Ígéretük szerint legalább 162 ezren fognak szemetet szedni Magyarország-szerte ezen a hétvégén. Május 21-én, szombaton bonyolítják le a TeSzedd! országos hulladékgyűjtő akciót, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium szervez az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve országos hulladékgyűjtő akciót szervez. Ez a rendezvény lesz hazánk eddigi legnagyobb szemétszedési kezdeményezése. A rendezvényre a regisztráció már lezárult, de a TeSzedd! Facebook-oldalán még lehet szervezkedni, csatlakozni valamelyik csapathoz. Az önkénteseken kívül 156 cég, 403 nemkormányzati szervezet és 551 közintézmény gyűjti a hulladékot ezen a szombaton.

Hasonló önkéntes akciót először Észtországban szerveztek meg 2008-ban. Ahogy a balti országban, idén Magyarországon is cél az illegális hulladéklerakók feltérképezése is. A résztvevők által feltöltött GPS-koordinátákból fog elkészülni az ország első szeméttérképe. 

A helyi közösségek hulladékgyűjtő munkájának óriási sikerét Európa számos országából vett példa igazolja. Az első alkalommal Észtországban 50 ezer önkéntes 10 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze 5 óra alatt, Szlovéniában 273 ezren több mint 20 ezer tonna szemetet szedtek össze. Tavaly Romániában mintegy 200 ezer, Portugáliában 100 ezer volt a résztvevők száma. Hasonló sikereket remélnek a szervezők a hazai akciótól is.

A teszedd.hu online regisztrációs felületen a gyűjtés helyszínének meghatározásával jelezték részvételüket az önkéntesként vagy támogatóként csatlakozók. Az egyes településeken szerveződő csoportok munkáját a megyei Önkéntes Centrumok helyi önkéntes koordinátorai segítik, akik felveszik a kapcsolatot a jelentkezőkkel, tájékoztatnak az akció részleteiről és május 21-én irányítják a résztvevők munkáját. Az akciót az Önkéntesség Európai Éve keretében szervezik.

A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÖKO-Ferr legújabb felméréséből kiderül: a városban élő családok 60 százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakóknak csak 35 százaléka nem kezeli szelektíven, a falvakban élőknek pedig mindössze ötöde. Utóbbiak többségénél nem is keletkezik olajhulladék, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.

A magyar háztartások becslések szerint 1,5 liter olajat használnak el havonta, illetve összesen 40-50 millió litert évente. A szelektíven nem kezelt háztartási használt olaj mennyisége pedig 15-20 millió liter lehet.

A felmérésben szereplők többsége tudta, hogy az égett olaj károsítja a csatornahálózatot és az élő környezetet, de a megkérdezettek nem is ismerték a környezetbarát kezelési lehetőségeket vagy túl időigényesnek tartották azokat - hívja fel a figyelmet az ÖKO-Ferr.

Pedig a hulladékudvarok mellett sok benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj. Egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően pedig a társasházak akár saját olajtároló edényt is igényelhetnek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a - majd minden üzletben megtalálható - gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményes.

A lakosság körében tehát a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti. Szakemberek szerint a problémát a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen - áll a közleményben.

Forrás: MTI

2001 óta az idén volt a legmagasabb azok aránya, akik nem kapnak postai úton szórólapot (30%) - különösen a Közép-Dunántúli régióban volt magas ez az érték (55%) - derült ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011 felmérésének legfrissebb eredményei alapján. Az összes megkérdezett 58 százaléka tájékozódik postán érkezett szórólapokból, ami az eddig mért legalacsonyabb arány. Azon megkérdezettek közül, akik kapnak postán szórólapot, 16 százalékuk olvasás nélkül kidobja. 61 százalék azonban rendszeresen átnézi, és közel minden negyedik ember vásárol is a szórólap alapján.

Forrás és további információk: Hulladék Munkaszövetség

Mire nem bukkan az ember, ha tengernyi fotóját válogatja! Az alábbi „gyöngyszem” tavaly tavasszal készült a Debreceni Nagyerdő szélén. Nem tudtuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, amikor az alábbi kép fogadott minket:

A legfájdalmasabb a dologban az, hogy akik ide rakták ezt a pár zsák szemetet, biztos olvasni sem tudtak, vagy olyan sötétben dolgoztak, hogy nem tűnt fel nekik a "Természetvédelmi Terület" tábla. A hely ugyanis, amit sikerült tönkrevágniuk, kis hazánk első számú védett területe 1939-ből! A hely méltán lett az első több száz éves fáival és őslakóival: imádkozó sáska, nagy hőscincér, aranyos bábrabló, troxbogár, örvös légykapó, ökörszem, darázsölyv és még sorolhatnám hajnalig... Csak ezután következett az egyik első természetvédelmi állás (kócsagőr) betöltése és az első nemzeti parkunk megalapítása.

Ezúton is gratulálunk a közreműködőknek, a 2010-es Az év szemetelője díjat ők nyerték! Nyereményükért (2 saller és 100.000 forint pénzbüntetés) jelentkezzenek a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Pályázatot hirdet a Hulladék Munkaszövetség:

Varrogató punkok, öko-dizájner nagymamák, zöld kismamák, kreatív kiccsávók figyelem! Komolyan egy unalmas vászondarabnak kell lennie a bevásárlótáskának? Ha úgy gondolod, nem, akkor jelentkezz pályázatunkra! És alkoss… Bármiből, bárhogyan, de szatyor legyen a végeredmény! Külön értékeljük, ha feszegeted a műfaji határokat, ha újrafelhasznált anyagból áll, ha eredeti a formája, ha észbontó a színe, ha esetleg üzenetet is hordoz és ha még sosem láttunk ilyet ezelőtt… Szóval őrültzöld saját szatyrokat várunk a kecskeméti Zöld Ernyő Ökoszatyor pályázatában!

Forrás és további információk a Hulladék Munkaszövetség honlapján.

Az újrahasznosításon kívül lehet-e értelmes dologra fordítani a szanaszét dobált műanyag üdítős palackokat? Talán. A Fülöp-szigetekiek életét könnyíti az a “könnyűszerkezetes technológia”, mellyel épületet emelnek a vissza-visszatérő földrengés, tájfun és cunami által sújtott régióban.

Gyorsnak gyors, könnyűnek könnyű. Ha szkeptikusak lennénk, megkérdezhetnénk: ugyan statikalilag terhelhető-e, mennyire állékony. Erről nem szólnak a külföldi cikkek, de azért fogadjuk el, hogy amilyen célt szolgál a gyorsépítésű palackiskola, arra ez éppen megfelel.

További részletek az építkezésről a greenfo.hu oldalán olvashatóak!

Ötödik alkalommal hirdeti meg a KÖVET Egyesület a Zöld Iroda versenyt, amelyre 2011. január 31-ig várják a zöldülni vágyó szervezetek irodáinak jelentkezését.

.A verseny célja, hogy feltárják és csökkentsék az irodahelyiségekben és az irodai működéssel járó környezeti terheléseket, valamint környezettudatos gondolkodást alakítsanak ki a dolgozók körében. A verseny legjobbjainak teljesítményét a KÖVET díjjal ismeri el, melyeket az immár hagyományosan a budapesti Kinnarps Irodaházban megrendezendő Zöld Iroda kiállításon adnak át, 2011. június 23-án.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.

Nagyszabású programsorozatot indít ma az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft., amely a környezettudatos életmódra és az e-hulladék megfelelő kezelésére hívja fel a lakosság figyelmét. Az egyhetes kampány célja, hogy a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések szelektív gyűjtése és hasznosítása minél szélesebb körben valósuljon meg.

Hazánkban évente kb. 120 000 tonna lakossági elektronikai hulladék keletkezik, ebből országos szinten kb. 40 000 tonna kerül visszagyűjtésre. Az e-hulladék gyűjtésére és feldolgozására szakosodott Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. ebből mintegy 30 000 tonnát gyűjt be és dolgoz fel az Európai Unió előírásai szerint.

A társaság december 13. és 17. között egy héten keresztül arra szeretné felhívni a lakosság figyelmét, hogy az elhasznált elektromos termékek nem a kukába valók, mindannyiunk felelőssége, hogy ezek az eszközök a hulladékhasznosítóba kerüljenek. Öt napon keresztül feltűnő figurák járják Budapest belvárosát, akik nem csak felhívják a járókelők figyelmét az e-hulladék helyes kezelésére, hanem meg is ajándékozzák az érdeklődőket egy Jekko nevű gyűjtőedénnyel. A rendkívül praktikus eszköz segítségével már otthonában külön gyűjtheti mindenki az elhasznált izzókat, elemeket és kisméretű elektromos készülékeket.

További információk a Greenfo.hu oldalán!