James Hamblin orvos-újságíró egy éve nem használ tusfürdőt vagy sam-pont, hanem helyettük mindennap egy bakteriális oldattal befújja a testét, és néha tiszta vízzel letusol. Eredetileg orvos lévén a (baba-)szappanos kézmosást nem iktatta ki a rutinjából, mint ahogy a napi kétszeri fog-mosás és fogselymezés is megmaradt. De ezeken kívül nem használ más higiéniai készítményt. Állítja, teste így is tiszta, normális emberszaga van.
Nem is az vezette elsősorban erre az elhatározásra, hogy az amerikai normának megfelelő személyes higiénia fenntartása mennyi időt, vizet és drága tisztálkodási szereket igényel, és kiváltásukkal jelentős összeget takaríthat meg. Számítások szerint ha összeadjuk az életünk során zuhanyozással és hajmosással töltött időt, akkor az 12 167 órát, azaz két évet tesz ki. Ennél fontosabb volt Hamblin számára, hogy megtudja: mi történik, ha kilép a (kényszeres) szokások világából.
Úgy döntött, kipróbálja a Nitrosomonas eutropha baktériummal készült higiéniai készítményt: ez nem szappan, hanem egy víztiszta testpermet, amely baktériumok millióit tartalmazza. A N. eutropha ammóniával táplálkozik, ezért feltételezi róla a testpermetet kifejlesztő biotech cég, az AOBiome, hogy tisztító, dezodoráló, gyulladásgátló és immunerősítő hatása van a bőrünkön.
Nemcsak csak a szervezetünk belsejében, például a bélrendszerünkben élnek baktériumok, hanem a bőrünkön is, persze ezek mások. De pusztán addig virulnak, amíg mi egy szappannal vagy tusfürdővel közbe nem avatkozunk. A tisztálkodószerek legfőbb alkotórésze, a sodium lauryl sulfate, magyarul nátrium-lauril-szulfát a baktériumok legfőbb ellensége, csakhogy egyaránt megszabadít a kártékony és a hasznos mikrobáktól. Ráadásul az ammónia-oxidáló "jó" mikrobák sokkal lassabban szaporodnak, mint a károsak. Keveset tud még arról a tudomány, hogy mi megy félre a bőrünk bakteriális állományában, mikrobiomjában, amikor valamilyen betegség támad meg bennünket, és hogyan lehetne ezt természeteses módon helyrehozni, visszabillenteni az egyensúlyt.
A tisztálkodás egyre több kutatásnak is témája, mert sokan úgy vélik, hogy egyáltalán nem volna szükségünk arra, hogy mindennap agresszíven lecsutakoljuk magunkat – megszabadulva a baktériumoktól. A tusfürdővel egyébként a bőrünket fedő olajos lipidréteget is lesúroljuk, ezért feszül a bőrünk törülközés után, amit azonnal be kell kenni testápolóval. Ezzel egy olyan folyamatot indítunk be, amely idővel egyre szárazabbá teszi a bőrünket, állítják a szakemberek.
Az AOBiome fejlesztője onnan vette az ötletet, hogy a lovak (is) porfürdővel tisztítják le magukról az izzadságot, tehát evolúciójuk során ezt a módszert fejlesztették ki a hatékony tisztálkodásra. Akkor viszont kell lennie a bőrükön valaminek, gondolta David Whitlock, ami eltünteti róluk a kellemetlen szagokat és bőrproblémákat. És volt is, a fent említett baktérium. Whitlock elmélete szerint a testünket nem antibakteriális szerekkel kell megszabadítanunka kártékony baktériumoktól, gombáktól és vírusoktól, hanem erősítenünk kellene a jótékony hatású mikrobák jelenlétét a megfelelő védelem érdekében.
A Whitlock cége által kikísérletezett AO+ készítményt nagy nyilvánosság előtt a New York Times újságírónője, Julia Scott próbálta ki, aki napi három perc tiszta vizes zuhany mellett kétszer végigpermetezte arcát, testét és fejbőrét a bakteriális készítménnyel. Az első két hétben borzasztó kényelmetlenül érezte magát a zsíros haja miatt, de utána azt vette észre, hogy "beállít" a baktériumegyensúlya, enyhült az aknéja, normalizálódott a testszaga. A kísérleti hónap végén újra "hagyományos" módon kezdett tisztálkodni, de csak egy szappant és illatmentes sampont használ azóta is. (Érdemes a tapasztalatait elolvasni itt.)
Hamblin az ő példáján felbuzdulva vágott bele az egyéves kísérletbe. Fokozatosan hagyta el a tisztálkodószereket, a bőre először zsíros és erős szagú volt, de néhány hét alatt normalizálódott a helyzet, ahogy beállt a bakteriális egyensúlya – ezt rendszeresen ellenőrizték a laborban. Ha megizzad vagy piszkos lesz, akkor vízzel lezuhanyozik, de nem mindennap. Viszont mindennap tiszta alsóneműt és ruhát vesz föl, hiszen ezeken is nagyban múlik, kinek milyen szaga van.
A Gizmodón volt egy érdekes cikk arról, hogy Amerikában a reklámipar és a tisztálkodószerek egymást erősítve fejlődtek. A tusfürdők, szájvizek és parfümök eladásának felpörgetésére a reklámszövegírók áltudományos érveléssel ráerősítettek az emberek bizonytalanságára, önbizalom-hiányára. Például az orvosi szakzsargonból vett kifejezéssel halitózisnak kezdték nevezni a szájszagot, amitől mindenki azt hitte, hogy valami szörnyű kórság támadta meg.
Ha viszont mindenáron illatosítani szeretnénk testünket, érdemes nem mesterséges, hanem állati eredetű parfümöt választani. Korábban már írtam arról, hogy az ámbra, a cibet, a mósusz, a kasztóreum, a hiraceum képes lehet fölerősíteni a testszagunkat, és abban feromonok is lehetnek: ezekről a vegyületekről azt állítják, hogy befolyásolják a szexuális érdeklődést... De persze erre a témára is több kutatást kellene szentelni, akárcsak a fenti baktérium-alapú tisztálkodásra.
Ja, és Hamblinnak tusfürdő nélkül is van barátnője.
0 
