Minden rosszban van valami jó: a mostani kánikulában érdemes kipróbálni a napkemencét, amelynek elkészítéséhez tényleg csak pár filléres hozzávalóra van szükség. Gyerekeknek is jó móka a szünetben!

KÉP: Instructables

Sokan aggódnak, hogy egyes vállalkozások szántóföldekre telepítenének napelemet, ezzel elveszik a haszonnövényektől a termőterületet. Nos, a vasúti talpfák között senkit nem zavarna, ráadásul meglepő, milyen sok és tiszta áramot lehetne így megtermelni.

KÉP: Bankset

Olyan ötlettel álltak elő a napsütötte Kaliforniában, amellyel egyszerre termelhetnének megújuló energiát és közben megóvnák a felszíni csatornák vízkészletét.

Így nézne ki egy befedett öntözőcsatorna. KÉP: Project Nexus

Képzeljük el, hogy az épületeket beborító üvegfelületek és ablakok mind-mind energiát termelnek. Ezzel az épületek maguk fedezhetik a bennük lévő lakások és irodák energiaszükségletét, tisztán, és függetlenül az elektromos hálózattól. Sci-finek hangzik, de egyre közelebb kerülünk hozzá. A legújabb fejlesztés a nanorészecskékkel működő szendvicsszerkezetű átlátszó napelem. Legfőbb előnye, hogy ezzel bármely ablak energiatermelő napelemmé válik, miközben megőrzi átlátszóságát. Ránézésre meg sem tudjuk különböztetni az olyan ablaküvegtől, amelyet enyhén színeztek vagy tükröződésgátló réteggel vontak be. 

KÉP: UbiQD

Az amerikai UbiQD cég által kifejlesztett technológia szerint két üveglapot olyan polimergyantával ragasztanak össze, amelybe 1,7 százaléknyi kvantumrészecskét kevertek. Ezek a nanoméretű részecskék olyan aprók, hogy 100 ezer darab egymás mellé téve éri át egy kézkörmünket. A parányi félvezetőkként működő kvantumrészecskék magja réz-indium-szulfid, cinkszulfid burokban. Különleges tulajdonságuk a hangolható fotolumineszcencia: amikor napsugarak érik ezeket a részecskéket, azok fotonokat bocsátanak ki, amelyek az üvegtábla mentén az ablak kerete felé indulnak. Az ablakkeretbe rejtett napelemek a fotonokat elektromos árammá alakítják. A rejtett napelemeknek köszönhetően akár régi, műemlék jellegű épületek energetikai korszerűsítése is lehetővé válna, hiszen nem kell napelem-táblákat vagy szerelvénydobozokat felszerelni az épületre.

KÉP: UbiQD

Jelenleg 1 négyzetméteres táblákkal folynak a kísérletek. Az UbiQD átlátszó napelemének hatékonysága 3,6%, vagyis a napsugarak 3,6 százalékát alakítja elektromos energiává. A hagyományos, szilíciumalapú napelemek hatékonysága 15-20 százalék közötti. Az UbiQD átlátszó napeleme polimer/organikus (szénalapú): kevésbé érzékeny a beesési szögre, olcsó a gyártása, nagy felületeket is be lehet vele vonni. 

KÉP: UbiQD

Az újfajta napelemek színe elsődlegesen barnás, de lehet szürkés vagy szürkéskék is. A színezettség árnyalata igény szerint módosítható: minél sötétebb az üvegtáblák színezése, annál több fényt nyelnek el, és annál nagyobb a nanorészecskés napelem hatékonysága. Jelenleg az Egyesült Államokban és Hollandiában folynak kísérletek az új átlátszó napelemmel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jó a gazdának és a jó a haszonnövényeknek is, ha napelemeket telepítenek a szántóföldre (ezért kapta a rendszer az agrovoltaikus nevet, az agrár és a fotovoltaikus szavak összevonásával).

Hofgemeinschaft Heggelbach

Az ilyen területek összhatékonysága 60 százalékkal nőhet: a Fraunhofer Intézet rajza azt hasonlítja össze, ha 1 hektáron van 100 százalék búza, illetve 1 másik hektáron van 100 százalék napelem, az 100% búza+100% napenergia, viszont ha 1 hektáron van 80% búza és 80% napelem, és a másik 1 hektáron is ugyanennyi, akkor az 160% búza és 160% napenergia. Burgonya esetében 186% remélhető. 

Az uniós országoknak egyre nagyobb arányban kell zöldenergiát bevonniuk az energiamixükbe, de a megújuló energiát termelő erőművekhez (például napelemfarmok) kevés a rendelkezésre álló szabad terület. Korábban már írtunk arról, hogy Japántól kezdve számos országban kísérleteznek azzal, hogy a napelemeket szántóföldek fölé telepítsék. Most egy német tanulmányban kiszámolták, hogy ha nullára akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor nem elég a háztetőket beborítani napelemekkel. 

Az Öko-Institut és a Prognos szerint Németország területének 0,2 százalékára napelemeket kellene telepíteni 2050-ig. Ez 714 négyzetkilométer területet igényel, ami Berlin területének 4/5-e, olvasható a Spiegel cikkében. Összehasonlításul: a Balaton és a Tisza-tó területe összesen 719 km2.

De persze ennyi csak akkor lesz elég, ha tetemes szélenergiával és más megújuló energiaforrással is kiegészítik a napelemes rendszereket. Mert ha csak azokra számíthatnak, akkor 1786 négyzetkilométerre volna szükség.  Ez majdnem akkora terület, mint Heves megye fele. Ez csak úgy lehetséges, ha a szántóföldekre telepítik a napelemeket, elég magasan ahhoz, hogy alattuk tovább folyhasson a gazdálkodás, magyarul: elférjen a traktor. Ráadásul a napelemeknek kétoldalasaknak kell lenniük a nagyobb hatékonyság érdekében. 

Hofgemeinschaft Heggelbach

Európában több kísérleti projekt is zajlik, például a Boden-tó melletti Heggelbachban. A Fraunhofer Intézettel együttműködve a megemelt napelemek alatt búzát, burgonyát, füvesherét (takarmány) és zellert termelnek. Az 5 méter magas napelem-állványok alatt tényleg elfér a traktor, valamint a növények elegendő napsütéshez és csapadékhoz is jutnak.

Három éve tart a kísérlet, ez alatt nagyjából hasonló hozamot értek el, mint a napelem nélküli referenciaterületen. Sőt, 2018-ban többet is, mert a napelemek megvédték a terményeket a rekkenő kánikulától. A napelemek viszont 30 százalékkal többet termeltek, mint a német átlag. Ennek 40 százaléka ment el a gazdaság elektromos gépeinek üzemeltetésére, a többit visszatáplálták a hálózatra. Ha lett volna lehetőség az energia tárolására, akár 70 százalékát is hasznosíthatták volna.

A megemelt napelemek kiépítése 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományosnál. Ám a Fraunhofer Intézet becslése szerint Németországban az agrovoltaikus rendszerek 1700 gigawatt kapacitást adhatnának -- többszörösét annak, ami szükséges a 2050-ig elérni célzott klímasemleges energiatermeléshez. Ami pedig a területigényt illeti, Németországban a külszíni fejtésű lignitbányászat 1800 négyzetkilométeren tette tönkre a természetet. 

Ha már bánya, akkor a bányatavak is szóba jöhetnek a vízfelszínen lebegő napelemfarmok telepítéséhez. Ilyen kísérlet zajlik Baden-Baden mellett, ahol egy kavicsbányát lát el elektromos energiával az Erdgas Südwest napelemrendszere. A Fraunhofer Intézet szerint a németországi bányatavakra telepíthető lebegő napelemfarmok kapacitása megközelítheti a 3 gigawattot, ami 5 széntüzelésű erőműblokk teljesítményével egyenlő, összegzi a Spiegel cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az árnyékot gyakran véljük negatív jelenségnek, a sötétséggel és a bizonytalansággal azonosítjuk. Ám a Szingapúri Egyetem (NUS) kutatói sokkal pozitívabban ítélik meg: a mindenhol jelen lévő, mégis kevés figyelemben részesülő optikai hatással generálnának elektromos áramot. Az újszerű elképzelés révén tiszta energiát állíthatnánk elő beltérben is, amivel akár a folyton éhes mobiltelefonokat is tölthetnénk.

KÉP: NUS

A kutatók kifejlesztettek egy árnyékhatás energiagenerátor (shadow-effect energy generator, SEG) elnevezésű eszközt, amely a megvilágított és az árnyékban lévő terület közötti fénykontraszt segítségével állít elő elektromosságot. A kutatási eredményeket az Energy & Environmental Science folyóiratban tették közzé.

"Az árnyék mindenütt jelen van, ezért nem is törődünk vele. A hagyományos fotovoltaikus vagy optoelektronikai rendszerekben az egyenletesen beeső fény az energia forrása, és az árnyék e készülékek esetében kifejezetten kerülendő, mivel rontja a berendezés hatásfokát -- magyarázta Tan Swee Ching kutatásvezető az egyetemi sajtóközleményben. -- Mi viszont az árnyék okozta megvilágítási kontrasztból nyertünk indirekt energiaforrást. A kontraszt ugyanis feszültségeltérést indukál a megvilágított és az árnyékban lévő területek között, és ezzel elektromos áramot hoz létre. Ez forradalmian új koncepció az energiatermelésre."

A mobil elektronikus eszközök, mint az okostelefonok, az okosszemüvegek és okosórák folyamatos és hatékony töltést igényelnek. Mivel ezeket az eszközöket mind kültérben, mind beltérben használjuk, töltésükhöz nagy segítség lenne egy olyan viselhető mobiltöltő (vagy power bank), amely bármilyen környezeti fényből képes volna energiát előállítani. A kereskedelemben kapható napelemek megfelelnek erre a szerepre kültéren, ám hatékonyságuk beltérben, azaz árnyékban zuhanni kezd.

A NUS kutatói kifejlesztettek egy alacsony költségű, egyszerűen előállítható SEG-et, amelynek két funkciója van: a megvilágítási kontrasztot elektromossággá alakítja, illetve közelségérzékelő szenzorként figyeli az elhaladó tárgyakat. A kísérletek során akkor sikerült a legjobb hatékonysággal áramot előállítani, amikor a SEG fele volt fényben, és fele árnyékban. A váltakozó megvilágításban a kísérleti SEG kétszer hatékonyabb volt egy hagyományos szilícium-napelemnél. A beltéri fényviszonyokból nyert energia már egy négycellás SEG-gel is elegendő volt egy digitális óra töltéséhez. 

A kutatók viselhető SEG-et szeretnének kifejleszteni, amely a ruházathoz csatlakoztatva a szokványos napi tevékenységek során generálna áramot. Egy másik kecsegtető kutatási terület olcsó SEG-panelek előállítása beltéri világításból nyert energiatermeléshez.

FORRÁS: NUS News

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az akkumulátorok egyre olcsóbbak, és nemsokára tényleg gazdaságos megoldást kínálhatnak a rövid távú energiatárolásra, amivel a napi szükségleteinket fedezhetjük. Vagyis ha nappal süt a Nap, akkor az akkumulátorban eltárolt energiát használjuk sötétedés után. Ez azonban nem oldja meg az éves energiaingadozásokat, például azt, hogy télen kevesebb megújuló energiára számíthatunk: a tavasztól őszig megtermelt áramot kellene elraktározni a szűkös hónapokra. 

Erre találták ki a pumpás (vagy szivattyús) víztározókat: a bőség idején feleslegesen termelődött áramot úgy hasznosítják, hogy azzal működnek az óriási vízpumpák, amelyek egy magasabb területen kialakított tározóba nyomják fel el alacsonyabb tó vízét. Amikor pedig ki kell nyerni az energiát, megnyitják a felső tározót, amelyből lezúdol a víz, keresztül egy turbinán, és máris előállítottuk a tiszta energiát. Ám ennek a rendszernek jelentős a kiépítési költsége, hiszen két víztározó is kell hozzá. Ráadásul a víz párolog, tehát az év során jelentős veszteséggel kell számolni. Számítások szerint ez a rendszer ott éri meg, ahol 50 megawattnál nagyobb az energiatárolási igény.

Itt jön a képbe a bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) ötlete, amely kifejezetten a 20 megawattnál kisebb hálózatok  idényjellegű energiatárolására használható: cseréljék homokra (vagy sóderre) a vizet! Az általuk hegyi gravitációs energiatárolónak (Mountain Gravity Energy Storage, MGES) nevezett rendszer ideális köztes megoldás lehetne a rövid- és hosszú távú energiatárolók között.

A rendszer egyszerű elemekből áll: egy daru csillékbe pakolja a hegy tövénél a homokot vagy sódert, és a motoros meghajtású kábellel felemelik a hegy tetején lévő tárolóba, ahol a homokot szétterítik -- már el is tároltuk az energiát. Amikor szükség van rá, akkor a hegytetőn álló daru szépen telepakolja a csilléket, amelyek elindulnak lefelé, a kábel mozgása pedig megforgatja az alsó tározónál kiépített turbinát, így fejleszti az áramot. A homokot vagy sódert felszín alatti üregekben, tárnákban is lehet tárolni, hogy ne rontsa a látképet.

Amennyiben a hegyen valamilyen vízfolyam ered, az MGES-rendszer kiegészíthető vízenergiával is. A rendszer bármilyen magasságban futó vizet képes elszállítani, ami nem lehetséges a hagyományos vízerőművek számára.

"Az MGES egyik előnye, hogy a homok olcsó és nem párolog, mint a víz. Így nem veszítünk az energiakészletből, és a homok bármennyi alkalommal újrahasználható. Ez különösen jelentőssé teszi a rendszert az aszályos, sivatagos országok számára", mondta Julian Hunt, az IIASA kutatója. Hozzátette, hogy a hagyományos vízerőművek legfeljebb 1200 méteres szintkülönbséget tudnak áthidalni a víznyomás miatt. Az MGES viszont akár 5000 méteres szintkülönbséget is áthidalhat, ezért kifejezetten alkalmas magashegységekbe, mint a Himalája, az Alpok vagy a Sziklás-hegység. Illetve hasznos lehet olyan, meredek hegyekkel tűzdelt szigetek energiatárolásához, mint Hawaii, a Zöldfoki-szigetek, Madeira, Indonézia, Fülöp-szzigetek, Karib-szigetek, Galápagos vagy a Csendes-óceán szigetei. 

Az IIASA csapata a Hawaiihoz tartozó Molokai szigetére tervezett egy energiamátrixot, amely kizárólag szél- és napenergiából, hagyományos akkumulátorokból és MGES-rendszerekből fedezi a sziget energiaigényét. Hunt hangsúlyozta, hogy az MGES nem a csúcsidőben termelődő kiugró mennyiségű áram elraktározására és napi felhasználására szolgál, hanem akkor optimális a működése, ha hónapokig átlagos mennyiségű áramot tárolnak el benne, majd hónapokig (akár 1000 napig) folyamatosan nyernék ki belőle az átlagos mennyiségű energiát. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Már minden második német vásárló úgy gondolja, ha napelemet tetet a háztetőre, akkor a megtermelt energiát helyben kell felhasználni és a felesleget tárolni: napelem a tetőn, villanyautó a garázsban és akkumulátor a pincében. Nappal a napsütéssel feltölti a hűtőszekrény méretű akkumulátort, amely este vagy felhős napokon ellátja árammal az otthonát. Ha pedig még így is volna felesleg, azt visszatáplálja a hálózatba, és pénzt kap érte.

Az idilli modell több mint 120 ezer német háztartásban és kisvállalkozás számára napi valóság. A jelenlegi árakon tíz év alatt térül meg a beruházás, utána már ingyen van az energia. A napenergiát előállító és tároló rendszer bekerülési költsége rohamosan csökken, és minél többen igénylik, annál olcsóbb lesz. A megújulóenergia-alkalmazásokkal eddig is bőven ellátott Németországban már az Ikea is forgalmaz tárolókapacitással kiegészített napelemrendszert (újabban hőszivattyút is lehet rendelni náluk), írja cikkében az amerikai Yale Egyetem környezetvédelmi karának online folyóirata, a YaleE360. 

Elemzők szerint az otthoni akkumulátoros rendszerekkel új szintet léphet az ökoszemlélet: a jövő alacsony CO2-kibocsátású gazdaságaiban az energia nem központi forrásból érkezik állandó mennyiségben, mert a megújuló energia jellegéből adódóan decentralizált és fluktuáló. 

Az otthoni energiatárolás megvalósítása nyilván azon is múlik, hogy egyre többen gyártanak ilyen rendszereket (Németországban már több mint 40 cég), és ezek a modern lítium-vas-foszfát akkumulátorok egyre olcsóbbak. Jelenleg náluk egy 20 paneles napelemrendszer átszámítva 2-3 millió forintba, az akkumulátor és az inverter ugyanennyibe kerül. A svéd lakberendezési áruházhoz hasonló nemzetközi forgalmazók azonban tovább nyomhatják az árat: állítólag akár 0,5-1 millió forintért kapható lesz a napelem+akkumulátor+inverter rendszer.

Németországban már nemcsak a "sötétzöldek" vásárolnak ilyen rendszereket, hanem az átlagos háztartások is megfontolják, hogy szeretnének-e függetlenedni a központi energiarendszertől és annak emelkedő áraitól. Döntésükben megerősíti őket, hogy iparági előrejelzések szerint a műszaki fejlesztéseknek köszönhetően 2025-re akár 50-70 százalékkal tovább csökkenhet az akkumulátorok ára.

Egyesek szerint marad a lítium-ionos technológia, mások szerint a háztartási méretű energiatárolók terén a nátrium-ioné a jövő, amelynek az az előnye, hogy nincs szükség hozzá kobaltra, amelynek bányászata egyre csökken a fogyatkozó készletek miatt. Fejlesztés alatt áll a sósvizes akkumulátor, amelyben nincs sem rákkeltő nehézfém, sem kifogyóban lévő fém vagy más veszélyes vegyület.

Ezek a kezdeményezések fontosak, de még nagyon szűk kör számára elérhetők. Ahhoz például, hogy Németország teljesítse a párizsi klímaegyezményben rá nézve foglalt előírásokat, nem 120 ezer, hanem 10 millió háztartási napenergia-előállító- és tárolóegység kellene az országban, becsülte meg a berlini Műszaki Egyetem szakértője a Yale E360-nak. Ehhez viszont a napelemeknek és akkumulátoroknak még olcsóbbnak és egyszerűbbnek kell lenniük. Mert hiába térül meg 10 év alatt a beruházás, ha az akkumulátor élettartama legfeljebb 15 év.

Nemzetközi szinten tovább mérséklik az energiatárolós napelem-rendszerek árát az olyan jogszabályok, hogy például az amerikai államok közül elsőként, Kaliforniában 2020-tól minden újépítésű lakóházon kell lennie napelemnek. Úgy számolják, hogy ennek felszerelése havi 40 dollárral emeli meg egy átlagos családi ház havi hiteltörlesztését, de a fűtés, légkondi és világítás számláját havi 80 dollárral csökkenti, vagyis mindenképpen jól jár az új tulajdonos. A rendelkezéssel az államban annyi károsanyag-kibocsátást terveznek megtakarítani, mintha 115 ezerrel kevesebb gépjármű futna az utakon Kaliforniában.

Akinek nincs saját tetője, annak is lehet napeleme: a szintén amerikai Massachusettsben egy régi sóderbánya területén Winchendonban nemsokára kezdődik a 7,1 MW kapacitású Happy Hollow közösségi napelemfarm és 3,3 MW-os energiatároló beüzemelése. A létesítményt a jelentkező magánszemélyek (ingatlantulajdonosok és bérlők egyaránt), helyi vállalatok, létesítmények előfizetéses rendszerben finanszírozzák. Minél több napelemet birtokol valaki (áttételesen), tehát minél több energiát termel az ő részesedése a napelemfarmból, annál kisebb a havidíja, akár 10 százalékkal havonta.

Amilyen változékony az idei nyár, kell egy kis rásegítés a kertben felállított medencének a megfelelő vízhőmérséklethez. Ezt persze jó lenne olcsón megúszni, minimális eszközigénnyel és áramfogyasztással. Itt jönnek képbe a házilag összebarkácsolható vízmelegítő rendszerek -- egy délután kell csak az összeállításukhoz, elkészítésükhöz. Három módszert ajánlunk, a harmadikat fogják legjobban szeretni a gyerekek!

Yatmandu/Flickr

1. Öntözőcsőből
Mérések szerint minimum 4-5 fokkal emeli meg a medence vízhőfokát ez a műanyag csőrendszer. A fekete színű cső eredetileg kerti öntözőrendszerekhez használt lágy polietién cső, amely 10-30 méteres bundban kapható. 

Kell hozzá egy búvárszivattyú, és már mehet is a keringetés. 

LiveDan330

Részletes leírás angol nyelven ide kattintva elérhető.

Az öntözőcsöves rendszert ennél szebben is el lehet rendezni a medence környezetében:

Mildevco

Ha van kapacitásod mindig a Nap járásának megfelelően állítani a szerkezetet, rögzítsd a csövet egy OSB-lapra:

ClanMan

Sőt, ha van egy sufni, annak a tetejére is fel lehet kanyarítani a csőkígyót, csak legyen elég erős a tetőszerkezet. Így láthatatlan a melegítőrendszer, és nem is foglal helyet a kertben:

MartinMakes

Na de ha már tetőre tetted a csöveket, lehet tartósabb és esztétikusabb rendszert is kialakítani kemény polietilén csőből:

The Casual Traveler

2. PET-palackból
Az újrahasznosítás királya leszel ezzel a megoldással. Itt a kemény műanyag csövek köré üres ásványvizes palackokat húztak, és az egész rendszert egy OSB-lapból készült doboz tartja egyben. A PET-palackokban gyorsan felmelegszik a levegő, így duplán emeli a csőben keringő víz hőmérsékletét. Sőt, a palackokat is be lehet festeni feketére vagy fekete műanyagfóliával borítani a hatás fokozása érdekében. Ehhez a rendszerhez is kell búvárszivattyú.

Paksc

3. Hulahopp-karikából
Ennél zöldebb nem lehetsz: ez a vízmelegítő áram nélkül működik, igaz, hatásfoka gyengébb. Viszont viccesen néz ki! A hulahopp-karikákhoz rögzítsd fekete műanyag kukazsákból vágott korongokat, és már dobhatod is a víz tetejére. Igazi 2in1 megoldás, ugyanis a víz melegítése mellett megakadályozza, hogy a vízbe falevelek hulljanak. 

Insteading

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.