A jövő városaiban már nem csak növényekkel beültetett tetőkertekben, de függőleges zöld falakban is érdemes gondolkozni. Az élő fal szigetelésnek, a levegő tisztítására, sőt dizájnelemként sem utolsó. 

Az élő növényekkel borított falakra specializálódott kanadai cég, a Green Over Grey legutóbb megalkotta Észak-Amerika legnagyobb szabadtéri lélegző falát. A kanadai Vancouver külvárosában található zöld fal majdnem háromszázezer négyzetméteren terül el a városi könyvtár épületének utcafrontján. Több mint tízezer növénypalánta kellett az elkészítéséhez, melyek összesen százhúsz különféle fajhoz tartoznak: vannak köztük nagyobb évelő növények, cserjék, sőt még kisebb fák is.

  Fotó: Green Over Grey

Az úgynevezett zöld, vagy élő fal gyakorlatilag nem más, mint egy önellátó függőleges felületekre telepített kert, ami az épületek belső vagy külső falain is kivitelezhető. A technológia segítségével az új kertekhez ráadásul hasznos termőföldet sem kell, hogy elfoglaljanak, a növények a talaj helyett a függőleges falból nyerik a vizet és a tápanyagokat. A módszer valójában csupán azt másolja le, ami a természetben is megtalálható, hiszen tény, hogy függőleges falakon - sziklákon, faágakon, vagy vízesések mellett - is remekül megélnek egyes növények.

  Fotó: Green Over Grey

A különleges módszer lehetővé teszi, hogy bármelyik falat buja zöld dzungellé alakítsák, legyen az kültéren, vagy beltéren. A zöld falban ugyanis nem található termőföld sem, egy szuperkönnyű porózus anyaggal helyettesítik azt. Speciális keretbe és vízálló panelekbe ültetik a növényeket, egyes beltéri falak esetében, ha szükséges, világításról is gondoskodnak. A keretet az eredeti falhoz rögzítik, de a vízálló panelek és az épület fala között rendszerint rést is hagynak, hogy az épület "lélegezhessen": emiatt a zöld fal hatékony szigetelésnek is számít, sőt, még az esőtől is megóvja a falakat. Az automatikus öntözőrendszernek köszönhetően a kanadai cég szerint egy-egy ilyen lélegző utcafront csak nagyon kevés karbantartást igényel, és lényegesen kevesebb vízre van szüksége, mint a hagyományos kerteknek, vagy városi parkok növényzetének.

 Fotó: Green Over Grey

Az első függőleges kertet egyébként állítólag egy francia botanikus, Patrick Blanc hozta létre több mint harminc évvel ezelőtt, az úttörő óta pedig folyamatosan tökéletesítik az élő falak kivitelezését. A növények sokfélesége változatos ökoszisztémát alakít ki a városok közepén, egy kis oázissal felérő helyet biztosít a méhek, pillangók, vagy kisebb madarak számára. Az élő fal ezenkívül természetesen tisztítja a környékbeli levegőt, és nem utolsósorban a zöld legkülönbözőbb árnyalataival üdítő változatosságot hoz a nagyvárosok unalmas szürke betonfalainak dzsungelébe.