Nagy jóakarattal lehet 46 négyzetméteresnek nevezni azt a hongkongi lakást, amelyben egy háromtagú család (apa, anya és a kisfiuk), valamint a velük lakó bébiszitter él, de a gyakran látogatóba érkező nagymamának is le tudnak választani egy vendégszobát. Az arrafelé csillagászati lakásárak miatt a felújításkor úgy döntöttek, okospadló kialakításával teszik komfortossá a szűkös négyzetmétereket.

Ahhoz ugyanis, hogy ne tároló- és ülőbútorok foglalják el a teret, amit lehetett, a padlóba rejtettek. Onnan emelkedik fel az asztal, amelyet körülülhetnek, és a padló alatti rekeszekbe lehet elpakolni a játékokat este. Az asztal és a többi térformáló elem távirányítóval vagy hangfelismerő rendszer segítségével irányítható, akárcsak a világítás, a légkondicionálás vagy a vetítővászon. 

A padló tartalmazza a térelválasztó harmonikaajtók (vagyis inkább harmonikafal) vezetősínét is. Ezzel meg lehet felezni a nappalit, és az ablak felőli részt vendégszobának lehet alakítani egy matraccal. Az üvegbetétes ajtón át jut elég fény a konyhába. Ott is minden elem többfunkciós: az ülőpadok is tárolóegységet rejtenek.

A gyerekszobában is megemelt pulpitus szolgál tárolásra, így a szoba összképe rendezett marad. A helytakarékosság érdekében tolóajtót alakítottak ki. Az emelvény egyúttal ülőhelyül is szolgál az asztal mellett, amelyet beépített LED-fényforrások világítanak meg. Az apró lakásban a hatalmas ablakok enyhítik a bezártságérzetet.

A szülői hálóban az ágyon ülve egyúttal a fésülködőasztalhoz is hozzáfér az anyuka.

A szomszédos fordőszobában is rengeteg tárolóhely van, a zuhanyt azért választották el üvegfallal, mert az kevésbé állja útját a fénynek. A világos színek segítenek kicsit nagyobbítani a teret.

A hongkongi Sim-Plex Design  által tervezett, Smart Zendo nevet elnyert lakás hűen tükrözi a zen szellemiséget: azzal, hogy fel kell lépni a megemelt padlószintre, a lakók valamiféle új életminőségbe léphetnek fel. Ezt a gondolatot erősítik a minőségi alapanyagok és a letisztult felületek. További képek a Sim-Plex Design weboldalán találhatók. 

HKZs

A téli hideg és a nyári hőség elleni hőszigetelés iránt egyre fokozódik az igény: 2025-re a világ hőszigetelés-kereslete 579 millió köbméter lehet, ebből Európáé több mint 200 millió köbméter. A mai hőszigetelő anyagok ökológiai szempontból károsak, mert kőolajszármazékból készülnek, biológiailag nem lebomlók, és újrahasznosításukhoz is sok  energia szükséges.  

Bontott eps-hőszigetelő táblák a konténerben.
KÉP: Recovery Worldwide

Mindannyian emlékezünk a londoni Grenfell toronyház 2017-es katasztrófájára: az épület homlokzati hőszigetelése kigyulladt, és a lángtengerben 72 lakó vesztette életét – sokan az égő hőszigetelésből felszabaduló ciános füst miatt.

2017-ben 72 életet követelt a grenfelli katasztrófa. KÉP: Wikipedia

Ilyesmi nem történhet meg azzal az új hőszigeteléssel, amelyet a Stuttgarti és a Konstanzi Egyetem kémikusai fejlesztettek ki. Az újrahasznosítható hőszigetelő hab nem gyúlékony, nem mérgező, és egyszerű hozzávalókból készíthető. Tulajdonképpen egy középiskolás is össze tudná dobni. Már voltak olyan tudósok, akik gondoltak ilyesmire, de Cosima Stubenrauch és Helmut Cölfen az első, akik összehozták a fejlesztést. "Egyszerű és elegáns megoldás", írja róla a Chemistry World folyóirat. 

A német kutatók "ásványi műanyaghab"-ként (mineral plastic foam) jellemzik az anyagot, amelynek összetevői: poliakrilsav (nem mérgező polimer, egészségügyi betétekben is használják nedvességmegkötőként), kalcium-klorid (a klór kalciumsója), szén-dioxid és ammónia. 

A poliakrilsavat összekeverik kalcium-kloriddal és nem-ionos felületaktív anyaggal (ilyen vegyületeket használnak szappanhoz, mosószerhez, emulzifikáló anyagokhoz). Ezt az alapoldatot kevergetik, amitől levegőbuborékok kerülnek bele és felhabzik. Az oldat hidrogéllé alakul, de még savas kémhatású, így némi ammónia hozzáadásával semlegessé tehető. Utána már csak meg kell várni, hogy a hab kiszáradjon, és egy porózus ásványi anyaggá válik. Az anyag ötször-hatszor keményebb, mint a hagyományos akrilüveg, és mivel nagyjából 30 százaléka ásvány, nem gyúlékony, szemben a ma használatos polietilén-alapú hőszigetelő habokkal. 

Az új hőszigetelő hab meggyújtva legfeljebb elfeketedik, ám nemhogy nem kap lángra, de a benne lévő kalcium-karbonát szén-dioxidot bocsát ki, ami elfojtja a tüzet. Merthogy: CaCo3 + hő => CaO (kalcium-oxid) +  CO2 (szén-dioxid). Vagyis saját magát oltja el. 

Az új anyag életciklusa végén az újrahasznosítás-feldolgozás is egyszerű: löttyintünk rá egy kis sósavat, amiben az ásványi hab feloldódik: CaCo3 + HCl => CaCl2 + CO2 ezzel visszanyertük azt a kalcium-kloridot, ami az egyik alapösszetevő volt. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A kínai Szecsuán tartomány fővárosa Csengtu, amelyet a tervek szerint körbe fognak építeni kisebb ökovárosokkal. Ezek közös jellemzője a környezettudatos működés és az autómentesség lesz. A települések tervei közül most a holland OMA stúdió által tervezett Future City (Jövőváros) látványtervei váltak publikussá.

A 4,6 négyzetkilométer területű negyed a Csengtutól keletre fekvő dombvidéken épül, kifejezetten a helyi geológiai és topográfiai jellegzetességek figyelembe vételével. A hat klaszternek nevezett városrész a hagyományos településszerkezetet imitálja. Minden klasztert (vagy zónát) úgy terveztek, hogy beolvadjon a környezetbe, továbbá rendelkezzen olyan terekkel, amelyek az oktatást és az innovációt szolgálják.

A lakások külön zónába tömörülnek, akárcsak a közigazgatási hivatalok, a kereskedelmi és szórakoztató létesítmények. A hatalmas kör alakú épület az ökováros közlekedési központja lesz a beérkező és induló utasok számára.

Future City autómentes lesz, kivéve az önvezető elektromos járműveket. Máskülönben az épületek tízperces sétával elérhetők mindenhonnan a tervezők ígérete szerint.

Az OMA célja az tervvel volt, hogy megkérdőjelezze a hagyományos várostervezési elképzeléseket, amelyek az úthálózatot veszik alapul, és az alapterület maximális kihasználtságára törekszenek. Future City ezzel szemben a térség földrajzi adottságaival próbál összhangba kerülni, az épített környezet szerves része lesz a természetesnek. 

VIA dezeen

A Csengtu körül tervezett új települések és létesítmények látványterveit az e-architect oldalon lehet böngészni. 
 

Újrahasznosítás kimaxolva: alumínium állványzatból készült a többszintes és többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszín a kolumbiai fővárosban, Bogotában.

A La Concordia: Amphitheatre nevű szerkezetet alkalmas mozinak, étteremnek, bálteremnek, kilátónak, konferenciateremnek, természetesen a szükséges távolság betartásával.

A három fő szint U alakban kapcsolódik egymáshoz. Az éttermi részen a szintek egymáshoz képest lépcsőzetes eltolásban vannak.

Az egyes terek elválasztását jutaszövet függönyökkel oldották meg. Ezt a természetes szálakból szőtt kelmét használják Kolumbiában a kávés és krumpliszsákokhoz. A lengedező függönyök enyhítik az alumíniumváz nyersességét.

Bogotát nagyon megviselte a koronavírus-járvány, amely miatt a város a járvány kezdete óta szigorú karanténban él. Ráadásul a lakosok túlnyomó többsége nem tud otthonról dolgozni. Az éttermek 40 százaléka véglegesen bezárt, ezrével kerültek utcára az emberek. 

A La Concordia: Amphitheatre kreatív választ próbál adni a problémára, bemutatva, mire képes a jó design. Tervezői, German Bahamon és Alejandro Saldarriaga (Colab-19) azért választották az állványzatot, mert gyorsan lehet vele dolgozni, olcsó és könnyen hozzáférhető. 

"A társadalmi-gazdasági válság késztetett minket arra, hogy ne hagyományos építőanyagokkal tervezzünk", mondták. Azért is az állványzatot választották, mert újra lehet hasznosítani és költségtakarékos. 

Ideális építőanyag az úgynevezett taktikai építészethez, amely átmenetinek tervezett konstrukciókkal mutatja meg egy jövőbeni átalakítás értelmét.

"Ötletünkkel olyan tereket ajánlunk a városlakóknak és városoknak, amellyel javíthatnak az életkörülményeiken a pandémia elmúltával is." Ezzel arra utaltak, hogy a jövőben valószínűleg megszaporodnak a szabadtéri létesítmények, mintegy adaptálódva az "új realitás"-hoz.

VIA dezeen

A hagyományos japán építészet egyik fő alapanyaga a cédrusfa (japánul sugi), amelynek egyenes a törzse, és rugalmas a szerkezete. A Kiotótól északra fekvő Kitayama hegység cédruserdejéből származnak a legértékesebb szálfák, amelyeket Kitayama Marutának, kitajamai rönknek neveztek, és a legszebb épületekhez használták fel, mint például a szamurájok palotái vagy a teaházak.

KÉP: OpenKyoto

A cédrusfákat háromévente metszették, azaz felkopaszították őket: úgy levágták az oldalágakat, hogy ne legyen csomós a fa szerkezete. Ennek a beépítés során van nagy jelentősége.

KÉP: OpenKyoto

Ám a cédrus lassan nő, ahogy a japánok mondják, két generáció kell a favágásig, a nagyapa ülteti az unokának a fákat. A 14-15. században ezért kifejlesztettek egy különleges fatermesztési módszert, amelynek köszönhetően már 20 év után vágásérett faanyaghoz juthattak.

KÉP: EarthBuddies

A daisugi (magyarul nagyjából "asztalfa") módszer lényege a tervezett metszés, amellyel függőleges hajtásokat nevelnek az öreg törzsből, miközben a törzs és a gyökérzet is érintetlen marad. Él 300 éves daisugi is az erdőben. 

A fejlődő ágakról itt is lemetszik az oldalhajtásokat. A megfelelő vastagságúvá vált egyenes ágakat aztán óvatosan levágják. 

KÉP: TransWord

Ezeket a tarukinak nevezett fiatal törzseket például a házak tetőszerkezetéhez tudták felhasználni, de akár evőpálcikát vagy dísztárgyakat is faraghattak a fából.

A daisugi ősi módszer, megtestesíti azt, amit modern korunk "fenntartható"-nak nevez, hiszen ezzel úgy nyerhetünk építőanyagot, hogy közben megmarad a fa és az erdő. A Kitayama Maruta fa ma is érték, szerencsére vannak még szakemberek, akik a 600 éves technikával metszik a cédrusokat, és tudásukat átadják a következő generációnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyesek szerint kamu, mások az egekig dicsérik azt a thaiföldi lányt, aki az alábbi videóban megmutatja, hogyan lehet hagyományos eszközökkel, a természeti adottságokat kihasználva lakhelyet építeni néhány nap alatt.

Persze nyilván a dzsungelben megvannak ehhez az adottságok, tehát rendelkezésre áll bambusz, a homokkő könnyen faragható, az időjárás kedvező stb. De azért így is óriási teljesítmény, amit húsz percben összefoglalva látunk. Még ha tényleg csak az egymillió feliratkozóra hajt, akkor is érdemes megnézni. 

A nevét nem publikáló lány videós csatornáján további érdekes munkákat láthatsz. Lehet gyűjteni az ötleteket, aztán tavasszal nekiugrani a kertnek. Bambusz helyett bontott lambéria újrahasznosításával?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi években az online rendelés, a webshopok számának megugrása következtében hanyatlani kezdett a bevásárlóközpontok forgalma az Egyesült Államokban. A lejtmenetnek újabb lökést adott a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint az amerikai plázák több mint 50 százaléka be fog zárni 2021-re. Ebben az is közrejátszik, hogy számos bérlő (köztük olyan nagy nevek, mint pl a Gap) egyszerűen nem fizet bérleti díjat a járványhelyzet alatt átmenetileg bezárt üzletek után, ám a plázatulajdonosoknak továbbra is fizetniük kell a jelzáloghitel törlesztését. 

A kulcsszó most az újrastrukturálás, írja a Bloomberg CityLab nevű urbanisztikai alsite-ja. A bevásárlóközpontok jellemzően igen jó helyen vannak, többségük kiváló tömegközlekedési kapcsolattal, illetve tágas mélygarázzsal rendelkezik. Először az volt a terv, hogy az üresen kongó plázákat irodaházakká alakítsák, de a vírus miatti home office (távmunka) ellehetetlenítette ezt az ötletet. 

Így fog kinézni az Alderwood Mallból átalakított társasház.
Renderelt kép: Brookfield Properties Inc. 

Június végén a Trump-kormányzat illetékesei vetették fel, hogy a kihasználatlan kereskedelmi egységeket alakítsák megfizethető társasházakká. Így kelhet új életre például a Seattle északi elővárosában, Lynnwoodban álló Alderwood Mall is 2022-re. A most 41 éves épületben 300 apartmant alakítanak ki, de nagyjából 8300 négyzetmétert meghagynak kereskedelmi célokra. Miután a pláza egyik kulcsbérlője, a Sears tavaly bezárt, most a lakók válnak kulcsbérlővé. (Az anchornak nevezett kulcsbérlő olyan bérlő, amely nagy eladófelülettel rendelkezik, alacsony bérleti díjat fizet, ugyanakkor magas látogatószámot vonz a bevásárlóközponthoz.) 

Eleinte még tartotta magát az iparági remény, hogy a plázákat képesek megmenteni az éttermi és szórakoztató részlegek. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán a mozik megmaradnak-e, mondta egy ingatlanfejlesztő cég vezetője a Bloombergnek. 

"Az Alderwood-projekt jó példája a bevásárlóközpontok evolúciójának -- mondta az ingatlan tulajdonosa, a Brookfield Properties szóvivője. -- A ma embere kisebb alapterületű lakásban akar élni, és nem ragaszkodik az autóval történő közlekedéshez." 

A Seattle-től 26 kilométernyire fekvő, negyvenezer lakosú Lynnwood ideális tesztterület. A közeli nagyvárosban nyomasztó a lakáshiány, ám már készül a két települést összekötő HÉV-jellegű elővárosi vasút. Ezzel a Boeing vagy a Microsoft munkatársai kényelmesen ingázhatnak a csendes előváros és a metropolis között. Lynnwoodban jelenleg alacsony- vagy közepes jövedelmű lakosok élnek, a város vezetősége az új lakások mellé oktatási és egyéb közösségi intézményeket is tervez. 

A bevásárlóközpontokat viszonylag egyszerű lakóházakká alakítani. Egyesek szerint ez "erkölcsi kötelesség" is a mai égető lakáshiány idején. Az Egyesült Államokban 2,5 millió lakás hiányzik a piacról, az amerikai szövetségi lakáshitel-jelzálog-társaság (FHLMC/Freddie Mac) szerint. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Forradalmasíthatja a könnyűszerkezetes építkezést, pláne, ha ideiglenes épületről van szó, mint például egy mobilkórház, ám először kell neki találni valami jó nevet, mert egyelőre úgy hívják: GTCLB. 

Kép: Grip Metal via Farrow Partners

Ez pedig falazóelem, amely ugyanúgy néz ki, mint a beton falazóblokk, csakhogy környezetbarát, mert egyrészt fenntartható erdőgazdálkodásból származó rétegragasztott fapanelből (CLT) van, másrészt mivel sokkal könnyebb a betonnál, csekélyebb alapozás szükséges hozzá, ami megint spórol a környezetszennyező gyártású cementtel és a pénzzel. Az összeszerelése pedig olyan egyszerű, mintha legóznánk, mert acél tépőzárral rögzíthető a másik elemhez. Ezzel a szakmunka jelentős részét is kiváltja, tehát tovább csökken az építési költség.

Kép: Farrow Partners

A GTCLM feloldása Grip Timber Cross Laminate Block, amiből a blockot értjük, a timber cross laminate a rétegragasztott fát jelenti, a grip pedig a Grip Metal nevű acél tépőzárat, amely a Nucap Technologies fejlesztése.

A fának köszönhetően a GTCLM-blokk hő- és hangszigetelő képessége rendkívül jó. A fa-falazóelem üregeiben futhatnak a vezetékek és a csőrendszer, illetve ha szabad javasolnom, akár nem fix hőszigetelő anyaggal is ki lehet tölteni, mint például a befújt cellulózpehely. Amennyiben az épületre nincs tovább szükség, a falazóelemek szétszedhetők, és máshol, más célra újból összeállíthatók. 

Az újszerű falazóelemből egy mobilkórház terveit mutatja be a Treehugger környezetvédelmi weboldal. A mobilkórház tervezője, Tye Farrow kanadai építész a falazóelemet ajánlja még gyorsan felépítendő lakóház-bővítéshez is, a tégla főépület toldásaként, például ha idős szülő gondozását kell megoldani, vagy válás után hazaköltözne a felnőtt gyerek.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha minden igaz, 2020 június végén átadják Csehország első 3D-nyomtatással készülő lakóházát. A Prvoknak nevezett ház nemcsak abból a szempontból különleges, hogy 48 óra alatt (zöld)tető alá kerül, hanem példát mutat a jövő innovatív lakásmegoldásaira is.

Az épület részben önfenntartó lesz, hiszen a zuhanyzó vizét belső keringetéssel újra fel lehet használni (tisztítás után), az épületre zöldtető kerül, illetve csapadékgyűjtőt alakítanak ki benne. A projekt Michal Trpak szobrász és a cseh Buřinka takarékbank együttműködéséből született 2019 őszén. 

Az épület a hagyományos téglaházakhoz képest hetedannyi idő alatt elkészül, nagyjából fele költséggel, mint egy passzív ház. Sőt, az építkezés során keletkező hulladék és károsanyag-kibocsátás is 20 százalékkal kevesebb lehet. A nyomtatást egy speciális robotkar végzi, másodpercenként 15 centimétert képes haladni. A stabil szerkezethez a betonhoz nano méretű polipropilén szálakat kevernek, valamint további szilárdító adalékokat. Ehhez a házépítéshez sokkal kevesebb munkás is kell, ami fontos szempont Kelet-Közép-Európában. 

A Prvok első példánya egy pontonon fog lebegni, de a házat a szárazföldön is fel lehet építeni, hosszú távú lakásmegoldást kínálva. A mintegy 43 négyzetméteres, organikus formájú házban három szoba lesz: háló, fürdő és egy nappali-konyha. A terveken hatalmas ablakok nyitják meg a látszóbeton falakat, és hajópadló erősíti a tengerész fílinget.

Amennyiben a leendő tulajdonosok megunják a házat, a falakat alkotó anyagot újra fel lehet használni egy másik 3D-nyomtatás során, ami egészen egyedülálló az építőiparban, ahol kevéssé elterjedt a teljes életciklus szemlélet. Ennek az volna a jelentősége, hogy nemcsak az építőanyagok és kiegészítők gyártását és beépítését tervezték meg, hanem azt is, hogy az elhasználódás után ezek hogyan lesznek újrahasznosítva, hogy minimalizálják a környezetterhelést. A Buřinka reméli, hogy a Prvok az elérhető és megfizethető lakások egyik példája lesz Csehországban. Simán el tudnék képzelni egy sor Prvokot a budapesti Duna-szakaszon.

Illusztrációk: Prvok weboldal

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna