Motoros hajókázás üzemanyagtartály, olaj, levegő-, víz-, vagy zajszennyezés nélkül? Már lehetséges. A hibridautók sikere után lassan egyre többen figyelnek fel a napenergiát is hasznosító elektromos vízi járművekre. Ilyen hajókat gyárt az a kanadai cég is, aki a teljesen elektromos, könnyű és csendes Infinyte-ot árulja. A katamarán egy egyszerű joystick-kal irányítható igazi játékhajó, ráadásul az eddig használt motoros vízi játékszerekkel ellentétben, egyáltalán nem bocsát káros gázokat a levegőbe vagy olajcseppeket a vizekbe, és még zajt sem csap működés közben.

Az elem típusától függően átlagosan tíz órát képes egyhuzamban menni, de bármilyen hagyományos 240 Voltos áramforrásról feltölthető. Hogy közvetetten se legyen káros hatása, a szuperkönnyű szerkezetet újrahasznosított anyagokból, környezetbarát gyártási folyamatok során készítik. Kis súlyának köszönhetően az Infinyte könnyedén lebeg, siklik, vagy fordul akár 360 fokos szögben is a víz felszínén, írják a honlapján. A kanadai gyártócég szerint az elektromos hajó irányítása gyerekjáték, és Észak-Amerika után már Európa több országában is adtak el belőle, darabját körülbelül 13 ezer dollárért (2,3 millió forint).

A cég következő modellje egy nagyobb, napenergiát is hasznosító hajó lesz, amire tetőt is szerelnek a beépített napelemek számára, és amin akár tíz ember is kényelmesen elférhet. Mivel ezeket a hajókat leginkább szórakozásra használják, azt pedig egyébként is napos időben szokás, igencsak logikus választásnak tűnik a napenergia. Igaz, a napelemmel működő hajókat egyelőre borsos áron adják, egy másik kanadai gyártó Loon nevű nyolc személyes, napelemes tetővel ellátott kishajójáért 32 ezer dollárt (5,7 millió forintot) is elkérnek.

Milyen lenne, ha olyan áramvonalas, sofőr nélküli panorámás buszok lepnék el a nagyvárosok utcáit, melyek amerre csak járnak, jó levegőt hagynak maguk után? Valószínűleg sokkal több városlakó állna át a tömegközlekedésre.

A levegőtisztító busz, bármilyen bizarrul hangzik, már nem utópia, mióta Alain Monteiro megalkotta a SKhy nevet kapott csodajárgányt. A jövő busza napenergiát és kinetikus energiát is használ, újrahasznosítja a szennyvizet, és sokkal balesetbiztosabb, mint a hagyományos, emberi sofőr által hajtott járművek. Ezt a buszt ugyanis GPS és szenzorok segítségével számítógép vezeti, természetesen sokkal kisebb hibaszázalékkal.

A portugál feltalálót a növények ihlették: a busz gyakorlatilag magának termeli a működéséhez szükséges energiát, elsősorban víz és napfény segítségével. Teljes tetejét napelemek fedik, és még a féke is extra energiát termel, igaz nem a busz mozgásához, hanem a hidrogén vízből való kivonásához járul hozzá. Az üzemanyag elsősorban szennyvíz, kipufogógáz helyett pedig tiszta víz termelődik.

Az energia- illetve hidrogéntermelést a busz akkor is folytatni tudja, amikor áll. Áramvonalas formái szuperkönnyű alumíniumvázat rejtenek, mely könnyen újrahasznosítható. A busz teljes belseje pedig, beleértve az üléseket, egykori flakonokból előállított, a végtelenségig újra és újra felhasználható műanyagból épül fel. A hatalmas ablakokra akár közlekedési, vagy időjárással kapcsolatos információt is vetíthetnek, amellett, hogy körpanorámát nyújtanak, és mint néhány szemüveg, erős napfény hatására automatikusan besötétednek.

És ez még nem minden. Nem csak, hogy nem szennyezi tovább, de SKhy-busz egyenesen tisztítja a levegőt. Külső oldalán beszívja, és különböző anyagok segítségével megszabadítja a külső levegőt a CO2-tól: vagyis amerre jár, tisztább levegő marad utána. 

A kiszűrt szén-dioxidot később több dologra is fel lehet használni, a feltaláló szerint például arra lenne jó, hogy kalcium-karbonát készüljön belőle, ami helyettesíthetné a papírgyártáshoz eddig használt fából készült szálakat.

A hidrogénhajtású robotbusz a város igényeitől függően 72 vagy akár 128 férőhelyes is lehet.

Fotók: trendhunter.com

Még néhány hét és egy ünnepélyes díjátadón kiderül, melyik magyar város, illetve falu jár élen a napenergia hasznosításában. Ki lesz a magyar bajnok az induló 148 település közül? Melyik megye települései büszkélkedhetnek a legnagyobb vagy legaktívabb napenergia-felhasználással? Lehet, hogy egy olyan nagyobb város, mint Sopron, ahol a bűntetésvégrehajtási intézet tetejére szereltek 200 négyzetméter napkollektort, vagy Szolnok, ahol 27 kW napelem látja el árammal a megyeházán dolgozókat – az országban elsőként egy műemlék épületen? Lehet, hogy az alig 480 lakosú Nagypáli lesz a befutó, ahol majdnem egy négyzetméter napkollektor és több mint 10 W napelem jut minden lakosra? Vagy valamelyik másik Zala megyei település: Dötk, Szentgyörgyvölgy vagy Gelse?

Egy valami biztos: az önkormányzatok minden lehetséges módon igyekeznek gyűjteni a szükséges adatokat, így a nyerési esélyeiket növelő pontszámokat. Bár nincs nehéz feladatuk, mindössze minél több családi házon, vagy más épületen található napkollektort vagy napelemet kell számba venniük, mégis elkelnek a jó ötletek. Sopronban például a közterület-felügyelők kapták meg a feladatot, hogy ellenőrző útjuk során a házak tetejére is vessenek egy pillantást és számolják össze a szemmel látható berendezéseket. Pesterzsébeten az önkormányzat dolgozói fogtak össze, így mindenki nyitott szemmel járt a lakóhelye környékén és szorgalmasan gyűjtötte a kerület tetőin pompázó napkollektorokat és napelemeket. Több település a helyi médiában rejlő lehetőségeket is felismerte a lakosság Bajnokságba történő bevonására. Százhalombattán például a helyi internetes újság címlapján hirdették meg a versenyt, a lakosságot a lakóházakon található napkollektorok adatainak gyűjtésére buzdítva, de a városi televízió is foglalkozott a hírrel.

A Napkorona Bajnokság kiváló alkalom, hogy az önkormányzati vezetők megismertessék a lakossággal a napenergiában rejlő lehetőségeket, illetve követendő példákat mutassanak be. Egy önkormányzat, a közös árajánlatkéréstől a különböző kedvezményekig számtalan módon támogathatja a helyi törekvéseket. Budaörsön például a lakossági megújuló energiás pályázatokat veszik számba, hol is támogatták a napenergiás berendezések telepítését önkormányzati forrásból a „Zöld otthon” program keretében.

A Napkorona Bajnokság, egy európai kezdeményezés hazai fordulójaként, immár második éve támogatja a magyar önkormányzatokat napenergiás törekvéseikben. Az országos program egyértelmű sikerét jelzi, hogy a tavalyihoz képest idén már kétszer annyi település vesz részt a versengésben.

A szervezők minden már csatlakozott, vagy még regisztráció előtt álló kis- és nagyvárost, települést és falut arra bíztatnak, hogy a 2011 májusi 4-i díjátadóig még gyűjtsék az adataikat! Nem csak azért, mert akár a prágai Parlamentben tartott európai eredményhirdetésen is részt vehetnek, hanem mert mindenképpen megéri a nap, a napenergia felé fordulniuk!

További részletek a Bajnokság honlapján olvashatók, ahol a verseny szabályai mellett ingyenesen letölthető kiadványok és más hasznos információk is várnak az érdeklődőkre. (Energia Klub)

Megújulóenergia-parkot tervez építeni egy amerikai energetikai fejlesztőcég, az Imperium Energy LLC Floridában, egy kimerült külszíni fejtés területén. A Valrico városától keletre fekvő, elhagyott foszfátbánya tulajdonosai eredetileg azért vásárolták meg a telket a kétezres évek közepén, hogy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó befektetőknek adják tovább. A tervezett lakóparképítés viszont nem jött össze, de most az Imperium az eredeti árhoz képest 580%-kal többet, azaz szinte hatszoros árat hajlandó fizetni a bányáért. (Az egyik résztulajdonos például 39 millió dollárt kapna 700 hektárért.)

Így nézett ki a foszfátbánya Valrico (Florida) határában

A cég a hulladékokból keletkező metánt hasznosító biogázüzemet és napelemparkot létesítene a területen, továbbá akvakultúrás növény- és állattenyésztő-telepet, valamint tápfolyadékos növénytermesztő üzemet létesítene (a hidroponikának nevezett eljárással a növény tápoldatban vagy azzal átitatott közegben növekszik, így meg lehet spórolni a termőföldet). A Tampa Bay Online hírportál információi szerint (amelyet az Inhabitat blog foglalt össze) a cég mintegy ezer munkahelyet létesítene a beruházással. Az illetékes megyei hatóságok már áldásukat adták a fejlesztési tervre, a cég pedig azt ígéri, 2013-ra kész lesz az energiapark.

Az eredeti lakóparkos hasznosítás az amerikai ingatlanpiac mélyrepülése miatt bukott meg, de az is akadály volt, hogy előbb meg kellett volna szabadulni a külszíni fejtés után maradt veszélyes hulladéktól. Az is a fejlesztés akadálya volt, hogy be kellett volna tömni a fejtés után maradt óriási mélyedéseket. A foszfor (P) egyaránt fontos anyag az ember, az állat- és növényvilág számára; a mezőgazdaság műtrágyázásra alkalmazza. Az anyagot foszforgazdag kőzetekből kell kivonni.

Egyre több a napelemmel működő kütyü, sőt már intelligens ruházati eszközöket is piacra dobtak, azonban a napelemes nadrág még így is különlegességnek számít - számol be az Inhabitat zöld dizájnnal foglalkozó blog.

A két fotovoltaikus panelt tartalmazó nadrágot a dél-kaliforniai öko-divatcég, a Silvr Lining dobta piacra, a Go nevű kollekciója részeként. A napelemek a nadrág zsebén találhatók, és elegendő áramot fejlesztenek a zene- és médialejátszók vagy a mobiltelefonok feltöltésére. A gyártó szerint a nadrág könnyű, vízálló és strapabíró. Egyetlen hátránya az ára: 920 dollár, ami 190 ezer forintnak felel meg - ez jóval több, mint amennyiért például egy energiatakarékos, apró netbookot be lehet szerezni. További képeket és a napelemes kollekció többi modelljét itt lehet megnézni.

Év vége előtt elfogadhatja a kormány az Európai Bizottságnak benyújtandó Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervet -  közölte Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a tervezettel kapcsolatos szakmai konzultáción. Bencsik hangsúlyozta, a tízéves program önmagában nem oldhatja meg az ország biztonságos energiaellátását és nem számolhatja fel a külső energiafüggőséget, ezeken a kockázatokon azonban egy átgondolt rendszerrel jelentős mértékben lehet csökkenteni. A változások érinthetik Magyarország energiaellátási szerkezetét azonban radikális áttörés a hőellátásban történhet.

2015-ig 1000 megawatt, jórészt szenes erőművi kapacitás, 2020-ig további 2300 megawatt szénhidrogén erőművi kapacitás esik ki a magyar energiaellátási rendszerből – közölte Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője  azt kifogásolta, hogy nem készült stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálat. Elmondta továbbá, hogy a terv tévesen, a várható GDP-növekedés alapján méri a jövőbeli energiafelhasználás mértékét. Az elmúlt években, a GDP 40 százalékos emelkedése mellett stagnált az energiafogyasztás Magyarországon, így "elfogadhatatlan ilyen bizonytalan tényezőre alapozni a cselekvési tervet.

A terv összesen huszonkilenc, 2020-ig megvalósuló intézkedést jelöl meg. Ezek között vannak beruházás-támogatási programok, integrált zöldgazdasági fejlesztések, a zöldhő átvételének 2012-ben bevezetendő támogatása, a villamos energia kötelező átvételének rendszere, egy új, fenntartható energiagazdálkodásról szóló törtvény megalkotása, mintaprojektek elindítása, illetve az oktatás-képzés fejlesztése.

Ambiciózus, ám minimálisan betartható cél – így minősítette Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke azt a tervet, hogy a napkollektorok felületét a jelenlegi 150-160 ezer négyzetméterről 2 millió négyzetméterre növeljék. A kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Ausztriában jelenleg 3,8 millió négyzetméter az ilyen felületek összterülete.

A tervezetben szereplő célszámok a következő tíz évben összesen 700 termálkút fúrását teszik szükségessé. Ennek költsége elérheti a 160 milliárd forintot, amelyet állami támogatás nélkül a szektor nem lesz képes kitermelni - jegyezte meg a Magyar Geotermális Egyesület képviselője, Szita Gábor. A kedvező megtérülési mutatóknak köszönhetően ennek fajlagos értéke 125 milliárd forintra csökkenhet – tette hozzá.

Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetségének alelnöke kifogásolta, hogy a tervezet a biodízelt helyezi előnybe a bioetanol kárára. A 27 uniós tagállamból 20 szorulhat bioetanol-behozatalra, s Magyarországnak minden adottsága megvan, hogy ezt az igényt kielégítse - tette hozzá.  Fidrich Róbert szerint viszont éppenséggel csökkenteni kellene a bioetanolos, bioüzemanyagos részarányt. A jótékonynak vélt hatások nem jelentkeztek, a társadalmi hatások ezzel szemben jelentősek. El kellene törölni a bioetanol-gyártásra vonatkozó célkitűzéseket és a kapacitásokat átcsoportosítani nap- és szélenergetikai beruházásokra. A közlekedési igény csökkentésére kellene elsősorban törekedni – mondta.

A 2020-ig megvalósuló, megújuló energiaforrásokhoz köthető fejlesztések miatt több tízezer munkahely jöhet létre – állította Bencsik János. A megújuló energiaforrások stratégiájáról való konzultációt hét nagyobb, egyenként 30-40 szakmai szervezet részvételével lezajlott fórum végén tartotta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Forrás: MTI

Két, a napenergiát hasznosító berendezéssel a Vatikán lett a világ leginkább környezetkímélő állama.

Az Osservatore Romano című vatikáni lap információi szerint az egyházi állam lakosonként 200 watt napenergiát termel. A Vatikán a világ legkisebb lakosú szuverén állama - az olasz főváros, Róma területén lévő egyházi államban csupán nyolcszázan élnek. Az olasz sajtó XVI. Benedek pápát máris zöld pápaként emlegeti a környezetvédelem érdekében tett intézkedései miatt.

A hónap elején a Vatikán dolgozói már azt is fontolóra vették, hogy elektromos autóval helyettesítik a híres pápamobilt.

Forrás: Greenfo