Több mint egy éve indult a PAD stúdió, a SPUD Group és Stephen Turner képzőművész közös pilotprojektje. A program célja az volt, hogy egy olyan tojás alakú, önellátó, ökológiailag fenntartható lebegő alkotóházat hozzanak létre, az Exbury fatojást Dél-Angliában, a Beaulieu folyón, amely a legkisebb mértékben terheli lokális környezetét, a környék és a víz ökoszféráját.

Az alkotóműhely, vagyis a tojásház kialakítását a folyóparton fészkelő madarak tojásairól formázták. A 6 méter hosszú és 2,8 méter széles, mintegy 17 m²alapterületű ház megépítéséhez helyi anyagokat használtak fel. A tojásház elkészítéséhez a helyi Paul Baker hajóépítőt kérték fel, aki tradicionális technológiával a közeli cédrusokból Douglas-fenyőkkel vegyítve készítette el a fa építőanyagokat, amiatt, hogy a vízre állított építmény ne ázzon be.

A fatojás berendezésének kialakításánál a minimalizmusra törekedtek, olyan céllal, hogy a program befejezése után az egész tojásházat teljes egészében újra lehessen hasznosítani. A házban kizárólag egy asztalt, egy függőágyat és egy konyhapultot alakítottak ki.

Az áramot napenergiával biztosították, a külső helyszínről hordott és az egyéb vízgyűjtőkből összegyűjtött víz melegítéséhez is. Az így megépített, nulla hulladéktermelésre specializált „ház” architektúrája tökéletesen beleolvad a folyó, a torkolat természetes közegébe.

Stephen Turner a házat egyaránt használta alkotó- és kutatóműhelyként is. A program célja egyrészt az volt, hogy megfigyelje a saját művészeti tevékenységének változásait a természeti környezet folyamatos változásában, mint például a folyó folyamatos árapály-tevékenységben. Másrészt a természeti környezet változásait vizsgálva megfigyelni, hogy a környezet szenzitivitása miként hat az ő alkotói tevékenységére és a helyiek életére. Nem utolsósorban pedig a program megvalósításával az érzékeny, változó természeti környezet ökoszisztémájának törékenységére, megőrzésére és védelmére hívják fel a figyelmet.

A program lezárulása után a művész itt készített és korábbi szobrászati munkáiból kiállítást rendeznek a közeli Exbury Gardensben, és lehetővé teszi, az egyéves tapasztalati eredményeit felhasználják az oktatásban.

Fotó: Nigel Ridge

A prpjekt weboldala: http://www.exburyegg.org/

Elég egy átlagos autó a guruló ház elvontatásához. Olyan, mint egy dióhéj, csak kicsit nagyobb, amerikai egyetemisták építették. A kontraszt akkor érvényesül igazán, ha figyelembe vesszük, hogy egy amerikai átlaglakás 240 négyzetméteren terül el:

Tudna élni egy mindössze 6,5 négyzetméteres házban, cserébe nem kellene fizetnie sem az áramért, sem a fűtésért, sem a csatornázásért? A kérdésre igennel válaszolnak a vermonti (Egyesült Államok) Green Mountain College ökológiai designt hallgató diákjai. Tizenhat hallgató olyan autonóm házat épített, amely utánfutóként egy átlagos autóval is vontatható. A félbevágott dióra emlékeztető, áramvonalas házra 120 wattos napelemrendszert telepítettek. Mosdani a saját esővízgyűjtő rendszer segítségével, vécézni pedig komposztáló toaletten lehet.

A szerkezetet nem is háznak, hanem Optimális Független Utazótérnek (Optimal Traveling Independent Space) hívják. Lucas Brown, az ökodesing szak tanára szerint a huszonéves diákok számára kevésbé vonzó kilátás lakáshitelt felvenni rögtön az egyetemi éveik után, és nem ragaszkodnak szüleik belvárosban dolgozom-kertvárosban lakom életstílusához. Saját lakásra vágynak, még ha az nagyon is kicsi, olyanra, amelyre alig kell költeni, és nem akarnak sok tárgyat maguk körül. Vagyis változóban vannak az ingatlannal kapcsolatos elvárások – mondta Brown a Treehugger blognak.

Korábbi posztunkat itt olvashatja a guruló miniházakról.

William Lamson amerikai installáció-művész meditációs célokra szeretett volna egy kis zugot létrehozni magának, illetve fagyérzékeny citrusfáinak is teleltetőhelyet keresett.

A két kívánságot örvözve építette meg Solariumnak elnevezett mini üvegházát a Tiffany-lámpaernyők technológiáját zöld módon továbbfejlesztve.

A fémvázba rögzített üvegtáblák ugyanis kétrétegűek: közéjük különböző hőfokra hevített, és ezért eltérő színűvé vált olvasztott cukorréteg került - természetesen az üveglapok éle víz- és légmentesen le van zárva.

A karamellpaletta borostyánszíneiben pompázó házikó napsütésben kel életre, és varázsol fényből és színből szőtt különleges világot a kilenc négyzetméteres építmény belsejébe.

Nagy melegben a ház oldalajtajai kitárhatók, így a természettel való kapcsolat is erőt nyer.

A növények a napfényből a fotoszintézis révén cukrot állítanak elő: a Solariumban a növények cukron átszűrt napfényben fürdőzhetnek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A budapesti Szövetség’39 alkotócsoport nyerte el a francia Jacques Rougerie Alapítvány innovációs építészeti pályázatának fődíját a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategóriában. A fiatal magyar tervezők CALTROPe nevű projektje természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés által okozott kihívásra.

A francia Jacques Rougerie Alapítvány idén tavasszal újra meghirdette nemzetközi innovációs építészeti pályázatát három kategóriában. A felhívásra összesen 529 pályamű érkezett a világ 76 országból. A zsűri döntése értelmében a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategória fődíját és az azzal járó 10 000 eurós pénzjutalmat a budapesti Szövetség’39 alkotócsoport munkája, a CALTROPe nyerte el.

A projekt egy könnyen telepíthető modulrendszert takar, amely organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. A részben betonból, részben helyi anyagokból álló, csipkeszerű gátszerkezetet a legveszélyeztetettebb folyótorkolatokban építenék ki. A betonelemekbe mangrove facsemetéket ültetnek, amelyek a növekedésükkel egyidőben hatékony védelmi vonalat alkotnak, és fokozatosan beépülnek a környezetbe.

A részben mesterséges, részben élő növényekből álló gátrendszer tehát alkalmazkodik a természetben zajló változásokhoz, és segíti a védett területek hordalékkal való feltöltését. A CALTROPe koncepciójáért Baróthy Anna, a Szövetség’39 tervezője és projektvezetője mellett Balázs Gergő biológus, búvár, Csernák Janka tervező, Dr. Grónás Viktor, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, búvár, Kovacsics Péter grafikus-animációtervező, Pucsek Viktor és Vető Péter ipari formatervező-3D tervező felel. A projekt munkatársa volt Bozsó Melinda, a Szövetség’39 tervezője, Csomor Dániel építész, Kerekes Kata grafikus, Krauth Vera építészhallgató, Kurta Ábel és Szabó Veronika terméktervező hallgatók, valamint Lajkó Nóra festőművész hallgató.

A Szövetség’39 alkotócsoport elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik. A tervezés tárgya jellemzően kapcsolódik a téralkotás valamely formájához, vagyis installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók egyaránt szerepelnek a csoport munkái között. A Szövetség ’39 jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Bozsó Melinda és Kolozsvári Csenge tervezők. A nyitott műhely befogadó közeget kínál kísérleti koncepciók kifejlesztésére, és számos újító szellemű rendezvénynek, workshopnak ad helyet. A Szövetség ’39-ben tevékenykedő alkotók az építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció és üvegtervezés terütetén.

A pályázatot meghirdető francia alapítvány névadója és elnöke, a 68 éves Jacques Rougerie a világ egyik leginnovatívabb építésze. A tenger és az űr iránt érzett vonzalmát rendhagyó munkáiban is viszontláthatjuk. Ezek közül az egyik az Egyiptomba tervezett vízalatti múzeum, valamint a már épülő, SeaOrbiter nevű, ötcsillagos úszó óceánkutató központ.

A lakás hűtésére számtalan környezettudatos ötlet van, az egyik legjobb az árnyékolás. Ennek is számtalan változata létezik, némelyik megvalósításához több idő és pénz kell, mások azonnal és pár ezer forintból kihozhatók.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal szerint a ház déli ablakai fölé szerelt árnyékoló szerkezet a napsugarak kiszűrésével 65 százalékkal csökkenti az adott szobába érkező hőenergia mennyiségét, és 77 százalékkal a nyugati oldalon. A belső reluxa 45 százalékkal kevesebb meleget enged be, egy olyan sötétítő függöny pedig, amely az ablak felőli oldalán fehér szövettel van bélelve (vagyis kétrétegű), 33 százalékkal. (Ez a fehér szövet akár egy lepedő is lehet, nem kell túlkomplikálni. Ha nem csiptetős a függönytartó, akkor pár biztosítótűvel oda lehet fogni a meglévő függönyhöz, és kész.) 

Napvitorla

A legtöbb lakberendezési áruházban kapható már 6-15 ezer forintért (és persze drágábban is) háromszögletű vagy négyzet alakú napvitorla, amelynek felszereléséhez erős zsinórt és karabinert is mellékelnek a csomagban. Ügyeljünk arra, hogy a vitorla UV-álló szövetből legyen, hogy jövőre is kitartson. Feltehetjük az ablak, terasz, kerti játszósarok fölé.

Forrás: Waitrosegarden

Amennyiben műanyagszövetből van, és nincsenek rajta szélnyílások, érdemes négyzetméterenként egy pár centis félhold alakú nyílást vágni bele, hogy ne kelljen mindig kiszaladni és leszedni, ha feltámad a szél. Természetesen viharban ne hagyjuk kint, mert kiszámíthatatlan.

Függőkert ablakba

Vertikális pozícióban kellemes szórt fényt ad, ha besüt a Nap, és persze locsolni is könnyebb úgy a balkonládába ültetett növényeket. Reggel és este le lehet ereszteni vízszintesre a szellőztetéshez.

A Volet Végétal (Növényi zsalugáter) a francia Barreau & Charbonnet designcsoport projektje, amelyet a 2012-es párizsi kertészeti kiállításra (Jardins Jardin) terveztek. Fontolgatják a sorozatgyártást, de amíg erre sor kerül (és eljut hozzánk) a remek ötleten érdemes elgondolkodni.

Újrahasznosított alapanyagokból néhány ezer forintból megvalósítható egy nap alatt. Konyhaablakba ideális fűszerkertnek.

Házfalhoz toldott pergola

Ha terasz nincs is, egy árnyékoló faváz jól jöhet a kánikulában. Lehet 15-20 négyzetméteres is, kivitelezését érdemes szakemberre bízni a stabil csapolások és a tartószerkezet pilléreinek biztonságos rögzítése érdekében.

Forrás: Westernredcedarpergolas

Amennyiben a tartógerendákon nyugvó keresztléceket épületfa helyett szellősen rögzített deszkából alakítjuk ki, vagy a lécekre merőlegesen textilmolinókat húzunk, erősebb árnyékoló hatást lehet elérni. Ablak vagy teraszajtó fölé is lehet egyet tenni, jól néz ki és mérsékli a napsugárzás erejét.

Forrás: via BHG

Lugas

Nálunk újrahasznosított vascsövekből és rudakból lett összehegesztve a futószőlőt tartó váz a terasz fölé. Idén nem izzadtam le a metszéssel, és hagytam felfutni az indákat az ereszre, aminek ősszel majd nem fogok örülni, amikor eltömődik az esőcsatorna a belehulló levelektől. Most azonban nemcsak kellemesen árnyékol, hanem rendkívül hangulatos is a lugas – és mindenütt szép dús szőlőfürtök lógnak.

Forrás: HKZs

Garth Britzmann amerikai építészhallgató a Nebraskai Egyetem diákjainak segítségével használt PET-palackokból alakított ki átmeneti lugast egy parkoló fölé.

A fakeretre felfüggesztett 1581 darab műanyagpalackba különböző színű ételfestékkel színezett vizet töltött, így alakította ki a szemvidító látványt.

Vagyis abszolút természetidegen elemekből rekonstruál egy virágos mezőt – fenn a fejünk fölött.

Na persze nem volt ez annyira egyszerű, 200 óra munka van benne, részletes leírás az Instructables.com oldalon. 

Épített árnyékolás

A tornác a magyar népi építészet alapeleme, sokféleképpen hasznosítható és rendkívül kedvező klimatikus viszonyokat teremtő színtere a háznak. Árnyékot vet az ablakokra és a falra, ezzel megakadályozza, hogy direkt napfény érje őket. Hajdanán tavasztól őszig ott zajlott az élet, lehetett ott krumplit pucolni, szunyókálni, pipázni. Kár, hogy manapság alig látni már ilyet, új házon pedig elvétve.

Szép tornác a tárnoki Tabán utcában. 

Az indiai Anagram építésziroda is a téglából indult ki, csak elvetette nemcsak a vakolatot, hanem sok helyütt még a habarcsot is: a mozgalmas ritmus szerint elforgatott téglákból áttört „csipkefalat” alakított ki a Dél-Ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ Új-Delhiben álló épületének teljes homlokzatán.

A „lélegző hőgát” átengedi és keringeti a kintről érkező frissítő szellőt, de a trükkös téglák elegendő árnyékot vetnek ahhoz, hogy a fal mögötti lépcsőház és iroda ne melegedjen föl.

Így a fal fenntartható módon gondoskodik a központ hűvösen tartásáról – légkondicionáló berendezés nélkül. További képek és tervrajzok az iroda honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Újrahasznosított teherszállító konténerek adnák a vázát annak a 160 méter hosszú, ECOntainer Bridge nevű hídnak, amely a tervek szerint a Tel Aviv melletti hajdani hulladéklerakóhoz viszi a turistákat. Persze ez így most kicsit becsapós, mert a látogatók nem a 90 méter magas szeméthegy megtekintése végett érkeznek. Inkább arra a folyamatra kíváncsiak, amely a Hiriya-telep 1998-as bezárásakor vette kezdetét.

Ennek során a 25 millió tonna hulladékot befogadó lerakót energiatermelő városi parkká alakították: a mélyben rothadó szemétből felszabaduló metánt a közeli erőműben alakítják elektromos árammá, a felszínen pedig környezet-egészségügyi szempontból teljesen biztonságos pihenőövezetet hoztak létre, ez lett az Ariel Sharon park.

Évente nyolcszázezer konténert selejteznek le világszerte, újrahasznosításukra születtek már javaslatok, de a Yoav Messer Architects építésziroda az első, amely hidat építene belőlük. Nem is akármilyet: a gyalogos vagy kerékpáros kirándulók számára létesítendő fedett folyosó a konténerek összekapcsolásával készülne. Belül fapallókból állna a járófelület, a dobozok tetején napkollektorok kapnának helyet, amelyek a világításhoz és a ventillátoroknak szolgáltatnák az energiát.

A folyosóról több helyütt kilátók nyílnak, amelyek egyúttal a folyamatos friss levegő utánpótlást is garantálják. Az ECOntaniner híd 70 százalékban előregyártott elemekből áll, ezért költség-, idő- és energiatakarékosan kivitelezhető. Így a világ egyik legsikeresebb rekultivációs helyszínére vezető híd maga is komoly látványosság lenne. A terv részletes kivitelezési tervei most készülnek, a projekt részletes beszámolója az ArchDaily oldalán olvasható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Összesítésben a hatodik helyet szerezte meg az Odoo-házzal a Budapesti Műszaki Egyetem diákjaiból álló csapat a madridi Solar Decathlon Europe-on. Az épület három kategóriában nyert díjat.

A tízpróba során tíz különböző szempont alapján értékelték a szolárházakat, így a verseny ideje alatt minden nap más és más zsűri kereste fel a csapatokat és végeztek ellenőrző méréseket. Az Odoo második helyezett lett a mérnöki és szerkezeti megoldások kategóriában, akárcsak a komfort területén. Energiahatékonyságban harmadik lett az épület.

A BME csapata különdíjat kapott a fenntarthatóság és a belső design kategóriákban. Az internetes közönségszavazáson a negyedik legnépszerűbb lett az Odoo. Az összesített versenyben a francia Rhones-Alpes csapat végzett az élen Canopea nevű házával.

Az Odoo projekt előkészítésén közel hatvan diák dolgozott majdnem két évig, a verseny helyszínén pedig tizenkét nap alatt építették fel a házat. A magyar egyetemisták a következő napokban ismét elemeire bontják az épületet, október végén pedig a Budapesti Műszaki Egyetem területén építik fel, hogy különleges megoldásait a diákok a szakmai közönség is megismerhesse. A projekt fő támogatója a Siemens és az Új Széchenyi Terv volt.

Napkollektor és esővízgyűjtő, ráadásul a szomszédos üvegházak felmelegedett levegőjét is keringeti az a „szuperfákból” álló mesterséges erdő, amely emellett függőleges kertként a helyi őshonos növényeknek és madaraknak is lakhelyet teremt.

Új szintre emeli a környezetkímélő technológia alkalmazását a Szingapúrban június 29-én megnyílt tengerparti arborétum, amely a zöld energiafelhasználásra mutat példákat. A 190 milliárd forintos költséggel hat év alatt megépült parkban álló két óriási üvegház áramszükségletét tizennyolc „szuperfa” termeli. A 25-50 méter magas acéltornyok tetején napkollektorokat és esővízgyűjtőket helyeztek el. Maga a park 101 hektáros.

Az egyik üvegházban több tízezer növényritkaságot mutatnak be a világ minden tájáról, a másikban pedig a helyi flóra különlegességeit, méghozzá négy csoportra osztva: szakrális, kereskedelmi, élelmezési és gyógyászati alkalmazásonként elkülönítve. A szuperfákon őshonos növények, köztük broméliák, orchideák és páfrányok kaptak helyet, közöttük szabadon fészkelhetnek a beköltöző madarak.

Az egész létesítmény alatt rejtőzik az üzemeltetésért felelős energiaközpont, amelynek biomassza erőműve a temérdek növény mellett képződő zöldhulladékot is hasznosítja. Az üvegházak hűtését tervezve a brit Wilkinson Eyre építésziroda a termikus rétegződés elvét alkalmazta. A talajban lefektetett, hűtött vizet keringető csőrendszerrel érik el, hogy a látogatói ösvények mentén kellemes hűvös legyen, míg a felszálló légáramlás a tető felé viszi a felmelegedett levegőt, amelyet a hőenergia hasznosítása után a szuperfák tetején engednek vissza a szabadba. (A rendszer működéséről itt számol be részletesen az iroda.)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Takarékos az anyaggal és az energiával, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint nagy fesztávolságot képes áthidalni az a könnyített vasbeton födémszerkezet, amely a tartógerendák közötti hézagokat nem tömör betonnal, hanem újrahasznosított műanyagból készült labdákkal tölti ki.

A szendvicsszerkezetű síklemez födém köztes rétege műanyag labdákból áll. Ezeknek az átmérője födémvastagságtól függően 18-36 centiméter. Az újrahasznosított, nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült gömbök lehetnek üresek, illetve poliuretán habbal töltve is beválnak. A labdákat alulról és felülről vasháló rögzíti. A dán BubbleDeck (BD) innovációjával olyan betonlapot lehet gyártani, amelyek a vele megegyező vastagságú monolit vasbeton födémnél 35 százalékkal kisebb tömegű, mégis ugyanolyan szilárd.

Egy köbméter beton előállításakor közel 300 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe, és ezt a mennyiséget tetézi az alapanyagok kibányászásakor, szállításakor kibocsátott üvegházhatású gázmennyiség is. Mivel a BD-födémhez kevesebb beton kell, kisebb az energiafelhasználás, a CO2-kibocsátás csökkenése elérheti a négyzetméterenként 40 kilogrammot, tehát környezetbarát építési technológiáról van szó.

Óriási terek, támoszlopok nélkül

A labdafödém áthidaló képessége mindkét irányban a födémvastagság negyvenszerese, azaz a három méter széles panelek hosszúsága 9-14 méter is lehet. Ezért a BD tágas közösségi tereket igénylő épületekhez, például oktatási, egészségügyi vagy sportlétesítmények céljára ajánlja az új technológiát. Az elemek szabálytalan vagy íves alakzatúak, és akár 40 négyzetméter területűek is lehetnek, amihez kevesebb támasztóoszlop is elegendő.

Az izlandi Harpa hangversenyterem építése

Ha ennyire kedvező mutatókkal bír a technológia, miért nem terjed gyorsabban világszerte, kérdezte az [origo] a BD-technológiát feltaláló Jørgen Breuning dán mérnök fiát, a cég üzletpolitikai igazgatóját, Kim Breuninget. „Egyenként kell az országokat meghódítanunk. Hiába látják másutt, hogy sikerrel alkalmazható a labdafödém, nehéz rábírni őket a váltásra – megszokták a hagyományos építési gyakorlatot.”

Pedig az új technológia költségtakarékos: az előregyártással rövidül az építési idő, kevesebb munkaerő szükséges, aminek eredményeként az épület teljes építési költsége akár három százalékkal csökkenthető, tette hozzá Breuning. Ezért nyert el a BD Hollandiától Kanadán át Ausztráliáig több neves innovációs díjat. Már épül az első labdafödémes épület az Egyesült Államokban is: a kaliforniai Harvey Mudd Főiskola kampusza, ahol a diákok között kiváltsággá vált a labdák szignálása.

Energiatakarékos hűtőtestté válik a mennyezet

Az előregyártás további előnye, hogy akár termoaktív födém is kialakítható, amely az úgynevezett betonmag-aktiválás révén az épület szerkezetét is bevonja a fűtési-hűtési műveletbe. Magyarán: a labdákat rögzítő alsó és felső acélhálóra műanyag csőrendszer lefektetése is lehetséges, amelyben télen melegített, nyáron hűtött víz keringethető. Ennek révén az egész födémfelület részt vesz a helyiségek temperálásában (felfelé melegít, lefelé hűt). Az egyenletes sugárzásnak köszönhetően 2-3 Celsius-fokkal csökkenthető a fűtési hőmérséklet, ami 10-15 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé.

Műanyaglabdás födém a dániai közszolgálati tévé és rádió épületénél

Az új típusú betonozással az is megvalósítható, hogy a legfelső födémszint lapostetőként fűtő- és használati vízmelegítő gyanánt is működjön, mint egy napkollektor, ám a nagyobb alapterület miatt annál lényegesen jobb hatékonysággal. Az éjszakai olcsóbb árammal előállított hűtött víz pedig a mennyezetben keringetve nappal légkondicionálásra használható. Ebben az esetben a felület nagysága kedvezően ellensúlyozza a vízhűtési igényt, ami szintén mérsékli az energiafelhasználást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Műanyagflakonokból épített favázas házat egy argentin az országot sújtó gazdasági válság idején, Argentína legszegényebb vidékén. Az első építmény még játszóháznak készült a gyermekeknek, de aztán továbblépett. Alfredo Santa-Cruz háza mára idegenforgalmi látványossággá vált. Magyarországon évente 1,4-1,6 milliárd darab, vagyis a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET palack kerül forgalomba. E mennyiség alig ötöde hasznosul újra.