Kicsit félreérthető a cím, de most kifejezetten az ipari kender a téma, mert a növényből kinyert rost és olaj sok területen ideális alapanyag.

KÉP: Unsplash

Sokakat foglalkoztat a téma, hogy a túlnépesedés ellen a tengerre kellene költözni. Ezt azonban nem mindenhol ideális megvalósítani.

KÉP: EstudioFocacciaPrieto

Az újrahasznosított műanyag sokkal több is lehet, mint mondjuk egy virágcserép, itt van erre ez a lenyűgöző példa.

KÉP: MAST

A franciaországi Bordeaux városában felépült egy olyan öko-lakópark, amelynek nemcsak a formája különleges, hanem külső burkolata is többfunkciós.

KÉP: MVRDV

Az Egyesült Államokban csak az elmúlt évben közel húszezer lakás született olyan épület átalakításával, amely korábban jellemzően iroda volt, esetleg iskola vagy egészségügy intézmény. Az adaptív újrahasznosításnak nevezett folyamat egyik zászlóshajója a chicagói Tribune Tower átalakítása. 

KÜLSŐ KÉP: Unsplash

A Chicago Tribune napilap kiadója által neogótikus stílusban építtetett toronyház 1925-re készült el. A 36 emeletes épület teljes magassága 151 méter. Az évtizedek során többször bővítették, ám amikor 2018-ban kiköltözött az épület legfőbb bérlője, a napilap, a tulajdonosok úgy határoztak, hogy mintegy 500 millió dolláros költséggel luxuslakásokká alakítják a korábbi irodákat.

Az 1-4 hálószobás lakások alapterülete 113-156 négyzetméter, az épületben lesz természetesen étterem, uszoda, edzőterem, napozóterasz, tetőkert és minden luxus szolgáltatás. 

Egy meglévő épület átalakítása általában olcsóbb módja a lakásépítésnek, mint nulláról felhúzni egy új házat. De azért nem annyira egyszerű.

A Tribune toronyházban például az alsó szinteket a nyomda foglalta el, ennek hatalmas helyiségeit kell most hasznosítani. A felsőbb szintek sötét irodáit csak bizonyos bontásokkal lehet napfényes lakásokká alakítani.

A felújított épületnek meg kell felelnie a jelenkori előírásoknak, így az utólagos tűz és földrengés elleni védelem, az akadálymentesítés, a teljesen új gépészet és szellőztetés jelentős megoldandó feladat volt.

Ráadásul a helyi szabályzat szerint csak úgy épülhet lakóépület, ha lakásonként legalább két parkolóhely is épül.

Ennek nem tud megfelelni az öreg irodaház garázsa, úgyhogy a város felmentést adott ez alól. 

Így viszont más régi épületeket is lakásokká lehet alakítani. Csak Chicagóban négyezer lakást lehet még létrehozni hajdani irodákból. Nyilván nincs minden esetben igény luxus színvonalra, de legalább látszik, mennyire jól formálhatók ezek az öreg épületek, ha szándék van rá.

Belső képek forrása: Tribune Tower

365Zö

Mind a megépítése, mind az üzemeltetése zéró környezetterheléssel jár, ezért a 2023-ra átadni tervezett norvégiai Svart hotel iskolapéldája lehet annak, hogy ha már érintetlen természeti környezetben szállodát akarunk építeni, akkor azt milyen módon érdemes csinálni.

A helyszínválasztás kézenfekvő volt: Észak-Skandinávia legnagyobb gleccsere, a sarkkörön fekvő Svartisen mellett építenék meg a szállodát, amivel egyrészt a jelenleg is szép számban érkező gleccserturistát szolgálnák ki, másrészt új, de minden elemében kontrollált desztinációt teremtenének a jövőbeni turisztikai fejlesztések számára.

A fenntarthatóság minden elemét felvonultató hotel a világ első energiapozitív szállodája lesz, üzemeltetése 85 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt majd, mint a jelenlegi átlagos szállodák, továbbá ezt az energiát a létesítmény meg is termeli. 

Olyan okos megoldásokat alkalmaznának, mint a teljes hővisszanyerés, amellyel a konyhától kezdve a számítógépes központig minden helyiség hulladékhőjét hasznosítják. 

A padlótól mennyezetig érő ablakok két célnak is megfelelnek: az áttetsző felületeknek köszönhetően jobban beleolvad az épület a környezetbe, illetve a sarkkörön a Nap járása olyan, hogy nyáron hónapokig annyira magasan van, ami nem melegíti túl az épületet, a sötét télben viszont az alacsonyan járó Nap néhány órás erejét is ki lehet használni.

A fenntartható, más néven felelősségteljes turizmust segítő szálloda formaterve a norvég halászok A alakú halszárító építményeit idézi, illetve a partmenti halászkunyhókat. 

Azért tervezett a Snøhetta építésziroda (amely Budapesten a Déli Városkaput tervezi) a fjord vizében lábakon álló épületet, mert ennek az építési módnak köszönhetően minimális mértékben avatkoznak csak bele a szárazföldi környezetbe, amely amúgy természetvédelmi terület. 

Az úgynevezett Powerhouse-sztenderd révén az épület 60 éves tervezett fennállása alatt több megújuló energiát fog termelni, mint amennyi a felépítéséhez szükséges anyagok gyártásához, az építkezéshez és üzemeltetéshez, valamint a jövőbeni elbontásához szükséges. 

A hotel tulajdonosa, a Miris AS úgy számol, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartásához szükséges 45 százalékos károsanyag-kibocsátással szemben a Svart hotel 89 százalékkal kevesebb szennyezőanyagot fog a légkörbe engedni.

via Forbes 

HKZs

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs

Egy friss tudományos kutatás szerint a klímaválság miatt a közeljövőben Európa-szerte arra kell készülni, hogy a nagy mennyiségű csapadékot adó, intenzív viharzónák egyre lassabban haladnak a kontinens felett. Vagyis gyakrabban előfordulhat, hogy nemcsak egy órát tart a zivatar, hanem egész nap szakad az eső. Ennek az elmúlt napokban voltunk tanúi.

KÉP: Pexels

A hirtelen lezúduló csapadéközön túl gyorsan duzzasztja fel a patakok-folyók vízszintjét, amitől villámárvíz önti el a településeket. Amelyekben ráadásul a mindenütt burkolt útfelületek sem képesek elnyelni a tengernyi vizet.

Ez ellen már számos megoldást kitaláltak, például a vízáteresztő burkolatot vagy az extra csapadékot megfogó esőkertet (rain garden, itt írtam róla korábban részletesen). 

Az ilyen ötletek szimbiózisa a szivacsváros (Sponge City), amelytől Kínában várják a villámárvizek mérséklődését. A koncepcióval Kongjian Yu professzor állt elő 2013-ban, aki az emberéletek megmentése érdekében a nagyvárosokat óriás szivacsokká alakítaná. A tervekben országos szinten 30 szivacsváros kialakítása szerepel, amelyek a csapadék 70 százalékát képesek lennének megfogni és újrahasznosítani.

Így néz ki a Tongnan Dafo templom lápos parkja
Chonqqing városban, amely 2021-ben elnyerte az
AZ Landscape Architecture Awards díjat. KÉP: Turenscape

A szivacsváros lényege, hogy a beépített területek különlegesen kialakított parkokkal váltakoznak. Ezekben a parkokban nem pázsit van (hiszen a fűszálakon elfutnak a vízcseppek, tehát nem kötik meg a csapadékot), hanem olyan eső- vagy viharkertek, amelyek begyűjtik, megtisztítják és tárolják a csapadékot, amíg az lassan le nem szivárog a mélyben lévő természetes vízgyűjtő rétegekbe, vízbázisokba.

Qunli Park: 30 hektáros esőkert kínai Haerbin városban.
KÉP: Turenscape

A szivacsvárosnak köszönhetően:
1. kevesebb csapadék marad a városok és elővárosok burkolt felületein (és nem is mossa le az áradás a magasabban fekvő területekről a talajt),
2. elkülönül a csapadékvíz és a szennyvíz (nem egyazon csatornarendszerbe kerülnek),
3. növekszik a beépített területeket hűtő zöldfelületek aránya, fokozódik a természeti sokszínűség (biodiverzitás), javul az emberek életminősége,
4. csökken a városi áradások intenzitása és gyakorisága.

Cölöpökön álló gyalogutak és pihenőstégek
a Tianjin Qiaoyuan lápos parkban. KÉP: Turenscape

A szivacsváros jellemzői:
1. olyan zöld területek, amelyek csatornákon, tavakon és más víziutakon kapcsolódnak egymáshoz -- nem pusztán vízgyűjtő rendszer, hanem különlege parkok sora, amelyek rekreációs teret nyújtanak a lakosságnak, és életteret adnak a helyi állat- és növényvilágnak,
2. zöld tetők, amelyek lassítják a csapadék lefutását, és természetes módon szűrik a vizet, mielőtt az továbbhaladna a talaj felé,
3. vízáteresztő felületek városszerte: a csapadékot felfogó és tisztító, zölddel beültetett bio-mocsarak; vízáteresztő burkolattal burkolt utak és járdák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést, de közben engedik a vizet leszivárogni a mélyebb rétegekbe; olyan felszín alatti talajcsövezés (drénezés), amely a burkolt felületekre hullott csapadékot továbbítja a zöld területek felé,
4. víztisztítás és vízújrahasznosítás, beleértve a lakossági szürkevíz (ilyen például a kézmosás vagy zuhanyozás utáni enyhén szennyezett víz) újrahasznosítását, ösztönzi a lakosságot a személyes víztakarékosságra kampányok és a vízdíj által, okosmonitor-rendszer kiépítése, amely a vízelvezető rendszer meghibásodását figyeli, illetve a nem hatékony vízhasználatot.

Szabadon eláraszthatja a folyó a Yanweizhou Parkot Jinhua városban, hiszen épp úgy tervezték meg. KÉP: Turenscape

A szivacsváros előnyei:
1. több tiszta víz a város számára a folyamatosan és biztonságosan újratöltött természetes vízgyűjtőkből, 
2. tisztább talajvíz, amellyel megelőzhető a természetes vizek károsodása,
3. az áradások kockázatának mérséklése, ami javítja a klímaválsággal szembeni ellenállóképességet,
4. kisebb teher a szennyvízrendszeren, hiszen a régi csatornákat nem ilyen terhelésekre méretezték,
5. zöldebb, egészségesebb, esztétikusabb zöld területek a város közepén is, amelyek a környék ingatlanpiaci értékét is növelik,
6. gazdagabb biodiverzitás, több növény- és állatfaj túlélése biztosított az esőgyűjtő parkok körül.

A fenti összeállításban szereplő képek a Turenscape kínai tájépítész iroda tervei alapján készült létesítményeket mutatják. A cég kínai és angol nyelvű honlapján további lenyűgöző fotók láthatók. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus nagymértékben átalakította életünket, ideértve a munkát és a magánéletet. Teljesen világos, hogy a sok változás az otthonainkban is megjelenik. Nézzünk néhány fontos szempontot, amelyek befolyásolják a lakásunk kialakítását vagy átalakítását.

1. Beltéri zajszennyezés csökkentése

KÉP: Pexels

Amikor az embernek otthonról kell dolgoznia, de a szomszédságból minden behallatszik, akkor végül képtelen lesz a munkára. 2021 júniusának elején tartották az Amerikai Akusztikai Társaság 180. gyűlését. A rendezvényen Ayca Sentop Dümen és Konca Saher török kutatók előadásukban azt járták körül, mennyire befolyásolja az embereket a lakókörnyezeti zaj abban, hogy élvezni tudják az otthonlétet, illetve hogy ez miként befolyásolja a lakóépületek kialakítását. Nos, nem meglepő módon az derült ki kutatásukból, hogy ezzel a témával eddig alig foglalkoztak a szakértők. Pedig a környezeti zajszennyezés súlyos hatással lehet a testi és lelki egészségünkre. A beltéri zaj akusztikai jellemzőiről keveset tudunk, nem is igen veszik figyelembe a problémát a belsőépítészek, a kivitelezők, de még a vásárlók sem. Pedig a török kutatók azt állapították meg, hogy a lakókörnyezetből behallatszó zaj fokozza a stressz és a szorongás mértékét. Tenni kellene valamit ellene a jövőben.

2. Óriás erkélyek minden lakáshoz

KÉP: Dezeen

Számos történetet ismer mindenki arról, hogy a nagyvárosi emberek, akiknek még egy ablaknyitási lehetőség sem jutott a karantén alatt, sokkal rosszabbul viselték a bezártságot, mint azok, akik az erkélyükön ki tudtak alakítani egy kis szabadabb életteret. Amikor 2019-ben a franciaországi Montpellierben átadták a Sou Fujimoto által tervezett L'Arbre Blanc (Fehér Fa) nevet kapott 17 emeletes toronyházat (fenti képen), sokan csak hümmögtek a formája láttán: az épületben kialakított mind a 113 lakásnak önálló terasza van. Méghozzá olyan elrendezésben, hogy mindegyik teret hagy a másiknak, hiszen minden lakás más irányba néz. Némelyik terasz akár hét méter hosszú is lehet, és a belül kétszintes lakások erkélyeit lépcső köti össze. Fujimoto célja az volt, hogy a lakók egyszerre élhessenek kint is, bent is. Ráadásul az épület tetején panorámás tetőkert és bár is várja a lakókat (további képek a Dezeen névre kattintva nézhetők meg). A koronavírus miatt elrendelt home office biztosan kevésbé volt nyomasztó ezekben a lakásokban. Szóval, kedves építészek: társasházak esetén tervezzenek minden lakáshoz erkélyt!

3. Energiatakarékos berendezés

KÉP: Unsplash

Aki otthonról dolgozik, szomorúan tapasztalja, hogy a rezsije 30-50 százalékkal is megemelkedik. A járvány miatti kényszerű otthonlét idején megugrott a fűtésszámla, mint ahogy melegvízből és áramból is sokkal több fogyott. Ez sokakban megérlelte azt a gondolatot, hogy amint lehet, energiatakarékos berendezésekre cserélik le a régi készülékeket, illetve szerkezeti korszerűsítést is végeznek, például homlokzati hőszigetelést, nyílászárócserét. Érdemes igénybe venni a Magyar Mérnöki Kamara akár ingyenesen elérhető energetikai tanácsadását, amelyről abban a posztban írtam, ahol a függönyszigetelés kedvező hatásáról volt szó. Az energetikai tanácsadás abban segít, hogy ne vesztegess pénzt és időt olyan felújításra, ami kevesebbet hoz, mint amennyibe kerül. 

4. Kreatív belső elrendezés

Home office idején bármikor előfordulhat, hogy a következő egy órát online értekezleten töltöd, ahol jó lenne rendezett hátteret mutatnod a képernyőn. Ehhez hihetetlenül hasznos lehet egy hagyományos paraván, de a lapfüggöny is remekül leválasztja a teret. Amennyiben a következő években velünk marad az időszakosan vissza-visszatérő járvány és az emiatti bezárkózás, olyan lakberendezési ötletekre lesz szükségünk, amelyekkel a pillanatnyi igényeink szerint tudjuk átalakítani a lakóterünket. Ilyen például a fenti képen látható okospadló, amelyről korábban írtam.

A transzformer bútorok is nagy segítséget jelentenének a téralakításban, mint például a lenti falitükör, amely kihajtogatva ebédlőasztallá változik. Ilyen trükkökkel talán elodázhatod a lakáscserét is. 

De a konyhában is sokkal-sokkal több időt töltünk a karantén idején, érdemes ennek felújítására is bevetni minden használható elképzelést. Mint ahogy az sem mindegy, hogy járvány idején miből készüljön a munkapult, vagy az is érdekes lehet, hogy már az amerikaiak is kezdenek kiszeretni az amerikai konyhából.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Zöld körökben jó ideje próbálják népszerűsíteni a gondolatot, hogy a fa legyen az új beton, elvégre ezzel csökkenteni lehetne az építőipar óriási szén-dioxid-kibocsátását. Világszerte évente 4,2 milliárd tonna cementet állítanak elő, ami az éves teljes CO2-kibocsátásunk 8 százalékát teszi ki. A fa ezzel szemben környezetbarát építőanyag, hiszen növekedése során a szén-dioxidot oxigénné alakítja és magában megköti. Az építőipar azonban kevéssé érdeklődik a technológiaváltás iránt.

Egy új kutatás azonban meggyőzheti a tétovázókat arról, hogy igenis jobb befektetés lehet fából többszintes házakat építeni, mint betonból. A finn Aalto Egyetem kutatói a finn főváros, Helsinki 1999 és 2018 közötti ingatlanhirdetéseit elemezték ki. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanok közül 2,23% volt a faházak aránya. Kiderült, hogy a többszintes, faszerkezetű épületek közel 9 százalékkal többért keltek el, mint a más anyagból épültek.

Helsinki központjában a tervezett Wood City épületei
lakásokat, irodákat és szállodát foglalnak magukba
zéró kibocsátással. KÉP: Masuplanning

Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a faépítkezés költségeit hajlamosak az emberek a valóságosnál nagyobbbak becsülni. Mostanáig nem készült olyan elemzés, amely a természetes építőanyagban rejlő gazdasági lehetőséget meghatározta volna. Természetesen egy ingatlan értékét több szempont is befolyásolja, ezért a kutatók regressziós analízissel ellenőrizték a tényezőket.

"Elsőre úgy tűnik, mintha egy fából épült többszintes házat az átlagnál olcsóbban kínálnának, de ha alaposabban szemügyre vesszük az adatokat, akkor kiderült, hogy a fa használata gazdaságilag nagyon megéri. Eredményeink szerint egy faépület négyzetméterára majdnem 10 százalékkal magasabb, mint ugyanazon a környéken a betonalapú épületeké", mondta Seppo Junnila, az Aalto Egyetem ingatlangazdaság-professzora.

Félig fából, félig betonból épült Finnország legmagasabb,
nyolcszintes faháza 2015-ben. KÉP: Dezeen

Ennek lehet az is oka, hogy Helsinkiben az átlagnál olcsóbb kerületekben építkeznek gyakrabban fából, ahol viszont a vásárlók hajlandók többet is fizetni a környezetbarát anyaghasználatért. Egyre több fogyasztó értékeli az ökológiai szempontokat, és szeretné a világ felé is jelezni a környezetbarát mivoltát. A finn fővárosban a faépületek az alacsonyabb szocioökonómiai státusú környékeken épülnek, de egyúttal fel is húzzák itt az árakat. 

"Korábbi kutatásunk szerint, aki nem bérel, hanem vásárol lakást, az sokkal jobban odafigyel a környezeti szempontokra is. Egy lakástulajdonos jellemzően több pénzt költ a lakás hatékonyságának növelésére, mint például az energiatakarékosságra. Még ha nem is tud valaki a város legdrágább kerületében lakást venni, hajlandó többet fizetni a környezetbarát fejlesztésekért", tette hozzá a professzor.

Elsősorban fa és üveg, és csak utána beton az Oodi,
vagyis Helsinki Központi Könyvtára. KÉP: Inexhibit

Jóllehet a finn építőipar lassan reagál a témára, a kormány, és nevében az ottani környezetvédelmi minisztérium azt célozta meg, hogy 2025-re már az új többszintes épületek 45 százaléka legyen fából. Persze a törvényi szabályozás nem elég, el kell érni, hogy az emberek akarjanak is ilyen épületekben lakni, illetve értékeljék a lakásvásárlást ilyen épületben jó befektetésként. Az építőipari szereplők számára mindenképpen remek üzleti lehetőség: a fából épült ház bekerülési költsége Finnországban fele annyi, mint egy vasbeton épületé, ellenben annál közel 10 százalékkal többért adható el.

A fából történő építkezések miatt nem lesz nagyobb az erdőirtások aránya szerte a világon, amelyeket egyébként is jellemzően más okból végeznek, közte élelmiszeripari alapanyagok (például pálmaolaj) előállításához. A skandináv országokban eleve az a szabály, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A fa, mint CO2-megkötő építőanyag éppenséggel segítheti a városokat abban, hogy közelebb kerülhessenek a vállalt karbonsemlegességhez, összegezte Junnila.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna