19
márc/2014

Megéri napkollektort telepíteni rezsicsökkentés után?

A napkollektor és a napelem nem elérhetetlenül drága, egy 3,6 kW-os, családi házra való napelem-rendszer kiépítése és engedélyezése 1,5-2 millió forintba kerül. Az érdeklődés óriási a rezsicsökkentés ellenére is, csak senki nem rendel, mindenki kivár.

Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, "a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése". A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra - főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével.

Ekkora felületet igényel egy 3 kilowattos rendszer (Fotó: SolarWindApplications)

Magyar felhasználói tapasztalatok alapján az átlagos fogyasztás 5 kWh/nap/fő. Egy 3,6 kW-os teljesítményű, délnyugati fekvésű napelemrendszer éve szinten 4000 kilowattóra energiát termel, ami rezsicsökkentés előtti áron nagyjából 200 ezer forint volt. Tehát ha előre kifizette valaki, akkor tíz év alatt megtérült a beruházás.

Ha hitelből valósítja meg a napelem kiépítését, akkor úgy kell felfogni, hogy a hitel törlesztőrészlete olyan, mintha az áramszámlát fizetné. Optimális esetben tíz év alatt kifizeti, utána pedig néhány évig nem lesz áramszámlája - igaz, a rendszer ennyi idő alatt el is használódik, tehát kezdődhet a következő beruházási kör, de a technológia fejlődésével várható, hogy egyre hosszabb lesz az új készülékek élettartama.

"Napenergia vonatkozásában az elvi teljesítmény több tízezer MW lehet [Magyarországon], a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keret", olvasható a 2010-2020 közötti időszakra szóló kormányzati Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, amely abban reménykedik, hogy "a következő években várható, hogy a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a fotovoltaikus rendszerek egyre piacképesebb termékekké válnak".

A terv úgy becsüli, hogy a magyarországi napenergia-hasznosítás a 2010-es 1 százalékról 2020-ra elérheti a 4 százalékot is, azaz évi 2 GWh-ról 81 GWh-ra nő. Ez azért is örvendetes volna, mert "hosszú távon a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok), tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók), továbbá bizonyos alkatrészek (pl. turbinalapátok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal".

Internetes fogyasztói fórumok azt tanácsolják, hogy nem szabad nagyobb rendszert építeni, mint amennyi a család szükséglete, mert annak a megtérülése bizonytalan. Jelenleg az éves szaldó elszámolás van érvényben, ami azt jelenti, hogy ha többet termelünk (tavasztól őszig), mint amennyit elhasználunk, akkkor a felesleget visszatáplálhatjuk a hálózatba. Évente egyszer elszámolunk a szolgáltatóval, és ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor azt a szolgáltató számla ellenében visszafizeti. Akinek elektromos autója van, az gyakorlatilag az energiatárolás kérdését is megoldja, hiszen az autó akkumulátorát a napelemmel töltheti. 

Mások szerint az évek előrahaladtával a hatásfok romlása miatt óvatosabban kell számolni egy rendszer megtérülését, amelyet jelenleg a rezsicsökkentés is ront. Ha valaki állampapírt vásárol a napelemre szánt kétmillió forintból, és azt tartós befektetési számlán helyezi el, 5 százalék hozamot generálhat, tehát évente százezer forintot kamatadó mentesen. Tíz év alatt elérheti az egymillió forintot - csak az a nagy kérdés, hogy tíz év múlva milyen lesz a villamos energia árszínvonala és az ezzel kapcsolatos stratégia.

14
nov/2013

Úgy zuhanyozhat, mint egy űrhajós

Az űrállomáson alkalmazott vízvisszaforgatós zuhany már a Földön is elérhető. Harmincadára csökkenti a melegvíz-fogyasztást, amivel százezreket takaríthat meg éves szinten. Képzelje el, mennyit spórolhat egy kollégium vagy szálloda!

Az új berendezéssel elég öt liter víz egy tízperces zuhanyozáshoz, amihez általában 150 liter vizet használunk fel. Az OrbSys zuhany valósidejű víztisztítóként működik, azaz a lefolyóban összegyűlő vizet tisztítja meg 99,9 százalékos hatékonysággal, illetve nyomja vissza a zuhanyrózsába.

Mivel a folyamat rendkívül gyors, percenként 24 literes sebességgel zajlik, a víz nem hűl le közben jelentősen, tehát elég egy kis pótmelegítés a hőfok fenntartásához. Az eszköz a svéd Mehrdad Mahdjoubi ipari formatervező fejlesztése a dán dizájnközpont (Dansk Design Center) támogatásával.

A készülékkel a vízfogyasztás 90 százaléka, míg az energiaszámla 80 százaléka megtakarítható. A svéd designer szerint évente ezer euróval kevesebb lehet az összesített rezsiszámla. Mahdjoubi a svéd Lund Egyetem ipari formatervező hallgatójaként fejlesztette ki az OrbSys zuhanyt, amelynek koncepcióját a NASA Johnson űrközpontja is beemelte abba az ötletcsomagba, amelyet a jövő űrexpedíció számára állítanak össze. A Marsra vagy más, extrém viszonyokkal jellemezhető bolygókra induló misszióknak maximálisan takarékoskodniuk kell majd az erőforrásokkal, így a vízvisszaforgató zuhany ideális berendezés lenne számukra.

A vízvisszaforgatás nem újdonság, a svéd formatervező terve annyiban előrelépés, hogy az eddigieknél magasabb és állandó víznyomást tesz lehetővé, ami nagymértékben fokozza a zuhanyozás komfortérzetét. Az átlagos felhasználó tehát semmilyen különbséget nem érez a hagyományos és az OrbSys zuhany között.

A rendkívül takarékos zuhany iránt a fejlett világban a nagyfelhasználók (szállodák, kollégiumok, egészségügyi intézmények) érdeklődhetnek, míg a fejlődő országokban lehetővé teszi, hogy jobban gazdálkodjanak az eleve szűkös készletekkel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

12
nov/2013

Felére vágják a rezsit, de LED-ekkel és Buenos Airesben

Százezer utcai világítótestben az eddigi hagyományos izzót LED-fényforrásra cserélik, ezzel
50 százalékkal csökkentik a közvilágítás rezsijét.

Balra a hagyomános izzókkal világított utcakép, jobbra a LED-világítás.
Forrás: Philips

A 13 millió lakosú Buenos Aires Dél-Amerika második legnagyobb városa, amelynek közvilágítását 125 ezer lámpa szolgáltatja. A hagyományos égők rengeteg energiát fogyasztanak, és sokba kerül az kiégettek cseréje is. A városvezetés ezért a környezetbarát LED-fényforrásokra vált, így nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem a környezetet is óvják, hiszen az új lámpák csak fele annyit fogyasztanak, ezzel pedig a villamos energiát előállító erőművek károsanyag-kibocsátása is lefaragható. Az üzemeltetési költségek csökkenésével párhuzamosan pedig nő a közbiztonság.

A nyilvános pályázat győztese a Philips lett, amely a következő három év során 100 ezer világítótestbe szereli be új LED-fényforrását. Az új lámpákkal 50 százalékkal csökken a közvilágítás villanyszámlája, és ami ugyanilyen fontos, az új fényforrások élettartama ötszöröse a régiekének. A korábbi narancsos fény helyett a LED-ek fehéren világítanak, amely elsőre furcsának tűnik, de jobb látást tesz lehetővé, és ennek a lakosság mellett a bűnmegelőzés számára is komoly közbiztonsági haszna van: a pontosabb arcfelismés és színazonosítás révén a köztéri figyelőkamerák jobban értékelhető képeket adnak az utcai eseményekről.  

Az új világítótestek ráadásul egyesével távirányíthatók, tehát ha csak egy bizonyos környéken kell lekapcsolni őket vagy átmenetileg csökkenteni a fényerejüket (például tűzijátékos utcabál okán), az is energiatakarékosan megoldható. A cég számítása szerint, amit az ENSZ korábbi tanácskozásán is bemutattak, ha a világ összes városa LED-világításra váltana, azzal évente 130 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A csökkentett energiafelhasználásnak köszönhetően pedig 670 millió tonnával kevesebb szén-dioxid szennyezné a levegőt, ami 640 közepes erőmű kibocsátásával egyenlő. És ez csak a közvilágításon elérhető megtakarítás! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

01
aug/2013

Légkondi vászonból, levélből, fából, PET-palackból és téglából – áram nélkül

A lakás hűtésére számtalan környezettudatos ötlet van, az egyik legjobb az árnyékolás. Ennek is számtalan változata létezik, némelyik megvalósításához több idő és pénz kell, mások azonnal és pár ezer forintból kihozhatók.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal szerint a ház déli ablakai fölé szerelt árnyékoló szerkezet a napsugarak kiszűrésével 65 százalékkal csökkenti az adott szobába érkező hőenergia mennyiségét, és 77 százalékkal a nyugati oldalon. A belső reluxa 45 százalékkal kevesebb meleget enged be, egy olyan sötétítő függöny pedig, amely az ablak felőli oldalán fehér szövettel van bélelve (vagyis kétrétegű), 33 százalékkal. (Ez a fehér szövet akár egy lepedő is lehet, nem kell túlkomplikálni. Ha nem csiptetős a függönytartó, akkor pár biztosítótűvel oda lehet fogni a meglévő függönyhöz, és kész.) 

Napvitorla

A legtöbb lakberendezési áruházban kapható már 6-15 ezer forintért (és persze drágábban is) háromszögletű vagy négyzet alakú napvitorla, amelynek felszereléséhez erős zsinórt és karabinert is mellékelnek a csomagban. Ügyeljünk arra, hogy a vitorla UV-álló szövetből legyen, hogy jövőre is kitartson. Feltehetjük az ablak, terasz, kerti játszósarok fölé.


Forrás: Waitrosegarden

Amennyiben műanyagszövetből van, és nincsenek rajta szélnyílások, érdemes négyzetméterenként egy pár centis félhold alakú nyílást vágni bele, hogy ne kelljen mindig kiszaladni és leszedni, ha feltámad a szél. Természetesen viharban ne hagyjuk kint, mert kiszámíthatatlan.

Függőkert ablakba

Vertikális pozícióban kellemes szórt fényt ad, ha besüt a Nap, és persze locsolni is könnyebb úgy a balkonládába ültetett növényeket. Reggel és este le lehet ereszteni vízszintesre a szellőztetéshez.

A Volet Végétal (Növényi zsalugáter) a francia Barreau & Charbonnet designcsoport projektje, amelyet a 2012-es párizsi kertészeti kiállításra (Jardins Jardin) terveztek. Fontolgatják a sorozatgyártást, de amíg erre sor kerül (és eljut hozzánk) a remek ötleten érdemes elgondolkodni.

Újrahasznosított alapanyagokból néhány ezer forintból megvalósítható egy nap alatt. Konyhaablakba ideális fűszerkertnek.

Házfalhoz toldott pergola

Ha terasz nincs is, egy árnyékoló faváz jól jöhet a kánikulában. Lehet 15-20 négyzetméteres is, kivitelezését érdemes szakemberre bízni a stabil csapolások és a tartószerkezet pilléreinek biztonságos rögzítése érdekében.


Forrás: Westernredcedarpergolas

Amennyiben a tartógerendákon nyugvó keresztléceket épületfa helyett szellősen rögzített deszkából alakítjuk ki, vagy a lécekre merőlegesen textilmolinókat húzunk, erősebb árnyékoló hatást lehet elérni. Ablak vagy teraszajtó fölé is lehet egyet tenni, jól néz ki és mérsékli a napsugárzás erejét.


Forrás: via BHG

Lugas

Nálunk újrahasznosított vascsövekből és rudakból lett összehegesztve a futószőlőt tartó váz a terasz fölé. Idén nem izzadtam le a metszéssel, és hagytam felfutni az indákat az ereszre, aminek ősszel majd nem fogok örülni, amikor eltömődik az esőcsatorna a belehulló levelektől. Most azonban nemcsak kellemesen árnyékol, hanem rendkívül hangulatos is a lugas – és mindenütt szép dús szőlőfürtök lógnak.


Forrás: HKZs

Garth Britzmann amerikai építészhallgató a Nebraskai Egyetem diákjainak segítségével használt PET-palackokból alakított ki átmeneti lugast egy parkoló fölé.

A fakeretre felfüggesztett 1581 darab műanyagpalackba különböző színű ételfestékkel színezett vizet töltött, így alakította ki a szemvidító látványt.

Vagyis abszolút természetidegen elemekből rekonstruál egy virágos mezőt – fenn a fejünk fölött.

Na persze nem volt ez annyira egyszerű, 200 óra munka van benne, részletes leírás az Instructables.com oldalon. 

Épített árnyékolás

A tornác a magyar népi építészet alapeleme, sokféleképpen hasznosítható és rendkívül kedvező klimatikus viszonyokat teremtő színtere a háznak. Árnyékot vet az ablakokra és a falra, ezzel megakadályozza, hogy direkt napfény érje őket. Hajdanán tavasztól őszig ott zajlott az élet, lehetett ott krumplit pucolni, szunyókálni, pipázni. Kár, hogy manapság alig látni már ilyet, új házon pedig elvétve.


Szép tornác a tárnoki Tabán utcában

Az indiai Anagram építésziroda is a téglából indult ki, csak elvetette nemcsak a vakolatot, hanem sok helyütt még a habarcsot is: a mozgalmas ritmus szerint elforgatott téglákból áttört „csipkefalat” alakított ki a Dél-Ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ Új-Delhiben álló épületének teljes homlokzatán.

A „lélegző hőgát” átengedi és keringeti a kintről érkező frissítő szellőt, de a trükkös téglák elegendő árnyékot vetnek ahhoz, hogy a fal mögötti lépcsőház és iroda ne melegedjen föl.

Így a fal fenntartható módon gondoskodik a központ hűvösen tartásáról – légkondicionáló berendezés nélkül. További képek és tervrajzok az iroda honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

24
júl/2013

Nem kell áram a magától világító ösvényhez

Fluoreszkáló műanyag kavicsot keverve a betonhoz olyan autófeljáró vagy kerti ösvény alakítható ki, amelynek világítása a lehető legtakarékosabb az árammal, merthogy semmit sem fogyaszt, hiszen a napsugárzás „zöldenergiáját” aknázza ki.

A hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagoknál tízszer erősebb fényt ad a kanadai Core Glow cég termékcsaládja, amelyet számtalan helyen és módon lehet felhasználni.

Elég napi 10-20 perc napsugárzás vagy mesterséges fény ahhoz, hogy a kavicsok éjjel akár 12 órán át világítsanak. Mivel nem kell hozzájuk áram, ezért meg lehet takarítani a villanyvezeték-hálózat kiépítésének költségét is.

A fénylő kavicsok ellenállnak az időjárásnak, szemben azokkal a főleg távol-keleti importból származó termékekkel, amelyeket fluoreszkáló bevonattal (festékkel) utólagosan tesznek világítóvá. A Core Glow termékek nem radioaktívak, nem mérgezőek és környezetbarátok.

Hasonló tulajdonságokkal bír az amerikai Ambient Glow Technology fluoreszkáló termékcsaládja, amelyben megtalálható a világító homok is, amely különlegessé teszik a kerti játszósarkot. A felhasználók szerint egyúttal távol tartja a nem kívánatos látogatókat, legyenek bár két- vagy négylábúak.

Beltérben a fürdőszobához ajánlják a világító kavicsokat. A préselt betonból kialakított mosdópultba néhány maréknyi kavicsot süllyesztenek, amelyek enyhe fénye éppen elég ahhoz, hogy éjszaka ne kelljen felkapcsolni a világítást.

19
júl/2013

Érdemben csökkentik az áramfogyasztást az okosmérők

A fogyasztást és a költséget együtt mutató okosmérők akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik a háztartások villamosenergia-fogyasztását  - közölte az Okos Jövő Innovációs Klaszter csütörtökön az MTI-vel  nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalataira hivatkozva.


A közlemény két külföldi projektre is utal. A 2010-ben indított német kísérlet során 3,7 százalék volt a megtakarítás, de 6,1 százalékos potenciális megtakarítást azonosítottak. Az Egyesült Királyságban elért megtakarítás egyes esetekben elérte a 11 százalékot. 
Az okosmérés lényege, hogy a fogyasztók megfigyelhetik és megtervezhetik a fogyasztásukat. A megtakarítás tehát egyszerű odafigyelésből adódik: az elhalasztható fogyasztást - például a mosást - nem csúcsidőben végzik, hanem akkor, amikor olcsóbb az áram - ismerteti a közlemény. 
Az okosmérőórákkal a fogyasztók nemcsak a villamosenergia-, hanem a földgáz-, a távhő- és a vízfogyasztásukat is nyomon követhetik. 
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter 2013 márciusában alakult. A szervezet célja egyebek mellett az okosmérési és okoshálózati technológiák elterjesztése. A szervezetnek jelenleg 31 tagja van, köztük energiaszolgáltató társaságok, technológiaszállító- és telekommunikációs vállalatok, valamint kutatóintézetek is.

12
júl/2013

Kreatív energiával a fogyasztás csökkentéséért

Az ELMŰ-ÉMÁSZ az ARC közreműködésével 550 ezer forint összdíjazású kreatív óriásplakát pályázatot hirdet, amelynek címe: Te hogyan spórolsz az energiával? Beküldési határidő: 2013. augusztus 13.

Engedd el magad, és mutasd meg, hogyan fogod vissza magad az energiafogyasztásban!
Van elég kreatív energiád arra, hogy csökkents az energiaigényeden? Szereted kifejezni magad? Meg is osztanád másokkal? Most nem kell visszatartanod magad!

Közös álmunk, az igazi rezsicsökkentés hatékonyan csak hosszú távon és kreatívan teremthető meg. Neked vannak ötleteid arra, hogy hogyan kellene csökkenteni az energiafelhasználást? Lehetsz okos, vagy lehetsz kritikus. Lehetsz komoly, vagy lehetsz vicces. Lehetsz szakember, vagy lehetsz műkedvelő. Lehetsz műszaki, vagy lehetsz lírai. Döntsd el, találd ki és mutasd meg egy képen nekünk! Küldhetsz fotót, rajzot, szöveget, bármit a kapcsolási rajztól az olajfestményig.

Számít, hogy milyen jövőt teremtünk magunknak, mert abban fogunk élni. Ahhoz, hogy a jövőnket tervezni tudjuk, kell egy brainstorming. Tekintsd ezt annak, hiszen a legelszálltabb ötletek a legnagyobb eséllyel versenyeznek!

Pályázz, és mutasd meg kreatív, ötletes, vicces vagy komoly elképzeléseidet az energiatakarékosság jövőjéről!

A zsűri által legjobbnak ítélt három tervből, valamint a közönség által kiválasztott egy pályaműből Budapesten, Pest megyében és Kelet-Magyarországon 100 példányban készül óriásplakát, amely 2013 októberében lesz köztéren látható.

A részletes pályázati feltételeket megismerheted az ELMŰ-ÉMÁSZ közösségi oldalán. További információ emailen a palyazz@arcmagazin.hu címen vagy telefonon a +36 30/510-8860-as telefonszámon kérhető.

11
júl/2013

Olcsóbb szigetelni, mint klímát szereltetni

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.

06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.

31
júl/2012

Negyedannyit fogyaszt az elektromos busz

Még az erőmű energiaveszteségét beszámítva is szinte negyedannyi energiát fogyaszt egy elektromos busz, mint egy dízelüzemű. Ez az eredménye annak a próbaüzemnek, amelyet a kínai Byd cég eBUS-12 típusú villanybuszával végzett a fővárosban és Törökbálinton a Levegő Munkacsoport, a Budapesti Közlekedési Központ és a törökbálinti önkormányzat.

A buszt három héten át tesztelték a budapesti és a főváros környéki menetrendszerű forgalomban. Az energiatakarékos futás részben annak köszönhető, hogy a villanymotor hatásfoka eleve jóval nagyobb, mint a dízelmotoré. A busz fékezéskor és lejtmenetkor energiát táplál vissza az akkumulátorokba, a dízel ilyenkor is fogyaszt. További különbség, hogy az e-busz üresjáratban nem fogyaszt energiát, míg a BKV hagyományos buszai gyakran az üzemanyag több mint 30 százalékát a megállókban, a végállomásokon, a piros lámpáknál, a zebrák és egyes útkereszteződések előtt, valamint a dugókban fogyasztják el.

A busz annak ellenére bizonyult ilyen takarékosnak, hogy klímaberendezését szinte folyamatosan üzemeltetni kellett a nagy meleg miatt. A járművel a következő napokban Szegeden és Kecskeméten lehet közlekedni, majd Bécs következik. Az Európai Bizottság 85 százalékos támogatást biztosít e-buszokra. A Levegő Munkacsoport információi szerint a kínai fél egymilliárd eurós hitelkerettel serkenti a busz népszerűségét.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com