Tizedannyi energiát igényel, hogy néhány rugózó mozdulattal fölfelé vagy lefelé haladjunk a Vertikális Séta (Vertical Walking) nevű kísérleti eszköz-zel, mintha ugyanazt a szintkülönbséget hagyományos lépcsőn tennénk meg. A holland Rombout Frieling Lab terve nemcsak az emberi, hanem a mesterséges energiával is takarékos, azt ugyanis egyáltalán nem igényel.

A designerek abból az alapgondolatból indultak ki, hogy a városokban minden négyzetméter helykihasználás számít, hiszen a növekvő népsűrűség (és a korlátozott alapterület) miatt a jövőben egyre gyakoribbá fog válni, hogy függőlegesen, a tetőterek beépítésével bővítik az építményeket. Márpedig a vertikális terjeszkedéshez "harmonikus helyváltoztatási képesség" kell a holland fejlesztők szerint. A liftek működtetése rengeteg energiát emészt fel, a lépcsőn való közlekedés pedig nehéz vagy lehetetlen az egyre idősödő társadalom tagjai számára.

A probléma persze már a jelenben is létezik: míg a négy szintnél magasabb társasházak esetén (villanymotoros meghajtású) liftet építenek be, a családi házakban és többszintes lakásokban ez sem nem kötelező, sem nem megfizethető tartozék. Pedig jó lenne valamilyen egyszerű megoldás, mert a hagyományos lépcsősor kialakítása gyakran túl sok helyet vesz el az értékes alapterületből. Igaz, például tűzvédelmi szempontból szükség van rá, csak kellene még plusz opció.

Egy ilyen lábhajtású lift a mozgássérültek szintek közötti közlekedését is megoldaná. Ezt bizonyítja, hogy a prototípus kipróbálói között volt szklerózis multiplexben szenvedő, korlátozottan mozgásképes személy, aki a Vertical Walking eszközzel önállóan is képes volt a szintkülönbség leküzdésére. A lábhajtású személylift szabadalmát már benyújtotta Rombout Lab, a tömeggyártásra talán nem is kell sokáig várni

Egyszerre figyelemfelkeltő és energiatakarékos az az új holland zebra, amely beépített LED-fényforrással világítja meg a gyalogátkelőt és a gyalogosokat. Nemcsak sötétedés után veszik nagy hasznát, hanem rossz időjárás esetén nappal is. Az új zebra észleli, ha egy gyalogos megindul az átkelő felé, felkapcsol, és úgy is marad, amíg a gyalogos át nem ér a másik oldalra. A rendszer képes folyamatos működésre is.

A hollandiai Eerbeekben 12 hónapos sikeres tesztelés után nemrég hivatalosan is felavatták a világ első LED-es világító zebráját. A fejlesztő a helyi illetőségű Lighted Zebra Crossing (LZC) vállalat volt, amely az ötlet vizsgálatára több holland és belga városban is folytatott kísérleteket LED-es világító gyalogátkelő-szőnyeggel.

Mivel az alulról világító zebra a gyakorlatban sokkal hatásosabbnak bizonyult, mint a gyalogátkelőket felülről érő világítás, az LZC kifejlesztett egy olyan panelrendszert, amely beépíthető az úttest felületébe. A 200 x 50 centiméteres panelekből kettő kell egy zebracsíkhoz, az energiaellátás érkezhet a meglévő világítási hálózatból vagy napelemből.

A világító zebrának két változata van, az egyiket macskaköves, a másikat aszfaltozott útfelületre ajánlják. Az előbbinél a 8-10 centiméter vastag világító paneleket egy vasbeton ágyazatra fektetik, míg az utóbbi esetében a 4 centiméter vékony panel közvetlenül az aszfalt felső réte-gébe süllyeszthető.

Az egy évig tartó tesztelés során a világító zebrát egy közúti fuvarozó cég telephelyének bejáratánál helyezték el, ahol naponta 250 megrakott kamion haladt át rajta. Ez a terhelés megfelel 2,5 millió személyautónak. A LED-es paneleket jól bírták a tűző napsütést, fagyot és az útszóró sót is. 

A fejlesztő szerint a világító zebrának a kockázatos helyeken lenne legnagyobb haszna, mint például iskolák, kórházak előtt vagy olyan környéken, ahol sok időskorú lakik. 

Október tájékán a meteorológiai előrejelzések enyhe telet ígértek, sokan emiatt is halogatták az éves kazánszervizelés megrendelését. Aztán novemberben beütött a fagy, és azóta néhány nap kihagyással húzós mínuszok vannak, mindenki ezerrel fűt. Budapesten a sokéves átlag szerint évi 190 napból áll a fűtési szezon, ebből eltelt körülbelül 80-85, azaz még több mint 3 hónapig szükségünk lesz fűtésre.

Magyarországon a háztartások 51 százaléka gáz-, kb. 24 százalék vegyes-tüzelésű kazánnal állítja elő a használati és fűtési melegvizet. Az egyik legkedveltebb a fali gázkazán, másnéven cirkó, amely arról kapta nevét, hogy a gáz elégetésével vizet melegít, amely a kazánhoz kapcsolódó vezetékhálózaton keresztül eljut a radiátorokig, ott leadja a hőt, majd lehűlve visszatér a kazánhoz, abban újra felmelegszik, és így tovább. A kombi készülékek átfolyós rendszerben a fürdéshez, mosogatáshoz szük-séges melegvizet is képesek előállítani.

Az égési folyamat szerint a cirkókazán lehet nyílt égésű, ekkor az égéshez szükséges oxigént annak a helyiségnek a levegőjéből kapja, ahol fel van szerelve, a füst pedig a kéményen keresztül távozik. A zárt égésterű cirkó egy csövön (például a duplacsöves kéményen) keresztül a külvilágból veszi fel az oxigént, ami sokkal biztonságosabb az előbbinél: amennyiben ugyanis a nyílt égésű kazán nem képes elég oxigént felvenni a környe-zetéből, tökéletlen lesz az égés, és mérgező szén-monoxid keletkezhet. 

Akár gázos, akár vegyestüzelésű a kazán, a zimankó beköszönte egyenlő a csúcsterheléssel. Még ha a szobatermosztáton takarékosan 20-21 Cel-sius-fokot is állítottunk be elvárt hőmérsékletnek, ha odakint fagy van, a kazánnak akár óránként be kell kapcsolnia, felfűtenie a rendszerben keringő vizet, amely a rendszerben 22-23 Celsius-fokosra is leeshet fűtés nélkül. Amennyiben pedig meghibásodik a kazán, a lakásunk vagy házunk hőmérséklete rövid idő alatt lezuhanhat akár 14-16 Celsius fokig.

A kazán karbantartásakor elsődleges a tisztítás, amely alapesetben a beszívott levegővel érkező por eltávolítását jelenti a hőcserélő egységből: a kiérkező szakember leveszi a kazán külső borítását, aztán egy porszívóval kitakarítja az eltömődött egységet. Emellett ellenőrzi az elektronikát, az égőket, a vízmelegítés hőmérsékleteket, a víznyomást. Az éves szerviz díja általában 10 ezer Ft, de utána azonnal érezhető a jobb hatásfok, az üzemeltetési költségek csökkenése.

A rendszerben keringő víz tisztítása hasonlóan fontos elem. Az átmosásnak nevezett művelet során leengedik a rendszerben régóta keringő vizet, majd egy speciális berendezés segítségével nagy nyomáson 2-3 óráig egy savas oldatot keringetnek a rendszerben. Ennek során leoldódnak a csövek és radiátorok belső felületén lévő koszszemcsék, rozsdás vízkőpelyhek, és a géppel eltávolíthatók a rendszerből. Egy átmosás költsége 50 ezer Ft, amiből a vegyszer (mosó és fenntartó) ára 20 ezer Ft.

Sok kazángyártó már a beüzemeléskor elrendel ilyen átmosatást, ehhez (és az évenkénti tisztításhoz) is köti a garanciát: az új radiátorok belse-jében ugyanis rengeteg "szmötyi" lehet a gyártás, tárolás maradékaként. Később a csövek, radiátorok korrodálásával keletkezhet olyan szennye-ződés, amely a kazánba jutva eltömíti annak hőcserélőjét, ami miatt el-kezd ki-be kapcsolni a kazán, és dugulási hibakódot kiírva leáll. Az alábbi fotón látható, milyen fekete víz jön ki az iszapleválasztóból. 

Ennek megelőzésére legjobb egy úgynevezett mágneses iszapleválasztót felszereltetni a kazánba visszatérő (már kihűlt) vízvezetékre, amely a rendszerből a kazán irányába áramló vízből folyamatosan kiszűri a dugulást okozó szennyeződéseket. A mágneses iszapleválasztót havonta egyszer megnyitva kieresztjük a mágnes által összegyűjtött koszt, az eltávozott vizet pedig a kazán feltöltőcsapján keresztül pótoljuk, amíg a kijelzőn el nem érjük a megfelelő víznyomást. A legolcsóbb iszapleválasztó 20 ezer Ft, az utólagos beszerelése is kb. ennyi.  De az iszaplevásztónak köszönhetően ritkábban kell elvégeztetni a rendszerátmosást. 

A rendszeres karbantartással hatékonyabban működik a kazán, nem eről-ködik, ami nemcsak az élettartamát hosszabbítja meg, hanem a fűtési és fenntartási költségeket is csökkenti. 

További információk elérhetők itt.

(X)

Vajon mennyi lenne a világ energiaszámlája, ha a lakások, irodák falai és ablakai olyan tapétával és függönnyel lennének dekorálva, amely napelemként nemcsak a természetes, hanem a mesterséges fényből is képes lenne energiát kinyerni? Ezzel megoldódna a fény újrahasznosítása!

Az amerikai Virginia Tech műszaki egyetem éppen ezen dolgozik. Újdon-ságuk, a beltéren is használható napelem olyanok számára is érdekes lehet, akik eddig azért nem törődtek a napenergia hasznosításával, mert nincs olyan területük (tető, kert), ahová kihelyezhetnének egy hagyo-mányos napelempanelt.

A táblás napelemtől egyébként is kezd elmozdulni az érdeklődés, mind többen foglalkoznak hajlékony filmre nyomtatott, matricaszerűen bárhová felragasztható napelemek kifejlesztésével és tömeggyártásba állításával.

A Virginia Tech kutatói alacsony hőfokon történő nyomtatással titánium-oxid alkalmazásával készítettek fél milliméternél is vékonyabb, ötrétegű napelemmodulokat, amelyek filmszerűen hajlékonyak, ugyanakkor csem-peszerűen összekapcsolva nagyobb felület burkolására is alkalmasak, legyen az fal vagy függöny. 

A legtöbb szilícium-alapú napelem csak a napfényt képes energiává alakítani, de az új napelemfilm  a LED-fényforrás, a kompakt fénycső és a neonlámpa szórt fényét is hasznosítja, mondta az egyetem sajtóközle-ményében Shashank Priya kutatásvezető professzor. Egy tenyérnyi méretű film 75 milliwatt energiát szolgáltat, vagyis egy A4-es méretű feltölt egy átlagos okostelefont (bár arról még nincs hír, mennyi idő alatt).

Illusztráció

Az új napelemfilm gyártása nem igényel nagy hőmérsékletet vagy bonyolult gyártóeszközöket, ami jelentősen csökkenti az előállítás költségét, mondta Priya. A csempeszerűen bővíthető rendszernek köszönhetően mindenki annyit szerelhet fel az otthonában, amennyire szüksége van a különféle elektromos eszközei működtetéséhez.

Mivel a filmből napelemes függöny is készülhet, a természetes fény nagyságrendekkel erősebb sugárzása is hasznosul. A kísérletek szerint az új napelemfilm hatásfoka 10 százalék körüli, ami már most versenyképes a hagyományos napelemtáblák 13-15 százalékos hatásfokával.

Priya laboratóriuma az amerikai hadsereg számára végez olyan jellegű kutatásokat, hogy a flexibilis napelemet hogyan lehetne a katonák ruházatába vagy felszerelésébe integrálni, például a sisak vagy hátizsák borításába. Ennek révén a katona menet közben tölthetné a felszerelését, ami logisztikailag  is előny és kisebb súlyt kell cipelnie.

A Virginia Tech kutatási beszámolója itt elérhető.

És még az étel is finomabb lesz! A trükk pedig a következő: bár a régi receptek azt írják, a tésztát forrásban lévő négyszeres mennyiségű vízben kell megfőzni, a valóságban annyi víz is elég, amennyi éppen ellepi, sőt kevesebb. Csak kevergetni kell, hogy ne ragadjon össze. Egy zacskó (500 gr) tésztához elég lehet 1,5 liter víz és két kiskanál só.

Kép forrás

A tésztát magában a szószban is meg lehet főzni, így egy edénnyel kevesebbet kell mosogatni. Ez esetben a már rotyogó szószba szórjuk bele a száraztésztát, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és kevergetjük, amíg megfő a tészta. 

A fenti 400 liter azon alapul, hogy becslések szerint egy négyfős amerikai háztartásban évente bő 100 gallon (1 gallon= 3,785 liter) vizet használnak el tésztafőzéshez. Ez ahhoz képest óriási mennyiség, hogy csak egy tételről van szó, és a vizet kiöntik utána a lefolyóba. 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint egy európai naponta átlag 190 liter vizet használ el, egy átlagos négyfős magyar család naponta
600 liter vizet (évente 219 köbmétert). A szub-szaharai Afrikában naponta és fejenként 7,5-19 liter víz az átlagfogyasztás. Kiszámolták, hogy minden egyes nap a dél-afrikai nők és gyerekek összesen annyit gyalogolnak vízért és haza, amennyi a Föld és Hold távolsága 32-szer.

Kell-e forralni a vizet?
Nem! Elegendő 82 Celsius-fok fölé melegíteni, nem kell  bugyognia, tanácsolja
J. Kenji López-Alt séf és szakácskönyvíró, aki tudományos alapon szerkesztett művével (The Food Lab: Better Home Cooking Through Science) 2015-ben elnyerte az Év Szakácskönyve díjat, illetve 2016-ban a gasztronómia Oscar-díjának számító James Beard-díjat.  

Folyamatosan melegítsük-e a vizet?
Ez sem szükséges. Lehet úgy is tésztát főzni, hogy a forró vízbe beledobjuk a tésztát, kevergetjük, amíg újra el nem kezd lobogni a víz, aztán lekapcsoljuk a fazék alatt a tüzet, lefedjük a fazekat, és békén hagyjuk. Néha átkeverjük, hogy ne ragadjon össze a tészta, és 8-10 perc alatt meg is puhul.

Tegyünk-e a vízbe sót?
Sokan azért tesznek sót a főzővízbe, hogy az hamarabb felforrjon, de nincs ilyen összefüggés. Azért kell sót tenni a vízbe, hogy finomabb legyen a tészta. A kész tésztát azonnal keverjük a forró szószhoz. Ha kell, néhány kanál főzővízzel hígíthatjuk a szószt.

Kell-e a vízbe olaj?
Sokan egy-két evőkanálnyi olajat adnak a főzővízhez, hogy ne ragadjon össze a tészta. Valójában az olaj a felszínen úszik, tehát a tésztával nemigen lép interakcióba, ellenben arra jó, hogy megakadályozza a víz habzását, írja López-Alt.

Mit kezdjünk a főzővízzel?
A tésztából kifő bizonyos mennyiségű keményítő, ezzel a vízzel sűríthetjük a szószt. Le lehet fagyasztani a későbbi szósz vagy krémleves készítéséhez, de használhatjuk rizsfőzéshez is. Egy a lényeg: ne öntsük ki, tegyünk egy kísérletet az újrahasznosítására.

Friss tésztát és spagettit is lehet így főzni?
Csak száraz tésztát lehet kevés vízben vagy szószban főzni. A friss tészta túl sok vizet szívna magába, és kulimász lenne a vége. A hosszú spagettit, fetuccinét, makarónit pedig érdemes félbe vagy háromfelé törni, hogy a takarékos módszerrel meg lehessen főzni. Igen, ez szentségtörés egyesek szemében, de most a spórolás a jelszó.

Mennyi energiát spórolunk meg ezzel?
Vegyük a fenti 400 literes mennyiséget, amely átlag 8 Celsius-fokosan jön ki a csapból, tehát 92 fokot kell melegíteni, hogy forrjon. A víz fajhője 4,2 kJ/kg*°C, tehát a számítás: 4,2 * 400 * 92 = 154 560 kJ
1 kWh = 3600 kJ, vagyis 154 560 kJ = 42,9 kWh energiát lehet megtakarítani. 
Ez elég:
egy négytagú család teljes kétheti főzéséhez és négyheti mosásához;
43 mobiltelefon feltöltéséhez;
a hűtőszekrény 3 heti működtetéséhez;
2580 szelet pirítós elkészítéséhez;
129 órán át használni a számítógépet.

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.

(Fotó: Catalyst) 

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt. 

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral. 

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor. 

A napkollektor és a napelem nem elérhetetlenül drága, egy 3,6 kW-os, családi házra való napelem-rendszer kiépítése és engedélyezése 1,5-2 millió forintba kerül. Az érdeklődés óriási a rezsicsökkentés ellenére is, csak senki nem rendel, mindenki kivár.

Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, "a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése". A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra - főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével.

Ekkora felületet igényel egy 3 kilowattos rendszer (Fotó: SolarWindApplications)

Magyar felhasználói tapasztalatok alapján az átlagos fogyasztás 5 kWh/nap/fő. Egy 3,6 kW-os teljesítményű, délnyugati fekvésű napelemrendszer éve szinten 4000 kilowattóra energiát termel, ami rezsicsökkentés előtti áron nagyjából 200 ezer forint volt. Tehát ha előre kifizette valaki, akkor tíz év alatt megtérült a beruházás.

Ha hitelből valósítja meg a napelem kiépítését, akkor úgy kell felfogni, hogy a hitel törlesztőrészlete olyan, mintha az áramszámlát fizetné. Optimális esetben tíz év alatt kifizeti, utána pedig néhány évig nem lesz áramszámlája - igaz, a rendszer ennyi idő alatt el is használódik, tehát kezdődhet a következő beruházási kör, de a technológia fejlődésével várható, hogy egyre hosszabb lesz az új készülékek élettartama.

"Napenergia vonatkozásában az elvi teljesítmény több tízezer MW lehet [Magyarországon], a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keret", olvasható a 2010-2020 közötti időszakra szóló kormányzati Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, amely abban reménykedik, hogy "a következő években várható, hogy a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a fotovoltaikus rendszerek egyre piacképesebb termékekké válnak".

A terv úgy becsüli, hogy a magyarországi napenergia-hasznosítás a 2010-es 1 százalékról 2020-ra elérheti a 4 százalékot is, azaz évi 2 GWh-ról 81 GWh-ra nő. Ez azért is örvendetes volna, mert "hosszú távon a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok), tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók), továbbá bizonyos alkatrészek (pl. turbinalapátok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal".

Internetes fogyasztói fórumok azt tanácsolják, hogy nem szabad nagyobb rendszert építeni, mint amennyi a család szükséglete, mert annak a megtérülése bizonytalan. Jelenleg az éves szaldó elszámolás van érvényben, ami azt jelenti, hogy ha többet termelünk (tavasztól őszig), mint amennyit elhasználunk, akkkor a felesleget visszatáplálhatjuk a hálózatba. Évente egyszer elszámolunk a szolgáltatóval, és ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor azt a szolgáltató számla ellenében visszafizeti. Akinek elektromos autója van, az gyakorlatilag az energiatárolás kérdését is megoldja, hiszen az autó akkumulátorát a napelemmel töltheti. 

Mások szerint az évek előrahaladtával a hatásfok romlása miatt óvatosabban kell számolni egy rendszer megtérülését, amelyet jelenleg a rezsicsökkentés is ront. Ha valaki állampapírt vásárol a napelemre szánt kétmillió forintból, és azt tartós befektetési számlán helyezi el, 5 százalék hozamot generálhat, tehát évente százezer forintot kamatadó mentesen. Tíz év alatt elérheti az egymillió forintot - csak az a nagy kérdés, hogy tíz év múlva milyen lesz a villamos energia árszínvonala és az ezzel kapcsolatos stratégia.

Az űrállomáson alkalmazott vízvisszaforgatós zuhany már a Földön is elérhető. Harmincadára csökkenti a melegvíz-fogyasztást, amivel százezreket takaríthat meg éves szinten. Képzelje el, mennyit spórolhat egy kollégium vagy szálloda!

Az új berendezéssel elég öt liter víz egy tízperces zuhanyozáshoz, amihez általában 150 liter vizet használunk fel. Az OrbSys zuhany valósidejű víztisztítóként működik, azaz a lefolyóban összegyűlő vizet tisztítja meg 99,9 százalékos hatékonysággal, illetve nyomja vissza a zuhanyrózsába.

Mivel a folyamat rendkívül gyors, percenként 24 literes sebességgel zajlik, a víz nem hűl le közben jelentősen, tehát elég egy kis pótmelegítés a hőfok fenntartásához. Az eszköz a svéd Mehrdad Mahdjoubi ipari formatervező fejlesztése a dán dizájnközpont (Dansk Design Center) támogatásával.

A készülékkel a vízfogyasztás 90 százaléka, míg az energiaszámla 80 százaléka megtakarítható. A svéd designer szerint évente ezer euróval kevesebb lehet az összesített rezsiszámla. Mahdjoubi a svéd Lund Egyetem ipari formatervező hallgatójaként fejlesztette ki az OrbSys zuhanyt, amelynek koncepcióját a NASA Johnson űrközpontja is beemelte abba az ötletcsomagba, amelyet a jövő űrexpedíció számára állítanak össze. A Marsra vagy más, extrém viszonyokkal jellemezhető bolygókra induló misszióknak maximálisan takarékoskodniuk kell majd az erőforrásokkal, így a vízvisszaforgató zuhany ideális berendezés lenne számukra.

A vízvisszaforgatás nem újdonság, a svéd formatervező terve annyiban előrelépés, hogy az eddigieknél magasabb és állandó víznyomást tesz lehetővé, ami nagymértékben fokozza a zuhanyozás komfortérzetét. Az átlagos felhasználó tehát semmilyen különbséget nem érez a hagyományos és az OrbSys zuhany között.

A rendkívül takarékos zuhany iránt a fejlett világban a nagyfelhasználók (szállodák, kollégiumok, egészségügyi intézmények) érdeklődhetnek, míg a fejlődő országokban lehetővé teszi, hogy jobban gazdálkodjanak az eleve szűkös készletekkel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Százezer utcai világítótestben az eddigi hagyományos izzót LED-fényforrásra cserélik, ezzel
50 százalékkal csökkentik a közvilágítás rezsijét.

Balra a hagyomános izzókkal világított utcakép, jobbra a LED-világítás.
Forrás: Philips

A 13 millió lakosú Buenos Aires Dél-Amerika második legnagyobb városa, amelynek közvilágítását 125 ezer lámpa szolgáltatja. A hagyományos égők rengeteg energiát fogyasztanak, és sokba kerül az kiégettek cseréje is. A városvezetés ezért a környezetbarát LED-fényforrásokra vált, így nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem a környezetet is óvják, hiszen az új lámpák csak fele annyit fogyasztanak, ezzel pedig a villamos energiát előállító erőművek károsanyag-kibocsátása is lefaragható. Az üzemeltetési költségek csökkenésével párhuzamosan pedig nő a közbiztonság.

A nyilvános pályázat győztese a Philips lett, amely a következő három év során 100 ezer világítótestbe szereli be új LED-fényforrását. Az új lámpákkal 50 százalékkal csökken a közvilágítás villanyszámlája, és ami ugyanilyen fontos, az új fényforrások élettartama ötszöröse a régiekének. A korábbi narancsos fény helyett a LED-ek fehéren világítanak, amely elsőre furcsának tűnik, de jobb látást tesz lehetővé, és ennek a lakosság mellett a bűnmegelőzés számára is komoly közbiztonsági haszna van: a pontosabb arcfelismés és színazonosítás révén a köztéri figyelőkamerák jobban értékelhető képeket adnak az utcai eseményekről.  

Az új világítótestek ráadásul egyesével távirányíthatók, tehát ha csak egy bizonyos környéken kell lekapcsolni őket vagy átmenetileg csökkenteni a fényerejüket (például tűzijátékos utcabál okán), az is energiatakarékosan megoldható. A cég számítása szerint, amit az ENSZ korábbi tanácskozásán is bemutattak, ha a világ összes városa LED-világításra váltana, azzal évente 130 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A csökkentett energiafelhasználásnak köszönhetően pedig 670 millió tonnával kevesebb szén-dioxid szennyezné a levegőt, ami 640 közepes erőmű kibocsátásával egyenlő. És ez csak a közvilágításon elérhető megtakarítás! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A lakás hűtésére számtalan környezettudatos ötlet van, az egyik legjobb az árnyékolás. Ennek is számtalan változata létezik, némelyik megvalósításához több idő és pénz kell, mások azonnal és pár ezer forintból kihozhatók.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal szerint a ház déli ablakai fölé szerelt árnyékoló szerkezet a napsugarak kiszűrésével 65 százalékkal csökkenti az adott szobába érkező hőenergia mennyiségét, és 77 százalékkal a nyugati oldalon. A belső reluxa 45 százalékkal kevesebb meleget enged be, egy olyan sötétítő függöny pedig, amely az ablak felőli oldalán fehér szövettel van bélelve (vagyis kétrétegű), 33 százalékkal. (Ez a fehér szövet akár egy lepedő is lehet, nem kell túlkomplikálni. Ha nem csiptetős a függönytartó, akkor pár biztosítótűvel oda lehet fogni a meglévő függönyhöz, és kész.) 

Napvitorla

A legtöbb lakberendezési áruházban kapható már 6-15 ezer forintért (és persze drágábban is) háromszögletű vagy négyzet alakú napvitorla, amelynek felszereléséhez erős zsinórt és karabinert is mellékelnek a csomagban. Ügyeljünk arra, hogy a vitorla UV-álló szövetből legyen, hogy jövőre is kitartson. Feltehetjük az ablak, terasz, kerti játszósarok fölé.

Forrás: Waitrosegarden

Amennyiben műanyagszövetből van, és nincsenek rajta szélnyílások, érdemes négyzetméterenként egy pár centis félhold alakú nyílást vágni bele, hogy ne kelljen mindig kiszaladni és leszedni, ha feltámad a szél. Természetesen viharban ne hagyjuk kint, mert kiszámíthatatlan.

Függőkert ablakba

Vertikális pozícióban kellemes szórt fényt ad, ha besüt a Nap, és persze locsolni is könnyebb úgy a balkonládába ültetett növényeket. Reggel és este le lehet ereszteni vízszintesre a szellőztetéshez.

A Volet Végétal (Növényi zsalugáter) a francia Barreau & Charbonnet designcsoport projektje, amelyet a 2012-es párizsi kertészeti kiállításra (Jardins Jardin) terveztek. Fontolgatják a sorozatgyártást, de amíg erre sor kerül (és eljut hozzánk) a remek ötleten érdemes elgondolkodni.

Újrahasznosított alapanyagokból néhány ezer forintból megvalósítható egy nap alatt. Konyhaablakba ideális fűszerkertnek.

Házfalhoz toldott pergola

Ha terasz nincs is, egy árnyékoló faváz jól jöhet a kánikulában. Lehet 15-20 négyzetméteres is, kivitelezését érdemes szakemberre bízni a stabil csapolások és a tartószerkezet pilléreinek biztonságos rögzítése érdekében.

Forrás: Westernredcedarpergolas

Amennyiben a tartógerendákon nyugvó keresztléceket épületfa helyett szellősen rögzített deszkából alakítjuk ki, vagy a lécekre merőlegesen textilmolinókat húzunk, erősebb árnyékoló hatást lehet elérni. Ablak vagy teraszajtó fölé is lehet egyet tenni, jól néz ki és mérsékli a napsugárzás erejét.

Forrás: via BHG

Lugas

Nálunk újrahasznosított vascsövekből és rudakból lett összehegesztve a futószőlőt tartó váz a terasz fölé. Idén nem izzadtam le a metszéssel, és hagytam felfutni az indákat az ereszre, aminek ősszel majd nem fogok örülni, amikor eltömődik az esőcsatorna a belehulló levelektől. Most azonban nemcsak kellemesen árnyékol, hanem rendkívül hangulatos is a lugas – és mindenütt szép dús szőlőfürtök lógnak.

Forrás: HKZs

Garth Britzmann amerikai építészhallgató a Nebraskai Egyetem diákjainak segítségével használt PET-palackokból alakított ki átmeneti lugast egy parkoló fölé.

A fakeretre felfüggesztett 1581 darab műanyagpalackba különböző színű ételfestékkel színezett vizet töltött, így alakította ki a szemvidító látványt.

Vagyis abszolút természetidegen elemekből rekonstruál egy virágos mezőt – fenn a fejünk fölött.

Na persze nem volt ez annyira egyszerű, 200 óra munka van benne, részletes leírás az Instructables.com oldalon. 

Épített árnyékolás

A tornác a magyar népi építészet alapeleme, sokféleképpen hasznosítható és rendkívül kedvező klimatikus viszonyokat teremtő színtere a háznak. Árnyékot vet az ablakokra és a falra, ezzel megakadályozza, hogy direkt napfény érje őket. Hajdanán tavasztól őszig ott zajlott az élet, lehetett ott krumplit pucolni, szunyókálni, pipázni. Kár, hogy manapság alig látni már ilyet, új házon pedig elvétve.

Szép tornác a tárnoki Tabán utcában. 

Az indiai Anagram építésziroda is a téglából indult ki, csak elvetette nemcsak a vakolatot, hanem sok helyütt még a habarcsot is: a mozgalmas ritmus szerint elforgatott téglákból áttört „csipkefalat” alakított ki a Dél-Ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ Új-Delhiben álló épületének teljes homlokzatán.

A „lélegző hőgát” átengedi és keringeti a kintről érkező frissítő szellőt, de a trükkös téglák elegendő árnyékot vetnek ahhoz, hogy a fal mögötti lépcsőház és iroda ne melegedjen föl.

Így a fal fenntartható módon gondoskodik a központ hűvösen tartásáról – légkondicionáló berendezés nélkül. További képek és tervrajzok az iroda honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna