Ha karanténba vagy zárva, ültess Győzelmi Kertet!

365ZÖ | 2020/04/14 21:41

Sok olyan kerttulajdonos van, aki városban él, és eddig eszébe nem jutott veteményessé alakítani a kertjét, mert – egyebek közt – félt attól, hogy az erős forgalom és a levegőszennyezés miatt esetleg több lesz a nehézfém a zöldségben, mint a vitamin. A koronavírus-karantén miatt mostanában annyira mérséklődött a levegőszennyezés, hogy érdemes megfontolni a veteményest. Pláne, mert ez remek testi-, lelki-, szellemi felfrissülést nyújt. De mi az a győzelmi kert, sőt: Győzelmi Kert?

Forrás: Peoria Magazines

Ehhez vissza kell ugranunk néhány sor erejéig 1917 márciusáig, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, és megalakult a Nemzeti Háborús Kert Bizottság. Az volt a célkitűzése, hogy bátorítsa az amerikaiakat arra, termesszék meg a maguk szükségletét zöldségből és gyümölcsből. Ennek révén ugyanis takarékoskodni lehetett azokkal az államilag előállított élelmiszerekkel, amelyeket a sereget és a szövetségeseket támogatta Amerika.

Forrás: Library Of Congress

Országszerte plakátok buzdították az embereket, hogy "Vessük el a győzelem magvait!" a kiskertekben, iskolai és vállalatok udvarán, parkokban, foghíjtelkeken. [Nagyjából úgy, mint ma a közösségi kertekben. – A szerk.] Az alábbi poszteren maga Lady Liberty, azaz a megelevenedett Szabadság-szobor veti el a magokat:

Forrás: Library of Congress

Ez volt a Liberty Garden, azaz Szabadság Kert mozgalom, amelynek szélesítéséhez a kormányzat szórólapok millióin tudatta, hogyan, mit és mikor kell vetni. Az Oktatási Hivatal elindította az Egyesült Államok Iskolai Kerti Seregét, amely a gyerekeket "a talaj kiskatonáiként" mozgósította.

Forrás: Liberty of Congress

Az erőfeszítések nyomán 1917-ben 3 millió kert létesült, 1918-ban további 5,3 millió kert, amelyek több mint egymilliárd dollár értékű zöldséget és gyümölcsöt termeltek az amerikai asztalokra. Emellett mást is adtak az embereknek: kertművelés közben nem pusztán elfoglalták magukat, hanem ráébredhettek saját hasznosságukra, fontosságukra. Ez lelkileg óriási többletet jelentett a nehéz időkben.

Forrás: Wisconsin Historical Society

A Szabadság Kertek sikere vezette az USA agrárminiszterét, Claude Wickardot arra, hogy második világháborús hadbalépésüket követően meghirdesse a Victory Garden, Győzelmi Kert mozgalmat. Minden állami és szövetségi kormány szórólapokat és tájékoztató füzeteket készített, az alábbi 1943-as kiadványt az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nyomtatta és terjesztette (ide kattintva lapozható!).

Forrás: Archive.org

A legismertebb szórólapok egyike Illionis állam Védelmi Minisztériumáé.

Forrás: Eastern Illinois University

Az 1942-ben készült, 25-ször 50 láb méretű (nagyjából 7,5-szer 15 méteres, kb. 116 négyzetméteres) kertterv tucatnyinál is több zöldség ültetését mutatja meg, társnövényes elhelyezéssel, időzítéssel, másodvetéssel. Így a kert kora nyártól késő őszig bőven terem a terveknek megfelelően egy öttagú családnak. 1942-ben vezették be ugyanis az élelmiszer-jegyrendszert Amerikában, és ez a kényszerűség is ösztönözte az embereket arra, hogy mindenhol veteményeseket alakítsanak ki. Roosevelt elnök hitvese, Eleanor még a Fehér Ház pázsitját is felásatta konyhakertnek. De New Yorkban is minden szabad területet veteményessé alakítottak, a képen 1955 júniusában a First Avenue egyik telkén gyerekek kertészkednek.

Forrás: Library of Congress

1942-ben mintegy 15 millió család ültetett Győzelmi Kertet, három évvel később már 20 millió. Ezek a kertek 8 millió tonna élelmiszert termeltek meg. A világháború végéig a Győzelmi Kertek az amerikaiak friss zöldség- és gyümölcsfogyasztásának csaknem felét képesek voltak előállítani a Peoria magazin cikke szerint.

Az alábbiakban a Mother Earth News 7 napig ingyenesen használható kerttervezőjével elkészítettem a fenti 1942-es kertterv magyarított változatát.

Rajzolgatás közben láttam, hogy kicsit túlteng benne a saláta és a káposzta, viszont hiányzik belőle például a krumpli és az uborka, úgyhogy visszakerestem a neten egy korábbi tervemet, amely darabra adja meg a vetemények számát egy négytagú család számára.

Ha van a kertedben olyan rész, amelyet naponta legalább 6 órán át süt a Nap, az remek a veteményesnek. Bizonyos zöldségek félárnyékban is megélnek, például a saláta, amely a túl sok napsütéstől még rágós is lehet.

Az ültetéshez jó tisztában lenni a növénytársítás szabályaival, mert némelyik zöldséggel előfordulhat, hogy egy bizonyos másik mellett jól fejlődik, a harmadik mellett meg csak kínlódik. Az optimális társításhoz ajánlom az alábbi táblázatot, amely a fenti kerttervvel együtt élesebben látható és letölthető ide kattintva.