Szomszédaim közül vannak olyanok, akik notóriusan nem szedik össze kutyájuk után a piszkot a járda menti zöld szegélyről. Egyikőjük a téli sötéttel indokolta, mondván, nem látja, mikor és hova piszkít a kutya. Igaz, mindenkinél van mobiltelefon, és annak a vakuját zseblámpaként is lehet(ne) használni. A másik környékbeli szerint pedig lebomlik a kutya-kaka, azért nem szedi össze.
Nálunk a barna kupacok bezacskózva a kukában végzik, de gondoltam, utánanézek, lehet-e trágyázáshoz használni a kutyakakát. Környezet-védelemmel és organikus növénytermesztéssel foglalkozó szakértők szerint nem is az az elsődleges gond, hogy a kutya húsevő, vagyis az ürüléke tartalmaz olyan fehérjemaradványokat és azok bomlástermékeit, amelyek károsítják a növényeket. Hanem hogy lehetnek benne olyan mikroorga-nizmusok (például féregpeték), amelyek nem a növényt, hanem minket betegítenek meg. Vagyis a friss kutyakakával nem szabad a növényeket trágyázni. De! (Mindig van egy "de".)
Ha van kertünk, kialakíthatunk az egyik sarkában egy elkülönített komposz-tálót, ahol 4-8 hét alatt használható talajjavítóvá érleljük a kutyakakát. Fontos, hogy az ürüléket ne keverjük a konyhai maradékokhoz, ne dobjuk az "igazi" komposztgyűjtőbe. A kert egy félreeső sarkában ássunk egy gödröt, és abban komposztáljuk, vagy használjunk műanyagvödröt erre a célra. A lényeg, hogy legyen valamilyen fedele, amelyet kilyuggatunk a szellőzéshez, és egy darab szúnyoghálóval béleljük, hogy a legyek ne szálljanak a keverékre.
A komposztáláshoz 2 egységnyi ürüléket keverjünk össze 1 egységnyi fűrészporral, és öntsük a gödörbe vagy vödörbe. Hetente egyszer forgassuk át, de ne keverjünk hozzá friss anyagot, mert akkor soha nem lesz kész komposztunk, hanem mindig csak félkész, ráadásul érés helyett megrohadhat az egész. Tehát inkább legyen 4-5 vödrünk, amelyekben a hetente összegyűlő mennyiségeket komposztáljuk.
A másik módszer azt ajánlja, hogy 1 egység ürüléket 1 egység zöldhulladékkal (például fűnyesedékkel) és 3 egység földdel keverjünk össze, szórjuk egy kis gödörbe és tapasszuk be tetejét agyaggal. Körülbelül 6 hét múlva nézzük meg, és ha normál komposztra hasonlít, akkor használható. A komposzt soha nem lehet kellemetlenül büdös, erjedt vagy rothadt szagú!
A szakemberek szerint az érésben lévő keverék hőmérsékletének el kell érnie a 60 Celsius-fokot ahhoz, hogy a benne lévő mikroorganizmusok is elpusztuljanak. Mivel kevesünknek van ehhez megfelelő hőmérője vagy pedig mikroszkópja, maradjunk annyiban, hogy a kutyakakás komposztot ne használjuk zöldségek és gyümölcsök trágyázásához, hanem kizárólag virágokhoz és dísznövényekhez. Idegen kutya ürülékét ne vigyük be a kertünkbe, mert nem tudhatjuk, vannak-e benne férgek vagy más élős-ködők. Saját kutyánknak is 3-6 havonta érdemes féreghajtót adni.
Munka közben mindig használjunk gumikesztyűt, és utána mossunk kezet. Akinek olyan kicsi gyereke van, akinek még nem lehet elmagyarázni, miért nem szabad az ürülékes komposztgödör közelében játszani, inkább dobja a kukába vagy a vécébe a kutyakakát.
Aki viszont belevágna a komposztálásba, az elkészítheti a Florida Egyetem munkatársai által kitalált, fenntebb látható házi komposztálóvödröt, amelyet a billentőkeretnek köszönhetően könnyű használni. A szúnyog-hálós bélelést azonban mindenképpen ajánlatos felszerelni rá! Forrás itt.
0 
