„Expedicioot eloekeesziteni.
Kell 5 kalandvaagyoo feerfi.
Forradalmi elmeelet.
Aatsodroodni a Csendes-ooceaanon
9 oesszekoetoett balsafaan.
Akarsz joenni?
- Thor”
Thor Heyerdahl 1946 karácsonyán küldött táviratával kezdődik az előzetese annak a Kon-Tiki című filmnek, amely nemsokára föleleveníti a legendás utazó vakmerő vállalkozását. A műfajteremtő dokumentumfilm moziváltozata az eddigi legnagyobb költségvetésű norvég alkotás lesz. A mozi javában készül brit-dán-norvég-svéd koprodukcióban. A külső jeleneteket Norvégiában, Máltán, Bulgáriában és Thaiföldön forgatták ez elmúlt hetekben, ma kezdődnek az utómunkálatok Oslóban, a bemutató egy év múlva, 2012. szeptemberében várható.
„Filmünk lényege maga a világraszóló kaland. Hányan álmodoztak már hasonlóról, hogy megmásszák a Kilimandzsárót, körülhajózzák Kubát vagy végigautóznak a 66-os úton! Heyerdahlnak is volt egy álma, és megküzdött azért, hogy valóra váltsa” - nyilatkozta a norvég Verdens Gang napilapnak a film egyik rendezője, Joachim Rønning, aki Espen Sandberggel idén nyáron viszi vászonra az 1951-ben Oscar-díjat nyert dokumentumfilm alapján készülő alkotást. A rendezőpáros nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint a Max Manus című háborús dráma vagy a Las Bandidas akció-vígjáték.
A forgatócsoport a Maldív-szigeteken
A film producere pedig az a Jeremy Thomas, aki sok más mellett az Utolsó császár és a tavalyi velencei filmfesztiválon különdíjat nyert Ölésre ítélve producere is volt. A film szerepeit a legjobb fiatal norvég színészek alakítják, élükön a Heyerdahlt megformáló Pål Sverre Valheim Hagennel. Egyetlen svéd van a csapatban (akárcsak az eredeti legénységben), a világhírű filmszínész, Stellan Skarsgård fia, Gustaf. A rendezők elmondása szerint a színészek rendkívül jól bírták a kilenchetes tengeri forgatást, csak néhányszor lettek tengeribetegek. Annál nagyobb megpróbáltatás volt számukra az állandó fogyókúra, elvégre az 1947-es expedíció tagjai sem bővelkedtek az élelemben.
Évszázadokig az volt az általános nézet, hogy a polinéz szigetekre Ázsia, azaz nyugat felől érkeztek az első telepesek. Heyerdahl azonban a motívumkincs hasonlósága alapján azt feltételezte, sokkal valószínűbb a dél-amerikai eredet. Onnan a dél-keleti passzátszelek állandóan nyugati irányba fújnak, a feltételezett hajósok dolgát pedig a széliránnyal párhuzamos óceáni áramlatok is segítik. Legendák szóltak arról, hogy a helyiek ősei egykor balsafa-tutajokon hatalmas tengeri utakra indultak. Lehetséges, hogy Dél-Amerika valamely letűnt kultúrája népesítette be a polinéz szigetvilágot?
Ez az eredeti egyórás Kon-Tiki dokumentumfilm (angol hangalámondással)
Igen ám, de a perui indiánok balsafából összerótt vízi alkalmatosságai nem tűntek elég masszívnak ehhez a megerőltető utazáshoz. Sőt, az a hír járta, hogy a tengeri tutajépítéshez szükséges nagyobb balsafa törzsek annyira merevek, hogy a nyílt vízi hullámzásban fogpiszkálóként törnek majd ketté. Thor Heyerdahl egyetlen módon bizonyíthatta elméletét: ha maga is épít egy tutajt, majd a szelekre és az óceánra bízza magát.
A tutajhoz Ecuadorból hozatta a balsafát. Kilenc nagy törzsből készült a hajó alapja, kilenc kisebb alkotta a fedélzetet, amelyen egy bambuszból szőtt kalyiba és a vitorla kapott helyet. Híven az elődök módszeréhez, a tutaj elemeit vasszög, csavar vagy szegecs nélkül, pusztán liánokból sodort kötelekkel rögzítették össze. Névadóul Kon-Tiki inka Napistent választotta Heyerdahl.
A 101 napos út során a perui Callaóból indulva 4300 tengeri mérföldön, azaz közel nyolcezer kilométeren keresztül hánykolódott a vízen a csapat, míg végre partot értek Raroia szigetén. Az 1947-es expedíció során készült forgattak színes filmre is (itt látható néhány perc belőle), ám a tekercsek egy részét tönkretette a sós pára, zömét pedig ellopták. A kalandos utazást elmesélő, Tutajjal a Csendes-óceánon című könyvet 67 nyelvre fordították le, és 70 millió példányban kelt el. A hírneves vízi járművet Raroiáról átvontatták Tahitire, onnan egy norvég tengerjáró hajó vitte haza. Ma az oslói Kon-Tiki múzeumban tekinthető meg.
Hiver’t-Klokner Zsuzsanna
0 
