Ahogy jön a hideg idő, kevesebbet van nyitva az ablak, mind rövidebb ideig szellőztetünk, ami egyenes út a penész megjelenéséhez. Nem is biztos, hogy észreveszed az elszíneződést, csak egyre többször ébredsz eldugult orral, kapar a torkod, viszket a szemed, köhögsz, nem jó a közérzeted: penészallergiád lett.

Egy négyszemélyes háztartásban egyetlen nap alatt 10-15 kg vízgőz kelethezhet, ami a hiányos szellőzés miatt a hideg falakon csapódik le.

INFO FORRÁS

A penészgomba visszaszorításához számos házi módszer létezik, a legjobb, ha a szoba levegőjének páratartalmát 40-60 százalék között tartod rendszeres szellőztetéssel. A páratartalom ellenőrzéséhez érdemes egy higrométert beszerezni. 

KÉP: Pixabay

Az elmúlt 10-15 évben gyártott bukó-nyíló ablakok zárszerkezete legtöbbször már olyan, hogy a kilincs 45 fokos (negyedes) állásánál résszellőzést biztosít. Amennyiben a kilincs elfordításakor érzel egy kis ellenállást, döccenést a felső 45 fokos pozícióban, akkor résszellőzős zárszerkezetű az ablakod. Résszellőzős állásban az ablak 1-2 centiméternyire van buktatva, tehát a pára egy része el tud távozni. 

Nem kell amiatt aggódnod, hogy ez megdobja a fűtési költséget: egy 70%-os páratartalmú helyiség felfűtésének hőigénye akár 20%-kal magasabb lehet, mint egy 45%-os páratartalmú helyiségé. A résszellőzést naponta többször is alkalmazhatod huzamosabb ideig, de ettől függetlenül naponta 1-2 alkalommal érdemes 3-5 percre teljes átszellőztetést csinálni kereszthuzat segítségével.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyesek szerint kamu, mások az egekig dicsérik azt a thaiföldi lányt, aki az alábbi videóban megmutatja, hogyan lehet hagyományos eszközökkel, a természeti adottságokat kihasználva lakhelyet építeni néhány nap alatt.

Persze nyilván a dzsungelben megvannak ehhez az adottságok, tehát rendelkezésre áll bambusz, a homokkő könnyen faragható, az időjárás kedvező stb. De azért így is óriási teljesítmény, amit húsz percben összefoglalva látunk. Még ha tényleg csak az egymillió feliratkozóra hajt, akkor is érdemes megnézni. 

A nevét nem publikáló lány videós csatornáján további érdekes munkákat láthatsz. Lehet gyűjteni az ötleteket, aztán tavasszal nekiugrani a kertnek. Bambusz helyett bontott lambéria újrahasznosításával?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A dél-londoni Blackheath-ben élő Daniel Holloway nyerte az év kerti háza versenyt az Egyesült Királyságban (Cuprinol Shed of the Year 2020). Ami annak idején egyszerű kerti fészernek indult, az mára egy háromszintes pihenőházikó lett, afféle menedék az egész család számára a mostani nehéz időkben.

A ház két élő fa köré épült, Daniel gondosan ügyelt arra, nehogy a törzsek vagy a gyökerek károsodjanak az épülettől. A berendezést a családfő számos utazása, illetve lomtalanítások során gyűjtötte.

Az idén 20-ik alkalommal megrendezett versenyen volt újrahasznosított raklapokból épített kerti ház is, amelyet a kenti Julie Twydell a koronavírus miatti házi karantén idején épített.

Adrian Backshall nyugdíjas vasutas az évek során innen-onnan összegyűlt vonatos kincseket szerette volna méltóképpen kiállítani, ezért egy kerekeken guruló házikót épített.

A többi díjazott szuper kerti házikóit a versenyblogon lehet megtekinteni ide kattintva.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Képzeljük el, hogy az épületeket beborító üvegfelületek és ablakok mind-mind energiát termelnek. Ezzel az épületek maguk fedezhetik a bennük lévő lakások és irodák energiaszükségletét, tisztán, és függetlenül az elektromos hálózattól. Sci-finek hangzik, de egyre közelebb kerülünk hozzá. A legújabb fejlesztés a nanorészecskékkel működő szendvicsszerkezetű átlátszó napelem. Legfőbb előnye, hogy ezzel bármely ablak energiatermelő napelemmé válik, miközben megőrzi átlátszóságát. Ránézésre meg sem tudjuk különböztetni az olyan ablaküvegtől, amelyet enyhén színeztek vagy tükröződésgátló réteggel vontak be. 

KÉP: UbiQD

Az amerikai UbiQD cég által kifejlesztett technológia szerint két üveglapot olyan polimergyantával ragasztanak össze, amelybe 1,7 százaléknyi kvantumrészecskét kevertek. Ezek a nanoméretű részecskék olyan aprók, hogy 100 ezer darab egymás mellé téve éri át egy kézkörmünket. A parányi félvezetőkként működő kvantumrészecskék magja réz-indium-szulfid, cinkszulfid burokban. Különleges tulajdonságuk a hangolható fotolumineszcencia: amikor napsugarak érik ezeket a részecskéket, azok fotonokat bocsátanak ki, amelyek az üvegtábla mentén az ablak kerete felé indulnak. Az ablakkeretbe rejtett napelemek a fotonokat elektromos árammá alakítják. A rejtett napelemeknek köszönhetően akár régi, műemlék jellegű épületek energetikai korszerűsítése is lehetővé válna, hiszen nem kell napelem-táblákat vagy szerelvénydobozokat felszerelni az épületre.

KÉP: UbiQD

Jelenleg 1 négyzetméteres táblákkal folynak a kísérletek. Az UbiQD átlátszó napelemének hatékonysága 3,6%, vagyis a napsugarak 3,6 százalékát alakítja elektromos energiává. A hagyományos, szilíciumalapú napelemek hatékonysága 15-20 százalék közötti. Az UbiQD átlátszó napeleme polimer/organikus (szénalapú): kevésbé érzékeny a beesési szögre, olcsó a gyártása, nagy felületeket is be lehet vele vonni. 

KÉP: UbiQD

Az újfajta napelemek színe elsődlegesen barnás, de lehet szürkés vagy szürkéskék is. A színezettség árnyalata igény szerint módosítható: minél sötétebb az üvegtáblák színezése, annál több fényt nyelnek el, és annál nagyobb a nanorészecskés napelem hatékonysága. Jelenleg az Egyesült Államokban és Hollandiában folynak kísérletek az új átlátszó napelemmel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Annyira gyakran használjuk, hogy észre sem vesszük, pedig most különös fontossággal bír: a Covid-járvány idején megnő a fertőtlenítés igénye, és olyan felület kell, amely megfelel erre. A konyhai pultra tesszük ki a bevásárlásból hazahozott élelmiszereket, egyéb termékeket, ezen készül az étel, itt hűl a tea, a home office-ban egész nap használjuk. Ebből adódóan gyakran, legalább naponta egyszer fertőtleníteni is kellene. Bizonyos munkapultok nagyon dekoratívak, mások gyártása zöld, illetve vannak a praktikusak. De járvány idején melyik lesz a befutó?

Unsplash

GRÁNIT/MÉSZKŐ
A természetes kőzetből készült munkapult sokak szerint gyönyörű, ám drága, nehéz, valamint nem túl zöld a gyártás és szállítás miatt. Ráadásul a felülete tele lehet mikroszkopikus méretű résekkel és hasadékokkal, amelyekben sok-sok baktérium és vírus tenyészhet. A gránit felületét időről-időre kezelni kell, hogy szigetelve legyen. A felület tisztítására csak enyhe szereket lehet használni, vagyis a koronavírus elleni takarításhoz ajánlott tisztítószerek nem jöhetnek szóba. Esetleg lehet 50 százalékban vízzel hígított alkoholt használni, de annak manapság egekben van az ára a patikában. 

Unsplash

CORIAN (AKRIL)
Rendkívül ellenálló, szilárd anyag, amely 2/3 rész természetes ásványból és 1/3 rész műgyantából van. Vízálló felülete nem porózus, nem tudnak a mikrobák megtelepedni rajta. Nem mérgező, csekély mennyiségben enged ki illékony vegyületeket (VOC), könnyen felújítható egy polírozással. Vegyi anyagokkal szemben ellenálló, tehát nem kell aggódni fertőtlenítés közben. Viszont elég drága.

Pexels

TÖMÖRFA
Ide tartozik a tömörfa-funér felülettel rendelkező kompozit is. A természetes és natúr fafelület önmagában antimikrobiális felület, ám a koronavírus nem baktérium, másképp kell ellene védekezni. Érdemes lehet a hajdani mészárosok fertőtlenítési módszerét elővenni, ez pedig: nedvesítsük be a (vágódeszkát) munkalapot tiszta vagy enyhén mosogatószeres vízzel, majd szórjuk be sóval. A só ugyanis az ozmózis révén elpusztítja a mikrobákat. Viszont ha viaszolva vagy lakkozva van a munkapult, azt tönkretehetik az erős fertőtlenítőszerek. Hiába gazdaságos és zöld választás a fa munkapult (pláne fenntartható forrásból), járvány idején nem biztos, hogy a legelőnyösebb választás. 

Unsplash

ROZSDAMENTES ACÉL
Sokaknak tetszik az indusztriális jellege. Legfőbb tulajdonsága a higiénia, nyilván éttermekben, üzemi konyhákban is ezért használják. Gyorsan és egyszerűen tisztítható, de minél többször pucoljuk, annál karcosabb lesz, valamint nehéz foltmentesen tartani. És olcsónak sem nevezhető, valamint a gyártása miatt különösebben zöldnek sem.

Unsplash

BETON
Ezt bátrabbak házilag is megcsinálják, illetve akár 70 százaléka is újrahasznosított anyag lehet, vagyis összességében akár olcsónak és így zöldnek is mondhatjuk. De a felülete megrepedezhet, és ez melegágya lehet a vírusoknak. Ezért érdemes a munkalapot hozzáértőkkel csináltatni, és a vízhatlanítás érdekében vagy rendszeresen viaszolni, vagy pedig két rétegben lelakkozni. A lakk viszont érzékeny lehet a nagyon erős tisztítószerekre, úgyhogy nem biztos, hogy járvány idején praktikus.

Pexels

LAMINÁLT
Legfőbb előnye az olcsósága és az óriási mintaválaszték. Préselt faforgács-lapra felvitt impregnált papíralapú dekorlemezből készül, ebből adódóan viszonylag tartós. Ugyanezért viszont nem bírja a közvetlen hőt, vagyis gőztisztítóval ne akarj laminált lapot fertőtleníteni. Gyártása közepesen környezetterhelőnek mondható, gyártótól függ, mennyire, és az átlagos laminált lapot nem lehet újrahasznosítani. Viszont járvány idején megéri ezt választani, mert legalább nem kell kímélni.

Unsplash

KERÁMIA
Viszonylag új a konyhai munkapultok területén, ugyanolyan anyagból készül, mint a szaniterek. Karcálló, tartós, 18-60 mm vastagságban kapható. Mivel pórusmentes anyag, nem szívja magába a vizet vagy a zsíros folyadékokat, ezért könnyen és hatékonyan tisztítható. Ellenáll a vegyszereknek, higiénikus. Teljes mértékben újrahasznosítható, nem terheli a környezetet. Ám meglehetősen drága.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokszor csak azért dobjuk ki a tojást, mert nem tudjuk megállapítani, hogy ehető-e még. Ez pazarlás. Több módszer létezik a tojás tesztelésére, vegyük át a legegyszerűbbeket!

Pexels

1. Nézd meg a dobozon a dátumot
A csomagolás dátumát rá szokták nyomtatni a márkázott tojásosdobozra. Ezt követően kb. 3-4 hétig jó a tojás. Ha viszont lédig vetted a tojást (tehát magad válogattad össze egy dobozba), akkor érdemes ráírni a dobozra a dátumot. Pusztán azért, mert lejárt a dátuma, még nem feltétlenül rossz a tojás: ha felütöd, és nem záp, akkor még felhasználható alapos hőkezelés (sütés vagy főzés) után.

2. Szagold meg a tojást
A záptojás szaga eltéveszthetetlen. Már a héján keresztül is lehet érezni a kénes szagot, de ha bizonytalan vagy, törd fel a gyanús tojást. Ha nem töröd fel, mert megfőznéd, akkor hámozás után szagold meg, az is árulkodó. Amennyiben egy ételhez több tojásra van szükséged, mindenképpen egyesével törd fel őket egy külön edényben, és csak azután öntsd össze őket, hogy mindegyikről megbizonyosodtál.

3. Nézd meg a tojást
Ha fehéres foltokat látsz a tojás héján, az penész lehet. Ha kívülről nyálkás vagy repedt a tojás, akkor baktériumfertőzésre kell gyanakodni. Amennyiben a külön tálba való beleütéskor a tojás sárgájában vagy fehérjében pink, kék, zöld vagy fekete elszíneződést látsz, az baktériumfertőzésre utal, az ilyen tojást ne edd meg! Ha pusztán csak kissé folyósabb a szokásosnál a tojás, az utalhat arra, hogy nem friss, de ettől még alapos hőkezeléssel (sütéssel, főzéssel) felhasználható.

4. Úsztasd meg egy pohár vízben
Óvatosan dobd egy pohár vízbe a tojást, és nézd meg, lesüllyed-e a pohár aljára, vagy lebeg a víz felszínén. Ha lesüllyed, akkor friss, ha lebeg, akkor már gázok képződtek a héj alatt, vagyis régebbi tojás lehet. De pusztán ettől még nem feltétlenül záp, vagyis ha felütöd, és nem büdös, nem látsz rajta foltokat, akkor alapos hőkezelés (sütés, főzés) után valószínűleg fogyasztható.

Hol tartsd a tojást?
A hűtőben ne a folyton nyitogatott ajtó tojástartó rekeszébe tedd a tojást, hanem a tojásos dobozzal együtt a legalsó, zöldséges rekeszbe, mert ott egyenletesen hűvös a hőmérséklet. A tojás biztonságos eltartásához kb. 4 Celsius-fok kell, ilyen hőmérséklet alatt megáll a szalmonella baktérium szaporodása. A tojáshéj természetes védővonal, ezért a hűtőbe tett tojást nem kell megmosni (ezért is érdemes a dobozban hagyni), de közvetlenül felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. És érdemes kezet is mosni, miután feltörted a nyers tojást.

Infóforrás: Healthline

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bármely adott pillanatban a világ népességének legalább fele farmert visel becslések szerint. Sajnos nagyon sokan akár már két felvétel után dobják is a mosógépbe. Pedig ezzel óriási környezetszennyezést okoznak a Torontói Egyetem kutatói szerint, akiknek kutatási beszámolója a Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg. Hiába természetes (pamutvászon) anyagból készül a farmer, a mosás hatására akkor is ereszt magából mikroszkopikus méretű száltöredékeket, és nem is keveset: mosásonként akár 56 ezer (!) szálacskát. 

Pexels

Eddig azt hittük, csak a műszálas (poliészter, nejlon stb.) anyagok mosása problémás, hiszen azokból is rengeteg mikroszálacska kerül a szennyvízbe, s onnan az élővizekbe: a vízi élőlények tápláléknak hiszik, elfogyasztják ezeket, és vagy elpusztulnak emiatt, vagy pedig a tápláléklánc tetején mi esszük meg őket, és ezzel a mi szervezetünkben végzi a mikroműanyag. A mikroszálacskák olyan aprók, hogy a szennyvíztisztító üzemek a 83-99 százalékukat képesek csak kiszűrni a vízből. De milliárdnyi farmer esetében akár 1-2 százalék is tetemes mennyiség. Sajnos a természetes, cellulózalapú ruhákból származó szálacskák is terhelik a környezetet.

A Torontói Egyetem munkatársai üledékmintákat vettek a sarkvidéki mélytengerekből, a Nagy-Tavakból és a Toronto környéki kisebb tavakból. A kiszárított üledékmintákban kilogramonként nagyjából 1960, 780 és 2490 szálacskát találtak, tehát az agglomerációs övezetben volt a legtöbb, majd közvetlenül utána az érintetlennek hitt sarkvidéki mélytengeri üledékben!

Így néz ki egy farmer mikroszálacska.
KÉP: Samantha Athey, University of Toronto

E mikroszálak 22-50 százaléka cellulózeredetű volt, s abból is 41-57 százalék indigóval színezett farmeranyag. Vagyis átlagosan az üledékben talált szálacskák 20 százaléka származik farmeranyagból. A kutatók mosási próbákat is végeztek többféle farmerruházattal. A trendi koptatott-szaggatott farmer ugyanannyi szálacskát engedett magából, mint a hagyományos darabok. Csak a Toronto környéki két szennyvíztisztító üzemből naponta egymilliárd szálacska kerülhet az Ontario-tóba, mert a kanadaiak fele majdnem mindennap farmert visel, és az átlagos kanadai két felvétel után ki is mossa a farmerjét, olvasható a Wired cikkében. 

A sarkvidéki vizekben észlelt szálacskákat a természetes tengeri áramlások gyűjtik össze a világ minden tájáról, és szállítják északra. "Ez azért okoz problémát, mert a sarkvidéken növényzet híján nagyon kevés anyag kerül a vízbe és válik lesüllyedve, felhalmozódva üledékké. Mivel kevés az üledék, a tengerfenéki élőlények nem lehetnek válogatósak a táplálékszerzés során" mondta Miriam Diamond kutató a Wirednek.

Ám pusztán azért, mert a farmer növényi eredetű természetes szálakból készül, nem pedig kőolaj-eredetűekből, mint a műszálas textilek, még nem jelenti, hogy ártalmatlan a mélytengeri élőlények szervezetébe jutva. "Elég sok vegyszermaradványt tartalmaznak, amelyek egy része a gyártás során szívódott bele a szálakba, más vegyületek pedig a környezetből", tette hozzá Samantha Athey, a kutatás  társszerzője. 

Unsplash

Ahhoz, hogy ne szennyezzük az élővizeket farmerszálacskákkal is, nem volna szabad túl sokat mosni a farmerjainkat. A farmermosás alapjairól már korábban is írtam. Az organikus alapanyagokból dolgozó Nudie Jeans Co például azt javasolja, hogy a szennyeződéseket bőven elég egy nedves ronggyal letörölni a farmerről, nem kell azonnal kimosni. (Zárójelben: ők a termék élethosszáig ingyenesen javítják a farmert, amivel csak 2019-ben megjavítottak 63 281 farmert, továbbá begyűjtöttek foltozási alapanyagnak 11 573 darabot, ezzel megmentettek 50 ezer kilogramm farmer ruhaneműt a kidobástól, illetve megtakarítottak 443 millió liter vizet, amelyet nem pazaroltak el a gyártási folyamatban.) A "raw", azaz vegyszeres vagy előmosásos koptatás nélküli, és ezért környezetbarát farmerjairól híres Tellason azt javasolja, hogy lehetőleg mosószer nélkül (vagy csak minimális mosószerrel) és hideg vízben mossuk a farmert. A Hiut Denim szerint pedig elég félévente mosni, és aki ilyen bátor, felvételt nyer a különleges klubjukba is, amelynek neve nem más, mint No Wash Club.

És hasznos lenne, ha minden mosógépnek szabványtartozéka volna egy plusz szűrő a mikroszálak kiszűréséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is tisztázzuk, mit jelent a kifejezés: vegán bőr. Ez egy olyan bőr, ami nem tartalmaz természetes bőrt, sem pedig más, állati eredetű mellékterméket. A vegán bőr nagyjából kétféle módon készülhet: többféle műanyag keverékéből vagy növényi alapanyagok keverékéből. Szerencsésebb volna mindközönségesen műbőrnek hívni a tisztán műanyagkeverékest, hiszen a felhasznált műanyagok (polivinilklorid/PVC, poliuretán/PU) kőolajszármazékok, amelyek nemigen nevezhetők környezetbarátnak, fenntarthatónak -- márpedig a "vegán" jelző sokunk számára ezt sugallja, amellett, hogy nem állati eredetű a termék. 

Úgy néz ki, mint az állati bőr, de ez a szőlő héjából,
szárából és magjából készült. KÉP: Vegea 

A növényi alapú vegán bőrökhöz is adhatnak poliuretánt (ezért írtam fent, hogy "nagyjából kétféle módon készülhet a vegán bőr"), de az igazi vegán bőr kizárólag növényi alapanyagokból készül.

Ez a cipő ananászból készült, strapabíró és vízálló.
KÉP: Nae Vegan Shoes

Ez lehet például az ananász: levelének rostjaiból évszázadokig kelmét szőttek a Fülöp-szigeteken, ez vált a Piñatex márkanevű vegán bőr alapanyagává. Gyártásához nincs szükség további termőterületre, vízre, műtrágyára vagy növényvédőszerre, vagyis sokkal inkább környezetbarát, mint az állati eredetű bőr, amelynek feldolgozása rendkívül környezetszennyező, még nehézfémeket is használnak hozzá. A Piñatex vegán bőrt olyan márkák is elkezdték használni, mint a Boss, a Camper, a Puma vagy a B_Boheme.

A fenti táska alapanyaga a szárított almahéj.
KÉP: The Apple Girl

Dániában működik a The Apple Girl nevű cég, amely a gyümölcslékészítés melléktermékét, az almahéjat fejlesztette vegán bőrré. Fenntartható, biológialag lebomló és természetesen vegán a termék. Egyes felhasználóik alkalmazhatnak műanyagot, például a kanadai SAMARA az almahéjbőrt egy egészen kevés poliuretánnal erősíti meg.

Észak-Olaszországban a PAQ Leather cég is készít úgy legalább 50%-ban vegán bőrt, hogy az alma héját kiszárítja, majd ezt porrá őrölve poliuretánnal elegyíti, utána pedig pamutvászonra keni. Ezt az alapanyagot használja a francia Ashoka Paris divatcég, amely idén májusban hozta ki Pamela Andersonnal együttműködve a vegán táskáit. 

A paratölgy kérge, a parafa hipoallergén, természetes gombaölő hatású és vízálló, ezért is használják évszázadok óta dugónak. A lehántott kéregből készített vegán bőr rugalmas, hajlékony, pillekönnyű és nagyon tartós.

Nemcsak cipő vagy táska, hanem még ülőgarnitúra is lehet belőle.
KÉP: Corticeira Jelinek

Ezen kívül készülhet vegán bőr gombából, teakfa leveléből, kombuchából, szőlőből, kávécserjéből, kókuszból, sőt, még élesztőből is.

Így néz ki a kávéból készült cipő. KÉP: NoBull

Ami a vegán bőr ápolását illeti, mivel felülete nem (vagy kismértékben) porózus, ezért a szennyeződés nem szívódik fel benne, és könnyen tisztítható. Enyhén szappanos szivaccsal lehet tisztítani, aztán törlőkendővel szárazra törölni. Egyes gyártók azt javasolják, hogy a berepedezéseket megelőzendő, érdemes néha egy kis hajbalzsammal bekenni. A vegán bőr nem igazán bírja a napsütést, és egyébként is gyorsabban tönkremegy, mint az igazi bőr, élettartama nagyjából harmada annak. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi években az online rendelés, a webshopok számának megugrása következtében hanyatlani kezdett a bevásárlóközpontok forgalma az Egyesült Államokban. A lejtmenetnek újabb lökést adott a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint az amerikai plázák több mint 50 százaléka be fog zárni 2021-re. Ebben az is közrejátszik, hogy számos bérlő (köztük olyan nagy nevek, mint pl a Gap) egyszerűen nem fizet bérleti díjat a járványhelyzet alatt átmenetileg bezárt üzletek után, ám a plázatulajdonosoknak továbbra is fizetniük kell a jelzáloghitel törlesztését. 

A kulcsszó most az újrastrukturálás, írja a Bloomberg CityLab nevű urbanisztikai alsite-ja. A bevásárlóközpontok jellemzően igen jó helyen vannak, többségük kiváló tömegközlekedési kapcsolattal, illetve tágas mélygarázzsal rendelkezik. Először az volt a terv, hogy az üresen kongó plázákat irodaházakká alakítsák, de a vírus miatti home office (távmunka) ellehetetlenítette ezt az ötletet. 

Így fog kinézni az Alderwood Mallból átalakított társasház.
Renderelt kép: Brookfield Properties Inc. 

Június végén a Trump-kormányzat illetékesei vetették fel, hogy a kihasználatlan kereskedelmi egységeket alakítsák megfizethető társasházakká. Így kelhet új életre például a Seattle északi elővárosában, Lynnwoodban álló Alderwood Mall is 2022-re. A most 41 éves épületben 300 apartmant alakítanak ki, de nagyjából 8300 négyzetmétert meghagynak kereskedelmi célokra. Miután a pláza egyik kulcsbérlője, a Sears tavaly bezárt, most a lakók válnak kulcsbérlővé. (Az anchornak nevezett kulcsbérlő olyan bérlő, amely nagy eladófelülettel rendelkezik, alacsony bérleti díjat fizet, ugyanakkor magas látogatószámot vonz a bevásárlóközponthoz.) 

Eleinte még tartotta magát az iparági remény, hogy a plázákat képesek megmenteni az éttermi és szórakoztató részlegek. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán a mozik megmaradnak-e, mondta egy ingatlanfejlesztő cég vezetője a Bloombergnek. 

"Az Alderwood-projekt jó példája a bevásárlóközpontok evolúciójának -- mondta az ingatlan tulajdonosa, a Brookfield Properties szóvivője. -- A ma embere kisebb alapterületű lakásban akar élni, és nem ragaszkodik az autóval történő közlekedéshez." 

A Seattle-től 26 kilométernyire fekvő, negyvenezer lakosú Lynnwood ideális tesztterület. A közeli nagyvárosban nyomasztó a lakáshiány, ám már készül a két települést összekötő HÉV-jellegű elővárosi vasút. Ezzel a Boeing vagy a Microsoft munkatársai kényelmesen ingázhatnak a csendes előváros és a metropolis között. Lynnwoodban jelenleg alacsony- vagy közepes jövedelmű lakosok élnek, a város vezetősége az új lakások mellé oktatási és egyéb közösségi intézményeket is tervez. 

A bevásárlóközpontokat viszonylag egyszerű lakóházakká alakítani. Egyesek szerint ez "erkölcsi kötelesség" is a mai égető lakáshiány idején. Az Egyesült Államokban 2,5 millió lakás hiányzik a piacról, az amerikai szövetségi lakáshitel-jelzálog-társaság (FHLMC/Freddie Mac) szerint. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi felszerelések, így az orvosi maszkok. Pedig ezeket egy olcsó és egyszerű módszerrel fertőtleníteni lehet, majd újra használni, és nincs hozzá szükség semmilyen vegyszerre vagy alkoholra, csak egy olyan eszközre, amely sok konyhában amúgy is megtalálható.

A sterilizáláshoz egy háztartási elektromos rizsfőző edényt használtak az Illinois Egyetem kutatói. Az N95-ös (Magyarországon FFP-2 vagy P2) maszkot 50 percre tették be a készülékbe, amely 100 Celsius-fokra fűtötte fel a belső edényt. Mivel ezen a hőmérsékleten megolvadna a maszk, ha érintkezne az edény falával, ezért a kutatók egy összehajtogatott törülközőt tettek az edény aljára, és erre helyezték a maszkot.

Egy óra elég a rizsfőzőben a maszk sterilizálásához. Fotó: Chamteut Oh, Illinois Egyetem, Urbana-Champaign

A hevítést követő laborteszt igazolta, hogy a maszknak mind a külső, mind a belső oldala 99,99 százalékosan sterillé vált. A legtöbb fertőtlenítési módszer tönkreteszi az egyszer használatos N95-ös maszkokat, és az érthető lakossági kereslet miatt olykor nem jut elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozóknak.

A rizsfőzőben vagy más elektromos gyorsfőző edényben úgy lehet sterilizálni a maszkot, hogy nem sérül a védőképessége, a légáteresztő képességét 95 százalékban megőrzi.

A maszk illeszkedése többszöri hevítés után sem csorbul.

Egyetlen 50 perces hevítési periódus fertőtleníti a maszkot, sokkal hatékonyabban pusztítja el a koronavírust, mint például az UV-lámpás megvilágítás. A koronavírus mellett a száraz hevítés elpusztítja a calici-, rota- és adenovírust is. Ráadásul a maszk formája, arcra való pontos illeszkedése még 20 hevítési ciklus után sem deformálódott.

Az Illinois Egyetem szakemberei készítettek egy oktatóvideót is, amelyben bemutatják a sterilizálási folyamatot. Hangsúlyozzák, hogy száraz hevítésről van szó, tehát nem kell vizet tenni az edénybe. Egyszerre több maszkot is fertőtleníteni lehet, amennyi befér az edénybe. 

Az elektromos főzőedényben történő sterilizálás akár kisebb egészségügyi intézményekben is használható, mondták a kutatók, Thanh "Helen" Nguyen és Vishal Verma. Kísérleti beszámolójuk az Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg, amely ide kattintva olvasható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna