Vannak olyan települések, amelyek nem feltétlenül az agglomerációba való kiköltözést ösztönzik, hanem az elavult épülettömbök zöld felújításával teremtenek élhető városi környezetet. A hollandiai Eindhovenben egy olyan tömbrehabilitáció kezdődik nemsokára, amelynek eredményeként 242 új lakás, 1700 négyzetméter üzlethelyiség, 270 négyzetméter veteményes és földalatti parkoló épül egy felújítandó területen, beágyazva a megőrzésre érdemes régi épületek közé.

Méghozzá teljesen környezetbarát módon, mivel a 7 épületből álló Nieuw Bergen nevű tömb energiaellátásának jelentős részét napelemek fogják szolgáltatni, a rézsűs felületeken a levegőt tisztító zöldtetőt alakítanak ki, az épületek tetőterében pedig üvegházat.

A 29 ezer négyzetméteres létesítmény különleges sziluettje egyszerre hipermodern, ugyanakkor emlékeztet a Hollandia-szerte látott csúcsos háztetőkre. 

A tetők és falak 45 fokos dőlésszög optimális mennyiségű fényt enged be az épületekbe, egyúttal csökkenti a beláthatóságot az utcaszintről. A természetes fény egyébként is az új tömb építészeti lényege.

Nieuw Bergen minden épülete más alakú, mégis szerves összhangban vannak egymással. Az épületek teteje lamellás szerkezetű, így a tetőtérbe tervezett üvegházak és közösségi terek mindig optimális megvilágítást kapnak, a téli éjszakákon viszont a lecsukott lamellák a hőszigetelést erősítik.

A zöldfelületek mellett főleg kő- és faborítást kapnak a felületek, néhol látszóbeton egészíti ki a természetes építőanyagokat. Zöldtetőkről írt korábbi cikkünket ide kattintva találja.

Tervezőiroda: MVRDV

Forrás: Inhabitat

Különleges sétán vehettem részt, amelyen Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSz) elnöke bemutat-ta, hogyan készült és néz ki az Örs vezér téri Ikea tetején kialakított, úgy-nevezett extenzív-biodiverz zöldtető, amellyel az áruház klimatizálását javítják és a szomszédos panelházak lakóinak teremtettek vadregényes rétet a betondzsungel közepén. Ám a zöldtetőnek még több előnye is van!

Fák, rét, virágok a hagyományos kavicsborítású lapostető helyett

A zöldtetőknek két jellegzetes műszaki típusuk van: az egyik az extenzív zöldtető, ilyen az Ikea tetején kialakított. "Az extenzív azt jelenti, hogy nem öntözött a tető, amelyen vékony, 8-10 centiméternyi termőközegbe ültetik a növényzetet. A még kopasz foltoknál látszik, miért hívják ezt termő-közegnek: nem termőföld, hanem szubsztrát, ami ásványi anyagokból vagy újrahasznosított anyagokból, például téglaőrleményből áll. Lényege a jól behatárolt szemcseméret, hogy hosszú távon nem változik a fizikai szerkezete. Ez azért fontos, mert egy tetőn elsődleges fontosságú a vízkezelés", magyarázza Dezsényi Péter. 

2017. május 23-án Budapestre lezúdult jó 50 milliméternyi csapadék, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 50 liter eső esett. Ha a tetőn hagyo-mányos termőföld volna, egy idő után jelentősen leromlana a gyökérzóna levegő- és vízháztartása, a növényzet állapota, a hőszigetelő képesség, sőt extrém esetben műszaki problémákat is okozhatna a pangó víz.

A helyesen megválasztottt szubsztrát biztonságosan átengedi
a vízfelesleget nagy záporok esetén, miközben rengeteg vizet megtart
a növényzet részére a száraz időszakra.

A hagyományos talajrétegekkel ellentétben a zöldtetőknél nincs altalaj. Ez a legnagyobb kihívás a zöldtető tervezésekor. A természetben létező, nagy felületeket és nagy mélységeket érintő vízciklust, ásványi anyag ciklust itt mesterségesen kell kialakítani -- mély rétegek híján. Ezért van szükség nagyon jó vízgazdálkodású szubsztrátra, termőközegre.

A nem öntözött extenzív tetőn hosszú távon csak olyan növények
élnek meg, amelyek jól tűrik a szárazságot és a szelet.
Magyarországon 8-10 centiméteres a szubsztrát,
a csapadékos klímájú Angliában 2-3 centiméter elég.

"Az Ikea tetejére riolittufa alapú termőközeg keverék került. Ebben a Tokaj környékén bányászott, vulkáni eredetű kőzetben nagy lyukak vannak: a hajdani forró lávában lévő gázbuborékok maradványai. A lyukaknak köszönhetően nagy a riolittufa aktív felülete, sok ásványi anyagot képes megkötni. Jó a vízáteresztő képessége, és különösen fontos, hogy szerke-zete a gyökérzóna levegősségét is biztosítja", mondja Dezsényi Péter.

A riolittufa önmagában is káliumban gazdag,
ez javítja a növények ellenálló képességét. 

A termőföldre jellemző probléma a tömörödés, amikor a gyakori taposás vagy más terhelés miatt levegőtlenné válik a talaj, ami rontja a vízháztartását is. A tömörödott földben nem képesek gyökeret ereszteni a növények. A zöldtetőn is el kell kerülni az efféle tömörödést, hiszen a tető kijavítása még többe kerül, mint a létesítése. 

Az extenzív zöldtetőn a vékony termőréteg alatt van egy geotextil réteg, és alatta egy 2-2,5 centiméteres műanyag vízszivárgó réteg, drénréteg, amely a hirtelen érkező nagy mennyisésű csapadékot hosszirányban el tudja vezetni. Úgy kell elképzelni, mint a tojásosdobozt: a dudorokon sok kis perforált lyuk van, amelyek elnyelik a túl sok vizet, viszont a mélyedé-sekben, a perselyekben vissza tud tartani némi vizet, amely később visszapárolog a gyökérzet felé, és a növény hasznosíthatja. A réteg az alatta lévő szobákban képződő párát átengedi, azaz a megfelelően kialakított zöldtető alatt nem ázik és nem penészedik be a mennyezet.

ILLUSZTRÁCIÓ

A zöldtetők másik típusa az intenzív zöldtető, vagyis tetőkert. Annak termőközege legalább 30 centiméter, abba már cserjéket, fákat is lehet ültetni. A termőközeg vastagsága a födém teherbíró képességétől és a rendelkezésre álló összeg nagyságától függ. A hazai éghajlat mellett az intenzív zöldtetőre mindig szerelnek automata öntözőrendszert is.

“A kollégáimmal már több mint 100 ezer négyzetméter zöldtetőt építettünk Budapesten az elmúlt 15 évben, volt olyan tető, ahol közel 2 méteres termőréteget telepítettünk tizenegynéhány évvel ezelőtt, és ott már 10-15 méter magas fák állnak. Tehát a zöldtető-technológia bármilyen kert-építészeti funkcióra alkalmas, lehet rá telepíteni kisebb vízmedencéket, tavakat, patakokat is akár, de játszótereket, burkolatokat is", részletezi Dezsényi Péter.

Elsőre kicsit elvadultnak, elhanyagoltnak tűnik, de szándékosan ilyen.

Az Ikea 6500 négyzetméteres zöld teteje körülbelül 15 éve épült, az áruház akkoriban létesített új bővítésén. Az épület helyén előtte zöldfelület, afféle park volt, ezért az áruház megígérte a környékbeli tízemeletes házak lakóinak, hogy azt kompenzálandó zöldtetőt telepít nagy méretű fákkal, kúszónövényekkel és ládákba ültetett félcserjékkel, évelőkkel. 

Változatos a tető kialakítása: egyik részen rét,
a másikon ládákból felfuttatott cserjék

A világon található extenzív zöldtetők 90 százalékán a növénytakarót pozsgás varjúhájfélék alkotják, mint az Ikea tetején is.  Ezek stressztűrő, úgynevezett pionír növények: az a versenyelőnyük a többi növényfajhoz képest, hogy akár 90 napig is bírják egyetlen csepp eső nélkül. Ilyenkor bezárják a légzőnyílásaikat, és csak akkor indul újra az életciklusuk, ha megint éri őket víz. Nincs szükségük szerves anyagra (humuszra, komposztra) a termőközegben. 

Egy tipikus varjúhájas tetőn nincs öntözés (legfeljebb az első hetekben, hónapokban amíg meg nem erednek és benövik a területet a frissen telepített növények), nincs szerves anyag. A varjúhájból néhány év alatt zárt szőnyeg alakul ki a szubsztráton).

Svájcból néhány éve új irányzat indult, amelynek alapelve, hogy az év nagy részében csekély biológiai aktivitást mutató varjúhájfélék mellett vagy helyett fajokban gazdagabb (nagyobb biodiverzitású), önfenntartó vegetációs réteget hozzanak létre, amely nagyobb számú pollinátort (azaz beporzó fajt: vadméheket, pillangókat, madarakat) támogat. Így alakult ki a biodiverz zöldtető irányzat.

Az Ikea tetején az évek során a varjúháj lehullott leveleiből és más anyagokból némi szerves anyag képződött a riolittufa-szemcsék között, kezd átalakulni az ültetőközeg talajjá, még ha szegényessé is. Ideális tehát a biodiverz irányzathoz, a különféle magkeverékekkel való kísérletezéshez, és nincsenek esztétikai szempontok sem, hiszen az utcáról leginkább csak a tető szélén álló fák látszanak.

Nagy a kontraszt a felső vad rét és az alsó nyírt pázsit között

Az Örs vezér téri áruház tetejét 3 évvel ezelőtt kezdték átalakítani. Első körben meghatározták az irányt, azt a 25-30 fajt, amelyeket feltelepítenek, figyelembe véve, hogy a széllel spontán is jönnek be a környékről növénymagok, persze főleg gyomok: a zöldtető 2016-os állapot-felmérésénél már 127 féle fajt számoltak össze. A kísérlet célja egy olyan olcsó magkeverék kifejlesztése, amellyel nagy felületeken költség-hatékonyan lehet önfenntartó zöldtetőt kialakítani. Egyszerű fajokat válogatnak bele, mint a margaréta, festő pipitér, habszegfű, útifű, imola, búzavirág. A vácrátóti Ökológiai Kutatóintézet munkatársai is ajánlanak fajokat a kísérlethez.

Az Ikea tetején nem egy létező magyar tájegység növénytársulását modellezték le, mert városon belül képtelenség vidéki környezetet huzamosan fenntartani, annyira más a mikroklíma.

"Kipróbáltunk dajkanövényeket: olyan nitrogéntermelő (hüvelyes) takar-mánynövényeket, amelyek segítik a foltokban ültetett növények fejlődését, hogy mielőbb talajtakaró szőnyeggé nőjenek össze. Hiszen hiába aszálytűrő a varjúháj, ha a körülötte kilátszó szubsztrát felforrósodik 50-60 Celsius-fokosra a kánikulában, akkor kiég a palánta. A dajkanövények közé tartozik a baltacim és a nyúlszapuka, amelyek az első időkben árnyékot is adnak a célfajoknak", magyarázza Dezsényi Péter.

A dajkanövények segítik a pozsgások megerősödését

A zöldtetőkön elképesztően változatos állatvilág jelenik meg, rovarok, madarak, gyíkok. "Nemrég egy bécsi kolléga 450 vad fajt számolt meg egy ottani városi zöldtetőn. Nálunk egy pókokra specializálódott biológus több mint 10 ezer pókot fogott be csapdával egy szezon alatt. A pókok ragadozók, számukból lehet következtetni az adott terület rovarvilágára, hogy mennyire aktív a teljes tápláléklánc."

Ami a karbantartást illeti, a tetőn körbevezető ösvényt és a műszaki berendezések környékét rendszeresen, évente 6-8 alkalommal kaszálják. A többi részen a természetes rétek, legelők működését próbálják utánozni, azaz évente 1-2 alkalommal levágják és elviszik a fölösleget.

A fák és cserjék igényesebbek, ezek ládáiba, konténereibe csepegtető öntözőcsövek vezetnek, évente tápozzák is őket.

"A zöldtető olyan rendszer, amely egyszerre von el hőt a lenti, azaz belső terektől és a fenti, azaz külső tértől. Ezzel szemben a légkondicionáló berendezés befelé hűt, kifelé viszont nyomja a meleget. Zöldtetők alatti terekben jelentősen lecsökken a légkondícionáló berendezések használata, ez javítja az ott dolgozók komfortérzetét. Ami az alatta lévő épület klimatizálását illeti, négyzetméterenként 4-5 kWh energiát lehet megtaka-rítani már a legvékonyabb, legolcsóbb extenzív zöldtetővel is évente”, mondta Dezsényi Péter.

A zöldtető elsősorban nyáron javítja az épület belső hőmérsékletét, mert a szubsztrát kiváló hőszigetelő réteg, plusz alatta további hőszigetelés is van. Továbbá a növények párologtatás közben hőt vonnak el a környezettől, tehát a tetőn némileg alacsonyabb a hőmérséklet. 

Ezen túlmenően a csapadékgazdálkodásban is jelentős szerepük lehet a zöldtetőknek, amelyek megtartják a csapadék egy részét, illetve az átfolyó víz zúdulását lelassítják. "Egy ilyen zöldtető 1 négyzetmétere 1 kádnyi, azaz 100 liter vizet képes lelassítani, ezzel tehermentesíteni a csatornahálózatot egy olyan hevességű zápor idején, mint amilyen május 23-án volt Budapesten." Ha több zöldtető volna, nem gázolnánk térdig vízben az eldugult csatornák miatt.

A zöldtetőknek tehát számos előnyük van a csapadékvíz-menedzsmenttől és az energetikai hatékonyságtól kezdve a szén-dioxid megkötésén és az oxigéntermelésen át a párásításig és a zajszűrésig.

A födémáttörések egy adott tetőszelvény csapadékvizét vezetik el.

Minden vízáttörés felett van egy rácsfedésű tisztító akna. Egy ilyen tetőszelvény maximum 300 négyzetméteres lehet, a mélyponton lévő vízgyűjtő körül minimum 2%-os lejtésű lejtbeton biztosítja a víz gyors elfolyását.

Zöld körkép
Zöldtetők több ezer éve vannak a világon, Skandináviában gyakori a fűvel beültetett tető, ilyen például az izlandi gyepház. A modern zöldtető-technológia a 20. század elején alakult ki Németországban és Svájcban.
A II. világháború után vált népszerűvé, olyannyira, hogy ma már világszerte több száz millió négyzetmétert, csak Németországban több mint 100 millió négyzetméter zöldtetőt tartanak nyilván -- az összes német lapostető közel 10 százaléka be van ültetve.

A szigorú német szabályozás előírja, hogy telken belül kell megoldani a csapadékvíz megtartását. Aki nem ciszternát akar telepíteni, hanem zöldtetőt, annak lehetősége van így tehermentesíteni a csatornahálózatot.
A világ számos országában kötelező az újépítésű lapostetős épületek tetején zöldtetőt kialakítani. A svájci Basel tartományban 2001 óta, Bécsben 2008 óta kötelező, itt már azt tervezik, hogyan lehetne a régi lapostetős épületek tetején zöldtetőket kialakítani. 

Magyarországon az 1990-es évek elején honosodott meg a zöldtetőépítés, a ZÉOSz is már 17 éves szervezet. Nincs pontos nyilvántartás, de a Budapesten hozzávetőleg 2 millió négyzetméter zöldtetőt létesítettek már. Az eleve legzöldebb XII. kerületben a 40 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön zöldtetőt kell létesíteni. A városokban leggyakrabban mélygarázsok tetején lehet látni ilyet, irodaházak vagy társasházak környezetében. Legnagyobb közülük a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep extenzív teteje: a varjúhájas létesítmény 50 ezer négyzetméteres, de az sem látogatható. 

Aki a garázsa vagy más épülete tetejére szeretne zöldtetőt, anyagilag úgy készüljön, hogy négyzetméterenként kb. 10 ezer forint a kialakítása. Bár komolyabb statikai munkát igényel, mint egy kavicsborítású lapostető, azzal szemben a zöldtető vízszigetelésének legalább kétszeres lesz az élettartama a növényeknek köszönhetően: kiegyenlített hőmérséklet mellett kisebb a hőingadozás miatti mikrorepedezés.

Carlo Ratti olasz mérnök-formatervező-építész olyan úszó fitnesztermet tervezett, amelynek meghajtásáról maguk a sportolók gondoskodhatnak azzal, hogy tekernek a szobabicikliken. A projekttel az emberi meghajtás lehetőségeit demonstrálná a világhírű tervező, aki az MIT digitális város-fejlesztési részlegének igazgatója is.  Partnernek beszállt a TechnoGym fitneszcég, a Terreform non-profit okosváros-építészeti szervezet és az URBEM városregenerációs intézet. 

De az is fontos szempont, hogy az elektromotoros meghajtású hajó nem szennyezi a környezetet. Akárcsak Budapesten, Párizsban is számos kiránduló- és vacsorázóhajó járja a Szajna vizét, de ezek a bateau-mouche-nak, azaz légy-hajónak nevezett vízibuszok túlnyomó részben dízelmotoros meghajtásúak (talán kettőt alakítottak elektromossá).

A Paris Navigating Gym hajón a résztvevők tekerés közben gyönyörködhetnek a város látképében, közben a hajóablakokon, mármint a kiterjesztett-valóság kijelzőkön kivetítve valós időben nyomon követhetik, hogy egyéni teljesítményük mennyivel járul hozzá a hajó haladásához. A sportolók így szó szerint testközeli élményként élhetik át, miképpen kelet-kezik a mechanikai munkájukból elektromos energia. Mondjuk, az elég dur-va, hogy így a szomszédunk is láthatja, keményen pedálozunk-e, avagy csak mímeljük az edzést. Jó, persze, hivatkozhatunk arra, hogy a csodás látnivalók miatt elbámészkodtunk.

A 20 méter hosszúságúra tervezett fitneszhajó 45 vendég számára nyújt edzési lehetőséget a TechnoGym ARTIS gépeken, amelyek az emberi meg-hajtás kinetikus (mozgási) energiáját továbbítják az energiaátalakító rendszernek.  A hajó tetején elhelyezett napelemek gondoskodnak a kie-gészítő energiáról. Az esetlegesen megtermelt pluszenergiát a városi hálózatba lehet betáplálni.

Az biztos, hogy egy ilyen, a fenntarthatóságot és környezetbarát filozófiát megtestesítő fitneszhajóra másutt is óriási kereslet lenne, és edzési időn kívül a turisták is örömmel kipróbálnák a városnézés legújabb eszközeként. Azt persze észben kell tartani, hogy csak olyan távolságra szabad eltá-volodni a kikötőhelytől, amelyet visszafelé is képesek megtenni a részt-vevők. De ez a programozható fitneszgépek jóvoltából igazán nem lehet probléma. Ami az idegenforgalmi vonzerejét illeti, talán képes meghaladni a sörbiciklikét...

Az idei riói olimpián a sok kiosztott érem mellett a rendezők maguk számára is kioszthatnak egy aranyérmet, mert 2016-ban a braziloknak sikerült megrendezniük a világ legkörnyezetszennyezőbb olimpiáját.

A világjátékok karbonlábnyoma minden eddigi olimpiát felülmúlt, szén-dioxid-kibocsátását 3,6 millió tonnára becsülik, ami meghaladta a négy évvel ezelőtti londoni karbonlábnyom értékét, a 3,2 millió tonnát is. A 2008-as pekingi olimpia ökológiai lábnyoma még „csak” 1,18 millió tonna volt.

Annak ellenére, hogy a rendezők a rendezvény szén-dioxid-kibocsátását ellentételezve számos kibocsátáscsökkentő projektet is beindítottak, például fákat telepítettek olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak, vagy az olimpiai játékokra épített Future Arenát iskolákká alakítják, nem tudják ellensúlyozni a mintegy 80 ezer helyi lakos átköltöztetésével járó költségek, a nézők, résztvevők elszállásolásához, utaztatásához kapcsolódó kerozinfelhasználásból, légkondicionáló berendezésekből és egyéb tevékenységekből keletkező negatív hatásokat.

Az elmúlt idők olimpiai játékait Tokió, a 2020-as olimpia rendezője azzal próbálja felülírni, hogy 2020-ban a világ első környezetbarát olimpiáját tervezi megrendezni.

A célok elérését két fő energiahatékonysági elem, a tiszta energiák alkalmazása és az újrahasznosítás biztosítaná.

A tiszta energiák – a hidrogén, a napelemes és a termikus energia – kulcsfontosságú szektornak számítanak Japánban. Az ágazatban még számos üzleti lehetőség rejlik, amit ki lehet használni az olimpia alatt.

Japán a világ harmadik legnagyobb e-hulladék-mennyiséget termelő országa. 2014-ben elektronikai hulladékból 143 kg aranyat, 1566 kg ezüstöt és 1112 tonna rezet tudtak különválasztani, ami jóval több, mint amennyit 2014-ben Londonban az érmek elkészítéséhez felhasználtak (9,6 kg aranyat, 1210 kg ezüstöt és 700 kg rezet).

A Kamikatz Public House, egy pub nyerte a WAN fenntartható épületek díját a világ legnagyobb építészeti versenyén. 

Kamikatsu egy olyan kis japán falu, ahol a lakosság eltervezte, hogy 0%-ra csökkenti a hulladéktermelést, amit a hulladékok szétcsoportosításával és újrahasznosításával érnek el. A szemét fajtáit 34 típusra osztották. Az átdolgozott hulladékot az osztályozás és az újrahasznosítás után a települési 0 Hulladék Központ boltjaiban újra eladásra kínálják. A falu 2015-re elérte, hogy hulladéktermelésének 80%-át újrahasznosította. A faluról egy korábbi cikkünkben itt olvashat.

A Kamikatz pub egy olyan magánvállalkozás, amely azonosult  a város lakosainak elképzeléseivel. Az  eredeti koncepció szerint több szolgáltatást integrálnak. Itt kap helyet a hulladékközpont boltja, a söröző, egy sörfőzde, és egy étterem is. Mivel a pub szó a public house szóból származtatható, Hirosi Nakamura és a NAP úgy döntöttek, hogy a public house-nak fogják nevezni a vendéglátó egységet, amelynek az ereje a helyi közösség bölcsességéből, tapasztalatából merítkezik.

A public house tele van improvizációkkal: újra felhasznált anyagokból, üres üvegekből készített lámpák, csillárok, újságpapír tapéták, újraértelmezett bútorok, mezőgazdaságigép-alkatrészek, mérkőzéskijelzők díszítik az épület belső tereit. 

A projekt teljes egészében a közösségi alapon működik, eltekintve egy kis üzlettől, ami elengedhetetlen a ház finanszírozásának biztosításához. 

Az elhagyatott házak ablakaiból épített 8 méter magas oldalfalú épület rövid idő alatt a város helyi szimbólumává vált.

Az egykoron házak mécseseként is működő ablakok ma egy nagy lámpaként világítják meg a csökkenő népességű települést.

A megemelt plafon hatékonyan szellőzteti a felső részben megrekedő meleg levegőt. A kétrétegű ablakszerelvények hatékonyan szigetelik az épületet. 

A levegőt és a hőt mennyezeti ventilátor keringeti, és hatékonyan közvetíti a közeli erdő fáinak friss levegőjét.

A Kamikatz Public Houses egy egyszerű, de nagyszerű építészeti projekt, amely tökéletesen épül be egy fenntartható társadalmi rendszer működésébe.

Seattle legnagyobb foglalkoztatója, az Amazon, folyamatosan terjeszkedik. A cég nemcsak a 20000 foglalkoztatottal, hanem épületeik sajátos designjával és környezetbarát munkaterületek kialakításával is felhívja magára a figyelmet. Most épp olyan irodakomplexumot épít, amelynek biodome-jaiba veszélyeztetett növényfajokat telepítenek. 

A biofilikus tervezési megközelítés és biomimetikus építészeti kivitelezés egy lenyűgöző struktúra kialakítását eredményezi. A cég alkalmazottai úgy dolgozhatnak fás környezetben, mintha mindez nem egy épületben lenne. 

A cég egyik tulajdonosa szerint tudományos bizonyíték van arra, hogy a növényi környezet nagyban javítja a gondolkodási és a stressztűrő képességet. 

Az épület három, egymást átfedő ötszögű hexecontahedronból, futurisztikus gömbből áll, amely a Volcom-logóhoz hasonló 60 ismétlődő alakzatból tevődik össze. 

A gömbökbe több ezer különleges, veszélyeztetett növényfajt, magot ültetnek, amelyekről úgy gondolják, hogy megfelelő életfeltételeket tudnak nekik biztosítani a mesterséges szférában. A növényeket egyetemektől, híres télikertektől kapják. Az épületen belül LED-világítás és ingyen elérhető wifihálózat biztosítja a rugalmas munkavégzés hátterét. 

Alberda, a cég munkatársa szerint ez lesz az első olyan "télikertszerű" munkahely, ahol a biodrome-ban keletkező páratartalmat úgy optimalizálják, hogy az egyaránt megfeleljen az emberi tartózkodásra és a növények életfeltételeinek biztosításához. 
Az újonnan életre keltett városrész iróniája, hogy nem lesz elérhető a nyilvánosság számára. A fedett, üvegfalon túlról látható zöldellő, "amazonasi" erdők csak kívülről lesznek láthatóak az utca emberének. 

Seattle vezetése a biofolikus megközelítésű, biomimetikus építészetet más fejlesztések kapcsán is szeretné alkalmazni. 

A biofilia kifejezés E. O. Wilson biológus nevéhez fűződik, amely azt fogalmazza meg, hogy az ember tudatalattijának fejlődésében hatalmas szerepet játszanak a természetes rendszerek és életformák, szó szerint az élet, élő rendszerek szeretetét fejezi ki. A fogalom kézzelfogható, populáris megközelítése tükröződik Björk nyolcadik stúdióalbumában is.

A bionika vagy más néven biomimikri, biomimetika és biomimézis olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba. A természetben található rendszerek optimális alkalmazása egy-egy műszaki megoldásban. A bionika filozófiáján alapul például a selyemhernyó technikájának alkalmazása a mesterséges szálasanyagok gyártásában, a cápák bőrrendszerének leképezése az úszódresszek és hajótestek kialakításához vagy a hangyák és méhek önszerveződő képességének átültetése a munkaszervezési folyamatokhoz. 

A gazdagságból fakadó ökotudatos luxus határtalan tárházát gazdagítja Dubaj új projektje.

 Az izraeli napelemes fák példáját követve a dubaji önkormányzat szolárpálmafák felállításával tervezi kialakítani a város közösségi tech tereit. 

Az innovációs projekt a Smart City projekt részeként valósul meg. A smart pálmatornyok, olyan közösségi állomások, ahol a napenergiával működtetett pálmák alatt üldögélők a napenergiából nyert árammal tölthetik fel a telefonjukat, az ingyenes wifi szolgáltatást használva rendezhetik be ideiglenes irodájukat. 

A hat méter magas, 18 négyzetméteres levelekkel ellátott pálmafatornyokat elsőként a turisták által frekventált helyeken és a legnépszerűbb beacheken állították fel. 

Az első intelligens pálma a Zabeel parkba, a második, amely már a legfrissebb időjárásról is tud tájékoztatni, a Jumeirah beachre, a harmadik pedig a dubaji World Trade Centerbe került.

A legújabb közösségi központ az innovációs projekt egy új mérföldköve. A negyedik pálmafa 3D-nyomtatási technológiával készült napelemekkel működik, ami Föld legnagyobb 3D-nyomtatású szoláregysége jelenleg. A szálerősített műanyagból készült pálmafa az eddigi prototípusoknál könnyebb és tartósabb.

A monokristályokkal működő intelligens pálmák annyi energiát termelnek, amivel képesek környezetük, használóik napi ellátására és éjszakai világításra. Egy pálma négy hónap alatt 2,5 MW zöldáramot termelt, és több mint 2100 készüléket látott el energiával.

Egy pálmafa 8 töltőegységgel és 100 méteres hatósugarú wifitartománnyal rendelkezik. A high-tech pálmák védelmét a rájuk szerelt biztonsági kamerákkal és képernyőkkel biztosítják. 
Az intelligens Smart Palm nemcsak mint technikai szenzáció jelenik meg a városban, hanem tökéletesen illeszkedik a város futurisztikus építészetéhez.

A legjobb mégis az benne, hogy itt két és félszer gyorsabban fel lehet tölteni a telefonunkat, mint otthon, igazi high-tech közösségi helyszín.

Fotók: Dailymail ; Le Dubai

A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik.

A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.
A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad.

Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával.

Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel.

Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

A palackokat általában vagy a családok, vagy a közösségek, iskolások gyűjtik össze, ezzel is hozzájárulva a lakóhelyük tisztaságának védelméhez. Egyes helyeken a megszárított palackokat már gyűjtésre szakosodott gyűjtőhelyeken, boltokban is letétbe lehet helyezni.

A szakértők, hozzáértők szerint az ökotéglákból épített házak építési költsége harmadannyi a hagyományos építkezésekhez (például tégla) képest. Laura Kutner szerint a „palack-csirkeháló-cement” házak szeizmikus integritása is jobb, mint a tisztán cement kötőanyaggal épülteké. A homokpalackok tartósabbak és 20-szor erősebbek, mint a téglák. A homok hőháztartására az jellemző, hogy jól szigetel a naptól, ezért a napsütésnek kitett területeken előnyös építkezési formává válhat, mert a belső tér hűvös marad.

Lehet, hogy véget lehetne vetni a teherhajók nagymértékű környezetszennyezésének? Működhetnek-e dízelolaj nélkül, költséghatékonyan a nagy tengeri tankhajók? Norvég dizájnerek, kutatók és a Lade AS cég kutatásai szerint elképzelhető.

A környezetszennyező nehézolajjal működő teherhajókat aero- és hidrodinamikai szempontból sokkal „finomabb”, légiesebb szerkezetű és működésű, költséghatékony hajókra cserélnék.

Az ötlet alapja az, hogy a Vindskip™ elnevezésű hibrid kereskedelmi hajó teste vitorlaként működne, és a szél tulajdonságait és erejét kihasználva gyorsulna. Az üzemanyagként használt nehézolajat, ami az égés során nagy mennyiségű kén-dioxidot bocsát a levegőbe, cseppfolyósított földgázzal helyettesítenék. Jelenleg Dániában működik egy kutatócsoport, amely a Helios elnevezésű kutatási projekt keretében olyan különleges hajómotorok fejlesztésén dolgozik, amit dízelolaj és cseppfolyós gázok hajtanak.

A Vindskip™ harmadik legfontosabb működési eleme az a szoftver, amely a hajó legoptimálisabb útvonalát számítja ki. A hamburgi Tengeri Logisztikai és Szolgáltatási Központ kutatói egy olyan időjárás-alapú útvonaltervező modult fejlesztettek ki, amely navigációs algoritmusok segítségével kiszámítja a hajó legkedvezőbb útirányát. E modul segítségével számítható ki az, hogy a hajó minél kevesebb üzemanyagot fogyasszon.

A számítások szerint a Vindskip™ üzemanyag-fogyasztása 60%-kal lenne kevesebb egy jelenlegi hagyományosan, dízellel működő anyahajónál, míg a károsanyag- (égéstermék-) kibocsátás a jelenlegi 20%-ára csökkenne. Mivel a hajó gázzal működne, akár 70 napot is el lehetne tölteni tankolás nélkül a tengeren, ami tovább csökkenti az üzemanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás mennyiségét is.

Jelenleg még mind a Vindskip™ modellje, mind az időjárás-alapú útvonaltervező modul is fejlesztés, tesztelés alatt van. A kutatók 2019-re tervezik az első hajót üzembe helyezni.

(Lade As)

Két évvel az eredetileg vállalt határidő előtt érte el a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését a Magyar Telekom Csoport. Ezért a vállalat úgy döntött, hogy 2015-ig 25 százalékos csökkentést vállal – derül ki a cég „A+” megfelelési szintű fenntarthatósági jelentéséből. A vállalat tevékenységi körénél fogva nem tartozik a jelentős szennyezők közé bemeneti (nyersanyagok, energiafelhasználás) és kimeneti (keletkező hulladékok, kibocsátások) oldalról nézve sem.

Az összes szén-dioxid-terhelés 2013-ban 0,06%-kal csekély mértékben, de csökkent csoportszinten a 2012-es évhez képest. A direkt energiafelhasználás szén-dioxid-terhelése 0,2%-kal, míg az indirekt energiafelhaszná- lás szén-dioxid-terhelése 4,8%-kal növekedett. A papírfelhasználással járó szén-dioxid-terhelés 24,4%-kal csökkent az előző évihez képest, ami a papírfelhasználás visszaeséséből ered – áll a jelentésben.

A vállalatcsoportnak gondolnia kell a klímaváltozás okozta kockázatokra: a szélsőséges időjárási viszonyok a távközlési hálózatokat közvetlenül is érintik, kárt okozhatnak bennük, veszélyeztethetik az IT-szolgáltatások működését. A vállalat tanulmányt készített az éghajlatváltozás hatásairól és pénzügyi következményeiről, és az eredmények alapján megfigyelőműszerekkel kezdte felszerelni
 az időjárási szélsőségeknek leginkább kitett tornyait  Jelenleg 26 állomáson működik ilyen mérőrendszer .

A cég további stratégiai céljai a környezetvédelem terén: a hulladékkibocsátás csökkentése (kommunális, toner-, papír- és csomagolási hulladék), a szelektív hulladékgyűjtés folyamatos kiterjesztése, a TelePresence kihasználtságának növelése, a papírfogyasztás (belső használatú és az ügyfeleinknek a kapcsolattartás során átadott) csökkentése, ezen belül az újrapapír felhasználásának növelése, valamint a Távszámla-használat elterjesztése.

E-számla és energiahatékonyság

A vállalatcsoport 2013-ban ügyfelei részére 5 074 291 db. elektronikus számlát bocsátott ki. Ez a mennyiség 53 százalékkal több az előző évi elektronikusszámla-kibocsátáshoz képest. Ezzel a mennyiséggel több mint 86 tonna papírt és több mint 67 tonna szén-dioxid kibocsátást előzték meg.

A dokumentumból kiderül, hogy a 2013-ban a Magyar Telekom Nyrt. energiahatékonysági mutatója 29,64 Gbit/kWh volt, azaz több mint 24 százalékkal hatékonyabb adat- és információátvitelt tudott biztosítani, mint az előző évben.

A jelentés Magyarországon elsőként, 2014-ben pedig már hetedik alkalommal a GRI G3 A+ megfelelési szintje szerint készült, ami azt jelöli, hogy a Global Reporting Initiative nemzetközi szinten érvényes irányelveinek alkalmazásával és külső fél által hitelesítve, a jelentés teljes mértékben megfelel az átláthatóság és az összehasonlíthatóság feltételeinek. A fenntarthatósági jelentés itt, további információ a Magyar Telekom fenntarthatósági kezdeményezéseiről és eredményeiről itt érhető el.