Az utóbbi években az óriásplakátos hirdetések rohamos tempóban fejlődtek, még a kevésbé fejlett országokban is hamar eljutottak a plakáttól a háromdimenziós, villogó, vagy éppen mozgó táblákig. Sok ilyen hirdetést napelemekkel vagy kisebb szélturbinákkal is ellátnak, hiszen ez nem csak az adott terméket, de a cég környezetvédelmi elkötelezettségét is hirdeti, ami pedig szerencsére egyre népszerűbb téma a vásárlók körében is. Alapvetően ezt az ötletet fejlesztették tovább a Fülöp-szigeteken, amikor megalkották az első igazán zöld, élő, lélegző és levegőtisztító óriásplakátot.

A WWF és a Coca-Cola közös projektje, a hatalmas, mintegy tizennyolcszor tizennyolc méteres óriásplakát növényekből készült, ezért képes elnyelni a levegőben lévő szén-dioxidot. Az óriási szagelszívóként funkcionáló hirdetés úgynevezett Fukien teanövényekkel van beültetve, melyek különösen hatékonyan nyelik el a levegőben lévő szennyeződéseket. Minden egyes növény évi közel hat kilogramm szén-dioxidtól képes megszabadítani a légkört, a teljes óriásplakát pedig összesen 21 ezer kilogrammtól - derül ki a Coca-Cola sajtóközleményéből.

 Fotó: WWF

A Fukien teanövény egyébként tulajdonképpen fa, az egyik legapróbb méretű természetben is előforduló fafajta, mellyel a leggyakrabban bonszaiként lehet találkozni. Eredetileg Kína és Dél-kelet Ázsia déli részeiről származik, és elsősorban a kínaiak körében népszerű bonszaiként, Japánban nem hagyományos kedvenc. A melegebb éghajlatokon szabadtéren is könnyen nő, de beltéri bonszaiként is gyakran lehet találkozni vele.

A WWF Fülöp-szigeteki irodája és a helyi Coca-Cola közösen dolgozták ki idén a lélegző óriásplakát terveit, és a jövőben is terveznek még hasonló, közös környezettudatos akciókat. A hirdetés minden egyes részlete zöld: az egyes palántákat újrahasznosított, egykori kólásüvegekbe ültették. Az összesen 3600 darab flakont organikus trágyával is ellátták, és kifejezetten úgy alakították ki, hogy pillekönnyű, de igen stabil tartója legyen a növényeknek.

A Coca-Cola "Live Positively" című kampánya egyébként tavaly született - ennek a kampánynak a része a lélegző óriásplakát is - azzal a céllal, hogy a jövőben a cég minél nagyobb hangsúlyt fektessen a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra is. A Coca-Cola és a WWF közötti együttműködés szintén nem újkeletű dolog: az üdítőóriás már 2007 óta segíti pénzadományokkal a WWF munkáját abban, hogy a világ hét legfontosabb édesvízi vízgyűjtőjét minél inkább megóvják. 

A tiszta vizek védelme, illetve a vízzel való takarékoskodás az óriásplakát tervezése közben is fontos szempont volt, ezért egy úgynevezett csöpögtető öntözőrendszert dolgoztak ki: a víz különféle szelepek és csövek hálózatán keresztül lassan, kis cseppekben jut el a növények gyökeréhez. A lélegző óriásplakát talán egyetlen szépséghibája, hogy az éjszakai megvilágításához szükség van elektromos áramra, ennek ellenére a zöld hirdetés követendő útirány lehet a világ nagyvállalatai és a reklámipar számára.

Csütörtökön várható a legnagyobb meleg a héten, 38 fokig melegedik a levegő. A kánikulában az esetben olcsó hűteni (és télen fűteni) a házat, ha eleve energiatakarékossági elvek szerint épült. A passzív házak esetében az építész és az épületgépész tervező a jelenlegi szabványokhoz képest túlméretezett – a külső falakon12 cm, a födémben 20-25 cm – hőszigeteléssel éri el, hogy a lakóknak ne is kelljen légkondicionáló vásárlásán gondolkozniuk.

A jól épített ház a környezet adta előnyöket használja ki. A hagyományos parasztházakat például a jó hőszigetelő vályogból falazták, nem takarékoskodva a vastagságával sem. A tornác a ház déli oldalán árnyékolta a szobákat, a melegnek a viszonylag kis méretű ablakok is útját állták.

Mit lehet viszont tenni a hagyományos társas- vagy panelházban kánikula idején a légkondicionáló beszerelésén kívül? Lehetőleg csak éjszaka szellőztessünk, hajnalban a déli, keleti tájolású ablakokat zárjuk be. Már reggeltől árnyékoljuk a lakást; e célra a kibillenthető redőny a legjobb megoldás, mert beengedi a levegőt. Maga a redőny kevésbé melegszik át a napsugárzás hatására, ha csillogó fehérre van festve. Ha ilyen eszköz nincs a lakásban, vagy túl bonyolult lenne beépíteni, szereltessünk ponyvatetőt, napellenzőt az lakás napsugárzásnak leginkább kitett oldalára. Ha ez sem megvalósítható, árnyékolási célból megteszi a reluxa is, vagy a világos, természetes anyagú függöny.

Jégkockákat a ventilátor elé

Jó megoldás a szubjektív hőérzet csökkentése is - a mozdulatlan levegőt forróbbnak érezzük. Ha valaki nem érzékeny rá, próbáljon kereszthuzatot csinálni, és használjon ventilátort. Ezzel a szoba vagy a lakás hőmérséklete cseppet sem csökken, de a mozgó levegő jótékonyan befolyásolja a hőérzetet. A ventilátor hatását fokozza a készülék elé elhelyezett nagy tál jég, de az is, ha megnedvesítjük a csuklónkat.

A ventilátor folyamatos zúgása viszont zavaró lehet - a zajhatás forrása az, hogy a szerkezet forgólapátjai mintegy feldarabolják a levegőt. A légáramlatok eltérülnek egy ívelt felület mentén (ez a Coanda-hatás, amit az aerodinamika egyik korai kutatója, a román Henri Coanda fedezett fel). Egy amerikai vállalat ezt a fizikai jelenséget kihasználva tervezett olyan készüléket, amely forgólapát helyett egy gyűrű alakú modullal kelt légáramlatot:

Így áramlik a levegő a rotor nélküli ventilátor gyűrűje körül

A gyűrű keresztmetszete egy repülőgép szárnyához hasonlít, melynek egyik oldalán felgyorsul a légáramlás. A berendezés forgólapát helyett a talpába épített terelőlapáttal tartja fent a folyamatot, így a nagy méretű rotor kiiktatásával jóval halkabb működésű, mint a hagyományos ventilátor. A hátránya viszont az ára: klasszikus légkeverőt már öt-hatezer forintért is lehet vásárolni, a rotor nélküli változatnak viszont dollárról átszámolva 60-95 ezer forint az ára, ennyiért viszont már légkondicionálót is lehet venni.
 

Jó szolgálatot tesznek a falra felfuttatott kúszónövények

Érdemes takarékoskodni a rejtett hőforrásokkal is. Egy irodában például folyamatosan melegítenek a számítógépek, fénymásolók, nyomtatók - ezek közül érdemes kikapcsolni azokat, amelyekre nincs feltétlenül szükség. Otthon a sütést-főzést érdemes este lebonyolítani.

Kánikulában tartósabban hűvösen marad a lakás, ha nem csak a fenti, ideiglenes megoldásokkal próbálkozunk. A korszerű, hőszigetelő nyílászárók beszerelése abban segít, hogy az éjszakai szellőztetéssel lehűlt lakás hűvös is maradjon. Az épület zöld növénnyel való befuttatása nyáron védi a falakat az átmelegedéstől, télen pedig akár 30 százalékkal is csökkenhet emiatt a fűtésszámla (ezen túl az ép vakolatra felfuttatott növények védik a falfelületet). A tetőterek, közvetlenül a födém alatt elhelyezkedő lakások átmelegedését a burkolat fehérre festésével lehet csökkenteni - ezt a legkönnyebben a lapos tetejű épületeknél lehet kivitelezni. Nem véletlen, hogy a mediterrán térségben a házfalakat is igyekeznek fehérre festeni. Ha a ház tartószerkezete bírja, érdemes tetőkertet kialakítani, de ez előtt mindenképp kérjük ki statikai mérnökök és kertészek tanácsát.

Ha még így is megterhelő a hőség, nem marad más megoldás, mint beépíteni a légkondicionálót. Ebben az esetben kevesebbet fog fogyasztani a készülék, ha egyébként is árnyékoljuk a hűtött helyiségeket. Nem pörgetjük fölöslegesen a villanyórát, ha 25-28 fokra állítjuk a klímát, amikor a szabadban 30-35 Celsius-fokos meleg van. Ez abban is segít, hogy ne terhelje a szervezetet a hirtelen hőmérsékletváltozás, ha túlhűtött helyiségből lépünk ki a forróságba.

Tartalmaznak-e kritikus kozmetikai összetevőket, például kőolajszármazékokat és kémiai adalékanyagokat (PEG-eket) a fényvédő krémek? A Tudatos Vásárlók Egyesülete kilenc, Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható, közepes erősségű védőkrémet vizsgált meg összetevők alapján. Az egészségtudatosként hirdetett termékek mellett kommerszebb készítményeket is beválogattak az értékelt krémek közé. A termékeket a csomagoláson elhelyezett összetevőlisták alapján értékelték; az is szempont volt, hogy tartalmaz-e szintetikus illatanyagot, alumíniumot, növényi alapanyagot, illetve bio minősítésű összetevőt.

Az első helyezett krémekben van csak bio minősítésű növénykivonat

Az elérhető maximális 12 pontot a vizsgáltak közül egy termék sem teljesítette, de jól szerepelt a 11 ponttal az első helyen végzett Biola (tartósítószer miatt veszített pontot), és a 10 pontos Lavera, amelyben szintén egy tartósítószert és az alumíniumot kifogásolták a tesztelők. A dobogó harmadik helyére 9 ponttal az Ilcsi napozója került (itt szintetikus illatanyag és alumínium meglétéért vontak le pontot).

A krémek önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az erős UV sugárzás ellen. Fontos, hogy a déli órákban ne menjünk a napra, és hordjunk kart és lábat elfedő, vékony anyagú öltözéket és kalapot

Mivel a fizikai fényszűrők a bőr felszínén, és nem a mélyebb rétegekben hatnak, kevésbé károsak, mint a kémiai szűrők. Az összes tesztelt napvédő közül ez a három termék tartalmaz kizárólag fizikai szűrőt, és alapját növényi olajok adják. A Biola és az Ilcsi napozójában nagy mennyiségben találhatók további antioxidáns és nyugtató hatású növényi kivonatok és préslevek. Bio minősítésű összetevőkkel csak az első két helyen végzett termék rendelkezik.

A középmezőnyben végeztek két drogérialánc – a Drogerie Markt és a Rossmann - saját márkás, érzékeny bőrűeknek szánt termékei egyenlő pontszámmal (8 pont). Mindkettő a kémiai fényvédők és a bennük található szilikon miatt veszített pontot, további káros összetevőket azonban nem találtak.

A közismert márkák lemaradtak

Nagy csalódás volt a szakértőknek az Annemarie Börlind terméke (6 pont), amelyet professzionális natúrkozmetikumként hirdetnek, ennek ellenére több kérdéses összetevőt is tartalmaz. A napvédelmet kizárólag kémiai szűrőkkel oldja meg, és található benne szintetikus tartósítószer, illatanyag, továbbá alumínium is.

A lista végén közismert, márkás termékek kerültek. A Nivea napozónál (5 pont) a kémiai szűrők, kritikus kozmetikai összetevők, szintetikus tartósítószerek és illatanyagok jelenthetik a problémát. A Hawaiian Tropic terméke (4,5 pont) az utolsó helyen végzett Garniernél annyival jobb, hogy ebben nincs alumínium, illetve tartalmaz néhány növényi összetevőt (aloe vera, mangó, papaja). Ezek nem a krém alapját képezik, csak kis mennyiségben szerepelnek benne. A Garnier napozójában (3,5 pont) gyakorlatilag az összes kritikusnak ítélt vegyületcsoport megtalálható, tele van szintetikus illatanyagokkal. (A részletes teszteredmények itt találhatók.)

A Bayer-UNEP Klímavédelmi Fotópályázatra érkezett válogatott alkotásokat bemutató kiállítás látható péntektől a Magyar Újságírók Szövetségének Székházában Budapesten. A július 28-ig látogatható tárlat képein az érdeklődők a többi között a vadvédelmi kerítésen átszökellő gímszarvast, az éjszaka sötétjében bóklászó rókát és bálakötöző fonalat vonszoló szarvasbikát láthatnak. A fotók megörökítették a vörösiszap katasztrófa nyomait a fákon, dróton elpusztult seregélyt, az iszap rajzolatát az árvíz után és ágon kuksoló mókust is.

A Bayer és az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg közös fotópályázatát, melynek központi témaköre a klímaváltozás. A kiírásra  - melynek célja a témával kapcsolatban való ismeretterjesztés és figyelemfelkeltés volt - idén háromdimenziós és mobiltelefonos képeket is küldhettek a vállalkozó szelleműek. Az Élet az erdőben című pályázatra csaknem 1900 fotó érkezett.

A képeket Juhász Árpád geológus, Máté Bence fotográfus, Radisics Milán, a "naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Zsila Sándor fotográfus és Kudász Gábor Arion fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója zsűrizte. Számos alkotást részesítettek elismerésben.

Tilos lesz ezentúl a Bahama-szigeteket övező vizekben a cápák kereskedelmi célú halászata, mivel a tengeri csúcsragadozók populációjára egyre nagyobb fenyegetést jelent a kínai konyha cápauszony igénye. A szigetcsoportot övező 630 ezer négyzetkilométernyi vízterületen tilos a cápák kereskedelmi célú halászata, valamint az állatok értékesítése, illetve a belőlük készült termékek importja és exportja is. 

Az amerikai székhelyű Pew Environment természetvédelmi szervezet világkörüli kampányt indított a cápák megvédéséért. A Bahamák előtt már Honduras, a Maldív-szigetek és Palau is csatlakozott a csúcsragadozók védelmezőinek táborához.

A természetvédők szerint évente nagyjából 73 millió cápát gyilkolnak le világszerte. Többségüket megcsonkítva visszadobják a vízbe, míg a levágott uszonyokat drága ínyenc fogásnak számító levesben tálalva szolgálják fel a kínai konyha kedvelőinek. A Nagy-Kajmán-szigetnél a maratoni úszórekord megdöntése is veszélyeztette a kihalás szélére került fehérfoltú szirtcápákat.

A Bahama-szigetek számára a turizmus jelenti a legjövedelmezőbb iparágat, és egy közelmúltban készített tanulmány szerint a cápafigyelő merülések már most 80 millió dollár bevételt jelentenek. A helyi kormány reményei szerint ez az összeg tovább növekszik majd a halászati tilalom életbe lépésével.

"A Bahamák egyike azoknak a kevés területeknek, ahol még ma is viszonylag egészséges cápapopuláció és sokszínű állatvilág él. Ez pedig a terület élővilágának megőrzése és az egyéb régiók újra-benépesítésének szempontjából is nagyon fontos" - hangoztatta Neil McKinney, az Atlanti-óceánon elterülő szigetvilág természetes erőforrásainak kezelésével foglalkozó Bahamas National Trust elnöke. Hozzátette: a cápák meghatározó szerepet játszanak a tengerek ökoszisztémájának fenntartásában.

Kalifornia is tervbe vette a cápauszony értékesítésének betiltását, amelyhez a természetvédők nagy reményeket fűznek, tekintve az állam hatalmas kínai népességét.

"Világnépszámlálásba" fogott az amerikai népesség-nyilvántartó iroda, amely szerint 2050-re India lesz a legnépesebb állam, már 2025-ben lehagyva Kínát.

A Time magazin cikke szerint Kína mögött az Egyesült Államok marad jelenlegi, azaz harmadik helyén, a 2010-es 308 millióról 423 milliósra dagadó lakossággal. A csökkenő születési ráta a világ gazdaságilag és politikailag legbefolyásosabb országaihoz tartozó Japán és Oroszország esetében azt jelenti, hogy a két nagyhatalom jelenlegi kilencedik, illetve 10. helyéről a 16. és a 17. helyre csúszik vissza. Magyarországon várhatóan továbbra is a népesség természetes fogyása lesz a jellemző.

A legnagyobb változás, amit látunk, a születési ráta csökkenése olyan országokban, mint Kína - fogalmazott Loraine West, az amerikai iroda nemzetközi adatbázisával foglalkozó szakembere. Amellett, hogy a kínai népességrobbanás végre lelassul, Nyugat-Európában növekedni kezd a régóta hanyatló születésszám; legalábbis ez várható Olaszországban és Spanyolországban. Az olasz statisztikai hivatal szerint a lakosság növekedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető.

Jelentős népességnövekedésre számíthat Nigéria és Etiópia. Előbbi országban jelenleg 166 millióan élnek, de 2050-re 402 milliós népességre lehet számítani. Etiópia népessége 91 millióról 278 milliósra duzzadhat, ezzel bekerül a bolygó tíz legnépesebb országa közé.

Az ENSZ szerint bár csak a Föld lakosságának 18 százaléka él úgynevezett magas termékenységi rátájú országokban, azaz olyan helyeken, ahol a nőknek több mint 1,5 lánygyerekük van az átlag szerint, a legtöbb ilyen ország Afrikában van. Szakemberek ezért arra számítanak, hogy a kontinens jelentős népességnövekedésre számíthat az elkövetkező évtizedekben, ez azonban gondot okozhat az ellátásban.

Bár az Egyesült Államok a számokat tekintve kiegyensúlyozott évtizedekre számíthat 2050-ig, az ország képe nagy változásokon mehet keresztül. A hivatal épp a múlt héten közölte, hogy a két év alatti amerikai gyerekek több mint fele etnikai kisebbségekhez tartozik.

A legkedvezőtlenebb változásokra az orosz társadalom számíthat. Oroszország 1992 óta küzd demográfiai nehézségekkel, az amerikai népesség-nyilvántartási hivatal a lakosság további fogyatkozására számít, a jelenlegi 139 millióról az évszázad közepére 109 millióra apadhat a világ egyik legnagyobb területű országának lélekszáma. Ez 21 százalékos csökkenés, nagyobb mint, amit a II. világháborúban el kellett szenvednie. Sok országhoz hasonlóan alacsony a születési ráta, de az országot az alacsony várható élettartam is sújtja. A férfiaknak mindössze 62 évet jósol jelenleg az Egészségügyi Világszervezet. Japánban ezzel szemben 80 éves korra számíthatnak a férfiak, 86 évesre a nők. A hivatal becslései szerint 2050-re 9,4 milliárd ember lesz a földön.

Forrás: mti

Három embert tartóztattak le a múlt héten Ugandában, amiért azok megöltek egy különösen veszélyeztetett fajba tartozó hegyi gorillát a Bwindi Nemzeti Park területén. A WWF információi szerint a hím gorilla holttestét június 17-én fedezték fel a parkban járőröző vadőrök. A gorilla nyakát és hátát lándzsával szúrták át az elkövetők, akik - mint utóbb kiderült - éppen illegális antilopvadászatot folytattak a nemzeti park területén. 

A hivatalos források szerint valószínűleg az orvvadászok szabadon kószáló kutyái kerülhettek összetűzésbe a gorillával, és ennek következménye volt a tragikus mészárlás. Az orvvadászokat egy közeli városban fogták el szinte azonnal, rendőrségi kutyák ugyanis kiszimatolták a nyomukat. A gyanúsítottak otthonaiban később bizonyítékokra is bukkantak, megtalálták többek között azokat a sérült vadászkutyákat is, akik a gorillával való veszekedésből menekültek meg. 

Forrás: FlickR

A WWF afrikai gorillákkal foglalkozó programkoordinátora szerint ez a viszonylag kicsi, mindössze háromszáz fős gorillapopuláció több mint tizenöt éve éli életét a Bwindi Nemzeti Parkban, ilyen kis populáció esetében pedig egyetlen hím elvesztése is komoly gondokat okozhat. 

A most életét vesztett gorilla egyébként egy olyan kisebb csoporthoz tartozott, akiket már hozzászoktattak az emberek jelenlétéhez, egyrészt a turisták, másrészt a különféle természetkutatók miatt. A szoktatás ellenére a vadon élő gorilláknál néha mégis előfordulhat, hogy konfliktusba keverednek az emberekkel, de persze csak akkor, ha fenyegetve érzik magukat.

A hegyi gorillák egyébként igen fontos szerepet játszanak az ugandai turizmusban. Minden egyes emberekhez szoktatott gorilla nagyjából évi egy millió amerikai dollárnak (nagyjából kétszázmillió forintnak) megfelelő bevételt generál az ugandai gazdaságnak. A WWF adatai szerint jelenleg mindössze 786 hegyi gorilla él már csak Ugandában, Ruandában és Kongóban együttvéve.

Azon a területen, ahol az incidens történt, az ugandai kormány, a nemzeti park, a helyi vezetők és a közösség tagjai egy ideje közösen küzdenek az orvvadászat, és egyéb illegális tevékenységek ellen. Annak ellenére, hogy több olyan program is aktívan folyik az országban, melyeknek keretein belül a gorilla-turizmus bevételeit a védett területek közelében élő falvakkal és közösségekkel is megosztják, a kisebb antilopok elleni rendszeres orvvadászat továbbra is folytatódik a nemzeti parkban.

A hegyi gorillákat egyébként még sokkal több törvény és hivatalos szerv védi, mint sík vidékeken élő rokonaikat, pedig a nyugatabbra fekvő alacsonyabb területek gorillái is kritikusan veszélyeztetett fajnak számítanak. Számuk folyamatosan és gyorsan csökken, természetesen elsősorban szintén az orvvadászok miatt.

Közép-Afrika országainak gazdag elitje számára ráadásul a gorillahús egyre népszerűbb csemegének számít. A WWF információi szerint míg hivatalosan akár egyetlen hegyi gorilla megöléséért is komoly büntetésre kell számítani Ugandában, a közép-afrikai országokban az orvvadászok gyakran egész gorillacsaládok kiírtását is szabadon megúszhatják némi megvesztegetésért cserébe.  

A helyi természetvédők szerint Kamerunban, Kongóban vagy a Közép-Afrikai Köztársaságban például az ilyen esetek nem hogy kivételesnek, de kifejezetten mindennaposnak számítanak, ezekben az országokban ugyanis egyelőre nem létezik szigorú törvényi szabályozás a gorillavadászat ellen, és főleg nincsenek olyan büntetések, amik kellőképpen megfélemlíthetnék az orvvadászokat. 

Az egyik legelterjedtebb műanyagokban található szintetikus vegyszer, a Biszfenol A, vagy BPA a hím kísérleti egereket nőies viselkedésre készteti - derül ki az amerikai Missouri Egyetemen végzett tanulmányból. A BPA-t már jó ideje heves viták övezik, mégis a mai napig rengeteg műanyagban megtalálható, köztük időnként például csecsemőknek szánt cumisüvegekben is. 

Forrás: FlickR

Az élelmiszerekkel közvetlen kapcsolatban lévő edényekről kioldódhat, és az ételekkel vagy italokkal együtt kis mennyiségben ugyan, de bekerülhet az emberi szervezetbe is. Időnként nyomtatók tintáiban, vagy fogtömítésre használt anyagokban is megtalálható, de az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2008-as állásfoglalása szerint a Biszfenol A még a csecsemők szervezetében is igen hamar lebomlik, majd kiürül. Ugyanebben az évben az amerikai élelmiszerügyi hivatal, az FDA is azt nyilatkozta, a vegyszer nincs jelen a piacon akkora mennyiségben, hogy veszélyes lehetne. Jelenleg azonban már kilenc amerikai államban betiltották a BPA-t, és további kettőben tervezik tiltani a vegyszer használatát a bébiételekkel érintkező edényekben.

A Missouri Egyetem tanulmánya most arra is fényt derített, hogy a BPA nem pusztán férfiatlanítja a hímnemű egereket, de kifejezetten gátolja is őket a szaporodásban. A tanulmányban szereplő egerek az Észak-Amerikában igen elterjedt úgynevezett őzegerek voltak (Peromyscus maniculatus). A BPA-val kezeltek látszólag semmiben nem különböztek társaiktól, vagyis kinézetre teljesen normálisak voltak, a nőstény egerek mégsem akartak párosodni velük. Egészséges társaikhoz képest ráadásul a vegyszernek kitett egerek tájékozódási képessége erősen megromlott, amire pedig nagy szükségük van a vadonban ahhoz, hogy nőstény partnereiket megtalálják. 

Azok a hímek, akik még az anyjuk méhében megkapták a BPA-t, felnőtt korukban nehezen találtak ki a labirintusokból, vagy a feladat egyáltalán nem érdekelte őket - ezek a viselkedésformák a kutatók szerint kifejezetten a nőstény egerekre jellemzők. A nőstények a hasonlóság ellenére nem találták vonzónak ezeket a hímeket, közös ketrecbe zárva sokkal kevesebb időt töltöttek velük, mint egészséges társaikkal. A kutatók szerint a viselkedésükben, esetleg feromontermelésükben beállt változások miatt lettek a BPA-nak kitett egerek kevésbé vonzóak, de az is lehet, hogy mindkettő. 

Forrás: FlickR

Az embereken végzett kísérletek eddig még sosem találtak bizonyítékot arra, hogy a BPA esetleg olyan hatással lenne a kisfiúkra vagy férfiakra, mint a hím őzegerekre volt. Szakértők szerint a legújabb eredmények fényében mégis további, részletes kutatásokra van szükség a vegyszer emberekre gyakorolt hatásáról. A kísérletben szereplő egerek tesztoszteron-szintje például teljesen normális maradt, ami azt jelenti, hogy a BPA anélkül is képes lehet befolyásolni a viselkedést, hogy a hormonszinteken változtatna. Egy CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint az embereken végzett kísérletek során gyakran pont az olyan jelekre hagyatkoznak, mint a hormonszintek változásai, ezért akár az is elképzelhető, hogy a Biszfenol A az emberi szaporodásra is hatással van, csak ez az eddigi kutatásokból még nem derült ki. 

Elkészült az egykori gyulai hulladéklerakó rekultivációja. A város szemetét ötven éven át az egyik külterületi részre szállították, majd a 2000-es évek elején a lerakó bezárt. A rekultiváció azóta megoldásra várt. 2005-ben terveztették meg a projektet, majd 2010-ben megkezdődtek a munkálatok.

Ilyen volt előtte a lerakó (Geohidroterv Kft./Gyulai Hírlap)

A rekultiváció során a meglévő hulladékot dombokba tömörítették, rézsűt alakítottak ki. Ezt követően szintetikus agyagréteget terítettek a területre 105 ezer négyzetméteren, így akadályozva meg, hogy a csapadékvíz bejusson a hulladéktestbe. Erre humuszréteg került, majd befüvesítették. A létesítményt véderdővel vették körül, és kétezer facsemetét ültettek ki az elmúlt hónapokban.

A létesítményben meg kellett oldani a gázelvezetést, így egy gyűjtőcsöves gázgyűjtő-rendszert alakítottak ki, huszonhat biogázkúttal, amelyek kivezetik a rendszerből egy biofilteren keresztül a felgyülemlett és megtisztított gázt. A projekt során három talajvíz monitoring kutat is építeni kellett a szennyezettség nyomon követésére. A környező ingatlanok tulajdonlapjára ugyanis fel kellett vezetni a szennyezettség mértékét, és ez nem nőhet. A beruházás egy év alatt fejeződött be, és mintegy 430 millió forintba került, kizárólag pályázati pénzből.

Forrás: MTI

Nagy lökést adhat az újrahasznosított üzemanyagok egyébként is növekvő iparának az Air France és a KLM légitársaságok közös akciója. Szeptembertől ugyanis Amszterdam és Párizs között több mint kétszáz olyan gép repül majd, melyekbe kerozin és újrahasznosított sütőolaj speciális keverékét töltik.

A KLM-nél 2009 novemberében tesztelték először a szóban forgó biokerozint, az akkori próba pedig minden szempontból sikeresnek bizonyult. Azóta másfél év telt el, és a KLM szerint jó esély van rá, hogy szép lassan világszerte is elterjedjen a bioüzemanyag használata a kereskedelmi repülésben.

Forrás: FlickR

A használt sütőolajjal készült üzemanyag a gyártó és a tesztek szerint semmilyen szinten nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A biokerozin előállítója, a Dynamic Fuels nevű cég úgy módosítja a használt olajat, hogy megszólalásig hasonló technikai paraméterekkel rendelkezzen, mint a hagyományos kerozin. A légitársaságok különösen jól járnak az új üzemanyaggal: semmit nem kell módosítaniuk a repülőgépeken ahhoz, hogy elkezdhessék használni.

A Dynamic Fuels a bioüzemanyagot többféle forrásból szerzi be: állati zsiradék, növényi olaj, vagy különféle melléktermékek - például az egyes fenyőfák papírgyártáshoz való feldolgozása során keletkező úgynevezett tallolaj is - lehetnek alapanyagok.

A biokerozin-projekt egy nagyobb, átfogó környezetvédelmi akció része, melynek célja, hogy a légitársaságok minél inkább lecsökkentsék a működésük során kibocsátott üvegházgázok mennyiségét, illetve általános ökolábnyomukat. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség még 2007-ben célul tűzte ki a repüléssel kapcsolatos széndioxid-kibocsátások teljes megszüntetését alig negyven éven belül, 2050-re.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a szeptemberi Párizs-Amszterdam járatokba hány százalékos bioüzemanyag-keveréket töltenek, bár tény, hogy a 2009-es tesztben használt 50-50 százalékos arány tökéletesen megállta a helyét a Boeing 747-es repülőgépben.

Forrás: FlickR

Annak azonban, hogy teljes mértékben fenntartható energiaforrást használjanak a légi közlekedésben, szakértők szerint még mindig hatalmas pénzügyi akadályai vannak. A KLM szerint ehhez elsősorban a különféle bioüzemanyagok árának jelentős és tartós csökkenésére lenne szükség, amit technikai fejlesztések és szoros együttműködések árán lehetne csak elérni; és persze megfelelő törvényi szabályozás segítségével, ami a bioüzemanyag használatára ösztönözhetné a légitársaságokat. 

A KLM-nél egyébként egy ideje az utasoknak is felajánlják a minél zöldebb repülés lehetőségét: néhány plusz euróért cserébe gyakorlatilag megfizethetjük az utazásunk CO2-kibocsátása által okozott kárt. Minden egyes útnál pontosan kiszámolható az üvegházgáz-kibocsátás mértéke, az utasok által fizetett néhány eurós kompenzációt pedig a légitársaság állítólag egy az egyben különféle megújuló, tiszta energiaprojektekbe fekteti: szélturbina- és napelemfarmok építéséhez, vagy éppen a bioüzemanyag-előállításhoz szükséges növények termesztéséhez használják fel.