Az óceáni áramlat hullámain már félúton jár Japán és a Midway-szigetek között az a szemétáradat, amelyet a március 11-i japán földrengés után visszavonuló szökőár sodort magával. A tudósok attól félnek, a különösen veszélyesnek tartott törmelék kétszer is elárasztja Hawaii védett partjait.

Magyarországon egy teljes év alatt keletkezik annyi ipari és háztartási hulladék, mint amennyi törmeléket összehordott Japánban egyetlen nap alatt a március 11-i földrengést követő szökőár. A szigetország északkeleti partvidékét húszmillió tonna rom és roncs borítja, de megbecsülni is nehéz, hogy mennyit és mit sodort magával a visszavonuló cunami.

Így szennyezi a Csendes-óceánt a cunami által elsodort szemét (az első évet piros, a másodikat narancs, a harmadikat sárga, a negyediket világoskék és az ötödiket lila vonalak jelölik)

„A nagyméretű törmelék, mint a ház-, autó- és hajóroncsok, valamint a konténertartályok még a szárazföldhöz viszonylag közel lebegnek a tengerben, állandóan veszélyeztetik  a hajózási útvonalakat”, mondta el az [origo] kérdésére Nikolai Maximenko, a Hawaii Egyetem Nemzetközi Csendes-óceáni Kutatóközpontjának oceanográfus-fizikusprofesszora. Munkatársával, Jan Hafnerrel a csendes-óceáni áramlatok nyomkövetésére használt bóják jelei alapján modellezte a szemétáradat várható útját és érkezési időpontját.

Több ezer nyomjelző ringatózik a hullámokon: a SCUD-nak nevezett (Surface Current Diagnostic, azaz felszíni áramlatfigyelő) modellhez szolgáltatnak adatokat. Ezek alapján Maximenko azt feltételezi, hogy a szemét első hulláma az óramutató járásával megegyező irányú Észak-csendes-óceáni áramlattól sodorva egy év múlva érheti el Papahanaumokuakeát. Ez az észak-nyugat Hawaii mentén található, az UNESCO világörökségei közé tartozó tengeri rezervátum szigorúan védett terület. „A könnyebb fajsúlyú szemét, főleg, ha útközben felaprózódik, még hamarabb odaérhet”, figyelmeztet Maximenko.

Önkéntesek gyűjtik a szemetet a hawaii partokon (fotó: NOAA Marine Debris Program)

Két év múlva a japán törmelék Hawaii többi szigetén is megjelenik, három év múlva pedig a kanadai Brit Columbia, az USA-hoz tartozó Alaszka és a mexikói Baja California félsziget mentén - mint ahogy ezen az animáción látható. Utána a dél felé forduló áramlat visszasodorja a maradékot Hawaiira: ez a hulladékáradat ráadásul hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű lesz, mint az első. Lényegében beteríti a csendes-óceáni szigetek partjait.

Maximenko az idén márciusban Hawaiin rendezett 5. Tengeri Hulladék Konferencián is bemutatta első becsléseit. Évekkel ezelőtt ő hívta fel először a figyelmet a tengeri áramlatok hátán sodródó szemétszigetekre: az a tengerbe kerülő szemét, amely nem süllyed le, nem bomlik el, vagy nem válik a tengeri élővilág táplálékává, több ezer négyzetkilométeres szemétáradatokba sűrűsödik össze. Maximenko SCUD-modelljével bizonyította, hogy öt ilyen szemétáradat sodródik a nagy tengeri áramlatokban. Az észak-csendes-óceániról és az észak-atlantiról már több híradás beszámolt, ám azóta kiderült, hogy létezik dél-atlanti, dél-indiai-óceáni és dél-csendes-óceáni szemétsziget is.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna