Az elmúlt években-évtizedekben számos olyan technológia újdonság született és vált mindennapjaink részévé, amelyről megoszlanak a vélemények. Ilyen például az, hogy sokan úgy érzik, valós egészségügyi problémákat okoznak nekik a vezeték nélküli mobileszközök alacsony frekvenciás rádióhullámai.

A témával kapcsolatban több kutatás is folyik, mi is írtunk már róla, a szakemberek sem tudják egyértelműen cáfolni vagy igazolni az EHS (elektromágneses hiperszenzibilitás, azaz túlérzékenység) jelenséget, hiszen vélt probléma is okozhat pszichoszomatikus módon valós testi panaszokat.

Itt van egy újabb, közvitára érdemes téma, a gipszkarton. Ez a gyors és olcsó falburkolási mód ma már sokkal elterjedtebb, mint a régi időkben alkalmazott vakolás. Igen ám, de gyártástechnológiája szerint a gipszkarton keményítőt tartalmaz, márpedig a búzakeményítő a gluténérzékenyeknél komoly egészségügyi panaszokat okoz.

FORRÁS

A gluténérzékenyeknek (cöliákiásoknak) a búzában, rozsban, árpában, zabban található glutén nevű fehérje hasmenést, hányást, hasfájást, puffadást okozhat, a bélnyálkahártya sorvadása miatt a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni. Emellett jelentkezhetnek szimmetrikusan eloszló viszkető kiütések a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis), foltos kopaszság (alopecia areata), pikkelysömör (psoriasis), májenzimszint-emelkedés, menstruációs zavarok. Sok esetben a  cöliákia megléte tesztekkel nem igazolható, ám az illető mégis ilyen panaszokról számol be gluténfogyasztást követően. 

Na de a gipszkartont nem esszük meg, akkor mégis hogyan okozhatna ilyen problémákat? A kérdés megválaszolásában segít Dr. Kovács Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének tudományos főmunkatársa:

"A gipszkartonok valóban tartalamaznak különféle adalékanyagokat (így keményítőt is), ezek mennyisége a gipsz alapanyag mennyiségére vonatkoztatva, a gipsz fajtától és a lapgyártási technológiától függően 0,05-2,0% (Takáts, P., Gipszkötésű kompozitok és tulajdonságaik. Faipar (2003) 51(4), 3-7). Lehetséges, hogy az adott gyártók a leggyakrabban hozzáférhető búzakeményítőt használják, de ezt nem szokták részletezni. (Használhatnának kukorica- vagy burgonyakeményítőt is, azok nem okoznak cöliákiás panaszokat -- A szerk.) 

A gluténérzékenység az ELFOGYASZTOTT sikér (glutén) esetében jelent problémát, márpedig az nagyon valószínűtlen forgatókönyv, hogy valaki búzakeményítőt tartalmazó gipszkartonnal így érintkezik. Egy esetet tudok elképzelni, amikor ez nagyon kis valószínűséggel felléphet: azon építőmukások esetében, akik gipszkarton-rendszereket szerelnek össze, a munkavégzés után nem mosnak kezet vagy huzamosabb ideig belélegzik a gipszkarton porát. Beszerelt gipszkartonlapok esetében ez kizárt, annál is inkább, mert ezeket beépítés után festik.

Összességében, inkább rémhírnek tűnik ez (a fent említett eshetőség kivételével). Bármennyire is abszurdnak tűnik, az emberek szeretnek félni, a félelem az emberi szükségletek közé tartozik, a biztonságérzet keresése közben ez teljesen természetes jelenség."

Eddig a válasz. Mivel a kockázat nem kizárt, aki tehát gluténérzékeny, legyen óvatos a gipszkarton porával szemben, és megfontolandó, hogy egy esetleges lakásfelújítás során neki inkább érdemes a hagyományos vakolást választania, rendelnie a falfelületek simítására. 

Festékekből pedig szintén érdemes a természetes alapúakat használnia az illékony vegyi anyagok mérséklésére.

A hétköznapi kemofóbia iránt érdeklődőknek ajánlott olvasmány Kovács Lajos, Csupor Dezső, Lente Gábor, Gunda Tamás 100 kémiai mítosz című könyve, amely a címére kattintva elérhető.

Ébredéstől elalvásig fény vesz körül bennünket, ám nagyon nem mindegy, hogy milyen és mennyi. A jól megválasztott világítás fokozza teljesítőképességünket, energikusságunkat és javítja alvásminőségünket. Ám a műszaki eszközökből és egyes lámpákból áradó kékes fény megzavarja szervezetünk belső óráját, ami komoly egészségügyi problémákat okozhat. Egy friss tudományos kutatásban egészséges 20-29 éves személyek vettek részt, akik 21 és 23 óra között számítógép (bekapcsolt) monitorát kellett nézniük.

KÉP

A Haifa Egyetemen történt tesztelés során figyelték az alvásminőségüket, és kiderült, hogy 
1. rövidült az alvásidejük,
2. csökkent a melatonintermelésük,
3. sokkal gyakrabban ébredtek fel éjszaka,
4. magasabb volt a testhőmérsékletük a kontrollcsoporthoz képest.

Nem kell magyarázni, hogy miért probléma az alvásidő rövidülése. Ami a melatonint illeti, ezt a hormon irányítja az alvásciklusokat. A 450-500 nanométer hullámhosszú kék fény más hullámhosszú (színű) fénysugarakhoz képest több mint kétszer hosszabb időre zavarja meg a melatonintermelésünket, és hasonló mértékben megzavarja testünk 24 órás belső óráját, a cirkadián ritmust: 3 óra elteltével vált 1,5 óra helyett.

Ettől viszont borulhat a szív- és érrendszer, az anyagcsere, az immunrendszer, a kedélyállapot és a szellemi funkciók működése. Magas vérnyomás vagy cukorbetegség alakulhat ki. A belső óra olyan fontossággal bír, hogy éppen ennek kutatásáért adták idén az orvosi Nobel-díjat. 

KÉP

Erős kék fény nézése után éjszaka átlag 7,6 alkalommal ébredtek fel a tesztalanyok, míg más színű fény után átlag 4,5 alkalommal. Az is nagyon érdekes eredménye a vizsgálatnak, hogy kiderült, a kék fény miatt elalvás után nem mérséklődött a tesztalanyok testhőmérséklete, hanem a nappali szinten maradt. Ez jól mutatja a kék fény hatását az emberi szervezetre. Pedig nagyon fontos a testhőmérséklet csökkenése, ez a belépő az elalváshoz. Nem csoda, ha a kék fénnyel megvilágított alanyok másnap fáradtabbnak és ingerültebbnek érezték magukat.

A gyerekekre különösen veszélyes a kék fény, mivel 10 éves korukig a szemlencséjük és szaruhártyájuk nincs teljesen kifejlődve, több fényt enged át a felnőttekéhez képest. Akár egy kék színű szobai őrfénynek is lehet olyan hatása, hogy a gyerek nehezebben alszik el, és alvás közben kevesebb REM (álom) fázis jelentkezik, ami miatt reggel fáradtan, nyűgösen ébred, pedig 8-9 órát csukva volt a szeme.

A kutatók összehasonlították a kék és a hosszabb hullámhosszú vörös fény hatását, és megállapították, hogy a vörös fény nem okoz ilyen eltéréseket a szervezet működésében. Ennek valószínűleg a természetes fényekhez lehet köze: az evolúció során ahhoz szoktunk hozzá, hogy este vöröses-narancsos naplementében van részünk, míg a hajnali derengés kékes színű. Tehát az esti vörös fényt nem észleljük zavaró hatásként.

A kék fény ugyanakkor rendkívül hasznos is lehet. Egy korábbi kutatásban kamionokba szereltek be kék LED fényforrásokat, amelyek sötétben a sofőr szemébe világítottak. Ennek köszönhetően ezek a kísérleti személyek arról számoltak be, hogy nem éreztek álmosságot vezetés közben.

A napközbeni kék megvilágítás csökkenti az aluszékonyságot, gyorsítja a reakcióidőt, javítja az éberséget és meghosszabbítja azt az időt, ameddig képesek vagyunk összpontosítani egy feladatra. Sőt: egy másik kutatás szerint annak, aki reggelente 30 percet tölt erős kék fénnyel megvilágítva, a gyorsabb reakcióidő mellett az emlékezőképessége is javulni fog.  

Tippek, ha jobban szeretnél aludni:

Csökkentsd a hálószoba hőmérsékletét 18-19 Celsius-fokra.

Érdemes kipróbálni a karotin és a magnézium táplálékkiegészítőket. Előbbi vegyület erősíti a szem természetes kék fény szűrő képességét, utóbbi  pedig szabályozza a szívritmust és az idegrendszer működését, enyhíti a stresszt, továbbá több mint 300 enzim működéséhez szükséges, amelyek a sejtek energiatermelő folyamataiban vesznek részt.

Napközben (például ebédidőben) legalább 10-15 percet tölts kint a szabadban, hogy a természetes megvilágítás jó hatást gyakorolhasson a szervezetedre.

KÉP

Csináltathatsz olyan olvasószemüveget, amelynek lencséjére kékfényblokkoló réteg is kerül, ezzel nyugodtan monitorozhatsz vagy tévézhetsz este is.

A számítógépre töltsd le az F.lux ingyenes szoftvert, amely a tartózkodási hely és az idő függvényében automatikusan állítja a számítógép monitorának színét: este kicsit rózsaszínesebbé válik a kibocsátott fénye.

A fenti kutatás szerint a szemedet érő kék fény mennyisége számít: minél közelebb van a fényt kibocsátó eszköz az archoz, annál inkább megzavarhatja szervezeted működését. Tehát a méterekre lévő tévé sokkal kevésbé kockázatos ebből a szempontból, mint az archoz közel tartott telefon.

Az elalvás előtti órában az interaktív monitoros tevékenységeket (közösségi oldalak böngészése, videójátékozás) érdemes elhagyni a zavartalan pihenés érdekében.

Leghatékonyabb megoldás, ha meleg fehér fényű lámpákat használsz otthon, különösen azokban a helyiségekben, ahol sokat vagy este: fürdőszoba, hálószoba. A modern LED-fényforrások tervezésekor ma már nemcsak az energiatakarékosság, hanem az egészségmegőrzés is elvárás, tehát a jó minőségű fényforrások minimalizálják a kék fény kibocsátást. 

A 20. század vége felé vált népszerűvé az egyterű iroda, amelyben a dolgozók nem külön szobákban, hanem egyetlen nagy térben, legfeljebb iratszekrényekkel, paravánokkal vagy növényekkel elválasztva végzik munkájukat. Ezt az elrendezést a főnökök nagyon kedvelik, mert egy pillan-tással átláthatják a munkatársakat, illetve könnyebb egy gyors meetinget lebonyolítani, vagy a módosuló igényekhez alkalmazkodva átrendezni a termet.

KÉP

A dolgozók viszont általában ki nem állhatják a "lóistálló"-nak gúnyolt egyterű irodákat, és nemcsak azért, mert nulla privát szférájuk van, például mindenki rálát a monitorukra. Ennél nagyobb gond az állandó és idegtépő háttérzaj: a kollégák beszéde, a telefoncsörgés, a padló dobogása, a különféle kütyük bimbammolása. Képtelenség a saját munkánkra figyelni, közben pedig nem is haragudhatunk a többiekre, amiért zavarnak bennünket.

KÉP

Erre azt ajánlották a szakemberek, hogy a zajt oltsák ki egy másik zajjal: ezt nevezik fehérzajnak. Modern anyukák ismerik a fogalmat, ez ugyanaz, mint amikor a nyűgös gyereket vinni kell egy kört az autóval, hogy a motor duruzsolása megnyugtassa, vagy amikor kiderül, hogy a bömbölő baba a hajszárító zúgásától azonnal elalszik.

A zajszennyezés elnyomására, a hangmaszkolásra használhatunk állandó frekvencián zümmögő mesterséges fehérzaj-generátort (okostelefonra is letölthető appként), de egyesek szerint ez az állandó erős zaj hallás-károsodást okozhat. 

Az újabb kutatások szerint sokkal jobbat teszünk magunknak, ha idegeink kivasalása érdekében a természet hangjaihoz fordulunk. A patak-csobogás, tengermorajlás, az eső dobolása vagy a fák lombjának susogása olyan fehérzajok, amelyek javítják a dolgozók hangulatát, fokozzák koncentrálóképességüket és munkateljesítményüket, miközben elnyomják a távolabb álló-ülő kollégák beszédét vagy más zavaró hanghatást.

GIF

Jonas Braasch, Alana Deloach és Jeffrey Carter, az amerikai Renssealer Politechnikai Kutatóegyetem munkatársai nemrég szabadalmaztatták is az általuk kidolgozott módszert, amelynek lényege, hogy a különféle természetes zajokat meghatározott hangerővel alkalmazzák egyterű irodákban hangmaszkolásra, a szabvány szerint 45-48 decibeles erősséggel több forrásból sugározva.  

Aki szeretné a természetes zajcsillapítást kipróbálni, letölthet okostelefonjára ilyen alkalmazásokat, a Youtube-on is talál válogatásokat, vannak meditációs oldalak ingyen letölthető hangklipekkel (Google-keresés: "free nature sounds"), illetve meghallgathatja Jean-Michel Jarre klasszikusát, az eső és viharhangokat is tartalmazó Equinoxot.

Egy másik kutatás arra világít rá, hogy az Y-generáció (1980-1999 között született) tagjainál csak akkor érdemes bevetni a természetes hangokból álló teljesítményfokozót, ha vannak ehhez kapcsolódó kellemes emlékeik-élményeik a gyermekkorukból. A nagyvárosi környezetben felnőtt fiatalokra nem szabad olyat erőltetni, ami idegen lehet tőlük – még akkor sem, ha ez a természet.