Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

Összesen 644 darab mezei pacsirta tetemére bukkantak az M7 autópályán egy Olaszországba tartó román kisbuszban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint az elejtett madarak természetvédelmi értéke majdnem eléri a 6,5 millió forintot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese telefonon értesítette tegnap este a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, hogy a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága járőrei – szolgálat közben – feltartóztattak az M7 autópálya 93-as km szelvényénél egy román rendszámú kisbuszt. A járműben „gyanús” madártetemeket találtak.

Ezt követően a balatonakarattyai benzinkútnál a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy védett madarak tetemeiről van szó, melyekről az Olaszországba igyekvő román állampolgárok semmilyen behozatali engedélyt nem tudtak bemutatni.

A tételes vizsgálat során a Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 644 példány mezei pacsirta (Alauda arvensis, védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft) található, a madarakat feltehetően fegyverrel ejtették el.

A hat román állampolgár ellen a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Városi Rendőrkapitányságon, a madártetemeket lefoglalták.

Egyedüli magyar alkotásként szerepel Vadócz Péter Clear Water (Tiszta víz) című egyperces szpotja az ENSZ dél-afrikai klímakonferenciájának környezetvédelmi témájú filmjei között. A tíz döntős filmet a világ minden tájáról érkező több száz film közül választotta ki a zsűri.

 Az alkotások a következő két hónapban versenyeznek is egymással; a legnézettebb, legnépszerűbb filmet hirdetik ki győztesként. A brit Televíziózás a Környezetért Alap (TVE) versenyére a víz, az energia, az erdők, óceánok és a természettel harmóniában élő emberek kategóriában lehetett benevezni az alkotásokat. Minden egyes kategória győztese 1500 dolláros jutalomban részesül. A filmek terjesztésének célja felhívni a nézők figyelmét arra, mit tehetnek ők a mindennapjaikban saját környezetük védelméért.

A megszokott, fából készült raklapok helyett egyszerhasználatos, papírból készült hordozókra pakolja ezután a termékeit. A hullámkartonból hajtogatott raklap teherbírása 750 kiló, ugyanannyi, mint a fáé. A lakberendezési áruház a papíralapú raklapokkal arra számít, hogy a szállítási költségek 140 millió euróval, vagyis 10 százalékkal csökkennek, mert a kartonraklap súlya a hagyományosénak mindössze egytizede. A nagyvállalat 10 millió raklapot használ évente – tudósít a Bloomberg üzleti hírügynökség.

"Azt még nem tudjuk, hogy valóban a papír lesz a legjobb megoldás, de az biztos, hogy jobb, mint a fa" – nyilatkozta a hírügynökségnek Jeanette Skjelmose, az Ikea beszállítói hálózatának fenntarthatósággal foglalkozó menedzsere. A kartont a cég ezerkétszáz beszállítója helyben elérhető forrásokból szerzi be, majd felhasználás után az Ikea bedarálja és újrahasznosítja, így a raklapokat nem kell visszaszállítani a beszállítókhoz.

A fából készült raklapokat a csúszótalpakból fejlesztették ki az 1920-as években, a villás rakodógép feltalálása után. A raklapok méretét a konténerszállítás világméretű elterjedésének idején, az 1950-es években standardizálták. Jelenleg félmilliárd raklap készül évente és csak Észak-Amerikában kétmilliárd darab van belőle forgalomban. A Bloomberg által megszólaltatott amerikai szállítócégek szerint a papírraklap nem bír el ugyanannyit, mint a fa, és kevésbé áll ellent az időjárás viszontagságainak, így kevésbé óvják meg a rakományt a sérüléstől. Skjelmose egy 1,2 méter magas porcelánszállítmányra mutatva azt mondta a Bloomberg tudósítójának, hogy a megfelelően pakolt papírraklap ugyanúgy teljesít, mint a fa.

Az a fő kérdés az Ikea döntésével kapcsolatban, hogy az alacsonyabb súlyú szállítmányok miatti megtakarítás nagyobb lesz-e, mint amennyi haszon korábban a faraklapok egyszerű újrahasznosításából származott. "Kétségtelenül jól néz ki, hogy az Ikea kartonlapon szállít, de szeretném látni, hogy egy év múlva mit szólnak a döntéshez" – kommentálta a hírügynökségnek a lépést Jeff McBee, az amerikai Industrial Reporting Inc. elemző cég raklapokkal foglalkozó szakértője.

Energiatakarékos világításra vált a világ egyik legnevezetesebb múzeuma, a párizsi Louvre, amelynek híres piramisát mostantól LED-égők világítják meg. Az 1989-ben épült piramison kedd estétől égnek a LED-lámpák, amelyek a Louvre és a japán Toshiba cég összefogásának eredményeként váltották fel a hagyományos égőket. A múzeum számításai szerint a váltás évente 73 százalékos megtakarítást hozhat.

A Louvre még xenonégős megvilágításban

Az egykori palota építése, vagyis a 13. század óta császárok és királyok óhajainak megfelelően változott, most azonban másfajta átalakulás vár rá – mondta az új világítórendszer átadásán Henri Loyrette, a Louvre főigazgatója. Az energiatakarékosságot célzó átalakulás 2013-ra fejeződhet be, addigra 3200 LED-égőt helyeznek el a 4500 xenonégő helyett, és a fogyasztás 392 kilowattóáról 105 kWh-ra csökken. A Toshiba mérnökei hat sorozatban tízféle lámpatestet terveztek a múzeum részére. A legnagyobb fényerejű lámpatestek az üvegpiramist és a palota falait világítják meg. Az átadási ünnepségre 350 világítótestet cseréltek le.

A japán vállalat szerint a modernizáció nemcsak az energiatakarékosságot a és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálja, hanem esztétikailag is megállja helyét. A Toshiba 2010-től egyáltalán nem gyárt hagyományos volfrámszálas izzókat.

A hagyományosnál jóval takarékosabb és csak minimális higanymennyiséget tartalmazó fényforrásokat fejlesztettek ki a GE budapesti Globális Fényforrás Technológiai Központjának mérnökei. Az izzót egyetemi kutatóintézetekkel közösen tervezték. A három éves kutató-fejlesztő munka révén egy kerámia-fémhalogén lámpa, egy kompakt és egy egyenes fénycső készült el – mondta Vámos Zoltán, a General Electric (GE) Lighting globális technológiai igazgatója.

Az elsősorban a kereskedelemben és a közvilágításban használatos kerámia-fémhalogén lámpa a GE Váci úti üzemében gyártott termékportfóliót bővítheti. Az új fejlesztések az energiahatékonyság mellett fokozzák az energiatakarékos fényforrások színvisszaadását és a megengedetthez képest negyedére csökkentik a higanytartalmat.

Vámos elmondta, a korszerű fényforrások a hagyományos izzókhoz képest 80 százalékkal takarékosabbak. A kompakt fénycsövek és a nagynyomású kisülő lámpák hatásfoka már megközelíti a fizika törvényei alapján elérhető értéket. A program keretében fejlesztett kerámia-fémhalogén lámpa és kompakt fénycső a LED-hez hasonló energiamegtakarítást biztosít, és emellett még költséghatékonyabb megoldás a világítástechnikában. A fejlesztési projektet felerészben a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) támogatta 292 millió forinttal.

Országosan egyedülálló kezdeményezés nyitóeseményére került sor Zánka határában, a Balaton-felvidéken. A zánkai „vadon” létrehozásában a gyerekek is segítettek, a megfestett fák vonalán belül otthonra lelhet számos énekesmadár, denevér, ritka erdei növény, és különleges gomba faj.

A Hercegerdő magán erdőtulajdonosainak közössége a WWF Magyarország támogatásával gazdálkodástól mentes erdőrezervátum kijelölését határozta el. A háborítatlan erdő a WWF támogatásával tizenhat futballpálya nagyságú területen őrzi a természetes tölgyes értékeit.

Magyarországon mindössze 4000 hektár (0,02%) olyan erdőterület található – az állami erdőrezervátumok ún. magterületei –, amelyben nem folyik semmilyen erdőgazdálkodás. Mind az állatvilág, mind a növényzet számára ugyanakkor a magára hagyott, holtfával is tarkított természetes erdők biztosítanak igazán értékes élőhelyet. Számos faj csak a háborítatlan erdőkben tud tartósan fennmaradni. Ezért elengedhetetlen az emberi tevékenységtől mentes „vadonok” létrehozása, ahol ritka madarak, denevérek, gombák lelnek otthonra. Magyarországon az összes erdőrezervátum állami tulajdonban van, még nem volt példa arra, hogy magánkézben ehhez hasonló jöjjön létre.

A 160 hektáros Hercegerdő kezelői azonban a WWF segítségével a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva kijelöltek a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőségben egy háborítatlan állományt. Zánka határában összesen 8 hektár erdőterületet engedtek át a természetnek, ahol a jövőben itt bárki megcsodálhatja a Balaton-felvidék természetes tölgyes erdeit.

Forrás: greenfo

A mosdókban leggyakrabban elhelyezett papírtörölköző automaták és a forró levegőt fújó gépek a kutatások szerint 70 százalékkal több káros üvegházhatású gáz kibocsátásért felelősek, mint a legújabb technológiák.

A Massachusetts-i Technológiai Intézet kutatói arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy melyik a legzöldebb gyors megoldás a kézszárításra. A hét legelterjedtebb technológiát vizsgálták, amelyek a világ bármely pontján megtalálhatók a nyilvános illemhelyeken. A hétféle módszer közül egyértelműen kitűnt, hogy a forró levegős kézszárító-berendezések és a papírtörülközők a legkárosabbak: csaknem 70 százalékkal több üvegházház kerül használatuk során a légkörbe, mint például a környezetbarát hideg levegős szárító miatt.

Az intézet kutatói nemcsak azt vizsgálták, hogy a gép maga mennyi energiát használ fel, hanem azt is, hogy működés során bocsát-e ki káros anyagokat vagy sem. Azt is elemezték, hogy a gyártásakor milyen üvegházgáz-kibocsátás történik, sőt azt is figyelembe vették, hogy az alapanyagokat milyen gyakran kell pótolni és azt milyen módszerekkel teszik a cégek,. A vizsgálat tárgya volt az is, hogyan szállítják el a keletkezett hulladékokat. A végső rangsorba az is beleszámított, hogy a berendezéseket milyen élettartamra tervezték.

Korábban a vizsgálatokkal főként arra keresték a választ, hogy melyik technológia a legalkalmasabb a baktériumok elszaporodásának megakadályozására. Bár a laikusok egyértelműen az újrahasznosított papírtörülközőket tartották a legzöldebb verziónak, a kutatás mégis mást mutatott, mivel magas üvegházgáz-kibocsátást és vízfogyasztást mutattak ki a papírtörülközők esetében is. (Az Egyesült Államokban a szeméttelepekre érkező hulladék csaknem 2 százaléka ilyen törülköző.) A kutatás szerint a hideg levegős kézszárítók a leginkább energiahatékonyak, és kétszer olyan gyorsan szárítanak, mint a klasszikus megoldások. Ehhez képest a papírtörülköző használata révén háromszor több üvegházgáz kerül a levegőbe, továbbá előállításukhoz is jóval több víz szükséges, de a képződött hulladék kezelése is problémásabb.

A hagyományos szárítókhoz képest a hideg levegős készülékbe az alanynak bele kell helyeznie a kezét, majd egy vékony résen vagy számos apró nyíláson keresztül nagy sebességgel (50-170 m/s) kiáramló levegő pár másodperc alatt lesöpri a vizet a bőrről. A nyílásokat használó készülék masszírozza is a kezet a gyártója szerint.

Forrás: greenfo 

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.