A világ legegyszerűbb mozdulata kukába dobni a banánhéjat - de ne tedd, inkább okosan használd fel.

KÉP: Pixabay

Itt a Veganuár, amelynek során a karácsonyi ünnepek után sokan kipróbálják a húsmentes diétát - de fehérjét akkor is enni kell.

KÉP: Pixabay

A zöldségek olyan finomak lesznek néhány egyszerű konyhai trükktől, hogy kiváltják a húst is.

KÉP: Pexels

A feldolgozott élelmiszerek gyártásakor nagy mennyiségben használnak szóját, amit érdemesebb volna a fenntartható módon termeszthető, fehérjében gazdag algára cserélni. Mondjuk is, miért.

KÉP: Pexels

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger

A klímaválság elleni küzdelmet, de egy újabb járvány elkerülését is szolgálhatja a vegán étrend a hívei szerint. A vegán/vegetariánus hírességek közül, mint például Paul McCartney, Natalie Portman, Woody Harrelson, Ellen Pompeo, Joaquin Phoenix, Benedict Cumberbatch, Beyoncé, Zac Efron, Gisele Bündchen, Ariana Grande, Ricky Gervais, Lily Cole, Bryan Adams sokan támogatják a Veganuár (Veganuary) kezdeményezést, amely immár 8. alkalommal veszi kezdetét 2021. január 1-én. Aki regisztrál, megfogadja, hogy 31 napig kizárólag növényi alapú étrendet követ (és egyébként megkaphatja a hírességek által írt e-szakácskönyvet is, tele tápláló és finom recepttel). 

KÉP: Veganuary

Van olyan vegán személyiség, aki közvetlen ok-okozati kapcsolatot lát a klímakatasztrófa, a mértéktelen húsfogyasztás és a koronavírus kitörése között. "Ez a vírus is az állatokról ugrott át az emberekre, akárcsak a Sars, az Ebola vagy a HIV, pusztán azért, mert megzavartuk a természetes élőhelyeket és az ott élő állatokat – mondta Chris Packham brit környezetvédő és tévés műsorvezető az Observernek. – A természet nagyon nyers modorban tanította meg nekünk ezt a leckét. Ha képtelenek vagyunk megérteni, hogy mi is elszakíthatatlanul kapcsolódunk a természethez, és amit megeszünk, az visszahat a természetre, akkor nagy bajban vagyunk. Ezért került előtérbe a vegetarianizmus, a vegánizmus vagy bármilyen más étrend környezetvédelmi szempontja."

2020-ban több mint 400 ezren vettek részt a Veganuárban, 2021-ben akár ez a rekord is megdőlhet, mert a szervezők 500 ezer résztvevőben reménykednek. Mindezt úgy, írja a brit Guardian, hogy bár a flexitariánusok számának növekedésével 2019-ben mérséklődött a húsfogyasztás, de a szigetországban 2020-ban a karantén alatt sokkal több húst ettek: pulykából a tavalyinál 36 százalékkal több fogyott, a vörös- és a baromfihús eladása minden hónapban 10 százalékkal emelkedett. 

A brit hírességek nyílt levele kifejezetten a húsevés környezeti terhelésére összpontosít. "Az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékáért. [...] Járványszakértők szerint a következő pandémia kiindulópontja lehet valamelyik túlzsúfolt állattartó telep. [...] Évente egymilliárd tonna növényt kell megtermeszteni kizárólag takarmánynak. [...] Az elmúlt években Brazíliában 80 százalékban azért irtottak ki esőerdőket, hogy a helyükön legelőket alakítsanak ki, és további erdőket fognak elpusztítani azért, hogy az állattenyésztők számára takarmányt termesszenek. Az erdőirtás több szempontból is komoly következményekkel jár. Egyes fajok kihalnak emiatt. Bennszülöttek veszítik el otthonukat. Fölerősíti a klímaváltozást. És közvetlen közelségbe kerülünk a vadállatokkal, illetve az esetleges  vírusaikkal, ami fokozza egy újabb járvány kitörésének kockázatát.[...]" 

Chris Packham környezetvédő, a Veganuary egyik
tiszteletbeli nagykövete KÉP: Veganuary

Persze a veganizmusnak is van etikai árnyoldala, tette hozzá Packham. "Az olajpálma-ültetvények miatt letarolták Indonézia és Malajzia erdeit. Mindenben van pálmaolaj, a keksztől kezdve a samponig: mindannyian évente 8-9 kilót fogyasztunk belőle." Szerinte nem kell mindenkinek átállnia a vegán étrendre. Hiszen azok az állattenyésztők, akik alacsony intenzitású, magas minőségű, fenntartható módszerekkel dolgoznak, kifejezetten hasznosak lehetnek a természetes biodiverzitás számára is. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is tisztázzuk, mit jelent a kifejezés: vegán bőr. Ez egy olyan bőr, ami nem tartalmaz természetes bőrt, sem pedig más, állati eredetű mellékterméket. A vegán bőr nagyjából kétféle módon készülhet: többféle műanyag keverékéből vagy növényi alapanyagok keverékéből. Szerencsésebb volna mindközönségesen műbőrnek hívni a tisztán műanyagkeverékest, hiszen a felhasznált műanyagok (polivinilklorid/PVC, poliuretán/PU) kőolajszármazékok, amelyek nemigen nevezhetők környezetbarátnak, fenntarthatónak -- márpedig a "vegán" jelző sokunk számára ezt sugallja, amellett, hogy nem állati eredetű a termék. 

Úgy néz ki, mint az állati bőr, de ez a szőlő héjából,
szárából és magjából készült. KÉP: Vegea 

A növényi alapú vegán bőrökhöz is adhatnak poliuretánt (ezért írtam fent, hogy "nagyjából kétféle módon készülhet a vegán bőr"), de az igazi vegán bőr kizárólag növényi alapanyagokból készül.

Ez a cipő ananászból készült, strapabíró és vízálló.
KÉP: Nae Vegan Shoes

Ez lehet például az ananász: levelének rostjaiból évszázadokig kelmét szőttek a Fülöp-szigeteken, ez vált a Piñatex márkanevű vegán bőr alapanyagává. Gyártásához nincs szükség további termőterületre, vízre, műtrágyára vagy növényvédőszerre, vagyis sokkal inkább környezetbarát, mint az állati eredetű bőr, amelynek feldolgozása rendkívül környezetszennyező, még nehézfémeket is használnak hozzá. A Piñatex vegán bőrt olyan márkák is elkezdték használni, mint a Boss, a Camper, a Puma vagy a B_Boheme.

A fenti táska alapanyaga a szárított almahéj.
KÉP: The Apple Girl

Dániában működik a The Apple Girl nevű cég, amely a gyümölcslékészítés melléktermékét, az almahéjat fejlesztette vegán bőrré. Fenntartható, biológialag lebomló és természetesen vegán a termék. Egyes felhasználóik alkalmazhatnak műanyagot, például a kanadai SAMARA az almahéjbőrt egy egészen kevés poliuretánnal erősíti meg.

Észak-Olaszországban a PAQ Leather cég is készít úgy legalább 50%-ban vegán bőrt, hogy az alma héját kiszárítja, majd ezt porrá őrölve poliuretánnal elegyíti, utána pedig pamutvászonra keni. Ezt az alapanyagot használja a francia Ashoka Paris divatcég, amely idén májusban hozta ki Pamela Andersonnal együttműködve a vegán táskáit. 

A paratölgy kérge, a parafa hipoallergén, természetes gombaölő hatású és vízálló, ezért is használják évszázadok óta dugónak. A lehántott kéregből készített vegán bőr rugalmas, hajlékony, pillekönnyű és nagyon tartós.

Nemcsak cipő vagy táska, hanem még ülőgarnitúra is lehet belőle.
KÉP: Corticeira Jelinek

Ezen kívül készülhet vegán bőr gombából, teakfa leveléből, kombuchából, szőlőből, kávécserjéből, kókuszból, sőt, még élesztőből is.

Így néz ki a kávéból készült cipő. KÉP: NoBull

Ami a vegán bőr ápolását illeti, mivel felülete nem (vagy kismértékben) porózus, ezért a szennyeződés nem szívódik fel benne, és könnyen tisztítható. Enyhén szappanos szivaccsal lehet tisztítani, aztán törlőkendővel szárazra törölni. Egyes gyártók azt javasolják, hogy a berepedezéseket megelőzendő, érdemes néha egy kis hajbalzsammal bekenni. A vegán bőr nem igazán bírja a napsütést, és egyébként is gyorsabban tönkremegy, mint az igazi bőr, élettartama nagyjából harmada annak. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Még egy hétig zajlik a Veganuárnak nevezett kezdeményezés, amelynek támogatói azt fogadták meg, hogy január hónapban megpróbálnak tartózkodni a húsevéstől. 

Pexels

A brit Bath Egyetem pszichológia tanszékének vezetésével nemrég készült online felmérés szerint a húsevők erkölcsi és fenntarthatósági szempontból támogatják a vegetariánizmust és vegánizmust. Az online megkérdezett 1000 fő átlagéletkora 34 év volt, 73%-uk mondta "etikus"-nak a vegánizmust, 70%-uk szerint jó a környezetnek. Pontosan a felük szerint egészséges, és 60%-uk szerint "elfogadható".

Ezzel szemben a megkérdezettek 80%-a azt is mondta, hogy a vegánizmus nem könnyű, 77%-uk szerint "kényelmetlen", 60%-uk szerint nem élvezetes. Az inkább növényevő válaszolók kedvezőbben nyilatkoztak.
A Veganuár kezdeményezés is rávilágít arra, hogy "az emberek már most is egyetértenek a vegán életmóddal, és tisztában vannak azzal, milyen jó hatást gyakorol a környezetre", mondta Chris Bryant, a Bath Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa, a körkérdés szervezője.

Pixabay

Vajon mi történne, ha egész Amerika vegánná változna, teszi föl a kérdést az a 2017-es gondolatkísérlet. Az USA-ban alapélelmiszernek számító hamburgerpogácsához például 6 kg takarmány, 6 m2 terület és kb. 36 liter víz kell -- darabonként! Óriási megtakarítás lenne ezt kiváltani, de vajon megéri-e?

A kérdést vizsgáló tanulmány szerint, ha 320 millió amerikai átállna a növényalapú táplálkozásra, azzal 28%-kal csökkenne a mezőgazdaság üvegházhatású (ÜHG) gázkibocsátása. Na persze érdemes ezt a másik oldalról is megvizsgálni: milyen hatása volna, ha a ma állattartásra is használt területeket szántókká-veteményesekké alakítanák, és az állatállományt felszámolnák. 

Először is mindenhol hegyekben állna a növényi hulladék (kukoricacsutka, burgonyaszár, stb.), amit most takarmányként hasznosítanak. Ha ezt a növényi hulladékot elégetnék, azzal 2 millió tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe a szerzők becslése szerint. S mivel állattartás híján nincs trágya, azt műtrágyával kellene pótolni, aminek gyártása további 23 millió tonna szén-dioxidot küld a levegőbe minden évben. 

Bulbfish

A jelenlegi állatállomány az amerikai mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának 49%-áért felelős. Egy vegán nemzet sokkal kevesebbet bocsátana ki, 623 millió helyett csak 446 millió tonnát évente. Sőt, ha a húsmentes Amerika leállítja a húsimportot például Brazíliából, az abban az országban is csökkentené a CO2-kibocsátást. 

Ami a tápértéket illeti, a kizárólag növényi étrend nem érné el az USA-ban jelenleg hatályos ajánlott mennyiséget kalcium, A-vitamin, B12 és néhány fontos zsírsav tekintetében. De a tanulmányhoz a Science magazinban hozzászóló szakemberek szerint újragondolt területhasználattal tápanyagban dúsabbá tehetők a zöldségek és gyümölcsök.

A Virginia Műszaki Egyetem és az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatóinak tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia honlapján olvasható el.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyre gyakrabban halljuk a reklámokban, hogy ez vagy az a tusfürdő, sampon vagy más kozmetikum vegán. Elkezdünk örülni, hogy akkor biztos etikus módon készült, azaz nem tesztelték állatokon. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Sokan használják az állatkísérlet-mentes (angol szóval Cruelty Free, CF) és a vegán jelzőket szinonimaként, holott egyáltalán nem felcserélhetők. Azért mert valami vegán, még nem biztos, hogy CF is: leggyakrabban inkább csak azt jelenti a vegán kozmetikum, hogy nem tartalmaz állati eredetű összetevőt. 

EthicalElephant

Ilyen például a méhektől származó adalék (viasz, propolisz, méz), a lanolin (tisztított gyapjúzsír), a tej (kecske, tehén) és annak származékai, a kármin színezőanyag (bíbortetűből vonják ki), pézsma (pézsmaszarvas vagy pézsmapocok mirigyváladékából kivont illatanyag), cápamájolaj, szarvasfaggyú, keratin (szaru), hialuronsav (kakastaréjból vonják ki vagy baktériumokkal állítják elő), sztearinsav (állati eredetű zsírsav) stb.

Az egyenlet fordítva is működik: azért, mert vegán egy termék, azaz nem tartalmaz állati eredetű összetevőt, még lehet, hogy állatokon tesztelték, tehát nem CF. Ilyen minden márka, amelyet Kínában is forgalmaznak, ugyanis ott törvény írja elő, hogy a kozmetikumokat állatkísérletekben kell vizsgálni. 

Danielle Nelson / Flickr

De az is lehet, hogy a termék tényleg vegán, azaz nem tartalmaz állati eredetű összetevőt, ráadásul CF is, azaz nem tesztelték állatokon, viszont a gyártó cég más termékeit igen, illetve a gyártó cég tulajdonosa egy olyan nemzetközi óriásvállalat, amelyik alkalmaz állatkísérletet más márkáinál. Ekkor a vásárló lelkiismeretén múlik, hogy túllép-e ezen, és megveszi a terméket, avagy tovább keresgél vegán és CF termékek után. 

Érdemes a kozmetikumokon keresgélni olyan szervezetek logóit, amelyek azt hivatottak tanúsítani, hogy a termék vegán vagy vegetariánus vagy CF vagy valami hasonló. Sajnos a legtöbb minősítés önkéntes bevalláson alapul, de remélhetően igazat állítanak.

Ha nem találod rajta a kedvenc drogériád nevét, nem kell félni: a Magyarországon működő hálózatok saját márkás termékei általában CF-ek. Sőt, a hazai gyártású kozmetikumok is azok, mivel a magyar (és uniós) törvények szerint 2013 óta nem lehet állatokon kísérletezni kozmetikai céllal. Hogy ez a késztermékre vagy csak valamelyik összetevőre vonatkozik-e, az már más kérdés. Keress rá kozmetikumaidra és a gyártójukra az interneten!
 

Vásárláskor döbbentem láttam, hogy a tojás darabja 64 forintba kerül a szokásos 34-39 Ft helyett. Mivel gyakran sütök, muszáj felderítenem, milyen olcsóbb élelmiszerekkel lehet helyettesíteni a tojást. Egy tojásallergiás barátunknak egyszer már sütöttem tojás helyett banánnal, és remekül bevált. Nézzük, mi mindent lehet még használni!

ButterYum / Flickr

KEVERT TÉSZTÁKHOZ

Banán
Az érett banán ugyanolyan szaftossá teszi a tésztát, mint a tojás, de picit módosítja a süti ízét, ezt vedd figyelembe. 
Átváltás: 1 kisebb banán = 1 tojás

Lenmag
Azért teszünk tojást bizonyos tésztákba, hogy segítsen összekötni az alkotórészeket. Erre alkalmas az őrölt lenmag is, ráadásul szuper egészséges. Próbáld ki palacsintában is!
Átváltás: 1 evőkanál őrölt lenmag + 3 evőkanál víz (zselatinszerű pép lesz belőle) = 1 tojás

Chiamag
Még egészségesebb, mint a lenmag, de drágább, viszont kis mennyiség kell belőle.
Átváltás: 1 evőkanál (őrölt vagy egész) chiamag + 3 evőkanál víz (zselatinszerű pép lesz belőle) = 1 tojás

Almaszósz
Magházával együtt addig kell főzni a cikkelyekre vágott almát, amíg megpuhul, aztán át kell passzírozni pürévé, hogy a magházat és magokat eltávolítsd belőle. Megcukrozni nem kell! Ahhoz, hogy ne barnuljon be, egy csipetnyi citromsavat tegyél bele. Ha szükség van a tojás habosító képességére is a sütemény elkészítéséhez, a liszthez keverj 1/2 kiskanál sütőport. Más gyümölcsből is készíthető szósz, csak legyen magas a pektintartalma, pl. körte. A gyümölcsszószok kicsit elnehezítik a tésztát, de ideálisak kevert tésztákhoz (muffin, brownies). Az adott gyümölcs íze befolyásolhatja a süti ízét, ezt vedd figyelembe. A kész püré jól fagyasztható.
Átváltás: 60 ml almaszósz = 1 tojás

Tofu
A szójatúró az olyan receptekben helyettesítheti a tojást, amelyek például valamilyen öntet vagy lepény feltétének összefőzéséhez-összesütéséhez igénylik a tojást. A tofu nem képes habosítani, felfújni a keveréket, tehát ha ez is elvárás, egy csipet szódabikarbónát érdemes lehet hozzáadni. (Salátákban a kockára vágott, megpirított tofu helyettesítheti a főtt tojást.)
Átváltás: 60 g pürésített tofu = 1 tojás

Joghurt
Kevert tésztákhoz, például püspökkenyérhez vagy gyümölcstorta alaphoz érdemes kipróbálni a legalább 3 százalék zsírtartalmú joghurtot. Ha kevesebb a zsírtartalma, készíts görögjoghurtot egyszerűen: egy tál fölé tegyél egy gézkendővel kibélelt tésztaszűrőt, öntsd bele a normál joghurtot, és várd meg, amíg a savó kicsöpög belőle. 
Átváltás: 60 ml joghurt = 1 tojás

Étolaj
Kevert tésztákban (pl. muffin, püspökkenyér) a tojást helyettesítheted étolajos mixszel.
Átváltás: 2 evőkanál víz + 1 evőkanál étolaj + 2 kiskanál sütőpor = 1 tojás

Krumplipürépehely
Az instant krumplipürépehely is képes összetartani egy sűrű keverék alkotóelemeit, mint a tojás. 
Átváltás: 2 evőkanál krumplipürépehely = 1 tojás

Sütőtök
A főtt, pürésített sütőtök is helyettesíti a tojást, ráadásul szezonja is van, úgyhogy duplán ökotudatos, aki ezt választja.
Átváltás: 60 ml sütőtökpüré = 1 tojás

Sűrített tej
A cukrozatlan sűrített tej pótolhatja a tojás összetartó képességét.
Átváltás: 60 ml sűrített tej = 1 tojás

Kukoricakeményítő
Érdemes vízben feloldani a hozzákeverés előtt. Krémekben, kakaós piskótában is működhet.
Átváltás: 1 evőkanál kukoricakeményítő + 2 evőkanál víz = 1 tojás

PISKÓTASZERŰ TÉSZTÁKHOZ

Gyümölcsszósz (ld. mint fent)

Banán (ld. mint fent)

Lenmag (ld. mint fent)

Zselatin
Ha habos és könnyű tésztát szeretnél tojás nélkül, próbáld ki a zselatint helyettesítőnek. Előtte a kimért mennyiségű zselatint oldd fel meleg vízben, hogy zselészerű legyen.
Átváltás: 1 evőkanál zselatin + 3 evőkanál víz = 1 tojás

Sütőpor és almaecet  (vagy citromlé)
A fenti kombó piskótához, de muffinhoz, püspökkenyérhez is jó lehet. Először kever össze az ecetet és vizet, utána add hozzá a sütőport.
Átváltás: 1 kiskanál sütőpor + 1 evőkanál almaecet (vagy citromlé) + 1 evőkanál víz = 1 tojás

Szénsavas üdítő
A tojás habosítóképességét utánozza, de a sütemény ízét befolyásolhatja, ennek megfelelően válassz kólát vagy mást. Továbbá vedd figyelembe az édességét is, és csökkentsd a tésztakeverék cukortartalmát. Illetve a felhasznált üdítő folyadékmennyiségét vedd le a tésztakeverékhez hozzáadott folyadékokból (pl. tej, esetleg használj a tej helyett tejport, amit a liszttel keversz el. Szódavízzel vagy szénsavas ásványvízzel is próbát tehetsz.
Átváltás: 150 ml szénsavas üdítő = 1 tojás

Burgonyakeményítő
Ezt először keverd a liszthez, és csak utána add hozzá a recept által előírt folyadékot.
Átváltás: 2 púpozott evőkanál burgonyakeményítő = 1 tojás

SÓS ÉTELEKHEZ

Édesburgonya (batáta) vagy főzőburgonya
A főtt, pürésített burgonya például a fasírtot képes tojás híján összetartani.
Átváltás: 2 evőkanál főtt burgonyapüré = 1 tojás

Paradicsomszósz
Húsos, fűszeres ételekben használható.
Átváltás: 2 evőkanál paradicsomszósz = 1 tojás

Zabpehely
Fűszeres/sós ételekben, mint a húskenyér, a zabpehely pótolhatja a tojás összekötő erejét.
Átváltás: 2-3 evőkanál főtt zabpehely = 1 tojás

Barnarizs
Akárcsak az előbbi esetben, ezt is érdemes megpróbálni.
Átváltás: 2-3 evőkanál főtt, botmixerrel összetört rizs = 1 tojás

Zsemlemorzsa és étolaj
Panírozáshoz lehet használni.
Átváltás: 1 evőkanál zsemlemorzsa + 1 evőkanál étolaj = 1 tojás

Liszt és víz
Szintén panírozáshoz ajánlott keverék. A japán ropogós tempura panír úgy készül, hogy annyi jeges vizet adnak a liszthez, hogy a keverék palacsintatészta sűrűségű legyen, majd a belemártott, bundázott zöldségeket 170 Celsius-fokra hevített olajban sütik ki.

Itt olvashatsz még 5+1 remek receptet túlérett banánra!