1. Dohányzó asztal

2. Fűszerkert erkélyre

3. Kerti szervező

4. Kültéri asztal növényekkel

5. Komposztáló keret

6. Kerti munkaasztal

7. Fali tányértartó konyhába

8. Napozóágy

9. Házi mozinézőtér

10. Kültéri pihenő

11. Ülőgarnitúra magazintárolóval

12. Íróasztal (üveglappal is lehet fedni, és több is mehet egymás mellé)

13. Falburkolat

14. Kerti lámpástartó

15. Álmennyezet

16. Borosrekesz-pult

17. Cipőtartó

18. Virágláda

19. Nem csak a szálló rovarok örülnek ennek a rovarszállónak

20. Katasztrófahelyzet esetére átmeneti hajlék díjnyertes terve (de víkendháznak is alkalmas)

21. Hintaágy

22. Élő kerítés

23. Emelt virágágyás és kerti pergola

24. Sörpad (piknikasztal)

25. Növénytámasz (pl. paradicsomhoz)

26. Térelválasztó

27. Kerékpártároló

28. Futonágy

29. Kerti ülőgarnitúra

30. Kerítés

+ 1 Raklapból épített pavilont az olasz Avatar Architectura építésze

Az interneten nem túl drágán elérhető a használt raklap, de a vásárlásnál ügyeljen az alábbiakra:

- Alaposan nézze végig a faléceket, ne legyen köztük repedt, törött.

- A középső összekötő lábon keresse a HT (Heat Treated, azaz hőkezelt) jelet. A DB (DeBarked, kérgezett) jel arra utal, hogy a fa kérgét lehántották, ezzel is csökkentve annak kockázatát, hogy élősködők bújjanak meg a rostok között. Az MB jel arra utal, hogy a raklapot metil-bromiddal gázosítva kezelték (fumigálták), ilyen raklapot ne vigyen be a lakótérbe.

- Kérdezze meg, van-e lehetőség arra, hogy géppel simára gyalulják a raklap felszínét – ezzel sok fáradságot takarít meg magának.

- Ne vegyen foltos, olajos, rossz szagú raklapot, vagy amelyikben túl sok szög van.

- Hazaérve húzza ki a szögeket, majd sikálja át a raklapot mosogatószeres vízzel, és öblítés után napon szárítsa meg. Amennyiben aggódik a bacik miatt, spriccelje be vagy ecsettel kenje át a faléceket 15 százalékos ecettel, és hagyja napon teljesen megszáradni.

A fa csomagolóanyagok kötelező kezelését szabályozó ISPM 15 szabványról itt olvashat.

Ha van raklap-újrahasznosítási ötlete, küldje el fotóval és leírással blogunknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

1. Hónapok óta mosószappanból készítem el a mosógélemet, és ecettel öblítek. Sőt mosószappan-szódabikarbónás keverékkel a fehérnek nem mondható tornazokni is nagyon szépen kifehéredik.

2. A használt parafadugókat összefűzve érdemes kádkilépőt készíteni.

3. Már egy éve átálltam a mosószódára, és semmi különbséget nem tapasztalok a hagyományos, különböző árfekvésű mosóporokkal- és gélekkel összehasonlítva. Semmilyen fehérítő granulátumot nem használok, és a ruhák tiszták, finomak, nem szürkül be a fehér anyag sem. Plusz egy jótétemény: a papírzacskós változat csomagolása gyújtósként is hasznosítható - nálunk a fatüzelésű fűtéshez, de bárhol máshol akár szalonnasütéshez is.

4. Az elégetett papír hamuja télen sózás helyett is jó, nem marja a betont.

5. Így készül párna a reklámújságból. Az újságokat lapjaira bontom, majd gombócókká gyűröm. A huzat sűrű szövésű, színes vászonból készül. Ebbe tömöm be jó szorosan a galacsinokat.

Az Ökoszolgálat ökoháztartási tréningje Facebook-alkalmazás formájában is elérhető, ami napi tippekkel szolgál a háztartás zöldítésére (az app itt elérhető.) Az Ökoszolgálat minden héten közzétesz egy aktuális tennivalót háztartás, természet, vásárlás, hulladék, fogyasztás, közösségi aktivitás témában. A vállalásokért pontokat gyűjthetnek a felhasználók, akik folyamatosan nyomon követhetik, hol tartanak a zöldítésben a közösség többi tagjához képest.

„Csak az nem veszi észre, hogy jelen életmódunk fenntarthatatlan, aki a homokba dugja a fejét. A fogyasztásra ösztönző reklámok pont ezt erősítik, ezért kell megszólítanunk a Facebook közösséget és bevonnunk tanácsadói munkánkba, hogy minél többen kezdjék el a szükséges életmódváltoztatást” – mondta Szabó Gyula, az alapítvány igazgatója.

Az Ökoszolgálat Alapítvány az első magyar környezeti tanácsadó iroda. Több mint húsz éves tapasztalatai alapján abban hisz, hogy a környezettudatos életmódot nem tagadással, hanem praktikus tanácsokkal lehet népszerűsíteni. Az ökoháztartási programot a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

Napkollektor és esővízgyűjtő, ráadásul a szomszédos üvegházak felmelegedett levegőjét is keringeti az a „szuperfákból” álló mesterséges erdő, amely emellett függőleges kertként a helyi őshonos növényeknek és madaraknak is lakhelyet teremt.

Új szintre emeli a környezetkímélő technológia alkalmazását a Szingapúrban június 29-én megnyílt tengerparti arborétum, amely a zöld energiafelhasználásra mutat példákat. A 190 milliárd forintos költséggel hat év alatt megépült parkban álló két óriási üvegház áramszükségletét tizennyolc „szuperfa” termeli. A 25-50 méter magas acéltornyok tetején napkollektorokat és esővízgyűjtőket helyeztek el. Maga a park 101 hektáros.

Az egyik üvegházban több tízezer növényritkaságot mutatnak be a világ minden tájáról, a másikban pedig a helyi flóra különlegességeit, méghozzá négy csoportra osztva: szakrális, kereskedelmi, élelmezési és gyógyászati alkalmazásonként elkülönítve. A szuperfákon őshonos növények, köztük broméliák, orchideák és páfrányok kaptak helyet, közöttük szabadon fészkelhetnek a beköltöző madarak.

Az egész létesítmény alatt rejtőzik az üzemeltetésért felelős energiaközpont, amelynek biomassza erőműve a temérdek növény mellett képződő zöldhulladékot is hasznosítja. Az üvegházak hűtését tervezve a brit Wilkinson Eyre építésziroda a termikus rétegződés elvét alkalmazta. A talajban lefektetett, hűtött vizet keringető csőrendszerrel érik el, hogy a látogatói ösvények mentén kellemes hűvös legyen, míg a felszálló légáramlás a tető felé viszi a felmelegedett levegőt, amelyet a hőenergia hasznosítása után a szuperfák tetején engednek vissza a szabadba. (A rendszer működéséről itt számol be részletesen az iroda.)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Kutyafagylaltot árusítanak a júniusi, 36 Celsius-fokos hőhullám idején Olaszországban. A különleges kutyatáp sem tejet, sem cukrot, sem tojást nem tartalmaz, hogy ne károsítsa az ebek egészségét. A római kánikulában a kutyákat egy külvárosi állateledel bolt látja el a fagylalttal. A készítmény "egyszerűen fantasztikus" Anna Bordoni kutyatulajdonos szerint, aki maga is kipróbálta.

Marialivia Palmieri római állatorvos nem látta veszélyét a különleges hűsítő eledelnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy melegben a víz a legfontosabb a háziállatok számára. A kutyafagylaltot vanília, rizs és joghurt ízben árulják két euróért - tudósít az Associated Press.

Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sötétedés után nemigen zavartatják magukat a fülemüle hímek, ezért az érdeklődők akár két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneket a Fülemülék éjszakáján. A programot május 5-én szervezi országszerte negyvenhárom helyszínen, köztük Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Pécsen és Szegeden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME, a teljes lista itt olvasható). A budapesti helyszín az Óbudai-sziget lesz. Az esemény 16 órakor madárgyűrűzéssel kezdődik, a 21 óráig tartó fülemületúrák 18 órától kezdődnek.

A fülemüléket a világ legszebb hangú madarai közé sorolják. Különlegességük, hogy a többi nappali madárfajtól eltérően éjszaka is hallatják jellegzetes, csattogó hangjukat. A csoportokat madarászok kalauzolják. Bár a fő attrakció a fülemülék éneke, a májusi estéken számos más madárfajt is meg lehet figyelni. A MME minden évben ezzel a rendezvénnyel ünnepli a madarak és fák napját.

A víz megszerzése is létkérdés az energia utánpótlása mellett is az etetőre járó madaraknak a száraz hidegben, mert nincs sem hó, sem zúzmara. Ezért is fontos, hogy a mag, az alma és az állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) mellett napközben legalább néhány órán keresztül folyékony vizet is találjanak a madarak – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület.

A szervezet szerint nem az a cél, hogy egész nap víz legyen az itatókban: ha valaki reggel kézmeleg vízre cseréli az éjszaka képződött jeget, akkor legalább néhány órán keresztül folyékony halmazállapotú marad, tudnak belőle inni az etetőn táplálkozó madarak. Ahogy lassan csökken a víz hőmérséklete, a madarak át tudják törni a jéghártyát és a vékony jeget, ami jelentősen kitolja az ivásra rendelkezésre álló időt. 

Néhány trükk a téli itatás megkönnyítéséhez:

• Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását.
• Kemény fagyok idején különösen előnyös a lágy műanyagból készült műanyag virágalátét itatótálca, mert ebből az edény eltörése nélkül eltávolítható a jég.
• A jég kiszedése úgy a legkönnyebb, ha a kézmeleg vízből a jégre és az edény hátuljára is csurgatunk egy keveset.
• Érdemes természetes fagyállóként kevés cukrot feloldani az itatóvízben (ezért nem fagy meg például a fagyban árusított narancs). A cukor plusz energia-utánpótlás a madaraknak.
• Etetni-itatni erkélyen, ablakpárkányon is lehet.
• Az etetőre kihelyezett alma élelem és vízutánpótlás is egyben. Kemény fagyok idején csurgassunk erre meleg vizet, hogy felpuhulva megkönnyítsük a madarak számára a csipegetést.

Az etetők közelébe telepített mesterséges odúk az énekesmadarak túlélését segítik. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban  használják a fák üregeit, épületek hasadékait. Télen az esti szürkület és a hajnali pirkadat között eltelő 13-14 órát az etetőre járó madarak mozdulatlanul pihenve töltik. Ezért nem mindegy, hogy az akár -20 fokos fagyokat a csupasz ágak között vagy egy üregben vészelhetik át, ami megőrzi a madarak testmelegét, különösen akkor, ha több madár bújik össze az odú alján. (További részletek a MME honlapján.)

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.