Modern és rendkívül környezetbarát várost tervezett Kínának az Eriksson Architects, a Helsinki-központú építész-stúdió egy zöld megoldásokra specializálódott szakértőcéggel karöltve.

A Pekingtől hatvan kilométerre nyugatra, Mentougou-ban található völgyben ötvenezer lakosra terveztek egy sci-fik hangulatát idéző települést összesen 28 ezer négyzetkilométeren. A helyszínt már "ökológiai Szilikonvölgy"-nek is nevezték, mert, ha a kínai kormány megrendeli és végül is felépül, számos környezetvédelemmel foglalkozó cégnek és különféle kutatóintézeteknek adna otthont.

A céges épületek mellett egy lakóházas városrész és nyüzsgő városközpont is szerepel a tervek között. A hegyek és hatalmas zöld területek által határolt helyszín egyébként is különösen vonzó környezetnek számít, mert távol esik a szennyezett levegőjű nagyvárosoktól.

A modern tudományos eredményeket hasznosítva az épületek a lehető leghatékonyabban gazdálkodnának az energiával. Nem csak az építmények, de az összes út is fák, növények és kisebb-nagyobb tavak köré épülne, a természetes formákba minél inkább belesimulva.

A város helyben állítaná elő lakóinak a szükséges mennyiségű tiszta ivóvizet és energiát, miközben kényesen figyelne a természet egyensúlyára, többek között a termőföldek minőségére. A futurisztikus ökováros mindennapi működése közben nem termelne semmi olyan szemetet, amit ne tudnának helyben, teljes mértékben újrahasznosítani.

A projektről még több képet ezen az oldalon lehet nézni.

Egy friss brazil tanulmány szerint a banánhéjat víztisztításra is lehetne használni ott, ahol az ivóvíz nehézfémekkel, például rézzel vagy ólommal szennyezett. A Sao Paulo-i egyetemhez tartozó kutatóintézet munkatársai azt mondják, a banánhéj az eddig használt módszereknél - alumínium-oxid, cellulóz vagy szilikon - sokkal hatásosabb, ezeknek ugyanis mérgező mellékhatásai is lehetnek, ráadásul drágák is. A banánhéjhoz képest legalábbis mindenképp.

A csapat módszere egy korábbi kutatás eredményeire alapul, mely megállapította, hogy egyes növényrészek, mint például az alma és a cukornád fel nem használt részei, a kókuszrost vagy a mogyoró héja felszívják a méreganyagokat a vízből. Ezek a természetes anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak ugyanis, melyek egyszerűen vonzzák a fémeket.

Gustavo Rocha de Castro, a brazil kutatócsoport vezetője állítólag először banánevés közben gondolkozott el azon, talán lehetne valami hasznosat is kezdeni a szemétbe dobott héjakkal. Kollegáival együtt egy héten keresztül szárították a feldarabolt banánhéjakat a napon, majd próbaképpen először olyan folyóvízbe áztatták őket, amelyről pontosan tudták, milyen koncentrációban szennyezett rézzel és ólommal. A banánhéjak mindössze egy óra alatt felszívták a nehézfémek 97 százalékát. A héjakat ezután laboratóriumban is tesztelték, és ott is tökéletesen működtek.

Bár csak rézzel és ólommal próbálkoztak, a kutatók szerint a banánhéjas módszernek kadmium, nikkel és cink esetében is működnie kell. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez a fajta szűrés sokkal inkább ipari célokra való, mint otthoni víztisztításra, mivel a banánhéjak kapacitása a nehézfémek részecskéinek nagyságától függ, ezt pedig igen bonyolult mérni. Az eredmények alapján már más szakemberek is elismerték, gyors és olcsó alternatívának nevezték a banánhéj-eljárást az eddig használt hagyományos módszerekhez képest.

A tanulmányt február 16-án az Industrial & Engineering Chemistry Research című folyóiratban publikálták. A huszadik század eleje óta létező amerikai tudományos folyóirat manapság kéthavonta jelenik meg az American Chemical Society, azaz az amerikai vegyésztársaság gondozásában.

Zsinórban ötödik éve a kanadai Vancouver végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) legélhetőbb városokat tartalmazó világrangsorának élén. A pekingi szmog viszont kiakasztotta a mutatókat.

A Kanada nyugati partján, az Egyesült Államok közelében fekvő 578 ezres - elővárosokkal együtt 2,1 milliós - város 2007 óta minden évben a lista élén végez. A rangsort több mint 30 tényező - egyebek közt a biztonság, az egészségügy, a kultúra, a környezet, az oktatás és az infrastruktúra - értékelésével, majd ezek súlyozásával állítják össze a londoni székhelyű Economist-csoporthoz tartozó kutató- és tanácsadócég szakemberei. A tízes élbolyban főleg ausztrál és kanadai városok végeztek: a dobogós helyeket Melbourne és Bécs szerezte meg, a további helyezések sorrendben: Toronto, Calgary, Helsinki, Sydney, Perth, Adelaide és Auckland. A világ 140 városát értékelő lista élén nem sok változás volt az elmúlt évekhez képest.

Vancouver

"A fejlett országok közepes nagyságú, viszonylag alacsony népsűrűségű városai általában jó pontszámokat érnek el, mivel rendelkeznek az összes kulturális és infrastrukturális előnnyel, ugyanakkor kevesebb problémájuk adódik a bűnözésből és a zsúfoltságból" - magyarázta Jon Copestake, a jelentés szerkesztője közleményében. Az EIU szerint az Egyesült Államokban a legélhetőbb város Pittsburgh (29. hely); Los Angeles három helyet lépett előre tavalyhoz képest a 44. helyre, New York változatlanul az 56. lett. London egy helyet javítva 53.-ként végzett, Párizs a 16. lett. A legjobb ázsiai városnak a japán Oszakát választották (12. hely), Tokió a 18., Hongkong a 31., Peking a 72. helyet szerezte meg.

A rangsor végén a zimbabwei Harare, a bangladesi Dakka, a pápua új-guineai Port Moresby, a nigériai Lagos, az algériai Algír, a pakisztáni Karacsi, a kameruni Douala, Teherán, a szenegáli Dakar és a Srí Lanka-i Colombo végeztek. A sereghajtók között sem volt jelentős változás a tavalyi sorrendhez képest. A regionális rangsorban Nyugat-Európa kissé megelőzte Észak-Amerikát: a 0-tól 100-ig terjedő skálán előbbi 92, utóbbi 91,3 pontot kapott. Kelet-Európa 72,1, Ázsia 71,8, Latin-Amerika 69,4, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 64,1, a szubszaharai Afrika 51,1 pontot ért el, a világátlag 76 pont volt.

A kínai fővárost ellepő sűrű szmog a mérhető határon felül van – közölte az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége. A Pekingi Környezetvédelmi Iroda egyik munkatársa kijelentette, hogy az idősek és a gyerekek számára tanácsos otthon maradni. Az amerikai diplomáciai képviselet mérése szerint a légszennyezettség mértéke rendkívül veszélyes, és a mérési skála legrosszabb értékét is felülmúlja. A Környezetvédelmi Iroda ugyanakkor azt közölte, hogy ötös szintű a város levegőjének szennyezettsége – ez a legrosszabb a kínai mérési listán.

pekingi szmog

A pekingi levegő minőségének romlását nem csak a gépjárművek és az erőművek által a légkörbe juttatott szilárd szennyező anyagok okozzák, hanem a meleg, és a napok óta tartó szélcsend. A meteorológiai szolgálat szerint a szmog miatt alig 200 méterre csökkent a látótávolság Pekingben.

A levegő minősége leghamarabb csütörtökön javulhat számottevően, amikor a feltámadó északi szél az előrejelzés szerint kisöpri a szmogot. A kínai fővárost januárban szinte végig kék ég és jó levegő jellemezte, a tartósan erős szél miatt nem érvényesült a szénerőművek és a 4,8 millió autó légszennyező hatása – írja az AFP.

Forrás: greenfo

Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

A karácsony a szeretet ünnepe. Érdemes odafigyelnünk néhány dologra, hogy ne csak szeretteink, de környezetünk számára is igazi ünneppé váljanak az év legmeghittebb napjai. A karácsony közeledtével az egyik központi kérdés mindig a fa. Milyen karácsonyfánk legyen, igazi vagy műfenyő? Ha műfenyőt választunk, akkor nem kell aggódnunk a később lehulló tűlevelek eltakarítása miatt, később pedig már nem kell újra fát vennünk, még nagyon sokáig szolgálhat karácsonyfaként műanyag fenyőnk. Amit leginkább fel szoktak hozni mellette, egyben a legfontosabb: igazi fenyőfákat kímélhetünk meg a kivágástól. Ugyanakkor ismerjük be: akármilyen szép műfenyőt választunk, az sohasem lesz olyan szép, mint egy igazi örökzöld. Az a jellegzetes, kellemes fenyőillat sem fogja bejárni a szobát, ami egy valódi fenyő esetében. Ráadásul ma már nem is kell feltétlenül erdőket írtani ahhoz, hogy igazi tűlevelűt vigyünk haza karácsonyfának. Manapság ugyanis már vannak kifejezetten erre a célra üzemelő fatelepek, ahol csak ezeket a karácsonyfának való fenyőket termesztik. Tehát, ha igazi karácsonyi hangulatot szeretnénk teremteni és az élő fa mellett döntünk, akkor mindenféleképpen ilyen fenyőfatelepeken vásároljunk, illetve olyan helyen, ahol biztosan tudjuk, hogy nem védett erdőségekből való örökzöldeket árulnak.

Megvan a karácsonyfánk, díszítsük fel! A karácsony végével ne dobjuk ki díszeinket, nagyon jól jöhetnek azok még a következő alkalmakkor is. Ezzel egyrészt pénzt spórolunk meg, másrészt pedig nem terheljük hulladékkal környezetünk. Figyeljünk oda az égők minőségére is: a rossz, hibás, sok áramot fogyasztó égősorok az elektromosság termelésének következtében jobban károsíthatják a természetet.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül az ajándékok vásárlása mellett sem. Vásárolni mindenképp kell, csak nem mindegy, hogy hogyan, mit és mennyit. A hazai vásárlók elsősorban árorientáltak, elsősorban a pénztárcájuk vastagsága dönt, nem pedig a termék minősége, vagy egészséges mivolta. Ezen túlmenően még kevesebben figyelnek oda a termék okozta környezeti károkra. Mielőtt leemeljük a polcról a terméket, érdemes elgondolkodni, hogy tényleg szükségünk van-e rá. Tartós fogyasztási cikknél, hogy nem ez lesz-e a sokadik példány ugyanabból a termékből otthon. Nem mindegy, hogy mit eszünk, vagy milyen összetevőkből áll az a tisztítószer vagy műanyag termék, amelyet megveszünk. Műszaki cikkeknél ne legyen utolsó szempont a termék tartóssága, hiszen az elektronikai hulladék veszélyes hulladéknak minősül.

Nem mindegy az sem, hogy mibe csomagoljuk az ajándékokat, illetve, hogy milyen csomagolású terméket veszünk. A plusz, leginkább csak reklámnak szolgáló fóliák, zacskók, dobozok előállítása ugyanis energiát, nyersanyagot igényel, ugyanakkor növeli a hulladék mennyiségét. Lehetőleg ne vásároljunk agyoncsomagolt terméket, válasszunk inkább természetes, lebomló anyagba csomagoltat, vagy újratölthetőt. Ugyanígy járjunk el az ajándék csomagolásakor is, használjunk környezetbarát, újrahasznosítható csomagolóanyagot.

Apróságnak tűnhetnek az itt felsorolt dolgok, de ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, akkor nem csak magunknak varázsolhatjuk szebbé a karácsonyt, de környezetünk is hálás lesz érte.

Balázs László

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

Hamarosan elérkezünk az év legszebb ünnepéhez: a karácsonyhoz. Felmerül a kérdés, hogy szokásainkkal környezettudatosak vagyunk vagy nem?
Egyre több embert foglalkozta a környezettudatos karácsony tartása. Mit jelent ez? Legtöbben ezt kérdezik, mikor először meghallják. A válasz rá nem nehéz. Egyetlen egy dologra kell oda figyelni,de viszont arra nagyon. Úgy vásároljunk, készülődjünk, hogy annak minden részét feltudjuk használni. Hogyan tudjuk ezt betartani?

Karácsony előtt kirakjuk a villogó füzéreket. A környezet barát “funkciónak”, akkor nevezhetjük ezeket, ha például nem egész napra gyújtjuk fel, hanem csak mikor már besötétedett. Ezzel a föld energiáin spórolunk. Azonban a szabály nem csak a kinti égőkre érvényes, hanem a bentiekre is. Nem csak tartalékaink fogyasztása miatt ne égessük a füzéreket, akkor ha nem vagyunk otthon, hanem mert ez tűzveszélyes is.

Az ünnep elmaradhatatlan kellékei az ajándék és a karácsonyfa. Fontos, hogy vásárláskor odafigyeljünk, olyan tárgyat vásároljunk aminek örülnek és használni fogják. A becsomagolás része az, ami minket környezetbaráttá tehet,mert ilyenkor természetesen az ajándék függvényében egymásba is csomagolhatjuk őket. Ez azt jelenti, hogy egyik ajándék a másiknak a borítója. Például egy pulóver az ékszeres doboznak vagy egy teás doboz teával, amit beleteszünk egy konyharuhába. Hosszan sorolhatnám a hasonló ajándék párosításokat. Ha csomagoló papírt használunk, akkor figyeljünk, hogy ne dobjuk el a maradék papírt, kötöző madzagot, mert lehet hogy még feltudjuk használni.

A másik és egyben legfontosabb karácsonykor a karácsonyfa. Napjainkban már nagyon sokféle fenyőből választhatunk, de nem a fajtájára gondolok ilyenkor, hanem hogy vehetünk műfenyőt, hagyományos, élő és cserepes fenyőt. Mind a háromban találunk jó és rossz tulajdonságot. A műfenyőt csak egyszer kell megvenni és éveken keresztül eláll, de nincs illata, mint a élő fenyőfának. Az élő fa hamar lepotyog, elszárad, de nem baj mert addig is kárpótól minket illatával és szépségével. A cserepes fenyők között két fajtát különböztetünk meg. Az egyik a bérelhető fenyő, a másik a megvásárolható. A bérbe vett karácsonyfákat az ünnepek után visszavihetjük és a kifizetett összeg valahány százalékát még vissza is adják. A megvásároltban az a jó, hogy azt is elég egyszer megvenni és több éven keresztül díszíthetjük, ugyan azt a fát, de természetesen ez a méretétől is függ. A karácsonyi ünnepek után sokan már lebontják és kidobják a fenyőfát. Ekkor lehetnénk környezetbarátok. Ha a kijelölt helyre vinnék az elszáradt fenyőket. Érdemes, mert ezeket újra felhasználják fűtőanyagként vagy komposztáltként. A cserepes fenyőket ha nagyobbacska, akkor kiültethetjük tavasszal a kertbe és így nem tettünk kárt a természetben.
 
Környezettudatos karácsonyt nem nehéz kitalálni, de a fontosabb pontjait betartani vagy odafigyelni rá elég nehéz. Azért próbáljunk odafigyelni a természetre és másokra is. Én ezzel a pár sorral kívánok mindenkinek Békés Boldog Karácsonyt!

Balázs Luca

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

A környezetvédelem fontossága központi témává nőtte ki magát az elmúlt években világszerte.  A globális felmelegedés ellen legfőképpen mi, emberek tudunk tenni. Fontos, hogy mindenki magáénak érezze a felelősséget és lehetőségeihez mérten a maximális szinten óvja a Földet.

Karácsony közeledtével felmerül a kérdés, milyen módon tudjuk környezetbaráttá tenni ezt a jeles ünnepet?! Milyen karácsonyfám legyen, csomagolópapír nélkül hogyan ajándékozzak. Áltathatjuk egymást hasonló kérdésekkel, de ezek csak arra jók, hogy magunkat nyugtatgassuk: mi mindent megtettünk.

Karácsonyfákat manapság már kifejezetten erre a célra növesztenek, így a fák kivágásának problémája felett talán a leglelkesebb Greenpeace tagok is szemet hunynak. Ha mégis szeretnénk kifogástalanul teljesíteni a természet megmentéséért folytatott küzdelemben, akkor béreljünk gyökerestül kiásott tűlevelűt. Hosszútávon talán a műfenyő használata lenne  a legideálisabb, ám optikailag össze sem hasonlítható az igazival. Ráadásul a gyerekkorban kialakul egy kép a Karácsonyról, aminek nélkülözhetetlen eleme a fenyő jellegzetes illata. A cserepes fenyővel ugyan többet kell foglalkozni, de nem fog levelet hullatni.

Az égők használatát személy szerint teljes mértékben feleslegesnek tartom. Ha valaki mégis a saját képi világának megfelelésére díszítene világítókkal, akkor sem kell, hogy egész decemberben be legyen dugva. Így még spórolni is tud egy keveset, amit aztán a szeretteire is költhet.

Minek az a huszonhetedik plüssállatka, ha már a gyerek úgy sem játszik velük és csak a polcon porfogóként foglalja a helyet? Próbáljunk az ajándékválasztásnál kicsit gondolkodóbbá válni. A kisgyerekeket készségfejlesztő játékokkal lepjük meg, vegyítsük a kellemest a hasznossal. A játékboltokban a logikai játékok repertoárja is egyre szélesedik, bővül. Kössük össze az élményszerzést a tanulással, ezáltal is a gyerek fejlődését szem előtt tartjuk, amiből ő fog profitálni a későbbiekben. Egy felnőttnek a könyv, mint ajándék a legnagyobb boldogságot okozza, az olvasás pozitívumáról pedig nem hinném, hogy beszélnem kellene.

„A csomagolópapír használata kötelező!”. Ismerős a szlogen? Nem. Nem is lehet, mert ilyet még sehol nem hallottam. Gondoljunk csak bele mennyi felesleges papírt elhasználunk, a pillanatnyi boldogságunk érdekében. Persze az életünk egyik legfelemelőbb érzése, amikor kihámozzuk a Jézuskától kapott kisautót, amelyik jobb, mint a Jancsié, amivel az óvodában szokott játszani.

Összességében úgy érzem, hogy a Földre nézve globálisan, mindenkinek ki kell vennie a részét a környezetkímélés feladatköréből. És nem csak egy-egy különleges eseményt kell környezetbaráttá tenni, hanem az év összes napját  meg kell becsülni,minden órában és percben törekedjünk arra, hogy nem okozzunk kárt ott, ahol unokáink is élni fognak.

Kövesdi Milán

Számosan szeretnék egyszerre élvezni a karácsony örömeit és csökkenteni a környezetterhelésüket, vagyis az ökolábnyomukat. Az ünnep előtt logikusan felvetődik a kérdés: melyik a környezetbarátabb mód az ünneplésre? Valódi karácsonyfát vegyünk, amit két hét után úgyis kidobunk, vagy műanyagot, ami akár hét-tíz év múlva is ott állhat a nappaliban december végén?

Legalább egy megbízható tudományos kutatás szerint (számol be róla a New York Times) a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás egyharmada annak, mint amennyivel a műfenyővel kapcsolatos kibocsátás jár (amennyiben a mesterséges fenyő átlagosan hat éves élettartamával számolunk). Igaz ugyan, hogy a műfenyőt legalább öt-hat karácsony alatt be lehet állítani a lakásba, de még ez sem elég ahhoz, hogy környezetbarátabbnak bizonyuljon a valódi fánál.

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

Különböző színekben pompázó, kellemes illatú fenyőfa, gyönyörű színekben világító égősorok, hatalmas méretű plazma TV-k, és rengeteg különböző csili-vili csomagolópapír. Ezeket mind elfelejthetjük, ha  "környezetsoviniszták"  vagyunk. De ne legyünk. Elvégre az nem megoldás, ha az ünnep minden hagyományát le akarjuk rombolni, a környezetvédelem nevében. Tény azonban, hogy nem tartható az sem, hogy az ünnepek alatt és után csomagolópapír hegyek, mindenfelé kidobott fenyőfák, és háromszor akkora villanyszámlák találhatóak.

Meg kell találnunk a megfelelő középutat az ünnep pazarló módja és a környezet túlzott védelme között. Vegyük hát sorra a karácsonyi hagyományokat. Az ünnepet jelképező díszített fenyőt sokan kritizálják, azonban ne feledjük, többnyire ezeket a fákat karácsonyra termesztik, sok embernek ez jelenti a megélhetést is. Nem feltétlenül kell tehát lemondanunk a természetes fáról, elég, ha karácsony után a már nem használt fákat leadjuk az erre szakosodott kereskedőknek, akik ezeket később felhasználják.

Sok gondot okoz még a rengeteg csomagolópapír, amivel szeretteink ajándékát csomagoljuk be. Jól gondoljuk meg, hogy érdemes-e például becsomagolni az ajándékot, nem elég-e  rá egy masni, ha pedig a csomagolás mellett döntünk, akkor igyekezzünk spórolni a papírral, vagy használjunk olyan csomagolást, amit esetleg később is fel lehet használni. A díszeket szintén sokan dobják ki minden évben, holott ez nem kevés szemetet termel. A díszeket tartsuk meg, vagy pedig készítsük el őket (de akár meg is vehetjük) természetes anyagokból, amiket például később meg is ehetünk, vagy pedig kidobásuk nem jelent a természet számára nagy gondot. Ilyenek például a toboz, a nyalóka, vagy a különböző habcsók karikák.

Utoljára hagytam a karácsonyi hangulat egyik legfeltűnőbb szokását, a karácsonyi megvilágítást. Csodaszép tud lenni, amikor végigsétálva az utcákon minden ház égők fényében ragyog. Ennek azonban megvan a hátránya, méghozzá a hatalmas áramfogyasztás. Mondanom sem kell, hogy ezen is könnyen segíthetünk, aminek hála nemcsak a természetnek teszünk jót, hanem a villanyszámlán is spórolhatunk. A megoldás roppant egyszerű: ha nem vagyunk otthon, vagy éppen még világos van, akkor kapcsoljuk ki a megvilágítást, és használjunk jó minőségű, tartós fényeket.

Egy kis odafigyeléssel, és munkával sokkal környezetbarátabbá tehetjük az év egyik legszebb ünnepét is, és mindezt úgy, hogy közben a hagyományokról sem kell lemondanunk. De ne feledjük, a legfontosabb az, hogy ne vigyük túlzásba se a pazarlást, se pedig a túlzott környezetvédelmet. Nem ezen az egy napon kell megváltani a világot, hanem az év összes többi napján tenni egy kicsit az ügy érdekében.

Balázs Tamás