A francia sajtkészítők sokoldalúságának újabb példája, hogy a sajtok melléktermékéből alternatív energiát állítanak elő. Így most már nemcsak azon versenghetnek a francia sajtmesterek, hogy melyik sajt a jobb, hanem, hogy melyikből lehet több villamos energiát előállítani.
A francia Alpokban található albertville-i erőműben sajtkészítésből visszamaradó tejsavót használnak – anaerob környezetben – biogáz előállítására, amely a fosszilis tüzelőanyagok egyik formája.
Amikor a tejből sajt lesz, az átalakulásból származó tejsavót vagy tejsavó porrá alakítják sajtkészítéshez, vagy az állatok számára étrend-kiegészítőként alkalmazzák, vagy a termőföldek tápanyagellátásához használják fel. A tejsavó ára ingadozik, és egyre több pénzbe kerül a szállítása.
Az anaerob környezetbe helyezett tejsavó, biológiai folyamat eredményeként, természetes úton alakul át élelmiszer-hulladék biogázzá, a metán, a szén-dioxid és egyéb gázok elegyeként.
Az anaerob emésztés során gyakorlatilag ugyanaz történik, mint a szarvasmarhák gyomrában. A tejsavót baktériumokkal és Franciaországban termesztett növényekkel egy tartályba helyezik, ahol a fermentációs folyamat során metán és egyéb gázok szabadulnak fel. A keletkezett gázt 90 Celsius-fokra melegítik, és villamos energiát állítanak elő belőle.
Az 1992-es téli olimpia helyszínén található erőmű 2,8 millió kilowattóra villamos energiát termel évente, ami körülbelül 1500 lakos számára elegendő mennyiség.
0 
