerikai híd adatainak átvizsgálása után kongatta meg a vészharangot a Colorado Állami Egyetem kutatócsoportja. Tanulmányukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy újra kellene értékelni a nemzeti prioritások sorrendjét az USA-ban, előre véve a hidak állagromlásának mérséklését. A klímaváltozás ugyanis olyan új módon sújtja a hidak szerkezetét, amire a hajdani hídépítők még nem számíthattak: ez pedig a hősokk.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Genovában 43-an vesztették életüket a 2018- augusztus 14-én leomló Morandi híd romjai alatt. A hatvanas években épült viadukt 210 méteres szakaszának leomlására máig nincs hivatalos magyarázat, de a Corriere della Sera lap úgy számolta, 2013 óta ez már a 11-ik hídomlás volt Olaszországban. Fotó: Flickr/Maurizio Boi

Az utóbbi években világszerte több hídkatasztrófa következett be: az okok között legtöbbször emberi mulasztás (felújítás elhanyagolása, túlterhelés stb.) szerepel, olykor az extrém időjárás (tájfun). Európában is ijesztő a helyzet: Franciaország 12 ezer közúti hídjának 30 százaléka felújításra szorul, minden tizedik híd potenciális veszélyforrás lehet.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Franciaországban 2018. május 15-én az A15-ös autópálya egyik viaduktjának támasztófala omlott rá a sztrádára Gennevilliers-nél. Fotó: 3

Olaszországban 300 hidat fenyeget összeomlás, a szicíliai Agrigento mellett már lezártak egy olyat, amit ugyanaz a Ricardo Morandi tervezett, aki a Genovában összeomlott viaduktot is; Németország közúti hídjainak 12,4 százaléka "rossz állapotban" van, de "jó állapotban" is csak 12,5 százalék; Hollandiában az állami fenntartású utak és hidak állapota kielégítő, de az önkormányzati kezelésben levők állapota aggodalomra ad okot, közülük például Noord-Holland tartományban 14 híd magas kockázatú; Bulgáriában az uniós fejlesztési források egy részét több mint 200 híd felújítására tervezik fordítani, áll a Guardian korábbi összefoglalójában.

"Amikor az emberek a klímaváltozásra gondolnak, a tengerszint emelkedése és az egyre intenzívebb hőhullámok jutnak az eszükbe", moondta Hussam Mahmoud, a Colorado Egyetem építőmérnök-professzora. Pedig a mind szélsőségesebbé váló időjárás más módon is növelheti a kockázati tényezők számát. Mahmoud azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás az Egyesült Államok több mint 600 ezer hídjára. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Ilyen tömörgerincű acél gerendahídból van a legtöbb az USA-ban.
Fotó: Colorado State University

Kutatótársával, Susan Palu építőmérnökkel első körben közel 90 ezer acél gerendahidat vizsgáltak meg, mivel ezek teszik ki az amerikai közúti és városi hidak túlnyomó részét. A 2. világháború óta elterjedt egyszerű hídszerkezetnél a két vagy több pillért egyenes tengelyű vasbeton áthidalások kötik össze (ilyen például Budapesten az Árpád híd).

E hídtípus legsérülékenyebb része a dilatációs szakasz (azok a bizonyos egymásba illeszkedő fésűfogak), aminek az a szerepe, hogy a hőmérséklet emelkedésével vagy esésével kitágulhat vagy összehúzódhat ezen a szakaszon a híd. Ám ha a dilatációs fésűfogak közé úttörmelék vagy más szennyeződés kerül, akkor nem képesek a megfelelő mozgásra.

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válnak a kánikulai napok, és ha a dilatációs szakasz nem reagálhat a hősokkra, nem tágulhat megfelelően, akkor máshol fog "felpúposodni" a híd, az egész szerkezet sérülhet. A hősokk miatti tágulás ugyanis átadódik az  acélgerendákra és a vasbetonra. A hidakat úgy tervezték, hogy azoknak a terhelés alatt csak meghajolniuk kell, de hősokk esetén a meghajlás mellett jelentkezik ez a másik alakváltozási tényező, a tengelyirányú összenyomódás. Különösen magas a kockázat azon régi hidak esetében, amelyek télen épültek, mert azoknál a legkisebb a behelyezett dilatációs elemek szabad helye a tágulásra. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A Mitag tájfun után egy nappal, 2019. október 1-én összeomlott
a tajvani Nanfang'ao város alig húsz éve épült és 2018-ban hídja.
A 6 halálos áldozatot követelő hídomlás egyik oka
a tartókábelek elrozsdásodása lehetett. Fotó: TN

Az amerikai kutatók az IPCC által felvázolt forgatókönyvek alapján nézték meg, a 2040-re, 2060-ra, 2080-ra és 2100-ra jósolt felmelegedési rátának megfelelően milyen terhelésre számíthatnak a különféle hídszerkezetek. A kutatási adatok szerint a legkomolyabb károkra az Egyesült Államok északi területein, a Sziklás-hegység és a Préri, illetve Észak-Nyugat és a Közép-Nyugat északi részén kell számítani, ahol az eddigi hűvösebb átlagos időjárásban szokatlan hőmérsékletugrások  várhatók a hőhullámok idején. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és páratartalom milyen hatással lehet a vasbeton elemekre, de úgy találták, hogy ezek szerkezeti károsodása nem kimutatható.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A kutatók legfőbb célja az volt, hogy karbantatási sorrendet állítsanak fel a hídtípusok között a klímaváltozás új normáira tekintettel. "Mérnökök vagyunk, akiknek túl kell lépniük azon, amit korábban tanultak (...). El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a tervezési és kivitelezési ismereteinket", mondta Hussam Mahmoud, a Colorado Állami Egyetem építőmérnök-professzora.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum