Egy hétre enyhült a zimankó, de visszajön – nekünk meg van egy olyan előszobánk (hivatalosan szélfogó), amelynek egész fala szimpla üvege-zésű. Mivel hatjegyű összeg az egyedi méretű boltíves thermoablak le-gyártatása, amíg megnyerjük a lottót, addig átmenetileg be kell vet-nem valami hőszigetelési megoldást. 

Az üveget legegyszerűbb buborékfóliával szigetelni, amiből a barkács-áruházakban egy 1 x 10 méteres tekercs 990 Ft. A munkához kell egy délután, néhány gyerek segítőnek, egyenes és derékszögű vonalzó, vékony hegyű alkoholos filc a jelöléshez, olló, vízzel megtöltött spricniflakon, és gyorsan meg is csinálhatjuk a következő lépések szerint.

1. Mérjük le az üvegtáblákat. Ha véletlenül derékszögeket találunk a sarkokban, lehet örülni. 
2. A méretezés alapján szabjuk ki a fóliadarabokat.
3. Spricceljük be vízzel az üvegtáblákat.
4. Buborékos oldalával az üveg felé tapasszuk fel a fóliadarabokat, középtől a szélek felé simítsuk őket az üvegre.
5. Ennyi az egész, az üvegen lévő vízpermet cseppjeitől odatapad a fólia az üveghez, és ott is marad. Aki nagyon aggódik, keverjen a vízhez egy evőkanál tapétaragasztót.

A buborékfólia nem csökkenti a fény mennyiségét, nem sötétíti be a szo-bát. Ez a módszer bármilyen ablakon, teraszajtón alkalmazható. Igen, kívülről látszik, hogy buborékfóliával van szigetelve az ablak, de nem foglalkozom az esztétikai szempontokkal – sokkal fontosabb, hogy sikerült olcsón megoldani a hőveszteség csökkentését.

Az ünneplés fogalma évszázadok óta összefonódott azzal, hogy rengeteg különleges étel kerül az asztalra, lakomával készülünk a jeles alkalomra. Ennek jegyében sokan kényszert éreznek arra,  hogy túlvállalják magukat, mondván, "krumplifőzelékkel mégsem kínálhatom a vendégeket". Csak-hogy régen hétköznapokon és év közben sokkal szerényebben táplálkoztak az emberek, mint a mai átlag.

Mások azért összpontosítanak az ünnepi ételre-étkezésre, mert óriási stresszként élik meg a kötelező rokonlátogatásokat, az asztal fölötti "élveboncolást", és úgy érzik, addig sem kell velük beszélgetni (esetleg konfrontálódni), amíg esznek. 

KÉP

Egy-két nap után azonban lecseng a traktaroham, és ott állunk egy csomó maradékkal, amit vagy magunk készítettünk, vagy ajándékba kap-tuk szeretteinktől. Mivel ekkora már nehezebben gomboljuk be a nadrágot, megszólal agyunkban a vészcsengő. Próbálunk visszavenni az evésből, ezzel azonban fokozódik annak kockázata, hogy ránk romlik a maradék és a kukába kerül. 

Csak az Európai Unióban évente 88 millió tonna, 143 milliárd euró értékű étel megy veszendőbe, amennyiből 200 millió embert lehetne jóllakatni az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint. További statisztikák itt olvashatók.

Többféleképpen megelőzhetjük, hogy ételmaradék képződjön az ünnepek alatt. Ebben a lelki tényezők átgondolása is segít. 

KÉP

A. Ésszerűen tervezzük meg a mennyiségeket

1. Bevásárlás előtt alaposan vizsgáljuk meg, mi minden lapul a spájzban és a fagyasztóban, nehogy duplán vegyünk valamit.
2. Mindenből 15-20 százalékkal kevesebbet készítsünk, mint tavaly. Ünnepek idején a fagyasztó jó barát: ha végképp nem tudunk hato-dával kevesebb töltött káposztát vagy gyümölcskenyeret csinálni, a fris-sen elkészült ételből lekanyarított mennyiséget fagyasszuk le. Jó lesz az januárra!  
3. Az ételeket gondosan feliratozva tegyük a fagyasztóba: hány dkg vagy hány adag, micsoda, mire lehet jó, dátum. (Például: "maradék pörkölt 2-3 adag hortobágyi palacsintához")
4. Minden vendégnek kérés nélkül csomagoljunk a számukra készített finomságokból, aztán ők majd eldöntik, mit kezdenek vele, de ne maradjon ránk. Ehhez legyen otthon megfelelő mennyiségű csomagolóanyag, például alutálca, többször használható műanyag-doboz vagy üres befőttesüveg.
5. Már előre írjuk le, hogy az ünnepi és a karácsonyi szünetre tervezett menü milyen fogásokból álljon, és az esetleges maradékot hogyan tudjuk hasznosítani (például másnapi parasztrántottához adva, stb.)
6. Ha vendégségből hozunk ételt, és nem tervezzük megenni (mert például nem szeretjük vagy nem illik az étrendünkbe), nem kell a kukába dobni: a mi környékünkön például egész évben az a szokás, hogy a maradékokat szatyorba csomagolva kiakasztjuk a kapura, és onnan elviszik a hajléktalanok, rászorulók. 

KÉP

B. Cukorstratégiát készítünk

1. Az ünnepek idején mindenképpen fogunk édességet enni, de nagyon nem mindegy, hogy milyet és mennyit. A reformsütikből nyugodtan fogyaszthatunk (normális mennyiséget), és ha ennek köszönhetően nem kell őket eldugni a hűtőben vagy a spájzban, kisebb a kockázata, hogy esetleg idejekorán megromlanak, és a szemetesben végezzék.
2. A karácsonyi sütiket lehet úgy készíteni, hogy a liszt 25-30 száza-lékát teljes kiőrlésűre cseréljük, és a receptben megadott cukor-mennyiséget 15-20 százalékkal csökkentjük. 
3. Sok receptben, például a gyümölcskenyérben 10 dkg cukrot nyugodtan helyettesíthetünk 10 dkg pürésített almával, az abban lévő rostanyag még az emésztésünknek is jót fog tenni. A natúr almaszósz (egyes szupermarketekben lehet konyhakészen kapni) ugyanannyi étolaj helyet-tesítésére is alkalmas.
4. Beszéljük meg a családdal, hogy csak egyféle édeset és csak egyféle sósat sütünk. Lehet szavazni, döntsön a többség, mi legyen.
5. A mesterséges aromákkal és cukorral jól megküldött bolti geszte-nyemassza geil ízét és kalóriatartalmát megfelezhetjük, ha a mennyi-séghez ugyanannyi főtt, ízesítetlen, összeturmixolt tarkababot adunk. Vagyis ha a recepthez 20 dkg töltelék szükséges, akkor fele gesztenye, fele bab legyen. Ez még "háborús recept", a II. világháború utáni ínséges időkben babbal helyettesítették a gesztenyepürét a házi-asszonyok. Nálunk tavaly ilyen gesztenyés beigli készült (és a liszt 30 százaléka teljes kiőrlésű volt benne), a babot kuktában pároltam meg egy csipet sóval. Mindenki dicsérte a reformbeiglinket, hogy milyen jó laza, nem fújtós. És lelkiismeret-furdalás nélkül lehetett enni!
6. Ha választhatunk édes és sós süti között, válasszuk a sósat.
7. Főétel után készítsünk egy teát az egész családnak: a kellemesen meleg ital eltelít, kevesebb desszertet bírunk elfogyasztani. Cukor hozzáadása nélkül is kellemes ízűek például a rooibos vagy az almás teakeverékek. A teafőzés ideje alatt agyunknak hagyunk időt arra, hogy visszavegye az irányítást a gyomortól. Pár perc elteltével már nem is kívánjuk annyira azt a sütikét!
8. Az ünnepek idején egyébként is érdemes elhagyni a cukros üdítőitalokat és gyümölcsleveket. Legalább e két hét alatt igyunk teát vagy vizet helyettük, így javítsuk a cukormérlegünket. Készíthetünk kalóriamentes ízesített vizeket is naranccsal, uborkával, mentával, az interneten számos receptet találni.
9. Sokat segít a rágcsálhatnék enyhítésén, ha minden szobában ki-teszünk cukormentes rágót, és arra járunk rá, nem a szaloncukorra. 
10. Ha sejtjük, hogy meghívott vendégünk jobb zserbót készít nálunk, ne erőlködjünk, hanem tálaljunk valami mást, lehetőleg egyszerű és kalória-szegényszegény desszertet: "anyuka zserbóját lehetetlen überelni!" felkiáltással. Meglepetésként lehet ez gyümölcssaláta is vagy valami könnyű piskóta. A lelkünk is hálás lesz érte.
11. Minél édesebb volt az elfogyasztott étel, annál inkább kívánjuk utána a sósat, azután viszont újra az édeset. Megelőzhetjük ennek az ördögi körnek a kialakulását, ha az édes és a sós ételeket is enyhébben ízesítjük.
12. Kövessük az ünnepi egyszeregyet: vendégségben ne kóstolgassuk végig az összes sütit, hanem válasszunk egyfélét, és abból együnk egy darabot - de lassan, minden falatot alaposan megrágva. Ha tetszik még valami más, kérjük meg a házigazdát, hogy csomagoljon nekünk belőle. Jó lesz másnapi egynek. Tartsuk be, hogy egy nap csak egyszer eszünk sütit, csokit.

KÉP

C. Változtassunk étkezési szokásainkon az ünnepek idejére

1. Kizárólag a konyhában vagy az étkezőben együnk, semmiképp ne a szobában, pláne a tévé vagy a számítógép előtt.
2. Ha rágcsálhatnékunk van, először igyunk egy pohár vizet: nagyon sokszor a szomjúságot érezzük nassolási vágynak. 
3. Senkinek ne tálaljuk előre az ételt, hanem hagyjuk, hogy mindenki maga szedjen, annyit, amennyi szimpatikus neki, inkább többször keveset, hogy minimalizáljuk a tányéron maradó felesleg mennyiségét. A tálalótálban álló étel érintetlen, nincs összeturkálva, nyugodtan mehet a fagyasztóba (feliratozva).
4. Legalább az ünnepek idejére fogadjuk meg, hogy mindennap sétá-lunk fél órát. Lehet ez a főétel és a desszert között is, így legalább előre ledolgozzuk a kalóriákat. 

Hogyan lehet a piacon kidobott, rothadásnak induló gyümölcsöket hasznosítani, ha azok nem kerülnek a rászorulókhoz? Miként lehet újrahasznosítani gyümölcsöket a kreatív iparban? Egyáltalán lehet-e?

Úgy tűnik, igen. Az újrahasznosítás végtelen tárházából egy holland diákcsapat legújabb ötletével a fejlett társadalom egyik mindennapos problémájára, az ételpazarlására szeretné felhívni a figyelmet. A rotterdami Willem de Kooning Akadémia hallgatói látván, hogy a rotterdami piacon naponta körülbelül 3500 kg gyümölcs végzi a kukában, valamilyen hasznos megoldással próbáltak előrukkolni a pazarlásra.

Az ötlet öt, negyedéves dizájner szakos hallgató nevéhez fűződik. 

Egy piaci munkanap után összegyűjtötték a gyümölcsöket, azokat jól megtisztították, pépesítve összekeverték, és sajátos technikával kiszárították. Az így kapott, nem rothadó, bőrszerű anyagot gyümölcsbőrnek nevezték el. 

A gyümölcsbőr eredetisége abban is rejlik, hogy minden darab egyedi termék lesz. Attól függően, hogy milyen gyümölcsökből készül, más-más textúrával bír minden elkészített kreatív termék. 

Az eddig elkészített prototípusok között készült mangóból kézitáska, nektarinból bevásárlószatyor, de barackpépből lámpaernyő is. 

Az próbatermékekkel egyelőre a gyümölcsbőr felhasználásának lehetőségeit szeretnék megmutatni, jelenleg még dolgoznak az anyag erősítésén. 

Úgy tűnik, nem sikertelenül. Az egyik diák, Hugo de Boon elmondta, hogy már van olyan német cég, amely az autóülés-huzatok készítését el tudná képzelni ebből az anyagból, míg mások cipőket.

Fotók: Fruitleather Rotterdam

Vége az első, valós körülmények között végzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programnak. A hét hónapon át tartó magyar vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterű családi ház energiafogyasztását mérte, de az egyeket szigetelték, a másikat nem. A szigetelt házban 46%-kal csökkent a gázfogyasztás.

A szigetelt házban élő család az idén télen 113 800 forinttal költött kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarította meg. Mivel kazánjuk is csak harmadannyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt házé, az áramszámla is csökkent 10 000 forinttal.

A hajdúnánási ház a szigetelés után

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázattal keresett két azonos technikai jellemzőjű családi házat. A felhívásra összesen 179 család jelentkezett, közülük a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt és két-két gyermek lakik bennük. Légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami azért fontos, mert a mérések azonos hőmérsékleti viszonyok mellett zajlottak.

A hajdúnánási ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, így a rossz energiahatékonyságot jelző F-G kategóriából A besorolású ingatlanná vált. A hajdúdorogi ház nem kapott szigetelést. A hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1196 köbméter, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előremenő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték. A házak belső hőmérsékletét digitális hőmérőkkel ellenőrizték, nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19,5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között lehetett követni a nalamszigetelnek.hu oldalon.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

Ha szigorúbb a tél, még jobban jártak volna

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3 fokkal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18%-kal lett volna magasabb.

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553 forintot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre, mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8%-os nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forintot takaríthatunk meg, vagyis minden 1 forint, amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

A program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A nem szigetelt házat idén nyáron korszerűsíti a cég.

A kutatás eredményeit a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek egy, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt. Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program.

2014 februárra ígérték, nem tudni, mikor indul újra, de akkor villámgyorsan kell pályázni - így foglalható össze a panelprogram folytatása, amelyen a megpályázható összeg harmada uniós forrás lesz.

Balra szigetelt, jobbra szigeteletlen panelépület, jól látszik a különbség
a hőkamerás felvételen (Forrás: Házfórum.hu)

Előre kell tervezni, és javasolt akár a teljes dokumentációt idejekorán összeállítani ahhoz, hogy nagyobb eséllyel induljon egy társasház, amikor és amennyiben újra elindul a panelfelújítási program. A társasházi képviselő felelőssége, hogy tájékoztassa lakókat a pályázati lehetőségekről, mondta el korábban az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Érdemes már most egy társasházi közgyűlést összehívni, s mihamarabb dönteni, hiszen a pályázati pénzek végesek, így a gyorsaság elsőrendű tényező. A legjobb megoldás, ha minden lakó kap egy írásos tájékoztatást a pályázati lehetőségről. A közgyűlésen azt is el kell dönteni, hogy a ház képviseletében ki fogja menedzselni a projektet, mert hírek szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szeretné, hogy a társasházak a piacon működő pályázatíró cégeket vonjanak be, mondván, ne azok fölözzék le a hasznot.

Ebben az esetben azonban egy közös képviselő külön tiszteletdíjra tarthat igényt, amit előre tisztázni kell. Hogy a tulajdonosok mekkora arányú egyetértése szükséges a pályázáshoz, arra maga a pályázat is tartalmazni szokott kitételt, ám ha hitelről van szó, akkor a bank is beleszólhat – mondta Kaplonyi. A pályázatkiírás figyeléséhez az emi.hu és a kormany.hu oldalakat ajánlott figyelni.

A Panel III. program részletes feltételei még nem ismeretesek, de valószínűleg csakis átfogó felújítási munkálatokra lehet támogatást kapni. Tehát az ablakcsere és a falak hőszigetelése mellett gépészeti felújításra is sort kell keríteni, valamint lehetőség szerint megújuló energiaforrások kiépítésére (például napelem a tetőre). A felújítás költségének egyharmada saját erő (ehhez bankhitelt lehet felvenni), harmada vissza nem térítendő pályázati forrás lesz, maradék harmada pedig önkormányzati támogatásként érkezhet. Ha elindul, a program összértéke 500 milliárd forint is lehet.

Gondoljon a repülő szomszédokra is!

Engedély kell a fecskék és denevérek lakóüregeinek megszüntetéséhez - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Több törvényi szabályozás is előírja, hogy amennyiben a felújítások védett állatokat, ez esetben a falakon és annak hasadékaiban fészkelő fecskéket és denevéreket érintenek, a munkálatokhoz előzetesen engedélyt kell kérni a zöldhatóságoktól.

A füstifecske műfészek alá szerelt falap a fecskepelenka:
megvéd a potyogó áldástól (Fotó: Orbán Zoltán)

Ez sok esetben nem történt meg a korábbi panelprogramokban, így fordulhattak elő korábban olyan tragikus esetek, hogy élő állatokat falaztak be a munkálatok során. Aki felújítást tervez, annak a szaporodási időszak, tehát március-április előtt kell eltávolítania a védett állatokat. Nyáron már késő, hiszen akkor védett madarak sora pusztulhat el.

Amúgy is erősen csökken a fecskék létszáma, ha így folytatódik, húsz év múlva már nem lesz fecske Magyarországon, mondta Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője. Gondolni kell a denevérekre is, amelyek a fecskékhez hasonlóan remek szúnyogirtók, tehát nagy hasznot hajtanak a városokban is. A fecskefészkeket a költési időszak kezdetéig, március 31-ig lehet leverni, a denevéreket pedig április 1. és 31. között lehet eltávolítani az üregekből.

Magyarországon harmincféle denevérfaj honos, ez a hegyesorrú denevér
(Fotó: Forrásy Csaba/Hunbat.hu)

Fecskefészkek esetében ehhez nem kell különösebb szakértelem, a denevérek eltávolítása azonban bonyolultabb. Ezért azt javasolja a szóvivő, hogy az érintettek forduljanak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságához, illetve a zöldhatósághoz. "A fecskék, denevérek engedéllyel történő eltávolítása ugyanakkor még csak a dolog egyik fele: a másik az, hogy biztosítani kell az állatok tartós túlélését. Nagyon fontos, hogy mesterséges fecskefészkeket, denevérodúkat tegyenek ki azokon a helyeken, ahol az épületfelújítás miatt megszűntek az állatok szaporodására alkalmas helyek" - hangsúlyozta Orbán Zoltán. Kérte, a házukat felújítók tegyék lehetővé, hogy az elűzött állatok megmaradhassanak a területen.

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.

(Fotó: Catalyst) 

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt. 

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral. 

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor. 

A családi házunk fűtésére fordított energia akár 40 százalékát is elveszíthetjük, ha nem megfelelő a szigetelés és a nyílászáró-rendszer. Hőkamerával bonyolult számítások nélkül, pár termofelvétellel kiderül, hol szökik a meleg, mitől penészedik a plafon sarka télen. Érdemes megismételtetni a műveletet szigetelés után, és úgy szerződni a kivitelezővel, hogy a fizetés csak azután következik, ha láthatóan javult a helyzet.

Egy szigetelés nélküli ház minden részén szökik a meleg (Kép: GreenTEA)

Először is tisztázzuk: a hőkamerás vizsgálat nem egyenlő az energetikai tanúsítással (ingatlan zöldkártya). A hőkamerás vizsgálat hőmérséklet-különbség alapján végezhető mérési folyamat, amelyhez minimum 10-15 Celsius-fok hőmérsékletkülönbség szükséges a külső és belső terek között. Emiatt a mérés csak korlátozottan végezhető, és a legjobban télen. A tanúsítás a kormányrendelet alapján számításos eljárással készül, értelemszerűen bármely évszakban elkészíthető. 

A mesterségesen színezett hőképeken legtöbb esetben a világos színek jelzik a mért objektum melegebb részeit, a sötétek a hidegebbet. Vagyis minél világosabb egy bizonyos terület, azon a részen annál rosszabb a szigetelés. Egy hőkamerás (hőtérképes) vizsgálat segítségével megismerhetjük otthonunk hőszigetelésének gyenge pontjait, pontos képet kapunk az épület olyan részeiről, amelyen át elillan a meleg. A hőkamerás vizsgálat gyorsan elvégezhető, és a kapott hőtérkép alapján kiderül, hogy hol kell lakásunk szigetelésén javítanunk.

A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)

A vizsgálatot végző személynek rendelkeznie kell a megfelelő ismeretekkel, továbbá nem árt tudnunk, hogy bizonyos alapfeltételek ismeretének hiánya vagy figyelembe nem vétele pontatlan és teljesen félrevezető mérési eredményt produkálhat. Ilyen alapfeltétel például a fizikai hozzáférhetőség (a vizsgálandó felület nem lehet el- vagy letakarva), a megfelelő rálátási szög (a kamerát merőlegesen kell tartani a vizsgálandó felületre), a minimális hőmérsékletkülönbség a vizsgálandó tárgy és környezete között, és a megfelelő időjárási feltételek (ne érje napsugárzás vagy csapadék a vizsgálandó objektumot, ne legyen erős légmozgás stb.). 

Milyen építészeti problémák esetén használható eredményesen a hőkamera?

• Szigetelési hiányosságok és hibák
• Páralecsapódás, penészesedés okának felderítése (építészeti vagy gépészeti ok?)
• A fal nedvesedésének, a beázás okának felderítése (kapilláris felszívódás vagy beázás?)
• Hőhidak feltérképezése (pl. áthidalók, falsarok, lábazat, erkélylemezek vizsgálata)
• Tömítetlen szerkezetek, elégtelen légzárás felderítése (pl. nyílászárók vagy tetőtéri szerkezetek esetén)
• Panelszerkezetek fugáinak és hőszigetelésének ellenőrzése

Erre a homlokzatra elkelne egy legalább tízcentis szigetelés (Kép: YHMP.org)

Elszökhet a meleg, ha például szigeteltük ugyan a házunk falát, de az erkélylemez oldalát nem, amely valósággal kiszívja a meleget a szobából. Ha a termoképen a szigetelt épületlábazat melletti járda melegebbnek látszik, az arra utal, hogy a lábazati szigetelést csak a talajszintig csinálták meg, ekkor érdemes a szigetelést utólagosan folytatni a talajban a hőhíd megszüntetése érdekében.

A szobafalak belső vizsgálatánál a felső betonkoszorúról szokott kiderülni, hogy nincs szigetelve, és viszi a hőt. A falsarokban kialakuló hőhídat (és emiatti penészesedést) a könnyűszerkezetes tetőtéri szerkezet elégtelen légzárása okozza. A nem megfelelően beépített tetőtéri ablak is hőhíd kialakulásához vezet, amely a sarokban erősödik fel a leginkább. 

Jól látszik az ablakcsere hatékonysága (Kép: Anglian Home)

Milyen a megbízható hőkamera?
Hőszigetelési hibák keresése során egy 30 mK termikus felbontású hőkamera már értékelhető hőképeket készít, ha alig 10 fok a különbség a beltér és a kültér hőmérséklete között. Beázás és páralecsapódás esetén létrejövő felületi lehűlések pedig 50 mK-nél rosszabb (nagyobb) termikus felbontású hőkamerákkal gyakorlatilag nem ismerhetők föl. (Termikus felbontás: minél kisebb a hőérzékenység értéke, annál jobb minőségű hőképet kapunk.)

Korszerű hőszigeteléssel rendelkező épületek ellenőrzéséhez csak olyan képességű hőkamerák alkalmazhatók, amelyek akár az olyan felületről is képesek hőképeket készíteni, amelyek mínusz 40 fokra hűltek el. 

Egy hőszigetelt és egy szigetelés nélküli családi ház gázfogyasztását és rezsiköltségét hasonlítja össze egy év alatt az az energiahatékonysági összehasonlító program, amelyet a Knauf Insulation indított a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával.

A programba pályázaton választották ki a két ingatlant 179 jelentkező közül. A családi házakat egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első, hajdúnánási ingatlan szigetelése most megtörtént. Szeptembertől a nalamszigetelnek.hu oldalon lehet követni a ház energiafogyasztása, akárcsak a még szigeteletlen hajdúdorogiét.

„A házakon elvégeztük az energetikai auditot, ami a kedvezőtlen, de Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába sorolta az ingatlanokat. Számításaink szerint a komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan a gépészet változatlanul hagyásával is „A” energetikai besorolásúvá válik” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelt és szigeteletlen ingatlan egyaránt Magyarország legjellemzőbb típusú és alapterületű (108 négyzetméter, 110 négyzetméter) családi háza, mindkettőben két felnőtt és két kiskorú lakik.

Az épületekre 20 centiméteres homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyeznek fel. A padlástereket 25 centis Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, ami vastagabb, mint a Magyarországon jellemző 8-10 cm-es szigetelés, ám európai viszonylatban átlagosnak mondható, és hosszú távon valóban biztosítja az alacsonyabb rezsiköltséget.

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján. 

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.