Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
11
ápr/2020

Újraterveztek egy lakóházat a koronavírus miatt

Előszó a hírhez: 
Sorházban lakunk, vagyis az utcában minden háznak ugyanolyan az alaprajza. Ahol a padlást tetőtérré építették be, az előszobából vezet fel a lépcső. Kivéve a tájfutó szomszédnál, mert ő ragaszkodott ahhoz, hogy az előszobába kerüljön a fürdőszoba. Azzal indokolta, hogy amikor csapzottan hazaér a futásból, első dolga ledobni a koszos cuccot, lezuhanyozni, és utána tisztán léphet be a nappaliba. Amióta beütött a koronavírus, sokan irigykedünk rá. Nekünk a lakás közepén van a fürdőszoba, és a ház túloldalán a konyha és a spájz. Vagyis a bevásárlásból hazaérve a szatyrok behordása közben akár többször is át kell menni az egész lakáson, esetleg olyan ruhában, amire mondjuk ráköhögött valaki, és emiatt vírus lehet rajta. Nyilván ez feltételezés, de azért motoszkál az emberben. Mindenesetre nem egyszerű a fokozott higiéniát betartva megoldani a helyzetet.
És akkor a hír: 

Az amerikai Philadelphiában az Onion Flats építi a Front Flats nevű lakóházat, amelyben újratervezték a lakások alaprajzát. Ilyen volt:

koronavírus Front Flats építészet

Mint látható, szép nagy, kádas fürdőszoba szerepelt az eredeti tervrajzon, és a közlekedő is jó tágas volt, mondjuk elég sok helyet le is vett a nappaliból.

Ezt áttervezték így:

koronavírus Front Flats építészet

A kádas fürdőszoba helyett zuhanyzós lett. Közvetlenül azután, hogy belép a tulaj a bejáraton, azonnal dobhatja a szennyes ruháját a jobb kézre eső mosógépbe, mellette a kis beugró lehet például cipőtároló. Ezután mehet kezet mosni, illetve akár le is zuhanyozhat. Az előszoba padlója kőlappal borított, bírja a fertőtlenítőszeres felmosást. 

És ami a legjobb: betettek a fürdő és a lakótér közé egy hatalmas ajtót, ami becsukva nem engedi, hogy tisztálkodás közben esetleg a gőzzel a fertőző ágensek is bejussanak a lakótérbe.

koronavírus Front Flats építészet

Ha az ajtó nyitva van, akkor rányílik a zuhanyfülkére, el is rejti azt, és összeköti a két teret. Amikor mindenki tiszta, beléphetnek a lakótérbe. 

Forrás: Treehugger

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
márc/2020

Akkorára nő a moduláris faház, amekkora az igény

Viccesen néz ki, leginkább egy óriásminyonra hasonlít az osztrák Precht építészsúdió által tervezett "Bert" fantázianevű ház. Többféle elemből állítható össze, mérete szabadon növelhető a toldásokkal akkorára, amekkora épületet igényel a család. 

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

A játékos külsejű és szerkezetű moduláris házzal a Precht szakítani akar a "lusta és unalmas" házépítési stílussal, és arra hív mindenkit, hogy újra a gyerekek szemével tekintsen az épületekre. A Bert házakkal valóban a fantázián múlik a leendő otthon kialakítása. 

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

A tervezők szerint az utóbbi évtizedekben az építészet csak arról szólt, miképpen lehet egyszerűen megépíteni minél nagyobb hasznot hozó házakat. Emiatt azonban világszerte ugyanúgy néznek ki a települések, unalmasan.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Az építészet móka és érdekesség is lehet az osztrák szakemberek szerint, akik 2020 tavaszára tervezik az első Bert avatását, nagyjából 120 ezer eurós áron. A Bertből épülhet kisebb ház is, tetszés szerint.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Vagy akár egy társasház több család számára.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

A Bert működése nagymértékben függetleníthető a közművektől, mert a tetején elhelyezhető napelem, a fürdőszobákban pedig komposztáló vécé, a földszinten víztisztító berendezés.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Ennek köszönhetően a Bert felépíthető erdei kulcsosháznak is, így népszerűsítve a zöld turizmust.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
nov/2019

Mi az a Fast Furniture, és mire kell ügyelned, ha télen vásárolsz bútort?

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is,  mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.

Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.

A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted

Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.  

Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt. 

A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?  

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted

A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban. 

Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS

TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok. 

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS

4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról. 

5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
29
dec/2018

Minneapolisban fontosabb lett a lakhatás, mint a városkép

"A megfizethető lakás alapvető jog", mondta Jacob Frey a CityLab urbanisztikai weboldal interjújában. Minneapolis 37 éves polgármesterét a huszon-harmincéves (Y generációs) szavazók juttatták a városháza élére 2018. január 2-án. Nem tétlenkedett: pár nappal ezelőtt a városházi képviselők 12:1 arányban megszavazták a Frey-féle lakhatási tervet, amelynek lényege, hogy a hagyományos városképpel szemben a modern idők igényeit kell figyelembe venni a lakásépítéskor.

fenntartható építészet városfejlesztés Minneapolis urbanisztika hajléktalanság

Jól látszik, hogy Minneapolisban a toronyházas városmagot családi házas zöldövezet veszi körül: ezt fejlesztenék Fotó: NextCity

Minneapolisban a kiadható üres lakások aránya 2 százalék. Ráadásul más amerikai nagyvárosokhoz képest is rekordmagasak a lakbérek, ami miatt egyre többen ingáznak órákat naponta az agglomerációból, illetve nő a hajléktalanok száma – pedig a minneapolisi tél kemény, novembertől márciusig havonta 20-30 centi hó esik, az éjszakák tartósan mínusz 3-13 Celsius-fokosak, de nem ritka a mínusz 20-30 fok sem.

Ezek a tényezők is vezetettek a Minneapolis2040 városfejlesztési koncepció kidolgozásához, amely most törvényerejűvé emelkedett. Ennek értelmében a régi építési előírások majdnem az egész városban megszűnnek. Eddig a minneapolisiak 75 százaléka kertvárosias negyedekben egycsaládos házakban élt, mostantól lehetséges ugyanazon a telekterületen 3-4 szintes házakat is építeni, tehát 3-4 család juthat lakhatáshoz. Ugyane kerületekben eltörlik az utcán való parkolás tilalmát, mert a garázs területén is lakóegységet lehet kialakítani.

fenntartható építészet városfejlesztés Minneapolis urbanisztika hajléktalanság

Fent egylakásos (ún. residental home) családi ház, alul többlakásos családi ház (multifamily home) látható hasonló méretű telken.

fenntartható építészet városfejlesztés Minneapolis urbanisztika hajléktalanság

A háromlakásos házakat triplexnek, a négylakásosakat 4plexnek nevezik. Jelenleg Minneapolis lakosainak 31,2%-a bérlakásban él,  minden második bérlő alacsony jövedelmű (Amerikában azt tekintik ilyennek, aki jövedelmének több mint 30%-át költi lakbérre).  Budapesten kb. 15% a bérlakásban élők aránya, ebben a magánbérlet és az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás is benne van (KSH 2016-os mikrocenzus adat).

Az amerikai metropolisban 2040-ig 233 ezer új lakást építenek, amellyel a város fejlődését gúzsba kötő lakáshiányt enyhítenék. Egyúttal annak lenne a demója, hogy átgondolt területfejlesztés mérsékelheti a klímaváltozás ütemét (nagyobb népsűrűség/beépítettség és kevesebb ingázó = kisebb légszennyezés). Továbbá Minneapolis szegregációs múltját is felülírná, hiszen az úgynevezett egycsaládos házakban zömmel a fehér bőrű lakosság élt-él. Az önkormányzat 40 millió dollárral támogatná a kispénzű bérlőket és harcolna a hajléktalanná válás ellen. 

fenntartható építészet városfejlesztés Minneapolis urbanisztika hajléktalanság

A sárga vonal a kiadható lakásokat jelzi,
a szaggatott fehér vonal pedig a lakbérek alakulását FORRÁS 

Az elmúlt egy évben számtalan fórumon megvitathatták nézeteiket a Minneapolis2040 terv támogatói és ellenzői. Utóbbiak gyakori érve az volt, hogy az  új építési szabályok tönkreteszik a város hagyományos karakterét. "Néhány havi lakbérre vagyok attól, hogy már ne tudjam kifizetni a folyamatosan emelkedő albérletárat abban a kerületben, amelyiknek a képviselőjévé választottak – mondta Blue Delliqanti, a város South Uptown lakóközösségének szószólója a Minneapolisi Közrádiónak (MPR). – Minneapolisban lakhatási a környezeti krízis fenyeget, ezért többé nem helyénvaló egy városnegyed karakterével előhozakodni, amikor az új lakók képtelenek annyi ideig bérlőként megmaradni, hogy megteremthessék a saját karakterüket". 

"Ha Minneapolis valóban szeretné megvalósítani a klímaváltozás elleni törekvéseit, akkor minél több ember számára kell lehetővé tenni, hogy közlekedési folyosók mentén lakhasson, közel a munkahelyéhez vagy iskolájához, olyan környékeken, ahol az autómentes élet reális választási lehetőség", írta Matt Lewis, a Szomszédok a Több Szomszédért mozgalom önkéntese a MinnPostban.

fenntartható építészet városfejlesztés Minneapolis urbanisztika hajléktalanság

2018 szeptemberében Dél-Minneapolisban jelölt ki ideiglenes területet
az önkormányzat több száz hajléktalannak sátortábor építésére FORRÁS

Mások szerint kockázatos a "nyissuk meg a piacot a nagyobb népsűrűségnek, és az magával hozza a megfizethetőséget" elképzelés. Mert lehet, hogy az ingatlanfejlesztők számszerűleg több lakást fognak építeni, de attól még nem biztos, hogy több megfizethető bérlakás lesz. "Radikális társadalmi kísérlet zajlik, amelynek célkitűzését nem támasztják alá empirikus adatok", mondta Tim Keane, korábbi várostervező egy lakossági fórumon. A környezetvédők pedig a város zöldterületeit féltik a beépítéstől.

Egy város fejlődési irányát csak apránként lehet megváltoztatni, írta a Curbed magazin: "Minneapolis városfejlesztési osztálya nem fogja minden célját elérni, és sok mindent módosítani kell menet közben. De más nagyvárosokhoz képest Minneapolisban legalább elkezdődött a vita a népsűrűségről (beépítettségről), a megfizethetőségről és a környezetről".

"Az alacsony jövedelmű rétegeket olyan lakáshiány fenyegeti, ami utoljára az 1920-as gazdasági világválság idején volt – idézi Alan Arthurt, az Aeon nevű nonprofit helyi fejlesztési cég igazgatóját a Curbed. – Ennek megoldása több milliárd dollár magán- és önkormányzati befektetést igényel (...)".


0
Tovább
30
nov/2018

Milyenek lennének a városok, ha anyukák terveznék őket?

Az Egyesült Királyságban az építészeknek csupán a harmada nő, és az építészként alkalmazott nők száma is 10 százalékkal csökkent az elmúlt években, olvasható a brit The Guardian napilap nemrég megjelent cikkében. Az építészek világszerte zömmel férfiak, továbbá fehérek és a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, ami óhatatlanul befolyásolja a világlátásukat, szakmai szemléletüket. Olyan épületeket és köztereket terveznek, amilyenek nekik tetszenének, amilyeneket ők használnának szívesen.

építészet városi építészet várostervezés akadálymentes

KÉP

Christine Murray, a Guardian-cikk írója eljátszik azzal a gondolattal, hogy milyen lenne a világ, ha tervezői épp olyan sokfélék lennének, mint a megvalósult létesítmények használói, a hétköznapi emberek. Nem úgy érti ezt, hogy a férfiak és a nők szükségszerűen másképp terveznének, hanem hogy a megélt élmények, tapasztalatok igenis befolyásolják az alkotó folyamatot. Tehát lehet, hogy több ivókutat, kisboltot, akadálymentes buszmegállót, nyilvános vécét terveznének egy új lakónegyedbe kávézók és borbárok helyett. Murray egy felmérésre hivatkozva hozzáteszi, hogy Angliában az aktív építésznők 75 százaléka gyermektelen. 

építészet városi építészet várostervezés akadálymentes

KÉP

Válaszoljuk meg a címben feltett kérdést: ha anyukák terveznék a városokat, akkor először is mindenütt rámpák és liftek lennének, nem lépcsők. Akár babakocsit kell tolni, akár kerekesszéket, botrány, hogy a mai városokban nem lehet velük kulturáltan és szabadon közlekedni. A rámpás-liftes lehetőségnek a 3 év alatti totyogó kisgyerekek is örülnének, akiknek a lépcsőn való közlekedés nehézkes és veszélyes.

építészet városi építészet várostervezés akadálymentes

KÉP

Vagy itt van a tömegközlekedés: ha egy buszon már utazik egy kerekesszékes, akkor ő elfoglalja az 1 darab kijelölt férőhelyet, tehát nem fér fel még egy babakocsi is, vagy csak úgy, hogy a babakocsit betolja az utasok közé a szülő. Ne szépítsük, őt és a kerekesszékest is utálni fogja a többi utas. De ugyanígy, azt is utálják a tömegközlekedők, ha felszáll a villamosra vagy buszra három idős ember kerekes bevásárlókocsival. Ha ezt eleve figyelembe vették volna a járművek tervezői, nem érezné kényelmetlenségnek a többség. Ide tartozik egyébként az, amikor a városvezetők olyan buszokat vagy villamosokat rendelnek, amelyeknek nem nyitható az ablakuk, vagy "csak egy csivava feje fér ki rajtuk", hogy Murray szemléletes megfogalmazását idézzem. 

építészet városi építészet várostervezés akadálymentes

KÉP

Tényleg, milyenek lennének a városok, ha nyugdíjasok terveznék őket? Hiszen az időskorú városlakók egyre többen vannak! Na akkor például biztos több pad és szék lenne az utcákon, tereken, busz- és villamosmegállókban, nem pedig azok a bizarr fenéktámasztó korlátok. A zebrán a zöld jelzés tovább tartana. Mindenhol lennének nyilvános vécék, ráadásul ingyenesek, mert az embereknek "nincs acélból a hólyagjuk", írja Murray. 

építészet városi építészet várostervezés akadálymentes

Egy rosszul megtervezett rámpa KÉP

Ha kamaszok terveznék a városokat, akkor az ingyenes telefontöltést és a gördeszkázást alkotmányos joggá minősítenék, és mindenütt lehetőség volna erre. Jó, ők biztos olcsó gyorséttermeket kérnének minden sarokra, de lenne bennük annyi empátia, hogy dupla kerékpársávot alakítanának ki: egy gyorsabbat  bringásoknak és egy lassabbat a rollerezőknek, gördeszkásoknak, triciklis kisgyerekeknek. És minden parkban szabad lenne a fűre lépni, minden téren volna kosárpalánk.

[Itt szabadjon arról álmodnom egy percet, hogy milyenek lennének a városok, ha zöld szemlélettel terveznék őket. Például a parkokban ehető gyümölcsöt termő fák és bogyós bokrok lennének. Az utcai lámpák nem jelentenének zavaró fényszennyezést az élővilágra (de segítenék az emberek sötétedés utáni közlekedését). Sokkal több növény volna a városokban, még a tűzfalakon is élőnövénnyel beültetett panelek, vertikális kertek, hogy csökkentsék a légszennyezés mértékét. Tele lenne a város biztonságos kerékpártárolókkal, stb.]

építészet városi építészet várostervezés akadálymentes

KÉP

Murray, aki egyébként alapítója a Nők az Építészetben elnevezésű brit díjnak, és korábbi főszerkesztője az Architectural Review és az Architects Journal szakmai folyóiratoknak, elismeri, hogy vannak olyan részek Londonban is, amelyek megfelelnek a fenti kívánalmaknak. Ilyen például az a szakasz, amely a Temze fölött átívelő Millennium-hidat is érintve egyetlen lépcső nélkül köti össze a Szent Pál székesegyházat a Tate Modern Múzeummal, és még utcai játékok és sok-sok ülőhely is található rajta. Ha itt sikerült, hátha máshol is menne ez.

Megkérdeztem egy hazai szakembert, mi a véleménye a fentiekről:

Régóta téma a női-férfi építészet. Szerintem jó és rossz építészek vannak”, mondja Z. Halmágyi Judit, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, Pro Architectura-díjas építész. Úgy látja, az igazán kreatív emberek mindkét agyféltekéjüket egyformán használják az alkotás során, vagyis egyszerre érvényesül a ráció és emóció. “Ez nem nemi kérdés. Ugyanakkor a szeretteikről való gondoskodás fejleszti a nők azon képességét, hogy egyszerre több dologra is tudnak figyelni, emellett mélyül az empátiájuk, és jobban előrevetítik a pozitív és negatív tényezőket.”

A tervezőknek, szakembereknek a szakmai és fejlesztői döntéseket az ott élőkkel partnerségben kell meghozniuk. A folyamatos konzultáció mellett átfogó elemzés és nagyfokú empátia szükséges, egyszerre kell nézni a hely szellemét, a genius locit és az emocionális oldalt. “A jó építész a befektető irányába egyszerre képviseli a szakmai szempontokat és a helyi közösség igényeit”, teszi hozzá. 

Massimiliano Fuksas írta a 7. Velencei Építészeti Biennálé kurátoraként 2000-ben: „Less aesthetics, more ethics”, azaz legyen kevesebb esztétika és több etika: a hangsúly az élhető környezeten van, ahol mindenkit megillet az emberi méltósághoz, a humánus, szociális designhoz való jog. 
Azóta a térpszichológia vagy spirituálisabb megközelítés révén ez a gondolat tovább fejlődött odáig, hogy az építészetnek hét érzékszervre kell hatnia. Az öt alap érzékszerv mellett az egyén aurájára, saját szellemi kivetülésére is, hogy ezzel pozitív, jó közérzetet váltson ki. A hetedik érzékszerv egy tágabb értelmű, világot átható és a pozitív kommunikáció erejével ható közösségi tudat”, fejtegeti a szakember.

Meglátása szerint ma már az építészet, városépítészet és design az embereket szolgálja, a műszaki tényezőket emberi léptékre, kulturális és használati értékre bontja le. Ehhez elengedhetetlen a szakmai tudás. Minden helynek van egy tágabb értékű közérdeke és az ott élő egyének érdeke. Az elérhetőség és akadálymentesség a városlakók emberi joga, amely a gyerekektől az idősekig mindenkire vonatkozik. “Sajnos itthon még nem hiszik el az emberek, hogy beleszólásuk lehet ebbe. Ha meg is hallgatják őket, nem értik, hogy mit mondhatnának vagy mire kérdeznek rá. A partnerségnek kétoldalúnak kell lennie. Azon múlik, hogy például egy téren hány pad lesz, hogy a tervező jó-e. Vannak jó építészek és rossz építészek”, összegzi Z. Halmágyi Judit.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.


0
Tovább
21
aug/2018

Ősi technika újítja meg az épületek klimatizálását

A mai igények szerint minél több üvegfelületet terveznek a lakások és irodák építésekor. Csakhogy még a többrétegű thermoüveg sem véd meg az épület túlmelegedésétől nyáron (illetve gyors lehűléséhez télen), pláne légkondi nélkül. A napsugárzás 47 százaléka infravörös tartományba tartozik, azaz hősugárzás, vagyis leghatékonyabban úgy tudjuk csökkenteni a felmelegítő hatását, ha még azelőtt megállítjuk ezeket a sugarakat, hogy elérnék az üvegfelületet. 

Már egy nagyobb fa is 4,7 százalékkal csökkenti egy épület klimatizálási igényeit, míg külső árnyékolással ez akár elérheti a 62 százalékot, és a légkondi energiafelhasználásából fakadó szén-dioxid-kibocsátást is 20 százalékkal csökkenti. A belső terek félhomálya legtöbbször nem okoz gondot: ahol mindenki számítógépen dolgozik, ott még jól is jöhet.  

Az árnyékolástechnika már régen többet jelent, mint nagyanyáink zsalugátere és rolója. Modern változata egyre gyakrabban dinamikus is: számítógép vezérli a sötétítés mértékét, amely a pillanatnyi időjárásnak és a Nap járásának megfelelően változik.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

ArchDaily

Jó példája látható ennek Abu Dhabiban, ahol nyáron akár 48 Celsius-fok is lehet, és az épületeket muszáj védeni a könyörtelenül tűző sivatagi napsütéstől.

Az Al Bahr ikertornyokat 1049 darab hatszögletű panel fedi, amelyek virágként nyílnak ki az árnyékoláshoz, majd naplemente után összecsukódnak. Ennek eredménye kívül látható: folyamatosan változik a homlokzat mintája -- belülről pedig érezhető: sokkal hűvösebb van, mint pusztán légkondival.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Az Al Bahr Towers ikertornyok árnyékoló burkolatát a pálmafák törzse és az ősi keleti árnyékoló, a masrabija ihlette. Eredetileg ez fából készült árnyékoló panel, amelynek iszlám geometrikus mintázat szerint vágott nyílásai csak szórt fényt engednek az épületbe.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Behance

Szintén Abu Dhabiban áll a Hyatt Capital Gate hotel. A küllönleges épületre felkúszó acélháló a napsugarak 30 százalékát megállítja.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Misfitsarchitecture

Ausztrália legzöldebb épülete a Melbourne-i Önkormányzaté (CH2), amely 2006-os átadásakor megkapta a hatcsillagos, legmagasabb fokú energiatakarékossági minősítést. Ezen fa árnyékolók vannak.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Inhabitat

A kinetikus árnyékolók egyik szép példája Ausztriában látható, a Kiefer Technic cég bemutatótermét az Ernst Gieselbrecht & Partners tervezte.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

A működését bemutató videó nagyon szuper!

Az isztambuli Suryapi vállalat épületét a Tago építésziroda tervezte. Az épület egy domb tetején áll, tehát rendkívül erős napsugárzás éri, ezért a déli és a nyugati oldalát fa árnyékolók borítják.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Tagomimarlik

A párizsi Necker gyermekkórház korábban jellegtelen téglaépület volt, 

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

KUMC

de a 2018-ban befejeződött felújítás során kívülről különleges árnyékoló szalagokat (is) kapott Philippe Gazeau építész jóvoltából.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Aeccafe

Cardiffban egy parkolóházat árnyékolt vízszintes szalagokkal a Scott Brownrigg építészstúdió.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

IAAC

Hasonló ehhez a chicagói Aqua Tower, amelyet a Studio Gang tervezett.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Ecofriend

Parametrikus építészetnek nevezik az algoritmikus gondolkodás térbeli, építészeti megjelenítését, amelyben az elemek közötti összefüggések komplex geometriai struktúrákhoz, "paraméterek kapcsolati hálójához" vezetnek. Ezt az árnyékolót 3D-nyomtatással is el lehet készíteni.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Ha már korábban a masrabiját említettem, annak 21. századi utófantáziái is lenyűgözőek: San Franciscóban a Watson Élményközpont válaszfalához az IBM szuperszámítógépe a mobiltelefonok havi adattömegét alakította áttört mintázattá.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Archdaily

És lássunk még egy szép példát a modern masrabijára: a spanyolországi Cordobában a város mór öröksége előtt tiszteleg a Bíróság épülete, amely a holland Mecanoo stúdió terve.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

MEA

Indiában a Punjab Kesari HQ homlokzata érdekes fúziója a hagyományos és a modern építészeti elveknek.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

CtoC

A globális felmelegedésnek jobban ellenálló épületeken tehát másfajta homlokzatokat fogunk látni, mindinkább háttérbe szorul a csillogó üveg -- de ez nemcsak nekünk lesz jobb, hanem például a városi madaraknak is, amelyek tömegesen pusztulnak amiatt, mert nekirepülnek az óriási kiterjedésű, tükröződő üvegfalaknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.


0
Tovább
30
máj/2018

Mennyi idő alatt térül meg a komposztáló vécé?

Évek óta elérhető Magyarországon (is), de kevesen tudnak a komposztáló vécé létezéséről, pedig számos területen érdemes alkalmazni: 
- ahol nincs kiépített csatornahálózat, vagy nem éri meg rácsatlakozni (ide sorolható a tanya is); 
- ahol csak időszakosan van szükség vécére (víkendház, kemping, alkalmi rendezvény, fesztivál, építkezés);
- ahol drága a szippantóskocsi rendelése; 
- ahol a környezetvédelmi előírások szigorúak (pl. természetvédelmi terület közelében) stb. 
A régi elv modernizált változata környezet- és pénztárcakímélő megoldás lehet sokak számára.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

ClivusMultrum

"A második háború előtt a kor technológiai szintjének megfelelő, tőzegszórásos módszert még széles körben ismerték, az akkori idők mérnöki szakkönyveiben is szerepelt, aztán ez a tudás feledésbe merült", mondja Ertsey Attila építészmérnök, az Autonómház weboldal alapítója. Nyilván ehhez hozzájárult a technikai fejlődés, a bővülő csatornahálózatra rákötött lakások gyarapodó száma is. Azóta a kerti budik (árnyékszék) gyakorlata terjedt el, amelyek büdösek, táptalajt adnak a kórokozóknak, tisztításuk problémás, nem higiénikusak, és szennyezhetik a talajvizet és az ivóvízbázist is.
"Aki ezt ismeri, nem tudja elképzelni, hogy ennek modern változata olyan színvonalú, hogy beépíthető a házba. Németországban és Svédországban viszont széles körben elterjedt a komposztáló vécé, mert ott a hagyományos paraszti kultúrában ismert volt a technológia, és nem szakadt meg a történelmi-technológiai fejlődés, mint nálunk a kommunizmus miatt."

A modern komposztálós vécé szabadalma Rikard Lindström svéd mérnöktől származik 1939-ből, ő aztán 1962-ben alapította meg cégét. A Balti-tenger melletti szigetvilágban volt hétvégi háza, ahová kulturált és nem környezetszennyező toalettre volt szüksége, így kezdett foglalkozni a témával. Mára a fia által vezetett családi cég már olyan komposztálós vécét is tud készíteni, amelynek gyűjtőtartályát nem kell üríteni akár 30-50 évig.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

Így néz ki a komposztált végtermék,
a steril és szagtalan humusz KÉP: ZO2

"A svéd változat kétszintes építészeti megoldás: a földszinti fürdőszobában van egy pottyantós ülőke, míg a 15-18 Celsius-fokos pinceszinten egy gyűjtőtartály, amibe a konyhai hulladék is bekerülhet. A vegyes nyersanyag 2-2,5  év alatt komposztálódik szagtalan, steril humusszá. A munkát a komposztáló tartály alján elterített vékony földrétegben élő talajbaktériumok végzik el. Az anyaghoz használat során alkalmanként cellulóztartalmú adalékot kell szórni, például szalmatöreket, hogy a komposztálást végző baktériumok számára legyen tápanyag. A tartálynak van egy szellőzőkürtője, hogy a fölösleges nedvesség el tudjon párologni.
A holland változat viszont kompaktabb, kisebb, elfér egy arrafelé gyakori lakóhajón vagy normál fürdőszobában. Ennek tartálya többkamrás, és félévente el kell fordítani, hogy a komposztálandó anyag keveredjen, homogénabbá váljon. Ennél a kompakt komposzternél 1,5 év alatt lezajlik a folyamat, ilyet építünk be mi is", magyarázza a szakember. A forgatást elektromotorral is lehet végeztetni.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

MotherEarthNews

A komposztáló vécét úgy is ki lehet alakítani, hogy a vizelet nem keveredik a szárazanyaggal, hanem vagy külön tartályba kerül, és onnan vízzel hígítva fel lehet használni nitrogénben gazdag folyékony trágyaként (erről írtam korábban Kerted van és még a vécébe pisilsz? címmel), vagy pedig megy egy csövön át a szikkasztóba. Amennyiben közös tartályba kerül a vizelet, akkor a tartály alján van egy dréncső, amely elvezeti a szikkasztóba. Mindezek ellenére megfelelő szellőztetés mellett a komposztáló vécé nem büdösebb, mint egy vízöblítéses vécé.

Egy személy egy év alatti ürülékmennyiségéből 1,5 év múltán két vödörnyi, kb. 20-25 kg humusz képződik. Ezt a trágyát kizárólag és maximum dísznövények talajjavításához szabad felhasználni, mert élelmiszer célú növénytermesztési felhasználásra csakis a szarvasmarhatrágya alkalmas. A komposztáló vécéből származó humuszt kis mértékben hozzá lehet keverni szarvasmarhatrágyához, illetve önmagában kijuttatni olyan területekre, például erdőbe, ahol nincs mezőgazdasági növénytermesztés. "Régen minden faluban minden kertben volt trágyadomb. Az állati trágya felhasználását még a kelták fejlesztették ki, ők jöttek rá arra, hogy a talaj minőségének megőrzéséhez minimum háromévente trágyázni kell a szántóföldeket", teszi hozzá Ertsey Attila.

"Manapság mindenki törekszik az energiahatékonyságra, és amikor valaki kiszámolja a házával kapcsolatos költségeket, rájön, hogy az elektromos áram és fűtés után következő legnagyobb költség a szennyvízelvezetésé." Ezt lehet jelentős mértékben, akár 50 százalékkal csökkenteni a komposztáló vécével. Aminek másik nagy előnye, hogy nem romlik el, szemben egy vízöblítéses vécével.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

A kétszintes változat "fogadóállomása" nem nagyobb,
mint egy hagyományos vécé KÉP: Compostera

"Egy négyfős családra számított kis komposztáló toalett 100 ezer forinttól már elérhető, a víz- és csatornadíj csökkenése miatt nagyjából 2 év alatt megtérül az ára. A nagyobb méretű, 6 fős család számára alkalmas változat kb. 300 ezer forintba kerül, 3-4 év alatt megtérül. A profi német vagy svéd gyártmány 1,5 millióba kerül, de még az is megéri, pláne annak, aki a családjával havi 30 köbméter szennyvizet megtermel. Annak elszállítása szippantós autóval köbméterenként áfa nélkül akár 1000-3000 ezer forint is lehet", összegzi Ertsey Attila.

A komposztáló vécé átlagosan 35 százalékkal csökkenti az ivóvízigényt, szintén 35 százalékkal a szennyvíz mennyiségét, és a komposztálás révén 40 százalékkal a háztartási hulladék mennyiségét. Külön engedély nem szükséges hozzá, mert a komposztáló toalettre jelenleg nincs építési szakhatósági szabályozás magántulajdonú lakóház esetében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk. 
 


0
Tovább
21
márc/2018

Több százezer új lakás épülhet régi házak tetejére

Angliában is elfogadhatja a parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az "upfilling" nevű térkitöltést: amennyiben két magasabb ház között egy alacsonyabb áll, annak tetejét legfeljebb további két emelet ráépítésével egy szintbe lehet hozni a szomszédokkal, írja a brit The Micro Life blog. Ezzel a lehetőséggel becslések szerint csak Londonban 200 ezer új lakás épülhetne, harmaduk önkormányzati tulajdonban álló épületek tetején. Ezekkel az olcsóbb kialakítású lakásokkal pont azt a réteget céloznák meg, amely jelenleg nem képes önerőből saját otthonhoz jutni: az első önálló lakásukat tervezőket. A meglévő épületek vertikális bővítése igazán környezetbarát megoldás lehet, nézzük, szerte a világban milyen ötletek születtek a tetők hasznosítására!

Londonban a Clere Streeten tervezte a Tonkin Liu építészstúdió ezt az épületmagasítást (Growing House), amely télikertre emlékeztet. 

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

A finneket régi panelházak felső bővítése is foglalkoztatja, az alábbi tervek egy angol nyelvű tanulmányból származnak, amely ide kattintva olvasható.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

New York-ban egy régi bérház tetejére álmodtak szokatlan kiegészítést. A WORKac stúdió weboldalán látható, hogy a szomszédos tetők is be vannak már építve, vagy lakóegységgel, vagy úszómedencés kerttel.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Szintén New York-ban a meglévő hatszintes ház tetejére úgy építenének még 9 emeletet, hogy azok alja nem érinti a meglévő tetőt. A 711 West End Avenue-re tervezett komplexumot ugyanis acéllábak tartanák, amelyek a meglévő épület falai mentén emelkednek a magasba, és burkolva lesznek. A két épület közötti "rést" körben lezárják, hogy ne keltsen süvítő légáramlatokat. Az építkezés 18-24 hónapig fog tartani. Mármint ha megvalósul a merész terv, ugyanis a lakók egyelőre tiltakoznak ellene.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Az észtországi Tallinnban egy régi papírgyár tetejére került ötemeletes lakáskomplexum (Fahle House), míg a lenti szinteken irodák és szolgáltatóhelyiségek (pl. fodrász) kaptak helyet. A KOKO építészstúdió rekonstrukciós terve több nemzetközi díjat nyert.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Bécsben a Josef Weichenberger Architects építészstúdió tervezett a Margaretenstraße és Operngasse sarkán álló, 19. századi épületre egy jópofa háromszintes magasítást, amelyben 1290 négyzetméteren négy lakás található.  

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Ezen a klasszikus milánói épületen a De Amicis Architetti építészei egy stíluselemeiben rokon, mégis újszerű bővítményt alakítottak ki plusz lakásoknak. Érdemes megnézni a honlapjukat, mert még arra is ügyeltek, hogy a falakat a jellegében harmonizáló majolikacsempével borítsák.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Barcelonában az LCT (La casa por el tejado, Ház a tetőn) nevű vállalkozás előre gyártott (prefab) minilakásokat helyez fel daruval lapostetős épületek tetejére. Ezek a minilakások az LCT-n keresztül bérelhetők vagy megvásárolhatók, a díjakból a cég szép summát fizet az épülettulajdonosnak, amely az extra bevételből felújíthatja az épületet.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon



Leedsben az Indigo Planning ingatlanfejlesztő cég a pangó forgalmú Zicon House nevű irodaházat (vörös alsó épület) alakítja 65 lakásos komplexummá úgy, hogy a tetejére még ráhúz két emeletet (sötétszürke bővítmény) további 14 lakásnak.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Az új-zélandi Wellingtonban egy régi raktár tetejére épültek luxusminőségű lakások. Az országban még több ilyet terveznek, mert költséghatékony megoldásnak tartják: az eredeti épület elbontása és új építése 6,8 millió új-zélandi dollárba, a felújítatlan épület tetejére épített kiegészítés 3 millióba került volna, míg az egész épületet felújítani és a tetejére építeni 4,1 millióba került. (Building Urban Resilience through Change of Use, Sarah J. Wilkinson, Hilde Remøy szerk.)

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Párizs a manzárdokról, azaz tetőtéri lakásokról ismert, amelyek nevüket egy francia építész, a 17. századi François Mansart után kapták, aki előszeretettel tervezett ilyeneket. Mostanság a "parazita építészet" kifejezés kezd meghonosodni a francia fővárosban, ahol még vannak apróbb épületek a nagy házak között. Az ilyeneket érintetlenül hagyva jogszerűen lehet előre gyártott elemekből építkezni a fölöttük lévő üres térbe: az ALUR jogszabály 70 ezer lakás építését teszi lehetővé a meglévő épületek renoválása közben, és megszabja a bérlés törvényes kereteit is. 

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Kisebb magánházak tetejére is épülhet bővítmény, mint Rotterdamban az MVRDV tervezésében:

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Kakukktojás, de szuperül néz ki ez a kulipintyó Manhattan közepén, amely toldás, nem önálló lakás. Az 1906-ban épület hatemeletes épület régen raktár volt, David Puchkoff ingatlanfejlesztő 14 lakásos lakóházzá alakíttatta, és beköltözött a legfelső emeleti lakások egyikébe. Egy ihletadó vidéki kirándulás hatására Puchkoff 2006-ban áttörette a mennyezetet, hogy ezt a kis hétvégi házat kialakíthassa a családjának. A vityilló körül zöld tetőt alakított ki saját kezűleg, amivel hűti az alatta lévő lakását.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

A jellemzően lapostetős épületekben működő hipermarketek is beszálltak a versenybe. Berlinben az Aldi összesen 2000 bérlakást tervez kialakítani áruházai tetején, míg Írországban egy másik cég is hasonlóra készül: a sokkoló albérletárakról hírhedt Dublin Blackrock negyedében a Frascati bevásárlóközpont tetejére 45 lakást terveznek.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Szerkesztette: Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
16
jan/2018

A csatornacsőlakás lehet az új trend Hong Kongban

Mivel Budapestnél alig kétszer nagyobb alapterületen 7,3 millióan élnek (a magyar fővárosban 1,7 millióan), Hong Kongban állandóan agyalnak a lakhatási lehetőségek bővítésén. Volt már olyan terv, hogy a felüljárók alatt kiszuperált áruszállító konténerekből halmozzanak egymásra lakó-egységeket, hiszen felüljáróból közel kétezer van a több mint 200 szigetből álló városállamban, és alattuk sokhelyütt most is hajléktalanok húzzák meg magukat. A rászorulók száma kormányzati statisztikák szerint 9 százalékkal nőtt 2017-ben. 

Jelenleg körülbelül 200 ezer ember él a függőleges nyomornegyedekben: a 35-100 méter magas toronyházakban az átlagosan 6 négyzetméter alapterületű  "koporsólakásokat" horribilis áron (átszámítva akár 8 ezer forintos négyzetméteráron) adják ki  a bérlőknek. Ehhez képest minőségi ugrás volna a legújabb ötlet, az átalakított betonelem. A csődarabok vadonatújak, nem építési bontásból származnak, tehát "áthasznosított" (repurposed) jellegűek: a meglévő tárgyat új módon hasznosítják.

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

Lényeg a lényeg, a csatornaszelvényeket otthonos módon berendeznék olcsó átmeneti otthonoknak. James Law helyi építész 2 darab 2,5 méter átmérőjű betonelemből 10 négyzetméteres mikrolakást alakított ki, az első a lakótér ággyá kinyitható kanapéval,

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

a hátsó a teakonyha és fürdőszoba.

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

Az O-Pod kísérleti lakóelemeket olyan foghíjtelkeken helyeznék el, ahol hagyományos építkezés nem kivitelezhető.

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

Mivel a betonelemek 22 tonnát nyomnak, a mikrolakásokat nem is kell összerögzíteni, elég egymásra rakni és egy külső fémlépcsővel összekötni.

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

A betonelemeket már most is tömegesen gyártják, tehát viszonylag olcsón hozzáférhetők, mondta Law. Gyártási technológiájuk kiforrott, anyaguk kivételesen erős, hiszen föld alatti használatra tervezték őket. A szubtrópusi klímájú városállamban a betonelemek jó védelmet nyújtanának a gyakori esőzések és tájfunok ellen. Law szerint körülbelül 15 ezer dollárból megvásárolható és kialakítható egy O-Pod lakóelem, ami mind alapterületre, mind árban fele az átalakított konténerlakásoknak. A túlzsúfolt Hong Kongban mindn ötletet megfontolnak.

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

Egyébként aki kipróbálna egy betonelemlakást, májustól októberig megteheti az ausztriai Linzhez közeli Ottensheimben álló Das Parkhotel létesítményben.

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

Fotó: Dietmar Tollerian

Ez is érdekelhet:

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

Ezekre ügyelj a madáretetés során!

újrahasznosítás otthon építészet O-Pod James Law Hong Kong

A légtisztító szobanövényektől okosabb és nyugisabb is leszel


0
Tovább
18
júl/2017

Még meg sem épült, már csodálják az Eindhoveni zöld tömböt

Vannak olyan települések, amelyek nem feltétlenül az agglomerációba való kiköltözést ösztönzik, hanem az elavult épülettömbök zöld felújításával teremtenek élhető városi környezetet. A hollandiai Eindhovenben egy olyan tömbrehabilitáció kezdődik nemsokára, amelynek eredményeként 242 új lakás, 1700 négyzetméter üzlethelyiség, 270 négyzetméter veteményes és földalatti parkoló épül egy felújítandó területen, beágyazva a megőrzésre érdemes régi épületek közé.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Méghozzá teljesen környezetbarát módon, mivel a 7 épületből álló Nieuw Bergen nevű tömb energiaellátásának jelentős részét napelemek fogják szolgáltatni, a rézsűs felületeken a levegőt tisztító zöldtetőt alakítanak ki, az épületek tetőterében pedig üvegházat.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A 29 ezer négyzetméteres létesítmény különleges sziluettje egyszerre hipermodern, ugyanakkor emlékeztet a Hollandia-szerte látott csúcsos háztetőkre. 

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A tetők és falak 45 fokos dőlésszög optimális mennyiségű fényt enged be az épületekbe, egyúttal csökkenti a beláthatóságot az utcaszintről. A természetes fény egyébként is az új tömb építészeti lényege.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Nieuw Bergen minden épülete más alakú, mégis szerves összhangban vannak egymással. Az épületek teteje lamellás szerkezetű, így a tetőtérbe tervezett üvegházak és közösségi terek mindig optimális megvilágítást kapnak, a téli éjszakákon viszont a lecsukott lamellák a hőszigetelést erősítik.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A zöldfelületek mellett főleg kő- és faborítást kapnak a felületek, néhol látszóbeton egészíti ki a természetes építőanyagokat. Zöldtetőkről írt korábbi cikkünket ide kattintva találja.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Tervezőiroda: MVRDV

Forrás: Inhabitat


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum