Belelátunk a törzs belsejébe, ezzel csökken a fahulladék mennyisége, és ugrásszerűen megnő a rönkből kinyerhető fűrészáru minősége. Mindkettő létfontosságú a modern fenntartható erdőgazdálkodás szempontjából, ugyanakkor évezredes álmot vált valóra.

Világszerte máig rendkívül sok fára van szükség az építkezésekhez, minden olyan módszer iránt nagy az érdeklődés, amely javítja a fűrészáru minőségét és csökkenti a darabolás közbeni vesztéseget. Az osztrák-olasz innovációban készült Microtec CT Log olyasmi, mint a kórházi CT: számítógépes képalkotási módszer, csak ez a készülék nem a páciens testét, hanem akár 25 méter hosszú fatörzseket világít át. Az 1,5 teraflops teljesítményű számítógép érzékelője percenként 240-szer fordul meg a fatörzs körül.

A berendezés külsőleg egy négyszögletes doboz kerek vizsgálónyílással: a dobozon percenként akár 180 méteres sebességgel áthaladó, maximum 80 centiméter átmérőjű rönkről az átvilágítás nyomán 3D felvétel készül, amelyen jól látszanak a törzs belsejében lévő göcsök, repedések, körbenőtt szennyeződések (kavics, fém- vagy kerámiadarab), gyantacsomók, továbbá a fabél, az évgyűrűk, a tömörség és a kiszáradás állapota, esetleges rothadás, a szálirány, a kéreg alatti forma.

Amióta csak az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt feltalálták a fűrészt, azóta álmodoznak arról az ácsok, bárcsak belelátnának a fakéreg alá, hogy fűrészelés közben kikerülhessék a göcsöket, repedéseket, problémás részeket. A Log CT erre ad lehetőséget: a 360 fokos átvilágítás után megtervezi az optimális felvágási mintát is, amelynek köszönhetően első osztályú minőségű faanyag állítható elő. 

A berendezés a leendő faanyag szerkezeti stabilitását is képes előre kiszámítani, ezzel a felhasználáshoz ad segítséget. A képalkotó módszerrel az igényelt deszkák, gerendák és oszlopok felszíni mintázata (göcsök) is láthatóvá válik, amelynek révén könnyebb kiválasztani a megfelelő darabokat. A Log CT-vel 20-25 százalékkal megnő minden rönk értéke, mert pontosan tudni lehet, mennyi és milyen minőségű fűrészáru nyerhető ki belőle. Előzetes számítások szerint a berendezés ára egy év alatt megtérül.

A rönk-CT kifejlesztéséért és a vágást kiszámoló algoritmusért 2016 októberében Federico Giudiceandrea és Alexander Katsevich elnyerte a fenntartható erdőgazdálkodásért alapított Marcus Wallenberg díjat, amelyet Károly Gusztáv svéd király adott át nekik.

A rönk-CT iránt nagy az érdeklődés Japánban is, ahol máig alkalmazzák a zairainak nevezett, hagyományos, oszlop-gerenda építési technológiát. Ennek lényege, hogy az egyszerű vázszerkezet viseli a tető terhét, a ennek köszönhetően a belső falak mozgathatók (tolóajtók). 

KÉP

A földrengések országában a rugalmas faszerkezet  sokkal időtállóbbnak bizonyult, mint a kőből vagy téglából összerótt fal. Japánban a faelemek összeillesztéséhez nem állt rendelkezésre természetes ragasztóanyag, az Európában használatos enyvet nem ismerték, hanem különféle ácskötéseket fejlesztettek ki, amelyek terhelés hatására lényegében maguktól rögzültek. 

Van egy japán férfi, akiről annyit lehet csak tudni, hogy egy autógyárban dolgozik, szabadidejében viszont a régi japán ácsmesterek míves csapolásait és kötéseit jeleníti meg GIF-animációkon. Eddig közel 90 féle kötést tett föl The Joinery twitter-oldalára, amelynek több mint 30 ezer követője van már, köztük neves építészek és designerek.