A kérdés onnan indult, hogy Madridban egy kis lakás felújításakor a helyi BURR építésziroda azt mondta a tulajdonosoknak, hogy ha tágasabb otthont szeretnének, engedjék el a közlekedőket. Vagyis értelemszerűen az azokat létrehozó falakat.

A Joan Margall utcában a hetvenes években épült ház 40 négyzetméteres lakásában korábban volt két hálószoba, egy fürdőszoba, egy nappali és egy konyha, amiből adódik, hogy rettenetesen zsúfolt volt, sokkal kisebbnek tűnt, mint valójában. A válaszfalak elbontása volt az első lépés, utána pedig a vizesblokkot betették a lakás közepére, ez osztja ketté az alapterületet. 

A vizes helyiségek a fehér csempeborítással elkülönülnek, de máskülönben a blokk szabadon áll a térben.

Gyakorlatilag a lakók a hálóban zuhanyoznak,

és a vécé (az egyetlen zárható helyiség a lakásban) a nappaliban van.

A konyha a vizesblokkal egy vonalban a lakás utcai oldalára került, mindenhonnan megközelíthető.

A térből függönyökkel lehet leválasztani egy kis privát szférát. A hálószobában beépített szekrény került a szomszéddal határos falra.

A nappaliban polcok borítják a szomszéddal határos teljes falat. Nagy valószínűséggel egy ilyen lakás két személynek vagy egy kisgyerekes családnak megfelelő lehet. 

KÉPEK: Burr Studio, Maru Serrano

HKZS
 

Bebizonyosodott az a feltevés, hogy a növényzet által kibocsátott illékony szerves vegyületek hatására olyan légköri pára (aeroszol) keletkezik, amitől ragyogóbbá válnak a felhők. Márpedig ennek köszönhetően több napfényt vernek vissza, vagyis hűvösebben tartják a földfelszínt, írja a Kelet-Finnországi Egyetem tanulmánya, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.

KÉP: UEF.fi

Ráadásul a növényzet annál több illékony szerves vegyületet bocsát ki, minél magasabb a hőmérséklet, ezzel pedig a jelenség hozzájárul a globális felmelegedés lassításához. Az atmoszférikus aeroszolok szórják és elnyelik a napfényt, valamint befolyásolják a felhőképződést. Ám ezeket a folyamatokat még nem 100 százalékban érti a tudomány, ami miatt egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy milyen szerepet játszanak az aeroszolok a klímakrízisben, írják a finn kutatók. Márpedig annak érdekében, hogy hitelesen megbecsülhessük az emberek hatását a klímaváltozásra, képesnek kell lennünk külön-külön értékelni a természetes és a mesteséges aeroszolok hatását.

A finn kutatók a tajga övezet jellemzően tűlevelűekből álló boreális erdeit, azok aeroszol-koncentrációját  vizsgálták a helyszínen, illetve a NASA MODIS űreszközének adatai alapján elemezték a Finnország déli része fölötti felhők jellemzőit. Az eredmények azt mutatták, hogy az illékony szerves vegyületekből képződő természetes eredetű aeroszolok nagyobb mértékben szórják a fényt, ezért kevesebb napsugár éri el a földfelszínt. Továbbá az aeroszolok megnövelték a felhőket alkotó vízcseppek méretét és fokozták a felhők fényvisszaverő képességét. 

A megfigyelések szerint mindkét folymatot fölerősítette a hőmérséklet emelkedése, ami arra utal, hogy ezek a természetes aeroszolok lassíthatják a klímaválság hatását. E folyamatok nagyságrendje hasonló egymáshoz, és összesített hatásuk jelentős a boreális övezetben mért emberi eredetű aeroszolok hatásához képest. Vagyis ennek a természetes mechanizmusnak nagyobb szerepet kell tulajdonítani a klímamodell-előrejelzésekben, javasolják a finn kutatók.

HKZs

Vége a jó időnek, egész nap csukva van az ablak, ezért sokak elgondolkodnak egy légtisztító készülék beszerzésén. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) szerint a beltéri levegőminőség akár 2-5-ször rosszabb lehet, mint a kültéri. Ennek pedig súlyos hatása van az egészségünkre, illetve a szellemi képességeinkre: utóbbit a Harvard Egyetem kutatói vizsgálták. Felmérésükhöz 6 országból több mint 300 irodai dolgozót toboroztak. Az íróasztalukra szerelt levegőminőség-szonda folyamatosan mérte a PM2,5 mikronos szállópor- és a szén-dioxid-szennyezés mértékét, míg az alanyok az okostelefonjukra küldött feladatokat próbálták megoldani rendszeres időközönként. Kiderült, hogy minél nagyobb volt a beltéri levegőben a légszennyező anyagok aránya, annál lassabban és pontatlanabbul oldották meg a kiadott feladatokat a tesztalanyok. 

KÉP: Pexels

Tehát tényleg lehet értelme légszűrő készüléket venni, de nem mindegy, milyet.

Először is nézzük, milyen szennyezőanyagok halmozódhatnak fel zárt térben:
- por: általában kintről jut az épület belsejébe, de származhat belső forrásokból is, mint a házikedvencek elhalt hámsejtjei, ételmorzsák stb.;
- szösz: ez felhalmozódhat a láthatatlan helyeken;
- penész: ahol meleg és pára van, ott előbb-utóbb penész is lesz, ami légúti panaszokat és asztmarohamot okozhat;
- állati ürülék: nem Morzsikutya potyogtatására gondolunk, hanem a parányi "háziállatok" ürülékére, mint a rovarok, apró rágcsálók, esetleg madarak (padláson);
- dohányfüst: a passzív dohányosokat is fenyegeti, nemcsak a füst belélegzésekor, hanem a felületeken kiülepedő károsanyagok a légmozgással újra a levegőbe kerülhetnek és belélegezhetjük ezeket;
- virágpor: a pollen jóformán az év felében-kétharmadában velünk lehet, mert mindig virágzik valami;
- mérgező vegyületek: a granulátum vagy por alakú kerti növényvédőszerek és gyomirtók bejuthatnak az épületbe, és a levegőbe kerülhetnek, ahonnan belélegezzük;
- illékony szerves vegyületek: angolul volatile organic compounds, azaz rövidítve VOC a nevük, és a leggyakoribb beltéri légszennyezők közé tartoznak, eredetük lehet festék, hajlakk, bútor, konyhai eszköz, tisztítószer, ragasztó, nyomtató, tinta stb.;
- radon: ez a bizonyítottan rákkeltő szennyezőanyag a természetben a talajban fordul elő, onnan kerül a beltérbe;
- aszbeszt: a régi palatetők és -kerítések tartalmazhatják ezt a rákkeltő ásványt, ami végzetes betegségeket okoz;
- saját bőrünk: lényegében egész nap hullajtjuk az elhalt hámsejtjeinket, amit megesznek a poratkák, és az ürülékük légszennyező anyaggá válik, poratka-allergiát okozva, és a helyzetet súlyosbítja a kilélegzett szén-dioxid.

KÉP: Unsplash

Onnan tudhatod, hogy rossz a levegő minősége, ha szellemileg folyton kókadozol, nem tudod hatékonyan végezni a feladataidat, esetleg tüsszögsz, fáj a fejed, eldugult az orrod, folyik a könnyed, kapar a torkod, súlyos esetben jelentkezhet mellkasi szorítóérzet, légszomj, fáradékonyság, szédülés és hányinger. A háziállataid is mutatják a rossz levegő jelét: köhögnek, tüsszögnek, nedvedzik a szemük, vakaróznak, öklendeznek vagy nyitott szájjal lihegnek (pedig nincs hőség). 

A készülék választásakor a legfontosabb a Melbourne Egyetem új felmérése szerint, hogy háromszoros szűrőrendszere legyen, ami egy előszűrőből, az illékony vegyületeket megfogó aktívszenes szűrőből és a mikroszkopikus részecskéket kiszűrő HEPA-filterből álljon. Utóbbi azért fontos, mert 99,9 százalékban kiszűri a vírusokat hordozó aeroszol-cseppeket is, amelyek mérete 300 nanométertől 100 mikronig terjed (a nanométer a milliméter egymilliomod része, a mikron pedig egy ezred milliméter). Márpedig 5 mikronnál kisebb méretű szemcsék (legyenek bár víz- vagy tömör anyagszemcsék, mint a korom vagy pollen) annyira könnyűek, hogy akár órákig lebeghetnek a levegőben. 

Vásárláskor a következő szempontokat érdemes számításba venni:
HEPA-szűrő, légszűrési gyorsaság (a tervezett helyiség köbméterének megfelelő), zajszint, ár, szállítás és fizetés módja.

A kutatók nem ajánlják az ionizáló/plazma/ózon/fotokatalitikus oxidációs/elektrosztatikus, illetve UV-sugárral vagy más módon fertőtlenítő légtisztítókat. "Ezek a technológiák tudományosan nem kellően bizonyítottak, és bizonyos esetekben még ronthatják is a levegő minőségét a kibocsátott ion-, ózon- vagy oxidációs melléktermékekkel. Az ózon és az ionok az asztmás betegek állapotának romlását okozhatják."

És a legfontosabb: mivel a légtisztító készülékek csak szűrik a levegőt, időnként ablakot is kell nyitni, hogy oxigénben dús friss levegőhöz jussunk, illetve hogy ezzel is hígítsuk a beltéri levegőben felhalmozódó aeroszolokat - tanácsolja a Melbourne Egyetem.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Mind a megépítése, mind az üzemeltetése zéró környezetterheléssel jár, ezért a 2023-ra átadni tervezett norvégiai Svart hotel iskolapéldája lehet annak, hogy ha már érintetlen természeti környezetben szállodát akarunk építeni, akkor azt milyen módon érdemes csinálni.

A helyszínválasztás kézenfekvő volt: Észak-Skandinávia legnagyobb gleccsere, a sarkkörön fekvő Svartisen mellett építenék meg a szállodát, amivel egyrészt a jelenleg is szép számban érkező gleccserturistát szolgálnák ki, másrészt új, de minden elemében kontrollált desztinációt teremtenének a jövőbeni turisztikai fejlesztések számára.

A fenntarthatóság minden elemét felvonultató hotel a világ első energiapozitív szállodája lesz, üzemeltetése 85 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt majd, mint a jelenlegi átlagos szállodák, továbbá ezt az energiát a létesítmény meg is termeli. 

Olyan okos megoldásokat alkalmaznának, mint a teljes hővisszanyerés, amellyel a konyhától kezdve a számítógépes központig minden helyiség hulladékhőjét hasznosítják. 

A padlótól mennyezetig érő ablakok két célnak is megfelelnek: az áttetsző felületeknek köszönhetően jobban beleolvad az épület a környezetbe, illetve a sarkkörön a Nap járása olyan, hogy nyáron hónapokig annyira magasan van, ami nem melegíti túl az épületet, a sötét télben viszont az alacsonyan járó Nap néhány órás erejét is ki lehet használni.

A fenntartható, más néven felelősségteljes turizmust segítő szálloda formaterve a norvég halászok A alakú halszárító építményeit idézi, illetve a partmenti halászkunyhókat. 

Azért tervezett a Snøhetta építésziroda (amely Budapesten a Déli Városkaput tervezi) a fjord vizében lábakon álló épületet, mert ennek az építési módnak köszönhetően minimális mértékben avatkoznak csak bele a szárazföldi környezetbe, amely amúgy természetvédelmi terület. 

Az úgynevezett Powerhouse-sztenderd révén az épület 60 éves tervezett fennállása alatt több megújuló energiát fog termelni, mint amennyi a felépítéséhez szükséges anyagok gyártásához, az építkezéshez és üzemeltetéshez, valamint a jövőbeni elbontásához szükséges. 

A hotel tulajdonosa, a Miris AS úgy számol, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartásához szükséges 45 százalékos károsanyag-kibocsátással szemben a Svart hotel 89 százalékkal kevesebb szennyezőanyagot fog a légkörbe engedni.

via Forbes 

HKZs

Míg Magyarországon a KRESZ módosításával kívánják az elektromos rollereket, pontosabban azok használóit szabályozni, az Egyesült Államokban egy ennél valószínűleg hatásosabb módszert terveznek bevezetni: a távellenőrzést. 

Amióta csak megjelentek az utcákon, azóta jelentenek kisebb-nagyobb problémát az elektromos rollerek. Nyilván beletelik egy időbe, amíg mindenki megtanulja megfelelő módon használni ezeket az úgynevezett mikromobilitási eszközöket. A "megfelelő" alatt értendő, hogy nem lépi túl a sebességhatárt, nem hajt fel olyan útra, ahová nem szabad, továbbá biztonsági felszereléssel védi a vezető testi épségét. 

Ezek közül az első kettőt központilag is szabályozni készül Amerikában a Link elektromosroller-kölcsönző vállalat. Olyan új rendszert vezet be elektromos rollerjainál, amely rögzíti az útvonalat, megakadályozza a vezető szabálytalan haladását, és akár a megállásig is lassíthatja a rollert. A cég képviselői szerint ezzel el lehet érni, hogy az e-rolleresek csak a számukra engedélyezett útvonalakon és sebességgel közlekedjenek. A Link üzemeltetője, a Superpedestrian ezért megvásárolta a Navmatic mikroközlekedési biztonsági startupot, amelynek segítségével valós időben lokalizálhatja és korrigálhatja e-rollerjeinek haladását.

Nem fordulhat tehát elő olyan, hogy valaki a bérelt e-rollerrel mondjuk olyan szakaszon hajt fel a járdára, ahol ezt nem szabad, vagy hogy például forgalommal szemben, illetve járművek között szabálytalanul haladjon. Az e-rollerek bérlőit vezetési stílusuk alapján minősíti és árcsökkentéssel díjazza a rendszer, de a notórius szabályszegőket akár ki is zárhatja a további bérlésből. 

"Így próbáljuk megvédeni azokat a kiszolgáltatott személyeket, akikre veszélyes lehet az e-rolleres közlekedés, nevezetesen a gyalogosokat, a fogyatékkal élőket, valamint a babakocsisokat. Jelenleg 0,7 másodperc a rendszerünk reakcióideje" - azaz szabálytalan vezetés észlelése esetén a Navmatic szoftver ennyi idő után képes beavatkozni. A Superpedestrian év végéig még 50 ezer e-rollert tervez gyártani, de decemberig mindegyiket felszereli az új ellenőrző rendszerrel.

Más kérdés, vetik fel a terv ellenzői, hogy az elektromos rollerek a szabad közlekedés megtestesítői, és ezt a szabadságot ellehetleníti ez a központi ellenőrzés és irányítás.

via FastCompany, Superpedestrian, TechCrunch

HKZs

A klímaváltozás miatt új, magasabban fekvő területekre kell költözniük az évszázados szőlőbirtokoknak Spanyolország egyes vidékein. Katalóniában például annyira tikkasztóvá váltak a nyarak, hogy egyes gazdák a Pireneusok hegyvidékének akár 1200 méter magasságban fekvő lejtőin létesítenek új szőlőültetvényeket, ahol kissé hűvösebb az éghajlat, írja a Phys.org tudományos portál.

A spanyol bortermelőknek alkalmazkodniuk kell, ha akarják, ha nem. Az egyre melegebbé váló klíma miatt például a Barcelonától 40 kilométerre fekvő Penedesben, a Torre del Veguer szőlészetben akár 10-15 nappal korábban kell elkezdeni a szüretet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb augusztusi kánikulában végzik a munkát, a fürtök kézi szüretelését.

Spanyolországban 961 ezer hektáron művelnek szőlőt, ez a világon az egy országra jutó legnagyobb terület. Az olasz és a francia gazdák után a spanyolok állítják elő a legtöbb bort. Ám az utóbbi 60 évben az éves átlaghőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal emelkedett. Ez nem tűnik soknak, de a gazdák szerint tönkreteszi a szüretet.

A magasabb átlaghőmérséklet miatt túl gyorsan érnek a szemek, amitől kisebb lesz a gyümölcs savassága, de nagyobb a cukortartalma. Előbbitől megváltozik a bor zamata és karaktere, utóbbitől magasabb lesz az ital alkoholfoka. Ezt megelőzendő rohammunkában kell végezni a szüretet, ami nyilván kaotikussá változtatja az egész folyamatot.

A spanyol gazdák olyan helyeken létesítenek szőlészeteket, ahol a helyi lakosok korábban abszurd gondolatnak vélték a bortermelést, mert azt gondolták, 1000 méter körüli magasságon egyszerűen nem fog beérni a termés. Hát, a klímaváltozás miatt mégis így lett. A mintegy 10 Celsius-fokkal hűvösebb hegyvidéki területeken lehetőség nyílik megfelelő savtartalmú fehérborok előállítására. Sőt, kihalófélben lévő fajtákat is újra lehet honosítani.

De mindennek nagy ára van. A gazdák ezért folyamodtak segítségért a spanyol kormányhoz és az Európai Unióhoz. A spanyol borkultúra a gazdák szerint csak úgy tartható életben, ha a magasabban fekvő vidékeken alakítanak ki ültetvényeket, olyan fajtájú szőlőből, ami később érik. Mert nemsokára az ország déli részén egyes hagyományos borvidékeken az egyre forróbb klímát már nem fogja elviselni a szőlő.

HKZs

Most őszintén, mikor van szükségünk világításra a kerékpáron? Hát menet közben. Éppen erre lesz jó a még fejlesztés alatt álló új kerékpárlámpa, amelynek elemét a menetszél tölti. A projekt Andy Bestenheider, a New York-i The New School művészeti és kutatóegyetem hallgatójának fejéből pattant ki, aki úgy gondolta, ezt a teljesen hétköznapi tárgyat is újra lehet gondolni a környezettudatosság jegyében. 

Így született a Vento kerékpárlámpa, amely túlmutat önmagán, hiszen az energiaforrás megkérdőjelezésével a jövő zöld technológiáit vetíti elénk. Az utóbbi években a megújuló energiatermelés mindenki számára ismert fogalommá vált. Ez a kerékpárlámpa kicsiben is képes arra, amit nagyobb léptékben már megszoktunk. 

A menetszél által töltött kerékpárlámpa úgy néz ki, mint egy miniatűr szélturbina, és úgy is működik: a haladás közben keltett szél hatására forog. Ezt a mozgási energiát a generátor elektromágneses indukció révén alakítja elektromos árammá, amelyet az akkumulátor tárol és a lámpa működéséhez használ. 

A készülék újrahasznosított alumíniumból és plexiből készülne. Kényelmesen elhelyezhető a kormány közepén. A tervek szerint nemcsak egyenletes fényt, hanem villogót is lehet rajta kapcsolni. A 3D-modellezés után a gyártása akár a következő hónapokban elindulhat. 

via YankoDesign

HKZs

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs

Most nem arról lesz szó, ami a pályán történik, hanem ami a közönség körében: az Etihad stadion büféjében a forró italokat mostantól ehető csészében szolgálják fel. A stadion vezetősége több környezetbarát újítással készül a szezonra, ennek első eleme a tésztacsésze. A koncepciója hasonlít a fagylalttölcséréhez, ez a 220 milliliteres pohárka is teljesen természetes összetevőkből (búzaliszt, zabkorpa, víz) készül, amely a különleges préselve sütésnek köszönhetően nem olvad el 85 Celsius-fokos ital hatására sem. Pedig nincs semmilyen bevonat, vagy cukormáz, viaszkéreg rajta.

KÉP: BioBite

A tésztapohár gyártója a skóciai BioBite vállalkozás, amelyet az Aberdeen Egyetem két hallgatója, Samuel Hvizd és Lyubomir Lambrev alapított, hogy "finom, ropogós és teljesen organikus alternatívát kínáljunk az egyszer használatos, eldobható poharaknak", nyilatkozták a Fast Company magazinnak. Két éves fennállásuk alatt több étteremmel és sütödével is szerződtek, így már levest, joghurtot és fagylaltot is árulnak az ő ehető poharukban. 

KÉP: BioBite

Állításuk szerint a sült csésze a forró italokat 12 órán át szivárgás nélkül megtartja, a ropogósságát 45 percig megőrzi, vagyis éppen a félidő végéig. A pohár alját tisztasági okból borító papírkosár újrahasznosított papírból készült, és szintén újrahasznosítható. Az ehető csésze darabja nagyjából 100 kalória energiát tartalmaz, aki nem akarja megenni, az a stadionszerte felállított gyűjtőedényekbe dobhatja, és onnan a komposztálóba kerül, amellyel a gyepet trágyázzák - a klub zöld vállalásai közé tartozik az is, hogy a gyepet nem tőzeggel trágyázzák, mert a tőzegtelepek mára sok helyütt kimerülőben vannak a túlzott kitermelés miatt.

KÉP: BioBite

Aki a forró italok helyett inkább a hideget szereti, annak is jó hír, hogy a stadionban a sört is 100 százalékban műanyagmentes, újrahasznosított papírból készült pohárba csapolják. Egészségünkre!

HKZs

Ha majd november végén is megcsíp minket egy szúnyog kutyasétáltatás vagy avarsöprés közben, idézzük fel a mostani cikket.

KÉP: Pexels

Az Oszakai Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a városban élő rovaroknak később kezdődik a hibernációja az éjszakai fényszennyezés és a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt. Végül is érthető: miért gondolná azt egy rovar, hogy itt a tél, ideje készülni az áttelelésre, amikor késő este is ragyogó fényárban úszik minden, és az elnyelt napsugárzás miatt a házak és burkolt utak ontják magukból a meleget, a rosszul szigetelt házakból áradó "utcafűtésről" nem is beszélve?

KÉP: Osaka City University

A japán kutatók a Sarcophaga similis légyfajjal végezték vizsgálataikat, de siettek közölni, hogy eredményeik minden olyan faj esetében helytállóak lehetnek, amelynek szaporodására, hibernációjára és vándorlására nagymértékben hatnak bizonyos meghatározott környezeti tényezők. Például városban a felületek hőmérséklete 5-9 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint városon kívül, és ha egy fajnak ez a hőmérséklet szükséges a biológiai funkcióihoz, akkor addig folytatja azokat, amíg a számára kedvező hőmérséklet fennáll. Magyarul: a légy nem a naptárt, hanem a hőmérőt nézi. 

Sarcophaga similis képe: Wikipedia

Na persze ha a hőmérséklet ilyen megbízhatatlan a korábbi évmilliókkal szemben, akkor a napsütéses órák száma eligazíthatná az állatokat. Korábban sötétedik, rövidebb a nappal = jön a tél, ideje hibernálódni. De a városi fényszennyezés miatt ez a fotoperiodizmusnak nevezett belső óra is megcsúszik. A kutatásban az olvasható, hogy természetben telihold esetén 0,2 lux a fényerő, ilyen érték mellett a rovarok október és november között hibernálódnak. A városban éjjel észlelhető 6 lux fényerősség mellett a laboratóriumi legyek csak november végén kezdték meg az áttelelést. Összességében azt figyelték meg a japán kutatók, hogy a városokban tapasztalható fények és melegebb hőmérséklet hatására 3-4 héttel megcsúszott a rovarok hibernációja.

HKZs