Egy luxushotel, a Kempinski Hotel Corvinus (térkép) rendelte meg az elektromos autók első magyarországi töltőállomását. Az új állomásokat 2011. október 20-tól bárki használhatja, aki e-autóval, e-robogóval és e-kerékpárral járja az utakat. A berendezéseket az E.ON- t áramszolgáltató szerelte fel, a töltőket a Greenetik Kft. szállította.

Az elektromos járművek tulajdonosai két töltőt használhatnak a szálloda előtt és hármat a hotel mélygarázsában. A kinti gyorstöltő másfél óra alatt tölti fel a jármű akkumulátorait, míg a garázsban normál sebességű töltők állnak rendelkezésre. A Kempinski a szolgáltatást egyaránt nyújtja a szállóvendégeknek és a szélesebb közönségnek. Jelenleg mindössze pár ezer hibrid üzemű, tehát az elektromos hajtást dízelmotorral kiegészítő autó van Magyarországon.

Az avatás kapcsán azt közölte az E.ON, hogy a cég még az idén megkezdi a Budapestet Béccsel összekötő út elektromos töltőállomásokkal való felszerelését. A hálózat kiépítésekor turisztikai szempontokat is figyelembe vesz a vállalat, ugyanis az e-autók néhány órás töltési ideje alkalmat biztosítaz utazóknak. Az E.ON a megvalósítás alatt során szorosan együttműködik majd az illetékes önkormányzatokkal – ígéri a vállalat. Az E.ON magyarországi értékesítési stratégiájáról azt mondta Winkler János, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja, hogy első lépésként a nagyvállalati szektorban vezetik be az új, e-autó szolgáltatásokat, és a vállalat maga is elektromos autókkal egészíti ki a járműflottáját.

Bemutatta az Építészfórum.hu szakmai portál azt az elképzelést, amely nyertes lett Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Moszkva/Széll Kálmán tér rendezésére kiírt ötletpályázaton. A terveket a FŐMTERV készítette Finta József építészeti stúdiójával és a környezetrendezéssel foglalkozó Garten Stúdióval együttműködve. A tervezők „levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos térként” képzelik el a Moszkvát, ami jelenleg méretei ellenére túlzsúfolt a megítélésük szerint.

A látványterv-sorozat egyik eleme (tervező: FŐMTERV, Finta Stúdió, Garten Stúdió)

„A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park – Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza” – indokolják elképzelésüket. A többi látványterv itt elérhető az Építészfórum oldalán.

Egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet minden területén alkalmazott építő- és szépítőanyagot, a fát helyettesíteni kelljen, de egyszer ez is bekövetkezhet. A lehetséges fapótlók között ott a kender és a szója, és szóba jöhet a műanyag fűrészáru is.

Lambéria, hajópadló, bútor, parketta, alvógaléria – megannyi felhasználási lehetősége létezik a fának, ám kérdéses, hogy a jövőben is így lesz-e. A fenntartható erdőgazdálkodás túlságosan lassan nyer ugyanis teret, és nem kizárt, hogy nemcsak a pénztárcánk, hanem az ésszerűség is azt fogja diktálni, keressünk helyettesítőt arra az anyagra, amely a korábbi generációk egész életét végigkísérte.

1. Kender
A több ezer éve ismert rostanyagot az ökoházépítési technológia már évek óta alkalmazza szigetelőanyagként (a pamut és a juta is ígéretes jövő előtt áll). A gyorsnövésű kenderből környezetbarát adalékokkal számtalan anyag készíthető, például közepes sűrűségű lemez, amely a Washingtoni Egyetem kutatói szerint kétszer olyan erős, mint a farostlemez.

2. Bambusz
Széles körű elterjedését legfőképpen az ára akadályozza, amely a nagy távolságról történő szállítás miatt is borsos. Környezetvédelmi szempontból ez komoly aggály: ellentmond a fenntarthatóság elvének, ha más kontinensről hozatjuk az építőanyagot. Szerencse, hogy a bambusz egyes fajtái mérsékelt égövön is meghonosíthatók, és nemcsak biomassza-erőművek fűtőanyagául szolgálhatnak, hanem padló- vagy falburkolóként is.

Kizárólag papírból és kartonból készült bútorok egy budapesti bemutatón (fotó: Hajdú D. András, [origo])

3. Fakompozit
A fával kevert „zöld” műanyag (angol kifejezéssel: wood-plastic-composite, WPC) tökéletesen helyettesíti a kültéri felhasználásban gyakori trópusi keményfa fűrészárut, de más célokra puhafából is készülhet. Az 50-70 százaléknyi farost vagy faliszt kötőanyaga hőre lágyuló polimer. Rovar-, repedés- és vízálló, utókezelést nem igényel, évtizedekig használható, és teljes mértékben újrahasznosítható.

4. Poliuretán kompozit
A PUR sokarcú műanyag, az építőiparban egyelőre elsősorban hab formája ismert, amelyet szigetelésre és rögzítésre használnak. A technológia fejlődésével egyre több területen válik alkalmazhatóvá, műfa formájában kerítéselem vagy padozat is előállítható belőle. Nagy előnye, hogy száz százalékban újrahasznosítható, sőt, eleve reciklált alapanyagból készülhet. Nyilvánvalóan senki nem keverné össze a tömör fát a farostokat nem tartalmazó műfával, ám utóbbi esztétikai hiányosságait a tartóssága ellensúlyozhatja.

5. Szója
Tofuból nem lehet házat építeni, de a szójafehérje szálaiból kiváló szigetelőanyag és bútorkárpit szőhető, továbbá a farosthoz keverve jelentősen javítja a szakítószilárdságot. A szójaalapú vegyületek pedig gyanta formában az egészségre ártalmas formaldehidet helyettesíthetik a faforgácslapokban, rétegelt lemezekben.

6. Parafa
A paratölgy kérgét kilencévente lehet lehántani, őrlés után ezt használják föl különféle célokra, maga a törzs sértetlen marad – ez a fenntarthatóság csúcsa a többi fatermékhez képest. A parafa egyre népszerűbb burkolóanyag, hang- és hőszigetelésre is kiváló.

7. Hullámpapír
Aki látott már hullámpapír ülőalkalmatosságot, és ki is próbálta, tudja, hogy meglepően szilárd. Állítólag hajdanán a Trabant-karosszéria Duroplast kompozitjának térfogatát is használt papírral szaporították. Az újrafelhasználás során a papíraprítékból kivont cellulózzal a faforgácslapokat lehet erősíteni.

8. Újságpapír
A hullámpapírhoz hasonlóan használható fel. Ásványgyapothoz hasonló szigetelés is készíthető belőle, de felaprítva és enyvalapú ragasztóval (vagy csirizzel) keverve kiválóan formázható papírmasé készülhet belőle, ami díszletek, szobrok, de akár bútorok alapanyaga is lehet.

9. Dióhéj
A maderón nevű spanyol fapótló dió-, mandula- és mogyoróhéjból készül. A csonthéjakat porrá őrlik, és gyantával keverik: a masszát ezután formákba préselik. A maderón bútorokhoz is alkalmas, de elsősorban koporsókat gyártanak belőle.

10. Szalma
Ha közelről megnézzük a forgácslapot, jól látható a farostok textúrája - de miért ne készülhetne a bútoranyag farost helyett szalmából? Ha már itt tartunk, a len-, a zab-, a búza- és a kukoricaszár is remek alapanyag a préseléssel előállított lapokhoz.

Németországban több mint 25 méter hosszú kamionokat próbálnak ki a forgalomban, a jövő tavasszal kezdődő vizsgálatban 400 darab országúti óriással tesztelik a Gigaliner (gigakamion) néven is ismert EuroCombi koncepciót. Peter Ramsauer közlekedési miniszter bejelentése szerint 2012 tavaszán várhatóan hét német szövetségi államban próbálják ki az EuroCombi kamionokat a közúti forgalomban. A tesztet eredetileg 2011 őszére tervezték, de a program késik az akár 150 köbméter áru szállítására is alkalmas, megrakodva 44 tonnás monstrumokkal szembeni elutasítás miatt.

Az elképzelés pártolói szerint a hagyományos kamionoknál másfélszer több rakomány szállítására alkalmas óriáskamionok révén csökkennek a fuvarozási költségek, kevesebb teherautóra, kamionra lesz szükség, és mérséklődik a károsanyag-kibocsátás. Az ellenzők viszont azt állítják, hogy a költségek csökkenése a vasúti fuvarozás rovására növelné a közúti fuvarozás versenyképességét, ezért egyre nagyobb lenne a forgalom az utakon, növekedne a szén-dioxid-kibocsátás, és visszaszorulna a környezetet kevésbé károsító vasúti szállítmányozás, ami ellentétes az uniós közlekedéspolitika alapelveivel - tudósít a Greenfo.

Az EuroCombi engedélyezése az adófizetőket is megterhelné, mert infrastrukturális fejlesztéseket tenne szükségessé, egyebek között meg kellene erősíteni az autópályahidakat, és át kell alakítani a pihenőhelyeket, parkolókat - érvelnek a gigakamionok ellenzői. EuroCombi kamionok jelenleg Finnországban és Svédországban közlekedhetnek. Németországban 18,75 és 25,25 méter közötti hosszúságú szerelvényeket próbálnak ki majd a forgalomban, írja a Greenfo. Az extrahosszú kamionok Ausztráliában a legnépszerűbbek, ahol a "szárazföldi vonatokból" 200 tonnás változat is közlekedik. Az USA-ban, Kanadában és Mexikóban is használatos elrendezés szerint a nyergesvontató mögé legalább két pótkocsit akasztanak.

Innovatív mosószerek hideg vízben is tökéletesen mosnak, állítják a gyártók. Itthon viszont alig kapni ilyen szert, környezetvédők szerint pedig a klasszikus mosószóda még úgy is olcsóbb, ha meleg víz kell hozzá.

Hideg vízben mosni a legegyszerűbb módszer a mosás energiaigényének csökkentésére - olvasható az USA energiaügyi minisztériumának támogatásával készült jelentésben. Az Egyesült Államokban a fogyasztók, a hatóságok nyomásgyakorlása és ennek nyomán a legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánc, a Wal-Mart egyaránt arra készteti a mosószergyártókat, hogy olyan termékekkel álljanak elő, amelyek hideg vízben is eltávolítják a szennyeződéseket és kevesebb víz kell a használatukhoz.

A multinacionális háztartási vegyiáru-gyártók – ilyen például a Procter & Gamble vagy a Henkel – már mind árusítanak hideg vízben is működőképes mosószereket az USA-ban. A meleg víz viszont valóban növeli a mosás hatékonyságát, tehát ha a hőenergia hiányzik, akkor a mosószer vegyi összetételén és/vagy a mosógép programjain, vagyis a ruhákra ható mechanikai energián kell változtatni. "Ezért változtattunk a mosószerben használt enzimeken és felületaktív anyagokon" – mondta a New York Timesnak James Danziger, a Procter & Gamble vezető kutatója, aki részt vett a Tide mosószer Coldwater (Hidegvíz) névre keresztelt változatának kifejlesztésében. Dr. Mueller-Kirschbaum, a német Henkel kutatójának elmondása szerint az új összetevők egyszerűen mások, mint amelyeket tíz évvel ezelőtt használtak az iparágban, és nem is kerülnek többe, illetve olyan adalékanyagokat is használnak, amelyek elősegítik, hogy a ruha szövetszálai kevésbé piszkolódjanak.

Magyarországon még nem kifizetődő

De mennyit lehet megtakarítani azzal, ha soha nem használjuk a mosógép hőfokválasztó tárcsáját? Egy átlagos mosás alatt a mosógépek négy-öt kilós ruhatöltettel és negyven fokos vízzel 0,3-0,8 kilowattóra áramot fogyasztanak el az EON áramszolgáltató számítása szerint. A legnagyobb energiafelhasználással az előmosással kombinált főzőprogram használata jár, ez 1,8-3 kWh áramot jelent mosásonként.

Az USA energiaügyi minisztériumának adatai szerint a mosás leginkább energiafaló szakasza a hideg csapvíz felmelegítése, de ha erre nincs szükség, akkor a mosásra fordított energia kétharmadát meg lehet spórolni. (A Procter & Gamble például azzal hirdeti a termékét, hogy ha New Yorkban egy napig minden háztartásban hideg vízzel mosnának, akkor a megtakarított árammal egy hónapig ki lehetne világítani az Empire State Buildinget).

Hideg vizes mosószerek Magyarországon is kaphatók, tehát ha valaki ilyent tölt a mosógépbe, akkor mosásonként 9-24 forintot takaríthat meg. A nagy különbség az Egyesült Államokhoz képest az, hogy ott egyrészt már a nagy gyártók költséghatékonyan előállított, tömegterméknek számító hideg vizes szerei is elérhetők, másrészt ezek a termékek nem drágábbak, mint a hagyományosak. Itthon viszont csak két kisebb márkának kaphatók hideg vizes mosószerei. Egy ilyen termék ára 1500 forint körül mozog, és a háromnegyed liter folyékony szer a gyártók közlése szerint tizenkét-tizenhárom mosásra elég.

Kiszámoltuk, hogy tíz mosás mennyibe kerül a melegítőprogram kikapcsolásával és hideg vizes mosószer használatával. Az eredmény szerint az itthon újdonságnak számító mosószer magasabb árát nem teljesen kompenzálja a villanyszámlában elért megtakarítás. Tíz mosás ezzel a módszerrel körülbelül 1200-1350 forintba kerül, míg hagyományos szerrel és a negyven fokos mosóprogram használatával ugyanennyi mosásért 750-950 forintot fizet az ember attól függően, hogy milyen vegyszert választ a kínálatból.

A pénzbeli megtakarítás tehát Magyarországra nézve nem igaz, de az tény: ha valaki hideg vízben mos és ezzel elektromos áramot takarít meg, akkor közvetve hozzájárul ahhoz, hogy az erőművek kevesebb üvegházhatású szén-dioxidot engedjenek a levegőbe. A hideg vizes mosás előnyei közé számít az is az USA energiaügyi minisztériuma szerint, hogy a ruhák alig fakulnak, továbbá a vér- és tojásfoltokat (általában véve a proteinek maradványait) amúgy is csak hideg vízben lehetne foltmentesen eltávolítani.

Klasszikus mosószóda a hideg vizes csodaszer helyett

Még nem próbált ki ilyen mosószert Szabó Gyula, a lakossági környezeti tanácsadással foglalkozó Ökoszolgálat igazgatója, akinek elmondása szerint ilyen termék nem is kapható az ő környezetbarát árukat forgalmazó boltjukban, a Zöld Zugban. "Elméletileg csak úgy lehet egy mosószer hatékony hideg vízben is, ha erősebb vegyszerek vannak benne. A szennyeződést valaminek el kell távolítania, vagy a hőenergiának, vagy az enzimeknek" – mondta kérdésünkre. "Amúgy a mosógépeknek még az energiatakarékos modelljei is a súlyosabb áramfogyasztók közé tartoznak egy háztartásban, tehát érdemes csökkenteni a mosás hőfokát. A Magyarországon kapható növényi alapú tisztítószerek vagy a mosószóda viszont 30-40 fokon is jól mos, tehát nem annyira látványos a hideg vízzel elérhető energiatakarékosság" – mondta Szabó Gyula.

Így néz ki a világ egyik legrégebbi tisztítószere, a mosószóda

Az Ökoszolgálat vezetője a hideg vizes mosószer helyett a klasszikus mosószódát ajánlja. Az általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószerből igen kis mennyiség is elég. Színes mosásra fél adag mosószóda és fél adag mosószappanpehely vagy mosószer keverékét javasolja, hogy a ruhák ne fakuljanak. Fehér holmikhoz tiszta mosószóda is jó.

A vegyszer a csatornába kerülve teljesen ártalmatlan, a foszfát- és enzimtartalmú mosószerekkel ellentétben (ahol nincs csatornázás, ott viszont elszikesítheti a talajt). Öblítőként 1:2 arányban vízzel hígított ecetet javasol, az illatosításra pár csepp illóolajat lehet alkalmazni. Egy kiló mosószóda 300-320 forintba kerül, aki tehát ezt a nagyanyáink korában is használt vegyszerrel tisztít, az még jobban jár, mintha a vízmelegítésen takarékoskodna.

Nem lehet teljesen kiváltani a hagyományos mosószert

Egyébként a hideg vizes mosószereknek kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. Nem bomlanak le természetes úton, és kőolajszármazékokat tartalmaznak. A szerek egy részéhez optikai fehérítőanyagokat adagolnak, amely szintén kockázatos környezetvédelmi szempontból. Továbbá a forró víz elpusztítja a baktériumokat és vírusokat, így aki csak hideggel mos, annak esetenként külön fertőtlenítőszert kell alkalmaznia. A hideg vízre optimalizált szerek ráadásul nem oldódnak jól meleg vagy forró vízben, tehát a mosógép melegítős programjaihoz hagyományos mosószerekből is be kell vásárolni.

Az is szempont, hogy egyes régebbi mosógépeken nem lehet teljesen felülbírálni a mosás szakaszait szabályozó programválasztó beállításait, tehát például a hatvan fokos, előmosással kombinált programot át lehet állítani harmincra, de a vízmelegítő modult nem lehet teljesen kikapcsolni. Az utóbbi években gyártott, A vagy AA energiaosztályba tartozó, leginkább energiatakarékos mosógépeken viszont mindig lehet hideg vizet választani.

A Tide Coldwatert 2005-ben vezette be a Procter & Gamble, majd a konkurencia sorra dobta piacra a maga hideg vizes mosószereit. A P&G azt közölte a New York Times-szal, hogy a kutatási programot azután indították el, miután 2003-ban felmérték a cégcsoport össz-energialábnyomát. A vállalat célkitűzése az, hogy a mosógépekbe kerülő ruhamennyiség 70 százalékát hideg vízzel mossák 2020-ra. A P&G becslése szerint világszerte a ruhamennyiség 38 százalékát mossák hideg vízben. Ez részben kulturális kérdés is: Japánban például jóval elterjedtebb a hideg mosás, mint az Egyesült Államokban.

A konkurens Henkel nyilvánosságra hozott forgalmi adataiból viszont az látszik, hogy a fogyasztók meglehetősen ragaszkodnak az anyai bölcsességhez, amely szerint csak a meleg víz a hatékony. A Henkel hideg vizes mosószereiből, például a Purexből 16 százalékkal kevesebb fogyott 2010-en az USA-ban, mint egy évvel korábban. A P&G 5 százalékkal többet adott el hasonló termékéből, de a cég illetékesei elismerték a New York Times-nak, hogy az eladások nem a várt nagyságrenddel nőttek. Az eladások felpörgetése érdekében a Henkel Németországban vásárlói felvilágosító kampányt indított, a P&G pedig a szintén amerikai Whirlpool háztartásigép-gyártóval közösen dobott szeptemberben piacra egy hideg vizes szerekre optimalizált mosógépet.

Reménysugár a lesújtott nyaralóknak: egy olasz cég felvásárol a Franciaország bretagne-i partjainál kellemetlenségeket okozó algatakaróból, hogy papírt gyártson belőle. A Favini nevű vállalat 1992 óta készít ilyen típusú papírt, amely az Alga Carta nevet viseli. Akkoriban Velence városa keresett megoldást arra, hogy megszabaduljon a lagúnákat belepő algáktól. Az olasz cég ennek hallatán fejlesztett ki egy új eljárást, amivel a papírgyártásban alapanyagként fa helyett algát lehet használni - tudósít a francia AFP hírügynökség alapján az MTI.

Az Alga Carta 30-80 százalékban tartalmaz algát. Mivel Velencében már alig van belőle, a gyártó Ázsiából és kis részben Bretagne-ból importálja a növényt. 2009-ban és 2010-ben összesen 130 tonnát vásárolt a francia partoknál éktelenkedő algatakaróból. A 90 grammos papírt többek között borítékok, címkék gyártására ajánlja a cég, de gyártanak 350 grammos kartont is az algából. (A grammsúly azt fejezi ki, hogy az adott papírfajtából egy négyzetméternek hány grammot nyom - az alacsony értékek vékony papírt jelölnek.)

Idén nyáron különösen sok az alga a festői franciaországi tengerszakaszon, több strandot teljesen le kellett zárni, mert a növény veszélyes gázokat bocsát ki. Természetvédők szerint az algatakaró a földművelésnél használt és nagy mennyiségben a tengerbe kerülő műtrágya miatt keletkezett. A gazdák azonban visszautasítják a vádakat. A hatóságoknak évente több tízezer köbméter rothadó algát kell eltüntetniük a fürdőzőhelyekről, de így is egyre több strandot zárnak le legalább részlegesen.

Bemutatták az első, Angliában készült bambuszbiciklit egy brit kerékpár-kiállításon. Az Oxford Brookes Egyetemen megtervezett bambuszbicikli természetes anyaga olyan erős, mint az acél, ugyanakkor olyan könnyű vele dolgozni, akár a szénszállal. Mint a tervezők elmondták: inkább e tulajdonságok miatt gondoltak a bambuszra, mintsem környezetvédelmi szempontokból. A kerékpárt a yorkshire-i Raw Bikes cég gyártja. A tervezett 1750 fontos (közel 600 ezer forintos) ár alapján viszont nem tömegterméknek szánják a kétkerekűt.

A mountain bike elkészítéséhez a megfelelő bambusz kiválasztása volt a legnehezebb feladat, mivel igazán jó minőségben viszonylag kevés bambuszféle áll rendelkezésre Angliában - mondta James Broughton, az egyik tervező, az egyetem technológiai kutatóközpontjának vezetője. Az anyag különleges edzésére is szükség volt, mivel a bambusz a nedvesség hatására lágyul, nyúlik, a szárazságtól viszont zsugorodik. Tulajdonságai egyébként is változóbbak, mint a rendszerint biciklik vázának használt acélé. A cég egyébként nyolcféle bicajt gyárt a növényből, többek között egy városi gépet három vagy nyolcsebességű agyváltós kivitelben, hidraulikus fékkel és bambusz sárvédőkkel. (A témáról lásd korábbi hírünket: Termesszen bambuszbiciklit!)

A prototípus elkészítésében a kutatóintézet diákjai is részt vettek. A gépet a másik tervező, Shpend Gerguri tesztelte a nyáron egy hegyikerékpár-versenyben. Beszámolója szerint a bambuszbicikli tökéletesen vizsgázott a 620 kilométeres alpesi túrán.

Elefánttrágyából állítanak elő elektromos áramot a müncheni állatkert kivilágítására. A trágyából felszabaduló metángáz elégetésével annyi energia nyerhető, ami huszonöt háztartás ellátására elég - tudósít a CNN hírtelevízió. Az állatkert három, egyenként száz köbméteres konténerben gyűjti a trágyát - ekkora mennyiség egy hét alatt származik a kert összes növényevő állatától. A vizes trágyát itt oxigénmentes környezetben egy hónapig tárolják, és a metánból és szén-dioxidból álló biogázt az épület padlásán elhelyezett, óriási műanyagballonba gyűjtik.

Az elektromos áramot gázturbina segítségével állítják elő. Az így kinyert biogáz a kert áramszükségletének 5 százalékát fedezi, de ezzel fűtik a gorillaházat is - ez az egyetlen állatkert Németországban, ahol így aknázzák ki a megújuló energiaforrásokat. Egy felnőtt elefánt a kertben átlagosan napi egy mázsa élelmet, azaz gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, de a perecet is szívesen megeszi. A müncheni állatkertben évente csak az elefántok után kétezer tonna trágya marad. Dominik Forster, a kert munkatársa elmondta, 2012-ben napelemeket szerelnek az állatok élőhelyei fölé.

Több mint 20 milliárd forintot forgatna vissza 2012-ben a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás támogatására az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A pluszpénz a környezetvédelmi termékdíjakból befolyó költségvetési bevételből származik. Az intézményt szeptember 1-jén alapították meg; minderről a százszázalékos állami tulajdonban lévő szervezet ügyvezetője, Vámosi Oszkár nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A termékdíjköteles termékek gyártói és forgalmazói eddig maguk gondoskodtak hasznosítási kötelezettségeik teljesítéséről, koordináló szervezeteket hozva létre, s ezzel egyúttal mentességet szerezve a termékdíj fizetése alól. A piaci alapokon működő, közel két tucat koordináló szervezet tavaly és az idén mintegy 10 milliárd forintot fordított hulladékkezelésre. Ezzel szemben a díjfizetés alóli mentesség megszüntetése, a díjak átalakítása, valamint a koordinálás állami kézbe vételének eredményeképpen jövőre legalább 20 milliárd forint, a jelenlegi összeg duplája juthat erre a területre. "Az ÖHÜ frissen felvett munkatársai már dolgoznak azon, hogy a finanszírozás folyamatos legyen" - nyilatkozta a magánszférából érkezett Vámosi. Az ÖHÜ számításai szerint nagyjából 10 százalékkal csökken a csomagolóanyagok kibocsátása 2012-ben, így kevesebb lesz az ebből származó termékdíj is.

Rögzíteni kell a kereskedelmi törvényben a helyi piac ismérveit, mert a jelenlegi jogszabály indokolatlan többletterheket ró a piacok szervezőire. Ezzel indokolta Font Sándor képviselő azt a kezdeményezését, melynek célja könnyebbé tenni a helyi termelői piacok megnyitását és működtetését. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatja a javaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált az országgyűlés gazdasági bizottsága.

A javaslat alapján az számít helyi  termelői piacnak, amelyik a piac fekvése szerinti megyéből vagy a piac 40 kilométeres körzetéből, illetve budapesti piacnál az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesít. Míg vásár és piac csak a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedéllyel üzemeltethető, addig a helyi termelői piacnál az üzemeltetéshez elegendő lenne a bejelentés a kereskedelmi hatóságnak - írja közleményében a VM.