Majdnem fél milliárd forintból épül összesen huszonhat békaátjáró a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A Duna-Tisza közén földrajzi adottságainak köszönhetően sok vizes élőhely található, ideális életkörülményeket biztosítva számos kétéltűnek. A térség közúthálózata ugyan nem túl sűrű, mégis jelentősen feldarabolja a különböző élőhelyeket. A fajok az évszakos vonulást az úthálózat keresztezése nélkül nem tudják megoldani, a járművek ilyenkor tömegesen gázolják el a védett állatfajok egyedeit, emberi segítség nélkül elkerülhetetlen az állatok tömeges pusztulása.

A fejlesztés három helyszínen történik, az 5512. számú út Mórahalom – Röszke közötti, az 5. számú főút Balástya – Kistelek közötti, a 4519. számú út Ópusztaszer – Baks közötti útszakaszán összesen huszonhat átjáró és terelőrendszer épül - ez utóbbi mintegy négy kilométeres hosszban, az út mindkét oldalán. Az átjárók Magyarországon eddig nem alkalmazott technológiával készülnek, hiszen ebben az esetben nem az úttest alá mélyen lesüllyesztett csőről van szó, hanem az aszfalttal egy szintben lévő, kétéltűeknek kedvező, átvilágított elemek beépítésére kerül sor, polimer betonból.

Közlekedésbiztonsági jelentősége is van a beruházásnak, mivel a tömeges pusztulás során csúszós felületet képező békatetemek száma is csökkenni fog, ami eddig számos balesetveszélyes helyzetet teremtett. Az EU-forrásból és a magyar állam támogatásával induló projekt, a Kiskunsági élőhelyek kétéltű populációinak védelme május 25-én indult útjára a Bakson tartott nyitórendezvénnyel.

Forrás: greenfo

Számos vegyszermentes megoldás létezik a hangyák távoltartására, sőt irtásuk is megoldható hétköznapi anyagokkal. Növényeken való felbukkanásuk felhívja a figyelmet a levéltetvek jelenlétére, így betolakodóból akár hasznos segítővé is válhatnak.

A legegyszerűbb védekezési mód a lakás, a ház tisztán tartása – egyszerűen ne hagyjunk elöl olyan ételeket, amelyek vonzzák a rovarokat. Ha viszont a kertben, esetleg a szobanövényeken találunk hangyát, akkor ezt figyelmeztető jelnek vehetjük: levéltetvek támadták meg az adott növényt. (A hangyák táplálékként fogyasztják az utóbbiak által termelt cukros váladékot.)

A hangyák elriasztására számos vegyszermentes módszer ismeretes, ezeket kisgyermekesek és háziállatot tartók is bátran kipróbálhatják. Olyan anyagok szükségesek hozzá, amelyek az egészégre ártalmatlanok és könnyen beszerezhetők.

Tegyünk a hangyakaravánok útvonalába fokhagymát, levendulát, paradicsomszárat vagy zsályát, mert a hangyák nem szeretik ezeknek a növényeknek a jellegzetes illatát, ezért távol maradnak. A zsálya egyébként kimondottan vöröshangyák ellen hatásos. Mások a citromkarikákra esküsznek, de állítólag a sütőpor-fahéj keverék is sikerrel alkalmazható. A fokhagyma leginkább a hangyák járatainak nyílásába elhelyezve hatásos – hátránya a megtakarított hagymagerezd erős szaga.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a praktikák csak időlegesen tartják távol az apró rovarokat. Ha végleg szeretnénk megszabadulni a hívatlan vendégektől, akkor az irtás a tartós megoldás: öntözzük meg a hangyabolyt forró víz és ecet elegyével. Ha bórax és cukor 1:1 arányú keverékét helyezzük ki, akkor a hangyák beviszik a bolyba, és ezzel táplálják utódaikat, amelyek elpusztulnak. A sütőpor nem csak riasztásra, irtásra is jó: kis porcukorral keverve biztosak lehetünk abban, hogy a rovarok behordják a fészekbe, így valószínűleg a királynő is elpusztul.

Amíg tehát lehet, nem használjunk rovarirtó szereket; ha mégis rákényszerülünk a kemikáliákra, akkor is tartsunk mértéket, a rovarirtókban ugyanis rengeteg az egészségre káros anyag.

Az inszekticidek (rovarirtók) a biocid, vagyis a bizonyos élőlénycsoportokat szelektíven károsító anyagok közé tartoznak. Ha az emlősök – köztük az emberek – nem is pusztulnak el miattuk, hosszabb távon károsítják az egészséget. A rovarirtók használata azért is kockázatos, mert a csomagoláson a forgalmazók-gyártók nem tüntetik fel az ajánlott mennyiséget, így az is előfordul, hogy valaki fél doboz irtósprayt permetez ki pár tucat hangyára. Rovarirtó beltéri használata esetén vigyázzunk arra is, hogy az anyag lassabban oszlik el, mint a szabad levegőn.

Néhány éven belül teljesen kiszáradhat a világ egyik legnagyobb sóstava, az iráni Urmia-tó. A vízfelszín mára már mintegy 60 százalékkal összezsugorodott eredeti kiterjedéséhez képest az emberi tevékenység, vagyis az öntözésre szolgáló lecsapolások és a beömlő folyókra épített gátak vízvisszafogó hatása miatt, de a tó katasztrófájában szerepe van az elmúlt évtized jelentős aszályainak is.

Az Urmia-tó legnagyobb mélysége ma mindössze két méter, a víz literenkénti sótartalma pedig az 1970-es években jellemző 80-ról mintegy 350 milligrammra nőtt. Környezetvédők szerint szintén ártalmas volt annak az útnak a megépítése, amely 16,5 kilométer hosszan átszeli a tavat, hiszen gátolja a víz körforgását. Az út terve már az 1970-es években felmerült, végül azonban csak 2008-ra készült el.

Sókristályok az Urmia-tó partján

A tó kiszáradása nem csak a helyi turizmust veti vissza; a kicsapódó sót a szélviharok kihordják a környező mezőgazdasági földekre, és károsítják a termést. A közeli termőföldek több száz éve híresek almájukról, szőlőjükről, diójukról, mandulájukról, hagymájukról, burgonyájukról. A tó többek között flamingóknak, pelikánoknak és sirályoknak is élőhelyet nyújt. A száradás jelei először a 1990-es évek végén keltettek aggodalmat, a kormány azonban folytatta 35 gát építését a tavat tápláló folyókon. A következő néhány évre további tíz gát tervei állnak készen.

A 2000-es évek elején kutatók már arra a következtetésre jutottak, hogy az Urmia-tó könnyen a Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén fekvő Aral-tó sorsára juthat, amelynek területe kevesebb mint tizedére csökkent, miután a szovjet mezőgazdaság az 1960-as években elterelte a beömlő folyókat, hogy öntözővízhez jusson.

A tó történetének legújabb fejleménye az iráni kormány idei áprilisi bejelentése, miszerint hárompilléres mentőakciót indítanak a kiszáradás ellen: felhőmagvasítással (cloud seeding) próbálják növelni a helyi csapadék mennyiségét, spórolnak az öntözővízzel, végül távoli forrásokból pótolnák a vízveszteséget. Utóbbinál lehetőségeként szóba jött a mintegy 700 kilométeres távolságban, jelentősen alacsonyabban fekvő Kaszpi-tenger is. (greenfo/mti)

Méhhel és mézzel fogja mérni a levegő szennyezettségét Berlinben a schönefeldi nemzetközi repülőtér.

A méhek, lépek és a méz elemzése révén remél egészen "kifinomult" adatokhoz jutni a légminőségről és annak változásáról a légikikötő. A tervről a reptér környezetvédelmi felelőse, Jochen Heimberg számolt be a sajtónak. A repülőtér a vizsgálódás végett nem szerez be és nem telepít saját portáján méheket, hanem a helyi méhészekkel fognak tudósai szorosan együttműködni.

A schönefeldi repülőtér 1934-ben épület Berlin délkeleti peremén. Jelenleg jelentősen bővítik, hogy idővel bírja egyedül is a légi forgalmat, ha majd bezár Berlin másik repülőtere, a tegeli.

Országszerte 1500 helyszínen több mint 160 ezer ember több ezer tonna szemetet szedett össze tegnap a TeSzedd! elnevezésű kezdeményezés keretében - összegezte az akció tapasztalatait Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyért felelős államtitkára.

A hagyományteremtőnek szánt szemétgyűjtő naphoz, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Központ Alapítvány szervezett, környezetvédő és más civil és társadalmi szervezetek, cégek és magánszemélyek csatlakoztak.

Ahol veszélyes hulladékot, illetve mozdíthatatlan méretű tárgyakat találtak az önkéntesek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parkok távolítják majd el a hulladékot. A szakemberek még a jövő hét folyamán is takarítanak. Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió több országában rendeztek már szemétgyűjtési akciókat, a kezdeményezés Észtországból ered. A megmozdulásnak ugyanakkor külön aktualitást ad, hogy az unió döntése szerint az idei esztendő az önkénesség éve.

Illés arról is szólt a teszedd kampány egri sajtóeseményén,  hogy a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerül és 2012 januárjában életbe lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely az unió legfontosabb céljaival összhangban a hulladék újratermelődését akadályozó ösztönzőket tartalmaz majd, illetve a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást támogatja.

A hulladéklerakást és a hulladékégetést azonban nem támogatja majd a jogszabály. A lerakott hulladékot ugyanis értékes erőforrások mozgósításával kell összeszedni, az égetés pedig levegőszennyezést, ily módon egészségkárosodást okoz - hangsúlyozta Illés Zoltán.
A jogszabállyal együtt hatályba lépnek a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek is - mondta Illés Zoltán. Habis László, Eger fideszes polgármestere arról számolt be, hogy a városból 300 önkéntes csatlakozott az akcióhoz. Nem csak öt konténernyi kommunális és építési hulladéktól szabadították meg a települést, hanem tisztították az Eger patak medrét is.

A Sajó mentén szedték az árvíz után ott maradt kommunális hulladékot

A Borsod megyei Szirmabesenyőtől egészen Felsőzsolcáig, a Kis-Sajó torkolatáig szedték az elmúlt évek árvizei után ott maradt kommunális hulladékot a Sajó folyó mentén, a jobb és bal parton szombaton. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai csak erről a területről mintegy 800 zsáknyi szemetet gyűjtöttek össze. A felügyelőségtől 116-an, a vízügyi igazgatóságtól pedig másfélszázan vettek részt a TeSzedd! akcióban. Az igazgatóság más területein - például a Bodrog mentén - is dolgoztak. Motorcsónakokkal gyűjtötték a kommunális hulladékot, három vízi járművel szedték össze a főként PET palackokból álló halmokat.
A regionális környezetvédelmi felügyelőség két helyszínt: a Csorba-telepi kavicsbánya tavat, mintegy 12 kilométeres hosszban, a Sajó jobb parti szakaszát pedig a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig (4 kilométer) "szabadították meg" a szeméttől. A vízügyesek a Sajó bal partját takarították a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig, továbbá a Sajó mindkét partját a közúti hídtól egészen az M30-as út hídjáig.

Baranya megyében több mint 7000 önkéntes regisztrált

Baranyában közel 40 helyszínen, Somogyban közel 70 helyszínen lett megszervezve az akció. Magyarország fővárosa és három megyei jogú város – Debrecen, Pécs és Székesfehérvár – az önkéntes akció kiemelt helyszíne volt. Szombaton  Pécsett mintegy 20 helyszínen gyűjtöttek önkéntes csapatok hulladékot a város különböző pontjain.

A hosszú távú cél a szemléletformálás

A TeSzedd! mozgalom nem csak egy nap közös szemétszedésről szól, hosszú távú célja a szemléletformálás annak érdekében, hogy a hétköznapokban kevesebbet szemeteljünk, és általában környezettudatosabban éljünk - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az országos önkéntes szemétgyűjtő akció megnyitóján Budapesten.

A kezdeményezéshez több mint 162 ezren csatlakoztak, magánszemélyek, iskolák, munkahelyi és más közösségek is regisztrálhattak a www.teszedd.hu honlapon. Az egyes településeken szerveződő csapatok munkáját helyi koordinátorok segítik. Az akcióhoz csatlakozók nemcsak a szemétszedésben, hanem az illegális hulladéklerakó-helyek feltérképezésében is segíthetnek.

A TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért a szervezők szerint az ország történetének legnagyobb önkéntes akciója.
"Felszedjük a szemetet a közparkokból, az utak széléről, a szántóföldekről, a vízpartokról, sőt a Balatonnál a víz fenekéről is" - sorolta a helyszíneket a nap elején a vidékfejlesztési miniszter. Balatonfüreden önkéntes búvárok a tóból gyűjtötték a hulladékot a Veszprém Megyei Búvárklub szervezésében. Az egész országból több mint negyven búvár vett részt a víz alatti szemétszedésben.

Forrás: greenfo.hu

Tény, hogy egyre növekvő levegőszennyezéssel nézünk szembe, és az is, hogy a jövőben ez a helyzet még rosszabbra is fordulhat. A ruhatervezők, dizájnerek is elkezdtek már azon gondolkodni, hogyan segíthetnék az emberek életét és boldogulását egy erősen szennyezett levegőjű világban.

Egy New Yorki egyetemista álmodta meg azt a futurisztikus, és mondhatni szokatlan ruhát, mely már a viselője levegőjét is tisztítja. A "8" fantázianévre keresztelt szereléshez oxigéntartály és egy buborék-szerű képződmény is jár, hogy megóvja gazdáját a külső káros hatásoktól. 

A művésznő, Hana Marie Newman saját weboldalán azt írja, az ötlet tulajdonképp a fordított karantén elvére épül, és amellett hogy kinézetre kifejezetten bolondos, ez lehet a legújabb trend a környezetbarát ruhatervezésben. Úgy véli, alkotása elgondolkoztatja majd az embereket azon, hogyan képesek befolyásolni egyéni tetteink a közös problémák megoldását, és felkelteni a társadalom figyelmét.

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)

Az óceáni áramlat hullámain már félúton jár Japán és a Midway-szigetek között az a szemétáradat, amelyet a március 11-i japán földrengés után visszavonuló szökőár sodort magával. A tudósok attól félnek, a különösen veszélyesnek tartott törmelék kétszer is elárasztja Hawaii védett partjait.

Magyarországon egy teljes év alatt keletkezik annyi ipari és háztartási hulladék, mint amennyi törmeléket összehordott Japánban egyetlen nap alatt a március 11-i földrengést követő szökőár. A szigetország északkeleti partvidékét húszmillió tonna rom és roncs borítja, de megbecsülni is nehéz, hogy mennyit és mit sodort magával a visszavonuló cunami.

Így szennyezi a Csendes-óceánt a cunami által elsodort szemét (az első évet piros, a másodikat narancs, a harmadikat sárga, a negyediket világoskék és az ötödiket lila vonalak jelölik)

„A nagyméretű törmelék, mint a ház-, autó- és hajóroncsok, valamint a konténertartályok még a szárazföldhöz viszonylag közel lebegnek a tengerben, állandóan veszélyeztetik  a hajózási útvonalakat”, mondta el az [origo] kérdésére Nikolai Maximenko, a Hawaii Egyetem Nemzetközi Csendes-óceáni Kutatóközpontjának oceanográfus-fizikusprofesszora. Munkatársával, Jan Hafnerrel a csendes-óceáni áramlatok nyomkövetésére használt bóják jelei alapján modellezte a szemétáradat várható útját és érkezési időpontját.

Több ezer nyomjelző ringatózik a hullámokon: a SCUD-nak nevezett (Surface Current Diagnostic, azaz felszíni áramlatfigyelő) modellhez szolgáltatnak adatokat. Ezek alapján Maximenko azt feltételezi, hogy a szemét első hulláma az óramutató járásával megegyező irányú Észak-csendes-óceáni áramlattól sodorva egy év múlva érheti el Papahanaumokuakeát. Ez az észak-nyugat Hawaii mentén található, az UNESCO világörökségei közé tartozó tengeri rezervátum szigorúan védett terület. „A könnyebb fajsúlyú szemét, főleg, ha útközben felaprózódik, még hamarabb odaérhet”, figyelmeztet Maximenko.

Önkéntesek gyűjtik a szemetet a hawaii partokon (fotó: NOAA Marine Debris Program)

Két év múlva a japán törmelék Hawaii többi szigetén is megjelenik, három év múlva pedig a kanadai Brit Columbia, az USA-hoz tartozó Alaszka és a mexikói Baja California félsziget mentén - mint ahogy ezen az animáción látható. Utána a dél felé forduló áramlat visszasodorja a maradékot Hawaiira: ez a hulladékáradat ráadásul hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű lesz, mint az első. Lényegében beteríti a csendes-óceáni szigetek partjait.

Maximenko az idén márciusban Hawaiin rendezett 5. Tengeri Hulladék Konferencián is bemutatta első becsléseit. Évekkel ezelőtt ő hívta fel először a figyelmet a tengeri áramlatok hátán sodródó szemétszigetekre: az a tengerbe kerülő szemét, amely nem süllyed le, nem bomlik el, vagy nem válik a tengeri élővilág táplálékává, több ezer négyzetkilométeres szemétáradatokba sűrűsödik össze. Maximenko SCUD-modelljével bizonyította, hogy öt ilyen szemétáradat sodródik a nagy tengeri áramlatokban. Az észak-csendes-óceániról és az észak-atlantiról már több híradás beszámolt, ám azóta kiderült, hogy létezik dél-atlanti, dél-indiai-óceáni és dél-csendes-óceáni szemétsziget is.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Az immár tíz éves greenfo.hu, a hazai internet „zöld iránytűje” új küllemmel, friss hírekkel és szerteágazó szolgáltatásokkal várja a környezet és természet iránt érdeklődő olvasókat.

A 2001-ben alapított www.greenfo.hu mára egyfajta civil hírügynökséggé vált a környezet- és természetvédelem területén. Most új külsőt kapott a portál, amelyen a kék, a zöld és a barna színek dominálnak. A látvány mellett a fejlesztők számos programozási módosítást is beépítettek, így például átalakult a menüszerkezet, és lehetővé vált a tartalmak megosztása a közösségi oldalakon.

A naponta hét-nyolc friss hírrel bővülő honlap látogatói naprakész tájékoztatást kapnak többek között a kolontári és a fukusimai katasztrófa fejleményeiről, a budapesti kerékpáros ügy felfutásáról, a klímaváltozás alakulásáról, a génmódosított növények körüli küzdelemről, továbbá számos civil, állami és céges zöld kezdeményezésről. Az elmúlt tíz év alatt a honlap szerkesztői közel 28 000 cikket helyeztek el a portálon – az így létrejött egyedülálló zöld hírarchívum lefedi az utóbbi évtized összes fontos környezet- és természetvédelmi témáját.

A greenfo.hu számos további, népszerű szolgáltatást is nyújt látogatóinak. Az Állásbörzében az állást keresők és kínálok ingyenesen hirdethetnek, a Programajánlóban pedig aktuális programokról és pályázatokról értesülhetnek a netezők. A Kiadványfigyelő könyvek, folyóiratok, CD-k és DVD-k ajánlóit tartalmazza. A Magyarországon unikumnak számító Zöld jogász rovatunkban az olvasók jogi kérdéseket tehetnek fel a Greenfo jogászának, a Zöld szemmel rovatba pedig környezetszennyezésekről, illetve pozitív példákról küldhetnek be képeket. Az adatbázisokban utána lehet nézni a védett fajoknak és területeknek, környezetvédelmi hírleveleknek, emellett szakdolgozatokat is le lehet tölteni. A regisztrált felhasználók saját képgalériákat hozhatnak létre. Új rovat a Zöld címlista, ahová magánszemélyek és szervezetek helyezhetik el elérhetőségeiket. Szintén újdonság a Multimédia oldal, itt videók és hanganyagok találhatók. 

A változásokról további részletek itt olvashatók.

Körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető a parlagfű miatti gazdasági veszteség Magyarországon dr. Oláh Lajos, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke szerint. Pontos adatok nincsenek - ez a nagyságrendi becslés a védekezés közvetlen költségeit, a mezőgazdaság terméskiesését, az allergia miatt táppénzen töltött napok számát, a gyógyszerkiadásokat és a betegápolás költségeit összesíti, de nincs benne például a turizmus bevételkiesése. A veszteség az időjárási viszonyoktól függően változik.

Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is a lakosság egynegyede szenved allergiától. Az érintettek 60-90 százaléka a parlagfű virágporára érzékeny - ez az arány tovább növekedhet. Az elmúlt tizenkét évben kilencszeresére nőtt hazánkban az allergiás szénanáthában szenvedők száma, ezt többek között a parlagfű terjedésével hozzák összefüggésbe a szakemberek.

Parlagfűvel borított kert Diósdon (2010-es felvétel)

Az agresszív gyomnövény terjedésének korlátozására gyomtalanítási napok bevezetését javasolja Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME). A PME június 1-től minden hétvégén gyomirtást kezdeményez. "Várjuk a zöld vonalon (06 80 204355) a parlafű-bejelentéseket. Ezzel az egyszerű akcióval kívánjuk a lakosság tudatát átformálni, és az utca emberét bevonni a munkába annak érdekében, hogy amerre járnak és parlagfüvet látnak, húzzák ki, ne menjenek el mellette érdektelenül. Tapasztalataink szerint a lakosság mindenütt segítőkész, azonban sok esetben nem ismeri fel ezt a súlyosan allergén növényt" - közölte a PME.

"Most, azonnal hozzá kellene kezdeni a földhivataloknak  és az önkormányzatoknak az információs kampányhoz, mert a virágzás előtt, az allergia megelőzésének a fázisában lehetne a legtöbbet tenni a betegség kialakulása ellen, melyben jelentős segítséget nyújthatnának a közfoglalkoztatási programban résztvevők is" - állítja az egyesület. Az allergológusok ajánlása szerint kézzel csak kesztyűben szabad irtani a gyomnövényt, mert különben allergiás reakciót válhat ki. A környezetet leginkább kímélő és a legolcsóbb irtási módszer a kaszálás. A vegyszeres gyomirtás csak a növény korai növekedési szakaszában hatásos. Jó védekezési módszer a zárt növénytakaró kialakítása, mert kiszorítja a parlagfüvet - vagyis ne hagyjuk parlagon a kiskertet, a telket.