Az Egyesült Királyságbeli Toast Ale kimaxolta a fenntarthatóságot: díjnyertes söre részben maradék kenyérből készül. A kenyérveknik végét, a két serclit a szendvicsbárok gyakran a kukába dobják, a Toast Ale fejlesztői viszont meglátták benne a kincset.

Felhasználásával 30 százalékkal csökkenthették a serfőzéshez szükséges árpa mennyiségét, ráadásul jól is mutat a céges honlapon, hogy ezidáig közel 2,1 millió szelet kenyeret használtak fel üzemükben – azaz ennyivel mérsékelték a világon mindenütt komoly problémát okozó élelmiszerpazarlást. 

Annak révén pedig eddig már 42 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mintegy 172 ezer négyzetméter szántóföldet tehermentesítettek, 252 ezer liter vizet takarítottak meg. A Toast Ale a teljes profitot az élelmiszerpazarlás ellen küzdő jótékonysági szervezeteknek ajánlja fel, forintra átszámolva mindjárt elérik a húszmilliót. 

De ez még mind nem elég nekik: 2030-ra szeretnék elérni a zéró karbonkibocsátást. A károsanyag-kibocsátás csökkentése, a hatékonyság növelése, a hulladékgazdálkodás fejlesztése mellett elkezdtek befektetni a regeneratív mezőgazdaságba. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az ilyen művelést gyakorló gazdák arra törekszenek, hogy növeljék a talaj széntartalmát a levegőben lévő szén-dioxid megkötésével. Ennek köszönhetően bizonyos mértékig ellensúlyozhatják mások CO2-kibocsátását, és ezzel lassíthatják a klímaváltozást.

Mivel a cég környezetvédelmi és észszerűségi okokból nem szállít sört a szigetországon kívülre, így értékesítők helyett inkább partnereket keres, akik a weboldalon szabad felhasználásra megosztott Toast sör receptet elkészítik. Akinek van kedve és felszerelése hozzá, maga is megfőzheti a Toast Ale sört az alábbi módon.

Hozzávalók 25 literhez:
A cefrézéshez 3,5 kg búzamaláta, 1,5 kg száraz kenyér, 150 g karamell maláta, 150 g Munich alap maláta. A komlóforraláshoz 5 g German Hallertau Tradition komló, 37 g Cascade komló, 20 g Centennial komló, 25 g Bramling komló, 1 kiskanál Protofloc (karragén derítőszer). Az erjesztéshez 60 g Cascade komló, 35 g Bramling Cross komló, 11,5 g Safale US-05 szárított sörélesztő.
Elkészítés:
A kenyérszeleteket 1 órán át 90 Celsius-fokon szárítjuk a sütőben, majd darabokra törjük. A cefre hozzávalóit 15,7 liter, 67 Celsius-fokos vízben elkeverjük, majd letakarva egy órát állni hagyjuk. A malátában lévő természetes enzimek a keményítőt egyszerű cukrokká bontják. Szűrjük át a keveréket annyi 78 Celsius-fokos vízzel, hogy a végeredmény 25 liter legyen. Forraljuk fel a sörcefrét, 90 percnél adjuk hozzá az 5 g Hallertau komlót, 15 percnél a Protoflocot, 5 percnél 12 g Cascade komlót és 10 g Centennial komlót. Amikor a levesszük a tűzről, adjuk hozzá a maradék 25 g Cascade komlót, 10 g Centennial komlót és 25 g Bramling Cross komlót.
Hagyjuk lehűlni a cefrét 20 Celsius-fokra, ekkor adjuk hozzá az élesztőt. A következő 7 napban tartsuk 18 Celsius-fokon a keveréket. Öt nap után adjunk hozzá még 60 g Cascade komlót és 35 g Bramling Cross komlót. Töltsük át sterilizált üvegekbe, zárjuk le azokat, és egy hűvös (kb. 12 Celsius-fokos), sötét helyen érleljük a sört két hétig. Utána már csak meg kell kóstolni!
(A fenti elkészítési mód csupán egyszerűsített kivonat, részletes leírás angol nyelven a Toast Ale oldalán található, illetve a magyar nyelvű, sernevelésről szóló weboldalakon. A hozzávalók neten megrendelhetők.)

HKZs

Az ENSZ friss jelentése szerint évente 970 millió tonna élelmiszert pazarlunk el, ami a világon megtermelt mennyiség 17 százaléka. Az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez Te is hozzájárulhatsz, ha a megvásárolt, de fel nem használt élelmiszereket megpróbálod valamilyen fogásba beilleszteni. Vegyük például a száraz kenyeret: múlt héten kutyasétáltatás közben lőttem ezt a képet, valaki egy egész csomag kenyeret dobott a kukába. Ez egyszerűen döbbenetes. Gondolj bele, ahhoz a kenyérhez meg kellett termelni a gabonát, azt be kellett szállítani a malomba, onnan liszt ment a pékségbe vagy kenyérüzembe, ott sok energia és hozzávaló ráfordításával alakult csomagolt kenyérré, amit kiszállítottak a boltba, ahol nem kevés pénzért megvette az illető, majd hazavitte -- és kidobta.

Pedig számtalan módja van annak, hogy a maradék kenyeret felhasználjuk, a világ minden táján születtek erre receptek, tele van velük a net. De prézlinek is könnyen elkészítheted: a szikkadt kenyeret szeletekre vágod, szétteríted egy tepsiben, és vagy hagyod magától teljesen kiszáradni, vagy a sütőt legalacsonyabb hőfokra állítva kiszárítod a kenyeret. Utána nagyobb darabokra töröd, dió- vagy húsdarálóval, esetleg robotgéppel ledarálod, és kész. Nemcsak panírozáshoz használhatod, hanem krémlevesek vagy saláta tetejére szórva, illetve párolt zöldséghez keverve.

Tepsiben sült bundás kenyér

A hagyományos bundás kenyér olajmentes rokona. Egy tepsiben egymás mellé fekteted a kenyérszeleteket, majd összekeversz tojást, tejfölt, aprított fokhagymát és sót, ezt ráöntöd a kenyérszeletekre, megszórod reszelt sajttal és középmeleg sütőben fél óra alatt összesütöd. Recept ide kattintva elérhető.

Pan Catalán

KÉP: CKBK

Ez a spanyol recept nagyon egyszerű: a megpirított kenyérszeletet egyik oldalán végigdörzsölöd félbevágott fokhagymával, csepegtetsz rá kis olívaolajat, és egy jó érett paradicsomot is eldörzsölsz rajta (a héját kidobod). Fogasztás előtt durva szemű tengeri sóval meghinted. Lehet egy szelet sonkát is rátenni.

Panzanella saláta

KÉP: Veggiemom

Az olasz recept szerint néhány szelet kenyeret összetépsz nagyobb darabokra, tepsiben megpirítod. Utána összeforgatod felaprított paradicsommal, bazsalikommal, lilahagymával, fokhagymával, olaj- vagy kapribogyóval és mozzarellával. Sózod, borsozod és meglocsolod olívaolajból és balzsamecetből kevert öntettel. Fogyasztás előtt hagyd néhány percig állni, hogy kenyér magába szívhassa az ízeket.

Ribollita leves

Egy nagy fazékban felforrósítasz 2-3 evőkanál (olíva)olajat, és megpárolsz rajta összevágott sárgarépát, szárzellert, vöröshagymát, póréhagymát, fokhagymát. Utána hozzáadsz meghámozott és összetört paradicsomot, zöldség alaplevet, vizet. Felforrás után fél órát alacsony hőfokon rotyogtatod, majd ízesíted sóval, borssal, oregánóval (kakukkfűvel), hozzákeversz finomra vágott fodroskelt, és konzerv fehérbabot (leöblítve), és még néhány percig főzöd, amíg a kel megpuhul. Tálaláskor először egy szelet fokhagymás pirítóst teszel a tányérba, és erre szeded rá a forró levest. Recept ide kattintva elérhető.

Pappa al pomodoro leves

Olívaolajon megpárolsz vöröshagymát és egész fokhagymát, ráöntesz apróra vágott paradicsomot, néhány deci vizet, sózod-borsozod és néhány percig főzöd. Hozzáadsz kis kockákra tépkedett kenyeret és még egy kis vizet, majd 15-20 percig tovább főzöd. A végén bazsalikomot, chilipaprikát dobsz bele, és összeturmixolod. Tálaláskor meglocsolod olívaolajjal. Recept ide kattintva elérhető.

Gombás-póréhagymás strata

KÉP: Mother Earth Living

Az olaszoknak tényleg rengeteg receptjük van szikkadt kenyérre! A strata "rétegek"-et jelent, amolyan rakott kenyérfelfújt vagy csőben sült kenyér. Ehhez például szárított gombát beáztatsz, majd miután megszívta magát, felaprítod póréhagymával együtt, hozzádobsz préselt fokhagymát és kakukkfüvet, sózod-borsozod és vajon megpárolod. Közben összeturmixolsz tejet, fehérbort, tojást, és belekeversz reszelt sajtot, illetve a kicsit kihűlt gombás keveréket. Egy mély tepsiben elterítesz kenyérkockákat, ráöntöd a zöldséges mártást és közepesen forró sütőben összesütöd.

Angol kenyérpuding

KÉP: Simply Recipes

A bourbonba áztatott mazsolát gyerekek esetében el lehet hagyni, de a többi hozzávaló: összetépkedett szikkadt fehérkenyér, amit tejből, tojásból, cukorból és vajból készült szósszal leöntesz, előtte ízesíted vaníliával és fahéjjal. Az egészet összesütöd és már eheted is!

Libanoni fattoush saláta

KÉP: Purple Carrot

Apróra tépett salátalevelekhez keverj vékonyra szeletelt édeskömény-gumót, annak az összeaprított leveleit, felkarikázott hónapos retket, lilahagymát és uborkát, aprított mentalevelet, vérnarancs-cikkelyeket vagy koktélparadicsomot, majd öntsd le citromléből, őrölt feketeborsból, szomákból (sumac) és olívaolajból készített öntettel. Végül forgasd össze kis darabokra vágott, megsózott és megpirított pitakenyérrel.

Skordalia

KÉP: Kali Orexi

Ezt a görög mártogatóst kenyérrel vagy krumplival is elkészítheted. Alapja a szikkadt és beáztatott kenyér (vagy főtt krumpli), amit jó sok aprított fokhagymával (innen a neve, skordo), olívaolajjal, ecettel, sóval, valamint dióval vagy mandulával krémesre turmixolsz. Fogyaszthatod melegen vagy hidegen!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger

A koronavírus-járvány alatt megnőtt a kutyatartók száma, ezzel pedig helyenként a kutyapiszok mennyisége is. Mint egy kutatásból kiderült, ezen lehet változtatni, abszolút öko módon.

Az elmúlt évtizedekben a gyári előállítású száraztáp a legnépszerűbb kutyakaják közé tartozott, nyilvánvaló előnyeinek köszönhetően: hűtés nélkül is eláll a bontott csomagolásban, könnyű adagolni, gyorsan elintézhető vele az etetés. Ám aki minőségi terméket keres, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A száraztáp mellett az utóbbi időben keresetté vált a gabonamentes táp, a rovarfehérje, a friss táp, az adalékmentes táp, a nyersetetést favorizáló farkaskonyha és így tovább. Valóban széles a választék. De milyen végeredményre számíthatunk?

KÉP: Unsplash

Az Illinois Egyetem kutatói vették a fáradságot, és tudományos módszerekkel elemezték az egyes eledelek emészthetőségét. Ez ugyanis nagyban befolyásolja a széklet mennyiségét. Kiderült, hogy a humán étrend alapelemeit (hús, gabona, gumósok, zöldségek, zsiradékok) tartalmazó étrenden élő kutyák akár 66 százalékkal kevesebbet ürítenek. 

A kutatók (majdnem kutyatókat írtam) a kísérletben közreműködő beagle fajtájú ebeket négy különféle étrenden tartották négy hétig: hagyományos száraztáp, hűtötten forgalmazott készeledel és kétféle frissen főtt étrend, amelyet humán fogyasztásra is alkalmas hozzávalókból állítottak össze: rövid ideig főzött marha- és csirkehús, rizs, répák, brokkoli stb. vegyesen. 

KÉP: Unsplash

A kísérleti beagle-nek a száraztápból többet kellett enniük a korábbi testsúlyuk fenntartásához, és 1,5-2,9-szer több ürüléket produkáltak, mint bármelyik, helyben készült étrenden élő társuk. Ez egybevág annak a 2019-es felmérésnek az eredményével, amelyet az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet végzett: eszerint azok az emberek, akik változatos és egészséges alapanyagokból frissen főtt-sült ételeket esznek a feldolgozott élelmiszerek helyett, napi átlagban 500-zal kevesebb kalóriát fogyasztanak, és jóllakottabbnak érezték magukat, mint a készételek fogyasztói.

A kutyaeledeles kísérlet vezetői úgy találták, hogy a házikoszt jó hatással van a kutyák bélflórájára. Korábbi kutatások is kimutatták, hogy a főtt ételtől kedvezően változik a bélflóra összetétele. A bélben élő baktériumokra hatással van, hogy a táplálék milyen mértékben feldolgozott, mennyire változatos és rostdús, honnan származnak az alapanyagok, milyen fehérjéket és zsiradékot tartalmaz. Felmérések szerint a humán fogyasztásra is alkalmas hozzávalókból, akár házilag készült eledelek akár 40 százalékkal is emészthetőbbek a száraztápoknál. 

A home office-ba kényszerült gazdik talán könnyebben tudnak időt szakítani kedvencük eledelének megfőzésére, most, hogy tudják, milyen extra előnyökkel járhat. A netet böngészve remek recepteket lehet találni, általában azt javasolják, hogy a házi kutyaeledel 25-50%-a legyen fehérje (főtt darálthús, keménytojás, túró stb.), 25-50%-a legyen főtt szénhidrát (pl. barnarizs, zab, burgonya stb.), 10-15%-a egészséges zsiradék, 10-25%-a zöldség és gyümölcs, amit ki lehet egészíteni valamilyen multivitaminnal. Az emberételek közül csokoládét, sót, cukrot, mesterséges édesítőt, szőlőt és mazsolát, csonthéjasokat, hagymaféléket, csontot, nyers burgonyát és még egy sor ételt (ld. net) tilos a kutyának adni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A Föld termőterületei végesek, mégis egyre több ember számára kellene megfelelő minőségű élelmiszert termelni rajtuk. Ez a mezőgazdasági módszerek átfogó modernizációja nélkül nem fog menni. Nemrég egy amerikai startup 400 millió dollárt nyert el egy olyan vertikális farm továbbfejlesztésére, amely a szabadföldi termesztéshez képest ugyanannyi élelmiszert 99 százalékkal kevesebb területen és 95 százalékkal kevesebb vízzel képes megtermelni.

A függőleges termőoszlopokon ideális a körülmények
a növények számára. KÉP: Plenty

A Plenty nevű San Francisco-i vállalkozás mesterséges intelligencia vezérléssel működteti a termesztőcsarnokot, robotok szabályozzák, mennyi LED-fényt, vizet és hőt kapjanak a függőleges falain növő zöldségek. A vízzel különösen takarékosak: a növények által elpárologtatott vizet is képesek visszanyerni a levegőből és újrahasznosítani. 

Az AI-technológia a nap 24 órájában mindig az optimális körülményeket biztosítja a növényeknek, amelyek 400-szor többet teremnek, mint szabadföldi társaik. A vertikális farmban 1 hektár terület több mint 360 hektár szabadföldi terület termőképességével egyenlő. Ráadásul robotvezérléssel GMO-mentesen, növényvédő- és rovarölőszerek használata nélkül lehet a zöldségeket és gyümölcsöket megtermelni. Vagyis ezeket a zöldségeket fogyasztás előtt sem szükséges megmosni.

Érdekes működés közben látni a robotokat. 

A Plenty alapítói szerint a vertikális farmok forradalmasítják az élelmiszertermelést, mert felszabadítják a gazdálkodást az időjárás, az évszakok, az idő, a távolság, a kórokozók, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás terhe alól. 

Kaliforniában nemsokára több száz szupermarketben és online lehet majd a Plenty terményeit megvásárolni. A cég olyan csomagolást fog használni, amelyben tovább marad friss a termény, továbbá újrahasznosítható. 

Flexitariánusnak nevezik azt az egyre népesebb társadalmi csoportot, amelynek tagjai törekednek arra, hogy étrendjük minél kevesebb tejterméket és húst tartalmazzon. Amerikában már a népesség 38 százaléka flexitariánusnak mondható. Őket is érdekelheti az izraeli Remilk nevű startup új szintetikus teje, amely a cég szerint ízre és küllemre teljes mértékben hasonlít a tehéntejre, csakhogy ehhez nem kell tehén, mert mikrobák állítják elő.

KÉP: Remilk

Az elmúlt években a tejpótlók iránti igény egyre emelkedik: mind többen érzékenyek a tejcukorra vagy allergiásak a tejfehérjére, illetve sokan a nagyüzemi szarvasmarhatartást tartják állatkínzásnak, amelynek ráadásul horribilis a környezetterhelése (legeltetés, metánkibocsátás stb.). Ha a tejtermelés megoldható tehén nélkül, az alapjaiban megreformálhatja az élelmiszeripart. 

A tejpótlók piaca 2018-ban nagyjából 600 millió dolláros volt, ez 2025-re 2,22 milliárd dollárra nőhet az iparági előrejelzések szerint. A növényi italok készülhetnek például mandulából, rizsből, zabból, kókuszból, szójából.

Jól látszik, mekkora különféle tejek előállításának vízigénye és szén-dioxid-kibocsátása (fentről lefelé: tehén, mandula, rizs, zab, szója).

Mindegyik mellett számos érv szól, ám összességében maga a növényi tejpótlók gyártása nem túl környezetbarát, mert egyrészt ezeket a növényeket is meg kell termelni (ehhez kell termőterület, műtrágya, öntözés, növényvédelem, szállítás, feldolgozás stb.), másrészt a folyamat vízigénye összességében rendkívül nagy, és nem biztos, hogy a klímaválságban ezt megengedhetjük magunknak. Kevésbé terheli a környezetet a szója, a zab, a kender, a len és a mogyoró.

"A jelenlegi alternatív tejek átlagosan 97 százalék vizet tartalmaznak. Vagyis ezek nem a tej alternatívái, hanem a vízé", mondta Aviv Wolff, az izraeli Re-Milk társalapítója a FoodNavigatornak. Csapatával azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az általuk fejlesztett szintetikus tej hozza az ízélményt, egyúttal megfeleljen a fenntarthatósági és az állatjóléti elvárásoknak. Szerintük a nagyüzemi tejgyártás primitív és destruktív technológia. A szintetikus tej előállítása nagyságrendekkel kevesebb környezetterhelést jelent, ráadásul hulladékból is kevesebb keletkezik a folyamat során.

KÉP: Remilk

A világnak fenntartható módon előállított élelmiszerekre van szüksége, de csak akkor fogják az emberek az újfajta ételeket megenni, ha azok finomak. A Remilk ígérete szerint az ő műtejük pont ilyen. Egyelőre laboratóriumban készül, a mikrobáknak néhány napra van szükségük ahhoz, hogy előállítsák a tej összetevőit. Utána ezt a szintetikus tejet ugyanúgy fel lehet használni különféle tejtermékek előállítására, mint a tehéntejet. Aminél egészségesebb is a mesterséges úton előállított tej, hiszen nincs benne laktóz vagy koleszterin, sem pedig növekedési hormon- vagy antibiotikum-maradvány.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Manapság sokkal kevesebb hüvelyest eszünk, mint a nagyszüleink vagy a korábbi generációk. Pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó egyszerre zöldség és hús, hiszen gazdagok növényi fehérjében, 100 g bab 24 g fehérjét tartalmaz. A száraz hüvelyesek hűtés (=energiafogyasztás) nélkül egyszerűen tárolhatók, a csicseriborsó nem is zsizsikesedik. A hüvelyesek környezetvédelmi szempontból abban is kiemelt jelentőségűek, hogy ezek gyakoribb fogyasztásával elérhetnénk az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkenését: például, ha az amerikaiak marhahús (burger és steak) helyett babot ennének, akkor 46-74 százalékban máris megközelítenék azt az ÜHG-kibocsátási szintet, amit 2020-ra vállaltak. Ez a hús-bab-csere az amerikai termőterületek 42 százalékát felszabadítaná, ennyivel kevesebb takarmány megtermelésére volna szükségük a szarvasmarhatartáshoz.

KÉP: Pexels

Tehát sokrétű ez a téma! Kérdéseimmel megkerestem dr. Domján Erikát, aki a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezetője volt 2016-2019 között. A beszélgetés végén pedig elmondom, milyen a jó beáztatás.

365: Miért nem eszünk több hüvelyest? 
Domján Erika: Egyrészt mert a közhiedelem szerint ezek puffasztanak és hizlalnak. Másrészt a gasztronómiai köztudatban nincsenek benne, illetve egyesek legfeljebb a különlegességeket keresik, mint például a vörös lencse vagy a csicseriborsó. De ez nem általános. 

365: Igen, mert kétszer annyiba kerül a vörös lencse, mint az étkezési lencse. Holott minden héten legalább két alkalommal kellene hüvelyest fogyasztani, annyira egészségesek. Vagy legalábbis régen biztos gyakrabban ettek ilyeneket.
D.E.: Igen, mert könnyen előállítható és könnyen tárolható termények voltak. Minden házikertben megteremtek, tehát tényleg a ház körül, nem kellett hozzá háztáji, ami annak idején a termelőszövetkezeti tagok juttatása volt. Ők kaptak átlagosan 400 négyszögölt, ez volt a háztáji föld, azon bármit termelhettek és azzal szabadon gazdálkodhattak. A házikert ehhez képest jóval kisebb terület, 50-100 négyzetméter. 

365: Az elmúlt évtizedekben jellemzően ezek művelését is elhanyagolták sok helyütt…
D.E.: Most a városból kiköltözők közül néhányan próbálják új életre kelteni ezt a hagyományt az önellátás jegyében. Az élelmiszerláncok megjelenése következtében hagytak fel a falvakban az emberek a kiskertek művelésével. Részben azért, mert már a városban dolgoznak, ahol bevásárolnak, és hazaviszik a terméket. A nyugdíjasok az ingyenes utazást igénybe véve, pusztán időtöltésből is beutaznak a legközelebbi városba, és megvásárolják azt a csirkehúst vagy borsót, amit régen odahaza termeltek meg. Nem foglalkoznak azzal, hogy a bolti árunak milyen beltartalmi értéke van.

KÉP: Unsplash

365: A hüvelyesek nagyüzemi módon is mind termeszthetők?
D.E.: Igen, de elsősorban ipari alapanyagként, konzervnek vagy fagyasztottnak.

365: Nekem nincs bajom a fagyasztottal, ráadásul olcsóbb is, mint amit a piacon veszek meg.
D.E.: Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy mennyiségben termelve az egységköltsége alacsonyabb. Néhány zöldségnövényhez hasonlóan  itt is látható, hogy az utóbbi 30-40 évben majdnem tizedére csökkent a termőterület. Ez kizárólag jövedelmezőségi kérdés. A gazdák racionálisan megnézik, hogy milyen tőkebefektetéssel mennyi jövedelmet lehet elérni. Ha jelen pillanatban egy hektár kukorica termesztésével ugyanazt a jövedelmet tudják elérni, mint egy hektár zöldborsóval, akkor kukoricát fognak vetni, mert annak kisebb a kockázata. A legtöbb hüvelyest a klímaváltozás miatt is egyre nehezebb megtermelni, mert például öntözés nélkül szinte lehetetlen jó eredményt elérni. 

365: Milyen feltételeket igényel?
D.E.: A zöldborsót nagyon korán, tavasszal kell elvetni, és a keléshez megfelelő talajnedvesség kell. Mostanában viszont milyen tavaszaink vannak?! Kétféle tavasz volt az elmúlt években: vagy csontszáraz, főleg a március-április, és a borsó ilyenkor öntözés nélkül nem tud kikelni. A másik véglet, ha extrém sok az eső, akkor viszont nem lehet a talajra rámenni gépekkel. A klímaváltozás miatt nagyon száraz tavaszok várhatók, aztán április közepén-végén jön egy hidegfront, ami esetleg túl sok csapadékkal jár. A borsónál további negatívum, hogy nem szereti a nagy meleget, a hirtelen áprilisi kánikulát, akkor a borsószem gyors növekedése megáll, mert nem tud megfelelő ütemben folyadékot felvenni.

365:Tehát nagyon kockázatos?
D.E.: Ma már öntözés nélkül nem lehet megtermelni. Illetve a konzervipari feldolgozás miatt speciális és drága betakarító gépek is szükségesek hozzá. A borsó magas fehérjetartalma miatt ugyanis leszedés után néhány óra alatt a konzervgyári vagy hűtőipari gyártósorra kell kerülnie, ez sem olcsó dolog, és nagy a gépi munkaigénye. Ezzel szemben a kukoricát májusban, eleve a tavaszi fagyok után vetik, aztán ilyenkor ősszel, októberben-novemberben egy kukoricaadapterrel végigmegy a kombájn, és megfelelő szárazanyag-tartalom mellett begyűjti a termést.

365: Átalakul a mezőgazdasági termelés?
D.E.: Az ipari növények, tehát a búza, kukorica irányába megy el a szántóföldi növénytermesztés. Ezeket a növényeket a jövedelmezőség szempontjait is mérlegelve nagy területen gépesítve, néhány emberrel meg lehet műveltetni. Szemben a kertészeti növényekkel, amelyekhez speciális gépek, jelentős emberi munka és szaktudás is kell. 

365: Igen, látom a KSH-statisztikát, hogy 2019-ben gabonaféléket 2,5 millió hektáron termeltek Magyarországon, száraz hüvelyeseket pedig 17,5 ezer hektáron, úgy, hogy ebbe beleszámít a takarmányozási célú sárgaborsó is.
D.E.: Nem jó a helyzet. Csicseriborsót a Dél-Alföldön 150-200 hektáron termelnek. A szintén a hüvelyesek közé tartozó földimogyorót pár hektáron. A zöldbab vetésterülete 15 év alatt megfeleződött, most már ezer hektár alatt van. Pedig ennek is ott a helye mind a hagyományos, mind az egészségtudatos konyhában, és rendkívül változatosan elkészíthető. 

KÉP: CIAT/Flickr

365: Mi a helyzet az olyan fajtákkal, mint a spárgabab vagy lóbab, amelyek ősi kultúrnövények?
D.E.: Magyarországon ezek kiszorultak a köztermesztésből, nagyüzemi termesztésben soha nem is voltak. Marginális próbálkozások vannak csak.

365: De közben egyre divatosabb a mexikói konyha, a francia vagy az indiai, amelyek sok hüvelyest használnak.
D.E.: A kapható hüvelyesek több mint fele Indiából származik.

365: Vagy Kanadából, vagy Etiópiából, ráadásul olcsóbbak, mint a magyar hüvelyesek, pedig sok ezer kilométeres szállítási költség is van rajtuk.
D.E.: El kell fogadnunk, hogy az élelmiszerkereskedelem globális, és a kereskedők onnan fogják beszerezni a termékeket, ahonnan a legjobb költség-haszon aránnyal tudnak importálni, és nem biztos, hogy ez a hely az Európai Unióban van. A hazai fogyasztó pedig nem annyira tudatos, hogy kifejezetten keresné a magyar termékeket.  A különlegességek iránt nő az igény, de ezek soha nem is voltak köztermesztésben Magyarországon. A hagyományos értelemben vett őstermelés is kezd megszűnni, mert a termelők zöme már a hatvanas korosztályhoz tartozik és nincs olyan utánpótlás, amely átvenné ezeket a feladatokat.  

365: Ki lehetne nemesíteni olyan fajtákat, amelyek géppel is könnyen betakaríthatók?
D.E.: Éveken át folyó, támogatott kísérletek sorozatának kellene történnie ezen a téren. 

KÉP: Nikiforaki Viktoria/Flickr

365: A gyereknek hiába mondja a szülő, hogy táplálkozzon egészségesen, ha nem tudja letenni az asztalra minden héten a bablevest vagy a lencselevest, mert az drágább a csirkehúsnál.
D.E.: Na jó, de azért meg kell nézni, hogy az milyen csirke, hogyan nevelték. A természetes körülmények között tartott, úgynevezett kapirgálós csirke ára lényegesen magasabb, csak arra alig van fizetőképes kereslet.

365: Milyen jövőképet lát?
D.E.: Nagyon szomorút. Beszéljünk akár ipari, akár házikerti termelésről, nincs tömeges utánpótlás. A Fiatal Gazda Pályázat jó kezdeményezés, de nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Társadalmi szinten is át kellene gondolni, kitől is várjuk el, hogy dolgozzon a földeken? Egyrészt ez kemény munka, amelyet a fiatalok jó része már nem akar vállalni. Másrészt kertésznek lenni egy sok lemondással is járó életforma, amelynek szépségeit ők nem mindig látják. Ha megnézzük a falvak korösszetételét, számot kell vetnünk azzal is, hogy a vidéki települések harmada ötven éven belül nyugdíjasokból és üres házakból fog állni. 

365: Mikor kezdődött ez a folyamat?
D.E.: Nemcsak a rendszerváltás adott kegyelemdöfést a vidéknek, hanem már az 1970-es évektől elindult a társadalom állam által is preferált átalakulása és az élelmiszertermelés változása. Amikor a hetvenes években átalakították a közigazgatást és a közoktatást, akkor az a halálos ítélet volt sok település számára, mert nem maradt ott semmilyen közszolgáltatás. Ma már látható ennek eredménye, ugyanis ezeken a területeken felgyorsult az elvándorlás. Ha nincs óvoda, iskola, akkor a gyerekeknek ingázniuk kell, vagy bizonyos kilométerszám fölött kollégisták lesznek. De minél korábban kerül el egy gyerek a szülőhelyéről, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér oda felnőttként. Informatikus tanítványaimat is megkérdeztem, hogy ki tervezi a hazaköltözést, és az volt a válasz, hogy nem bolondultak meg. Pedig a precíziós mezőgazdaság informatikusokat igényel, már most számítógép vezérlésű gépek dolgoznak a földeken és ez a jövőben méginkább így lesz. Ám a városok kulturális vonzerejét a vidék nem tudja kompenzálni, pláne, ha a ritka hazalátogatások miatt a városban tanuló fiatalok kapcsolatai fellazultak az otthoniakkal. Így aztán nem is lesz emberi bázisa a mezőgazdasági termelésnek.

365: Tehát a bab mai ára évtizedes problémákra vezethető vissza. Mit lehetne tenni ellene?
D.E.: Nemcsak termelési oldalról, hanem fogyasztói oldalról is lehetne változást elérni. 2016-ban volt a Hüvelyesek Nemzetközi Éve, az akkor létrehozott weboldalon sok információ ma is elérhető. Folytatni kellene az akkor megfogalmazott akciókat, a hüvelyesek fogyasztásának népszerűsítését. Ezeknek a növényeknek egyébként a növénytermesztésben is kiemelt szerepük van, mert nitrogént kötnek meg, előveteményként javítják a talaj minőségét az utánuk következő vetés számára. A májusban már betakarítható borsó kiváló előveteménye az utána vetett csemegekukoricának.

KÉP: Pexels

365: Vagyis nemcsak az embernek jó, hanem a többi növénynek is.
D.E.: Így van, és ha volna piaci kereslet rájuk, előbb-utóbb a termelők számára is megérné nagyobb mennyiségben termelni ezeket. 

365: A hüvelyesek másként is felhasználhatók, például csicseriborsólisztból alacsony szénhidráttartalmú, fehérjében gazdag, ráadásul gluténmentes száraztészta is készülhet, igaz, jelenleg ebből 1 kiló 3-4 ezer forint.
D.E.: Sok innovációt, marketinget, fejlesztést igényel a téma. Az egészséggel kapcsolatos szempontok mellett a húspótló hüvelyesek fogyasztását a vegán fiatalok körében is lehetne népszerűsíteni, akik számára etikai kérdés a húsevés kerülése. A fogyasztóknak nagy tömegben előállított, olcsó és egészséges termékekre van szükségük. 

TIPP: Amerikában az észak-dakotai és minnesotai babtermelők szövetsége (The Bean Institute) szerint a babot úgy érdemes beáztatni, hogy ötszörös mennyiségű vízben feltesszük főni, majd forrástól számított 2-3 perc múlva levesszük a tűzhelyről, ebben a vízben hagyjuk kihűlni, és áztatjuk legalább 4 órán át. Utána az áztatóvizet leöblítjük, kiöntjük, és a félig már megpuhult babot új vízben kezdjük főzni a recept szerinti többi hozzávalóval. A hő és az áztatás inaktiválja a babban lévő lektin nevű fehérjét, ami egyeseknek hasi diszkomfort érzetet okozhat. Savas hozzávalót (citrom, ecet, paradicsom, chiliszósz, bor) csak a főzés vége felé adjunk az ételhez, mert ez nehezíti a bab megpuhulását.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokszor csak azért dobjuk ki a tojást, mert nem tudjuk megállapítani, hogy ehető-e még. Ez pazarlás. Több módszer létezik a tojás tesztelésére, vegyük át a legegyszerűbbeket!

Pexels

1. Nézd meg a dobozon a dátumot
A csomagolás dátumát rá szokták nyomtatni a márkázott tojásosdobozra. Ezt követően kb. 3-4 hétig jó a tojás. Ha viszont lédig vetted a tojást (tehát magad válogattad össze egy dobozba), akkor érdemes ráírni a dobozra a dátumot. Pusztán azért, mert lejárt a dátuma, még nem feltétlenül rossz a tojás: ha felütöd, és nem záp, akkor még felhasználható alapos hőkezelés (sütés vagy főzés) után.

2. Szagold meg a tojást
A záptojás szaga eltéveszthetetlen. Már a héján keresztül is lehet érezni a kénes szagot, de ha bizonytalan vagy, törd fel a gyanús tojást. Ha nem töröd fel, mert megfőznéd, akkor hámozás után szagold meg, az is árulkodó. Amennyiben egy ételhez több tojásra van szükséged, mindenképpen egyesével törd fel őket egy külön edényben, és csak azután öntsd össze őket, hogy mindegyikről megbizonyosodtál.

3. Nézd meg a tojást
Ha fehéres foltokat látsz a tojás héján, az penész lehet. Ha kívülről nyálkás vagy repedt a tojás, akkor baktériumfertőzésre kell gyanakodni. Amennyiben a külön tálba való beleütéskor a tojás sárgájában vagy fehérjében pink, kék, zöld vagy fekete elszíneződést látsz, az baktériumfertőzésre utal, az ilyen tojást ne edd meg! Ha pusztán csak kissé folyósabb a szokásosnál a tojás, az utalhat arra, hogy nem friss, de ettől még alapos hőkezeléssel (sütéssel, főzéssel) felhasználható.

4. Úsztasd meg egy pohár vízben
Óvatosan dobd egy pohár vízbe a tojást, és nézd meg, lesüllyed-e a pohár aljára, vagy lebeg a víz felszínén. Ha lesüllyed, akkor friss, ha lebeg, akkor már gázok képződtek a héj alatt, vagyis régebbi tojás lehet. De pusztán ettől még nem feltétlenül záp, vagyis ha felütöd, és nem büdös, nem látsz rajta foltokat, akkor alapos hőkezelés (sütés, főzés) után valószínűleg fogyasztható.

Hol tartsd a tojást?
A hűtőben ne a folyton nyitogatott ajtó tojástartó rekeszébe tedd a tojást, hanem a tojásos dobozzal együtt a legalsó, zöldséges rekeszbe, mert ott egyenletesen hűvös a hőmérséklet. A tojás biztonságos eltartásához kb. 4 Celsius-fok kell, ilyen hőmérséklet alatt megáll a szalmonella baktérium szaporodása. A tojáshéj természetes védővonal, ezért a hűtőbe tett tojást nem kell megmosni (ezért is érdemes a dobozban hagyni), de közvetlenül felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. És érdemes kezet is mosni, miután feltörted a nyers tojást.

Infóforrás: Healthline

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Most, hogy aranyára lett a legtöbb zöldségnek, nehogyd kidobd a konyhai hulladékot! Tedd egy pohár vízbe a levágott zöldségvégeket, hogy újranőhessenek. A poharat állítsd napfényes helyre, például a konyhaablakba. Rendszeresen cseréld a vizet, lehetőleg szobahőmérsékletűre hűlt forralt vízzel, mert a csapvíz túl klóros lehet. A végtelen újratermelést megtámogathatod, ha a kigyökerezett töveket egy kis cserép földbe átülteted, óvatosan, hogy a zsenge gyökerek nehogy megsérüljenek.

Újhagyma

Kép: TastySeasons

A levágott fehér színű végeket állítsd annyi vízbe, hogy a szár fele kilógjon felül. Ez körülbelül két hét alatt szépen újranő.

Bazsalikom

Kép: AmazingHerbGarden

Egy jó cukkinifőzelék vagy egy pizza el sem képzelhető nélküle. Ehhez elég akár egyetlen szálat vízbe állítani. Előtte távolítsd el a szár alsó részéről a leveleket, csak az ágacska legtetején lévőket hagyd meg. Cseréld mindennap a vizet, hogy megelőzd az algásodást. Kigyökerezés után ültesd át földbe.

Petrezselyem

Kép: TheSeedCollection

Ugyanúgy járj el, mint a bazsalikomnál.

Fejessaláta

Kép: GardenersPath

Egy forró vízben fertőtlenített éles késsel vágd ki a saláta közepét, és tedd annyi vízbe, hogy félig ellepje. Az edény legyen tágas, hogy a levegő járhasson a növény körül, nehogy bepenészedjen.

Szárzeller

Kép: AllRecipes

Ennek is levágod a végét, és beteszed fele vízbe. Ha beleszúrsz oldalirányban néhány fogpiszkálót, ügyesen kitámaszthatod. Cseréld a vizet minden másnap.

További növények, amelyeket egyszerűen újranöveszthetsz:
káposzta, bok choy, édeskömény, fokhagyma zöldje, póréhagyma, citromfű, menta, rozmaring, jégsaláta.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az, hogy megjelöljük, melyik élelmiszer honnan származik, egybecseng a környezettudatossággal: aki igazán zöld életvitelt folytat, igyekszik a lakóhelyéhez minél közelebbi forrásból származó élelmiszereket megvásárolni. Ezzel más mellett az áruszállítás károsanyag-kibocsátását csökkentjük.

A mától, 2020. január 15-től életbe lépett szabályozásnak megfelelően az üzletek elkezdték a sertéshúsok eredetjelölését. Sok helyütt az árcédulára teszik a zászlót, de lehet, hogy némelyek valódi, húsba szúrható zászlókban gondolkodnak. Utóbbi módszer azonban sem nem 21. századi, sem nem zöld.

A rendelet ugyanis nem tér ki arra – amennyiben valaki húsba szúrható zászlókkal jelöl –, hogy ezek a zászlók egyszer vagy többször használatosak legyenek-e. Ha egyszer használatosak, akkor lényegében egyetlen használat után mennek a kukába. Ez nagyon nem zöld. Ráadásul, mivel nyers hússal érintkeztek a zászlók, valószínűleg elkülönítve kell gyűjteni és kidobni őket. Amennyiben többször használatosak a zászlók, akkor fertőtleníteni kell őket két használat között – kérdés, erre fel van-e készülve minden érintett üzletben a személyzet. Továbbá a húsjelző zászlókkal kapcsolatban még két környezetszennyezési tényező jelentkezik: a kiszállításuk során a csomagolásuk és a szállítójárművek károsanyag-kibocsátása. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) kérdéseket küldtem el ebben a témában. Válaszukban először a rendeletről tájékoztattak, majd az eredetjelölésről (zászlókról). A Nébih válaszlevelén csak annyit szerkesztettem, hogy az összefüggő szövegüket az elküldött kérdéseknek megfelelően szakaszokra bontottam, és a kérdések alá betettem. Bizonyos kérdésekre nem született válasz, ezeknél üresen maradt a sor. 

A Nébih válaszában az áll, hogy: az uniós jelölési rendelet (1) és a bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján már 2015. április 1-jétől kötelező az előrecsomagolt friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében feltüntetni a származásra vonatkozó információkat.
A bizottsági végrehajtási rendelet (2) szerint a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szánt hús címkéjén az állattartás helye és a vágás helye szerepel. Az állattartás helye az az ország, ahol az egyed – az adott faj esetében szokásos állattartási ciklus jelentős részében – nevelkedett. Ha az állattartás helye és a vágás helye megegyezik, akkor származási helyet jelölnek.
A vonatkozó FM rendelet alapján (3) 2020. január 15-étől a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a fenti származásra vonatkozó információkat jól látható módon – fizikai vagy elektronikus hordozón – az eladásra kínálás helyén fel kell tüntetni oly módon, hogy a különböző származású húsok a végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek. (Fenti kiemelés a Nébihtől.)

1. Miből vannak a zászlók?
A jelölés feltüntetésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni a származásra vonatkozó szöveges információt sötét színnel, világos háttéren, úgy, hogy a betűk magassága legalább 5mm legyen. Továbbá a 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzletek esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni legalább 50mmx30mm nagyságban. Állattartás helye és vágás helyének együttes jelölése esetén pedig legalább 40mmx25mm méretben.

2. Ezek egyszer vagy többször használatos termékek?

3. Amennyiben többször használatos termék, hogyan történik a felhasználás helyén a fertőtlenítése újabb használat előtt?
Ha nem egyszer használatosak, olyan anyagokból kell készülniük, amelyek könnyen tisztíthatóak/fertőtleníthetőek, az alkalmazott tisztítószereknek ellenállóak, sérülésmentesek. Tisztításukat és szükség esetén fertőtlenítésüket az adott kiskereskedelmi egység által használt belső takarítási utasítás szerinti rendszerességgel kell végezni. Csomagolatlan élelmiszerrel érintkezve csak olyan eszközök használhatók, amelyek a gyártó/forgalmazó által kiállított megfelelőségi nyilatkozat alapján élelmiszerekkel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek. 

5. Ki a gyártójuk, milyen szempontok alapján választották ki?
A sertéshús származásának megjelenítésére használandó zászlók elhelyezésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozókra vonatkozóan egységes szabályozás nem készült – kivéve a zászló méretét –, és nem került sor a gyártó kiválasztására vagy kijelölésére.

4. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók használatára az eladás helyen, és erről milyen módon tájékoztatják az üzletek munkatársait (kézikönyv)?
Tekintettel arra, hogy ezek a zászlók megjelenítésére alkalmazott eszközök (hordozók) – hasonlóan az árjelző táblákhoz – a használatuk során csomagolatlan élelmiszerekkel érintkez(het)nek, az erre vonatkozó jogszabályi követelményeknek kell megfelelniük.
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, eszközök nem veszélyeztethetik az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást nem idézhetnek elő az élelmiszer összetételében, érzékszervileg negatívan nem befolyásolhatják, nem szennyezhetik azokat.
A dekorációs és árjelző eszközöknek – beleértve a zászlókat is – meg kell felelniük az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelményeknek, amennyiben azok csomagolatlan élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek.

6. A gyártó megfelel-e a szükséges élelmiszerbiztonsági feltételeknek?

7. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók gyártására, csomagolására és kiszállítására?
A szabályozás szerint az élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagokon, vagy azok jelölésén, vagy azok kísérő dokumentációjában az alábbi információkat kell feltüntetni:
- „élelmiszerrel érintkezésbe kerülhet” mondat vagy piktogram vagy a megnevezésben szerepel a meghatározott rendeltetése (pl. „kávés kanál”), kivétel ez alól az a tárgy vagy eszköz, melynél, jellegénél fogva egyértelmű, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagnak szánták,
- további speciális, az adott csomagolóanyag vagy eszköz felhasználása során lényeges információk (pl. tárolási, felhasználási körülmények),
- gyártó vagy forgalmazó adatai (név, cím, elérhetőség), 
- azonosító (pl. LOT szám, Serial Number), ami lehetővé teszi a nyomon követést.

8. Ki végzi a kiszállítást és milyen módszerrel?

9. Szankcionálják-e a zászló elmaradását?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (a hatáskörébe tartozó ügyekben) intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt (4). A hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembe vételével hozhat különböző intézkedéseket, és alkalmazhat szankciót. Hasonló mérlegelés történik majd e kérdéskörben is. Mivel az előírás még csak most lép életbe, így gyakorlati tapasztalattal e téren nem rendelkezünk.

10. Miért csak a sertéshúsra kell zászlót tenni?
Az ipar szereplőinek igényei és az érdekképviseletekkel történő egyeztetések alapján született döntés arról, hogy a sertéshús jelölésére terjed ki a rendeletmódosítás. A rendeletalkotás, illetve annak módosítása az Agrárminisztérium hatásköre. Tájékoztatásuk szerint szakembereik a tapasztalatok alapján a későbbiekben vizsgálják majd annak lehetőségét, hogy a változást a többi húsfélére is kiterjesszék.

Hivatkozott jogszabályok:
(1)  1169/2011/EU számú uniós jelölési rendelet
(2)  1337/2013/EU számú bizottsági végrehajtási rendelet
(3)  Élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) számú rendelet
(4)  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

Kérem a  blog külföldön élő olvasóit, hogy aki lát olyan eredetjelölési módszert, amit igazán 21. századinak és környezettudatosnak nevezhetünk, fotózza le, és a képet küldje el a 365 Zöld ötlet email címére: 

365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com